Uj Szó, 1955. február (8. évfolyam, 27-50.szám)

1955-02-03 / 29. szám, csütörtök

2 MI 5*0 1955. február 3. A Csehszlovák Köztársaság népgazdasága fejlődését célzó állami terv teljesítésének eredményei az 1954. évben (Folytatás az 1. oldalról.) Jelentős anyagtakarékoskodást értek el az autóiparban a különböző alkatrészek sorozatgyártásánál hideg préselési módszerrel. Az ipar összes ágazataiban fellendült a dolgozók újítómozgalma az 1953. évhez viszonyítva. Az 1954-ben alkalmazott újítójavaslatok száma az iparban elérte a 40.000-et. Annak ellenére, hogy az új gépek és berendezések gyors ütemben való üzembehelyezése és a technológiai meneteknek, valamint a haladó munkamódszerek elterjesztésének alapvető fontossága van a munkatermelékenység fokozása és a termelés gazdaságossága szempontjából, az egyes minisztériumok nem fordítottak e feladatokra következetesen figyelmet. Ezért a technikai fejlődés tervet nem teljesítették kielégítően. IV. Mezőgazdaság A gabonafélék vetési tervét 101 százalékra és a zöldség vetési tervét 109 százalékra teljesítették. A kapásnövényeknél és takarmányféléknél azonban nem tartották be a tervezett vetésterületeket. A tervezett területeknek csupán 98 százalékát vetették be és a kedvezőtlen tava»zi időjárás következtében a vetés az 1953. évvel szemben késedelmet szenvedett. 1954-ben a hektárhozamok magasabbak voltak, mint az 1953-as évben, főleg a cukorrépában, mégpedig 3,8 százalékkal, a cikóriában 8,2 százalékkal, a repcében 5,4 százalékkal, a lenszárban 4,2 százalékkal, a komlóban 5,2 százalékkal, a zabban 9,6 százalékkal stb. Az őszi gabonafélék és a burgonya hektárhozamai némelyik körzetben a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt alacsonyabbak voltak, mint ahogy a terv feltételezte. Emiatt a növényi termelés összterjedelme alacsonyabb volt, mint 1953ban. 1954-ben az 1953-as évvel szemben 10 százalékkal nagyobb területen végezték el a tarlőhántást. A tavaszi vetés alá végzett mélyszántást is nagyobb méretekben végezték 1954-ben, mint 1953 ugyanazon időszakában, ennek ellenére azonban az idén nem tartották be a szántásnál az agrotechnikai határidőket és a szántási tervet 93 százalékra teljesítették. A növényi termelés további fokozása érdékében a mezőgazdasági üzemek 1954-ben 31%-kal több nitrogéntartalmú, 12 százalékkal több foszforos és 22 százalékkal több káliumos műtrágyát kaptak, mint 1953-ban. A mezei munkák gépesítése növekedett. Gépiparunk és külkereskedelmünk 1954-ben a mezőgazdaságnak további 8900 traktort (15 lóerőre átszámítva), 748 gabonakombájnt, 485 répakombájnt 25 burgonyakombájnt, 115 lenkombájnt, több mint 400 önműködő cséplőgépet, továbbá traktorvontatású felszereléseket szállított, még pedig 657 kévekötőgépet, mintegy 5800 vetőgépet, 3900 aratógépet, több mint 3170 ekét, mintegy 8500 boronát, 2700 előhántót, 3750 kultivátort stb. 1954-ben a gépállomások által elvégzett munkák összterjedelme 1953mal szemben több mint egy millió átlaghektárral volt nagyobb, úgy, hogy a gép- és traktorállomások a tervet 104 százalékra teljesítették. Főleg a kapásnôvényeknéľ* végzett kultivációs munkákat több mint négyszerte nagyobb területen végezték el, mint tavaly, 52 százalékkal nagyobb területen aratták le a gabonát kombájnokkal és 64 százalékkal nagyobb területen végezték a répa kiszántását, mint az 1953-as évben. A traktorok üzemzavarai a múlt évben csökkentek és a munka termelékenysége növekedett. A gép- és traktorállomások gépei azonban ennek ellenére nem voltak teljesen kihasználva. Az egy 15 lóerős traktorra eső átlagos teljesít- i mény az 1953-as évvel szemben 5 százalékkal emelkedett. , A gép- és traktorállomások munkáikat főleg az EFSz-ekben végezték, mert az EFSzekben végzett munka a gép- és traktorállomások összmunkájának 75 százalékát teszi ki. Az állattenyésztési termelés térfogata 1954-ben nyers értékben 50/

0-kal magasabb volt, mint 1953-ban, a tervezett emelkedést azonban ezzel nem érte el. A háziállatok állománya az 1954-es év végéig az előző év ugyanezen időszakával szemben a malacokban 570.000 darabbal és a tyúkokbarp több mint egy millióval volt magasabb. A szarvasmarha és juhállomány az 1953as év színvonalán maradt. Az 1954-es év folyamán növekedett a háziállatok hasznossága és a vágóállatok, főleg a sertések átlagsúlya. Mivel a begyűjtési normákat leszálították, lényegesen megnövekedett a magasabb árakon való állami begyűjtés, főképp az állattenyésztési termékek terén. Ez a szövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó parasztok jövedelmének emelkedését jelentette. 1954-ben a begyűjtési tervet vágómarhákban 100%-ra és a vágóbőrjúkban 110%-ra teljestették, a vágósertésekben, annak ellenére, hogy átlagos vágósúlyuk emelkedett, nem érték el a tervezett magasságot. A gabona, burgonya, zöldség, gyümölcs és néhány más növény alacsonyabb össztermelése következtében nem 'teljesítették a begyűjtési tervet sem. A szocialista szektor részaránya az 1954. évi összes beadásokban jelentősen emelkedett, a húsbeadásban 510/

0-ot ért el, ebből a vágósertések beadásában 59%-ot, a tejbeadásban 44%-ot, 1954-ben Csehszlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusának irányelvei alapján jelentős intézkedések valósultak meg a mezőgazdasági termelés fokozására; ismét felemelték némelyik mezőgazdasági termék begyűjtési árait és csökkentették a begyűjtési normákat, csökkentek a műtrágyaárak, a gép- és traktoráüomások munkájának díjszabásai stb. Az egységes földművesszövetkezeteknek és azoknak az egyénileg gazdálkodó parasztoknak, akik teljesítették a növényi termékek begyűjtési normáit, leírták 1953. évi beadási hátralékaikat. 1954-ben az egységes földművesszövetkezetek számára további beruházásokat és hiteleket nyújtottak. 1954. október 1-én az összes szántóföldek 44%-a . a szocialista szektor birtokában volt. A szocialista szektor üzemeinek, vagyis az állami gazdaságok és egységes földművesszövetkezetek gazdálkodásának eredményeiben 1954-ben bizonyos javulás állott be az 1953-as évvel szemben. Az állami gazdaságok gyorsabban végezték el a vetést számos gabonafélénél, magasabb hektárhozamokat értek el, fokozták a tehenek tejhozamát és a vágómarha átlagos súlyát. Az egységes földművesszövetkezetek gazdálkodása átlagosan megjavult, számos növényben magasabb hektárhozamokat értek el, mint az egyénileg gazdálkodó parasztolt és emelték a munkaegység értékét. Az erdészeti gazdálkodásban tovább folytatták az erdősítést a puszta és ritkás területeken, valamint az elemi károk területén. A vegyes erdők felújításában jó eredményeket értek el, a fásítást az erdei területeken mintegy 5000 hektárral nagyobb területen végezték el, mint az 1953as évben. 420 hektárnyi területen mezővédő erdősávokat ^létesítettek. 1954-ben összesen mintegy 95.000 hektárnyi területet fásítottak be és így az évi tervet 98%-ra teljesítették. Az erdei kultúrák létesítésére 1954-ben 12.000 hektárral nagyobb területen készítették elő a talajt, mint 1953-ban. Megnövekedett a tehervonatszerelvények átlagos bruttósúlya is: a közlekedés fejlesztésének tervében kitűzött súllyal szemben 100,2%-nt ért el. Az egy kocsira eső átlagsúl.v az 1953-as évvel összehasonlítva 2,6 százalékkal magasabb volt. 1954-ben a nehéztonnás mozgalom fejlődésével együtt a vasúti közlekedés a szállítókkal együttműködve megkezdte a kiegészített tehervonatok nagyobb mértékben való megszervezését. Ennek ellenére az 1954-es év végéig nem sikerült a vasúti közlekedés összes feladatait teljesíteni, amelyek az 1954. május 26-i párt- és kormányhatározatból, valamint a X. pártkongresszus irányelveiből következnek és amelyek a vasúti szállításban levő hiányosságok kiküszöbölésére irányulnak. A műszaki tervet állandóan megzavarta a rakodási tervnek nem egyenletes teljesítése és ezáltal zavar keletkezett a vasút munkájának ütemében. Az év folyamán mind a személy, mind a teherszállítás rendszeressége lényegesen nem javult, a rakodás és kirakodás egyenletessége minden negyedévben fokozatosan javult. A kocsik forgalmi idejének megrövidítése helyett a forgalmi idő valóságos ideje hosszabb volt, mint ahogy a terv kitűzte és rosszabb volt az 1953. évi időnél is. 1954-ben nem csökkent a vasúti kocsik sérülésének száma sem. A személyszállítás tervét a vasút 1954ben 101,40/

0-ra teljesítette és az 1953as évvel szemben 3,7%-kal több személyt szállított. Tovább folytatódott a kétvágányú vasútvonalak kiépítése. Kelet-Szlovákiában az 1954-es évben csaknem befejezték a Rozsnyó—Turnó vonal építését. A közlekedési eszközök állománya 1954-ben további hő- és villanymozdonyokkal és nagyszámú tehervagonnal bővült. Az országúti teherszállítás az évi szállítási tervet tonnákban kifejezve 104,1%-ra teljesítette. A múlt évvel szemben a szállított áruk terjedelme 16,2%-kal növekedett. A ČSAD tevékenysége kibővült. A ČSAD autóbuszai 4,9%-kal több személyt szállítottak, mint az 1953-as évben. A szállítást az új autóbusz-szállítmányok és az autóbuszvonalak kibővítésével javították meg. A víziszállítás terén az aránylag kedvezőtlen hajózási feltételek ellenére ugyanolyan mennyiségű árut és majdnem ugyanannyi személyt szállítottak, mint 1953-ban. A repülőszállításban a személyszállítás 3,9%-kal emelkedett az 1953-as évvel szemben. A távösszeköttetés teljesítményei az 1954-es évben a' fő mutatókban túllépték a ciklusos tervet. Az 1954-es év folyamán üzembe helyeztek új leadókat, számos városban városközi telefonközpontokat építettek ki mind a cseh országrészekben, mind pedig Szlovákiában is. A telefonállomások számának tervezett növelését 105,90/

0ra teljesítették. A rádióengedéllyel bírók száma az 1953-as évvel szemben 2,5%-kal növekedett. Megnövekedett a televíziós készülékek tulajdonosainak száma és tovább emelkedett a vezetékes rádió hallgatóinak száma. A gép- és traktorállomások, állami gazdaságok és EFSz-ek telefonnal való ellátása tovább folytatódott az 1954-es évben és az 1954-es év végéig a qépés traktorállomások 70%-át, az állami gazdaságok 780/

0-át és az EFSz-ek 25%-át kapcsolták be a telefonhálózatba. VI. Beruházások V. Közlekedés és távösszeköttetés A szállított áruk összterjedelme 1954-ben az 1953-as évvel szemben 8%-kal emelkedett. Ebből a vasúti szállítás terén a teherszállítás 4,2%kal, és az automobil szállítás 16,2%kal emelkedett. Az 1954. évi beruházások egész terjedelme általánosságban "megmaradt az 1953. év színvonalán. De emellett növekedtek a mezőgazdaság, a lakáskultúra, a szociális epltkezések beruházásai. Az energetikai művek építése az 1953. évhez viszonyítva 7%-kal emelkedett, a mezőgazdasági beruházások pedig csaknem 2-szeresükkel, a lakásépítés beruházásai 390/

0-kal, a kulturális és szociális építkezések beruházásai pedig 82 %-kal. A befejezetlen építkezések száma a népgazdaságban csökkent. A beruházásokat azon építkezések befejezésére összpontosították, amelyeket ebben az évben üzembe akartak helyezni és azokra, amelyek nagy fontosságúak voltak. A tervezés szakaszán eddig nem következett be lényeges javulás. 1954-ben népgazdaságunk további jelentős termelő üzemekre tett szert, de akadály volt az, hogy a minisztériumok ezek túlnyomó részét nem helyezték a megszabott határidőkben üzembe', mégpedig főleg azért, mert nem szállították idejében a gépeket és a berendezéseket. A tüzelő- és energetikai iparban új hőerőfejlesztőket, vízi és gózvillanytelepeket létesítettek, csaknem 450 mw összteljesítménnyel; két kőszénbányában üzembe helyzeték a fejtési berendezést, továbbá felszíni barnaszén-bányákban három óriásgépet helyeztek üzembe; ezenkívül három felszíni barnaszén-bányában egy fejtőgépet és két kotrógépet helyeztek üzembe. Továbbá üzembe helyezték a feketeszén-osztályozógépet, a feketeszén-mosót, a barnaszénmosót és a barnaszénosztályozók nagy részét. Üzembe helyeztek egy új lignitbányát is. A kohó- és ércbányaiparban 1954ben üzembe helyeztek egy hengerlő szakaszt és egy agglomerációs szalagot, egy kovácsoló műhelyt és egy kokszbattériát, továbbá 80 elektrolitikus kádat alumínium gyártására, egy alumínium öntődét és kibővítették a piritkoncentrát fejtési kapacitását. A vegyi iparban fokozták a nitrogéntartalmú műtrágyák, a viszkózéfonal és más termékek gyártásának kapacitását. A gépiparügyi minisztérium új üzemi villanytelepeket, transzformációs állomásokat, a Diesel-motorok, traktorok, hengeres Csapágyak gyártásához szükséges berendezéseket helyezett üzembe és kibővítette a teherautók gyártásához szükséges berende zéseket. 1954-ben jelentős mértékben kiszélesedett az építőanyagok termelésének kapacitása, elsősorban egy nagy cementüzem üzembehelyezésévei. továbbá egy újabb cementgyár kapacitásának kiszélesítésével. Továbbá üzembe helyeztek egy gipszbányát, kibővítették a tégla- és építőipari előgyártmányok termelésének kapacitását. A könnyűiparban elsősorban a lentilolók kapacitását bővítették és lenszövődéket helyeztek üzembe. uj Az élelmiszeriparban négy tejfeldolgozót, egy tejszárítót, egy hűtőt és egy fagyasztót helyeztek üzembe. A papír- és faiparban 1954-ben egy szeszfőzdét helyeztek üzembe szulfittartalmú szesz gyártására, egy cigarettapapír-gyárat és egy fűrésztelepet. 1954-ben befejezték új termelési csarnokok, raktárak egész sorának építését, a vízvezeték és csatornahálózat, országutak és más közlekedési utak építését. 1954-ben 28.000 lakásegységet adtak át használatra csaknem 1 millió négyzetméter lakóterülettel. Nem teljesítették a lakások használatra való átadásának tervét. Ezenkívül az 1954. év végén 38.000 lakás építését kezdték meg. Az államkölcsönön alapuló önsegélylakásépítési akció keretében ezenkívül a múlt évben megkezdték 12.000 családi ház építését. Emellett a lakosság saját eszközeiből további több ezer lakást épített. Továbbá 33 új iskolát 10.820 befő-: gadóképességgel adtak át használatra és hat iskolát 720 hellyel bővítettek. Az építőiparügyi minisztérium és a többi minisztériumok építőipari termelése 1954-ben az építőipari és szerelési munkák állami tervét 94,5%-ra teljesítette. Az 1953. évhez viszonyítva az építőipari szállító és szerelési szervezetek által végrehajtott munkák egész terjedelme több mint 7%-kal emelkedett. Az építési és szerelési munkákat végző munkások száma a múlt évhez viszonyítva csökkent. A munkatermelékenység az építőipari termelésben az 1954. évben csaknem 8%-kal emelkedett. A munkatermelékenység emelkedésére befolyással volt az építőipari munkák fokozott gépesítése. Az 1953. évvégi állapothoz viszonyítva a buldózerek száma csaknem 14%-kal, a dumperek száma 12%-kal, a skraperek,, száma pedig 2%-kal emelkedett. Az elmúlt időszakban elterjedt a haladó módszerek használata, elsősorban az árammódszer alkalmazása, az új vakolási módszer, a téglanégyszögekkel való lakásépítés, a téglának tartályokban való szállítása stb. De mindennek ellenére az építőipar, mint egész nem használta ki ezen módszerek elterjesztésének összes lehetőségeit. Az építőipari munkák gépesítésének fokozása és a haladó termelési módszerek elterjesztése következtében az éptőiparban az 1953. évhez viszonyítva ugyan tovább csökkent az önköltség, de tervezett csökkenését nem érték el. VII. A lakosság anyagi és kulturális színvonalának fejlődése 1954-Ben a lakosság életszínvonala lényegesen emelkedett, a személyi szükségletek 16%-kai növekedtek. Az 1954. április 1-én megvalósított árleszállítás — sorrendben harmadik a pénzreform óta — a lakossag számára 5,9 milliárd korona megtakarítását eredményezte és a jövedelmi adónak több mint 1 milliárd koronával való csökenését évente. A népgazdaságban való alkalmaztatás 1954. végén az 1953. évhez viszonyítva több mint 3%-kai emelkedett, ebből a nők alkalmaztatása 6%-kal. A nők részvétele az összalkalmaztatásban az 1954. év végén 36%-ot tett ki. A dolgozók átlagos havi bérei is emelkedtek. Az átlagos nominális bérek emelkedése és a kiskereskedelmi árak csökkentése következtében tovább emelkedett az alkalmazottak reálbére. Az iparcikkek kiskereskedelmi árának csökkentésével és a mezőgazdasági termékek begyűjtési árainak emelkedésével együtt tovább emelkedtek a mezőgazdák reáljövedelmei. A nominális és reáljövedelmek emelkedése az állami takarékpénztárakban a lakosság betéteinek növekedésében mutatkozott meg. Az 1954. év folyamán a lakosság betéteinek összege több mint egy milliárd koronával emelkedett és megszaporodott a betétkönyvek száma is. 1954-ben a kiskereskedelmi forgalom a megelőző évhez viszonyítva ÍZ egybevethető árakban 20%-kal emelkedett. A kiskereskedelmi forgalom össztervét túlteljesítették. Az 1953. évhez viszonyítva főleg a rizseladás emelkedett, mégpedig 112 százalékkal, a cukoreladás 19%-KSÜ, a húskonzervek eladása 34%-kal, a tojáseladás 21%-kal, a boreladás la százalékkal, a kávéeladás 56%-kal, a búzaliszteladás 3%-kal, a tejeladrs 2%-kal, a baromfieladás 7%-kal. A húseladás a nem kielégítő termelés következtében csak 3%-kal emelkedett. Az életszínvonal emelkedésének lett a következménye a jobb minőségű élelmiszerfajták iránti kereslet. így következett be a kenyéreladás 4%-kai való csökkenése a jobb minőségű péksüteményfajták eladásának 11%-kal való emelkedése mellett. A vaj eladásának 29%-kal való emelkedése mellett a növényi zsírok eladása 3,5%-kai csökkent. Jelentősen emelkedett a hüvelyesek, sajtok és cukorkafélék eladása is. A dolgozók az 1954. évben több ipari árucikket vásároltak, mint az (Folytatás a 3. oldalon.)