Uj Szó, 1955. február (8. évfolyam, 27-50.szám)

1955-02-22 / 45. szám, kedd

1955. február 22. UJSZ0 3 Tapasztalatcserévei és kölcsönös segítséggel fokozzuk a csehszlovák és szovjet mezőgazdaság termelését N. V. Cicin akadémikusnak, a szovjet mezőgazdasági dolgozók küldöttsége vezetőjének az EFSz-ek II. kongresszusán mondott beszéde A kolhozparasztság, a Szovjetunió földművelésügyi minisztériuma és a szovjet mezőgazdasági tudományos dolgozók nevében a szovjet küldöttség melegen üdvözli a Csehszlovák Köztársaság egységes földművesszövetkezeteinek jelenlevő elnökeit és tagjait és szívből' nagy sikereket kíván az egységes földművesszövetkezetek közös gazdálkodása további fejlesztésében és megszilárdításában. A földmüvesszövetkezetek szervezési és gazdasági megszilárdításának határtalan jelentősége van a Csehszlovák-' Köztársaság mezőgazdasága további fejlődésére. Az önök sikereit figyelemmel kísérik köztársaságuk mezőgazdasági dolgozói és minél nagyobbak lesznek a szövetkezetek termelési sikerei, annál nagyobb hatással lesznek a szövetkezeti formák további fejlődésére a csehszlovák mezőgazdaságban. Nincs kétség afelől, hogy még nagyon sokat kell tenniök azért, hogy a földművesszövetkezetek példásak legyenek és hogy a többi földműves gazdaságok mintaképévé váljanak. Az önök kongresszusának az a feladata, hogy értékelje az egységes földművesszövetkezeteknek az elműlt időszak folyamán elért termelési eredményeit és hogy kölcsönösen kicseréljék munkatapasztalataikat. A kongresszusi tárgyalások kétségtelenül hozzájárulnak a szövetkezetek közös gazdálkodásának további megszilárdításához, valamint szervezési munkájuk és termelésük színvonalának emeléséhez. A szövetkezetek tevékenységében a sikerek növelésének szakaszán nagy jelentőségük lesz a gép- és traktorállomásoknak. Amint a kolhozépités tapasztalatai mutatják a Szovjetunióban, a gép- és traktorállomások jelentősége és szerepe a mezőgazdaság szocialista átépítésében és a kolhozmunka termelékenységének növelésében határtalan. A Szovjetunióban a gép- és traktorállomások áz állam részéről a nagy kollektív földművesgazdaságoknak munkájuk irányításában nyújtott szervezési és technikai segítség legjobb formái. Az összes mezőgazdasági munkák magas színvonalú gépesítésének alapján, a modern géptechnika és a magasfokú kultúra alapján történik ez. Országunkban évről évre szaporodik a traktorok és a legkülönbözőbb gépek száma a gépés traktorállomásokon és növekszik a gép- és traktorállomások feladata és jelentősége is a kolhoztermelés fejlesztésének és további fellendítésének szakaszán. A Csehszlovák Köztársaságban már jelentős számú gép- és traktorállomás van. Ezeken az állomásokon évről évre több a traktor és a mezőgazdasági gép. Ezek az állomások - a kezdő szövetkezeteknek nagy segítséget nyújtanak. Magától értetődő, hogy a földművesszövetkezetek munkája megjavítására irányuló halaszthatatlan feladatok között jelentős helyet foglalnak el a gép- és traktorállomások azon intézkedései, amelyek az egységes földművesszövetkezetek szükségleteinek jobb kielégítésére, a szövetkezeti mezőkön a gép- és traktorállomások munkájának idejében történő és jó mi nöségű teljesítésére irányulnak. Štefan Gažík földművelésügyi megbízott záróbeszéde A Szovjetunió mezőgazdasága már régen befejezte a földműves gazdaságok kollektivizálásának időszakát. A gazdálkodás kollektív formáinak tömeges megszervezése időszaka óta a Szovjetunióban már több mint húsz év telt el. Ez idő alatt a szovjet nép országát elmaradt agrárállamból, erős ipari-kolhoz nagyhatalommá változtatta, ezen idő alatt a Szovjetunió kolhozai jelentős tapasztalatokra tettek szert a nagyüzemi szocialista mezőgazdaság irányításában. A Szovjetunió mezőgazdaságában dolgozó élenjáró kolhoztagok, termelő brigádok, kolhozfarmok, a legjobb dolgozók és újítók tapasztalatait részletesen elénk tárja az össz-szövetséai mezőgazdasági kiállítás, amely 1954. augusztus 1-én nyílt meg és november közepéig tartott és tevékenységét ez év tavaszán újból folytatja. A számos külföldi vendég között az össz-szövetségi mezőgazdasági kiállítást a Csehszlovák Köztársaságból is több küldöttség tekintette meg. Köztük nem kevés szövetkezeti elnök és dolgozó volt. Bizonyosan a kongreszszus részvevői között is vannak olyan elvtársak, akik az össz-szövetségi mezőgazdasági kiállítást Moszkvában megtekintették. Nagyon örülnénk, ha munkájukban felhasználnák az élenjáró kolhozok _és a legjobb szovjet mezőgazdasági dolgozók tapasztalatait, azokat a tapasztalatokat, amelyeket ezen a kiállításon észleltek. Ez hozzásegíti önöket a munka jobb szervezéséhez és a szövetkezetek közös gazdálkodásának jobb irányításához, ahhoz, hogy a mezőgazdasági terményeknél még nagyobb hozamokat, az állattenyésztési terme- lésben pedig még magasabb termelékenységet érjenek el. Mindig készek vagyunk megosztani önökkel tapasztalatainkat és szívesen felhasználjuk az önök mezőgazdasági tapasztalatait. A Csehszlovák Köztársaság mezőgazdasága több olyan sikere ért el, amelyek érdeklik a szovjet mezőgazdákat. A szovjet kolhoztagok és a csehszlovákiai egységes földmüvesszövetkezetek közötti állandó tapasztalatcsere és az egyre szorosabb kapcsolatok és kölcsönös együttműködés következtében további tartalékokat tárhatunk fel és újabb lehetőségeink nyílhatnak országaink mezőgazdasága fejlesztésére és további fellendítésébe. Az ilyen tapasztalatcsere és kölcsönös baráti segítség lehetővé teszi a mezőgazdasági termelés fokozását, valamint a Csehszlovák Köztársaság és a Szovjetunió nemzetei jólétének emelését. Kolhozparasztságunk őszinte szívből kíván a szövetkezeti parasztságnak és a Csehszlovák Köztársaság egész dolgozó népének nagy sikereket a köztársaság népgazdaságának fejlesztésében, az egységes földmüvesszövetkezetek közös gazdálkodásának további megszilárdításában és a szövetkezeti tagok, valamint a csehszlovákiai többi mezőgazdasági dolgozók anyagi és kulturális színvonala emelésében. Éljen a Csehszlovák Köztársaság! Virágozzék és szilárduljon a szovjet és csehszlovák nép közötti szoros együttműködés és barátság! Áz egységes földművesszövetkezetek II. országos kongresszusának határozata (Folytatás a 2. oldalról.) Népi demokratikus köztársaságunk jubileumi évében tegyünk határozott lépést előre parasztjaink jóléte tartós gyarapításénak útján. Szövetkezeti mozgalmunk tartós és elpusztíthatatlan gyökereket vert. A reakció semmiféle támadásai sem fordíthatják el dolgozó parasztjainkat a közös gazdálkodástól. A város és a falu szilárd szövetségében, pártunk és kormányunk támogatásával e mozgalom tovább fog fejlődni egész parasztságunknak, hazánk minden dolgozójának javára. A szövetkezet munkája során felmerülő nehézségek és fogyatékosságok mitsem változtathatnak azon a tényen, hogv az egységes földművesszövetkezetek maguknak a parasztoknak a tulajdonává váltak, akik szüntelenül fejlesztik és erősítik szövetkezeteiket. Az EFSz-ek II. országos kongreszszusának küldöttei felhívnak minden szövetkezeti tagot és parasztot, min den 'mezőgazdasági dolgozót, hogy teljesítsék a CsKP X. kongresszusán a mezőgazdasági termelésnek a legközelebbi 2—3 évben való lényeges fejlesztésére kitűzött irányvonalat, biztosít sák az 1955. év valamennyi termelési feladatának teljesítését és ezzel teremtsék meg a mezőgazdasági termelés tartós gyarapodásának és az egész dolgozó nép életszínvonala szüntelen emelI kedésének feltételeit. (Folytatás az 1. oldalról.) kell hoznia. Szövetkezeteink és szövetkezeteselnk mutassanak példát minden talpalatnyi termőföld megművelésében és már az idei tavaszi munkák során törekedjenek arra, hogy fokozott felelősségérzettel gazdálkodjunk éltető földünkkel_ amint arra a vita során különösen Jílek elvtárs hívta fel figyelmünket. Külön probléma ezzel kapcsolatban! a határvidék egész termőföldjének megművelése. Pártunk és kormányunk eddigi intézkedéseikkel olyan feltételeket teremtettek a határvidék betelepítésére és ezeken a területeken a mezőgazdasági termelés fejlesztésére, hogy most már valóban csak tőlünk, mezőgazdasági dolgozóktól ffcgg e feladatok teljesítése. A másik feladat, amelyre kongresszusunk különös súlyt helyezett, annak szükségében áll, hogy növeljük minden kultúrnövény hektárhozamát, különösen pedig a takarmánykapások, burgonya, kukorica és egyéb takarmányok hektárhozamait. Belterjesebben kell gazdálkodnunk, mint eddig tettük, minden hektáron többet és olcsóbban kell termelnünk — ez ma mezőgazdaságunk egyik sarkalatos kérdése Megvan minden lehetősegünk, hogy e téren is nagy fejlődést érjünk el, ha igénybe veszünk minden eddiüi kihasználatlan tartalékot. Ezekről a tartalékokról sok elvtárs beszélt. Az egyik ilyen tartalékkal foglalkozik az a brosúra is, amelyet a kongreszszus részvevői között osztottunk ki és amely arról beszél, hogyan termesztettek az Ifjúság Falvában hektáronként több mint 86 métermázsa cröves kukoricát. Hasonló lehetőségeink vannak mezőgazdaságunk szinte minden szakaszán.Csak az a fontos, hogy megtanuljuk, hogyan kell mesteri módon kihasználni ezeket a tartalékokat és lehetőségeket Ügy vélem, a kongresszus ebből a szempontból jó iskolát jelentett részünkre, különösen a;:oknak az értékes tanácsoknak a révén, amelyeket Nyikolaj Vaszilijevics Cicin, a szovjet küldöttség vezetöj adott nekünk. Nem szabad megfeledkeznünk azonban a gép- és traktorállomásokról sem, amelyek legfontosabD segítőtár-i saink a hektárhozamok növelésében. S a gépek, amelyeket a gépállomások révén a munkásosztály ad nekünk, a mezőgazdasági termelés fejlesztésének leghathatósabb eszközei. Kongresszusunk egyik fogyatékosságának tartom, hogy a vita során aránylag kevés szó esett EFSz-eink és gépállomásaink együttműködéséről. Márpedig volna miről beszélni. Hisz mindnyájan tudjuk tapasztalatból, mily nagy jelentősége van pl. az EFSz-ek és gépállomások közötti szerződések megkötésének és a megkötött szerződések jó, lelkiismeretes teljesítésének mindkét fél részéről. Tudjuk, mit jelent a gépállomások agronómus-szolgálatának jó és szakszerű segítsége a szövetkezetek részére és viszont mily nagy károk keletkeznek ott, ahol a szövetkezetek nem részesülnek ebben a támogatásban. A tapasztalatok besíéinek'arról is, mily sokat jelent az EFSz-ek és gépállomások kölcsönös együttműködésének megjavításában a központi tanácsok jó munkája. Ezekkel a kérdésekkel odahaza igen komolyan kell foglalkozniuk és gondoskodniuk annak a segítségnek minél jobb felhasználásáról, amelyet pártunk és kormányunk a gépállomások kiépítésével biztosított a szövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó parasztok részére. Ezzel kapcsolatban még egy megjegyzésem van. Ne tévesszék szem elöl azt a tanácsot, amelyet tegnap adott nekünk a köztársasági elnök elvtárs: „Nem elég csak megkötni a szerződést a traktorállomásokkal, ellenőrizni kell az általuk végzett munkát is. Átvételi jegyzőkönyveket kell készíteni és aláírni a végzett munkáról. A munka ellenőrzése és gondos átvétele nélkül a szerződések mitsem érnek." Azzal, hogy a kongresszus oly határozottan helyezte előtérbe a hektárhozamok növelésének feladatát, semmiképpen sem kicsinyeljük le az állattenyésztési termelés óriási jelentőségét, hisz mezőgazdaságunknak éppen ezen a szakaszán küzdünk ez ideig a legnagyobb fogyatékosságokkal, amelyek a hússal, zsírral, tejjel és tejtermékekkel való ellátás kérdésével kapcsolatban a legjobban szorongatnak bennünket. Ellenkezők-g, teljesen helyeselhetjük azoknak a felszólalóknak a véleményét, akik kézzelfogható példákon mutattak rá, hogy jó gazdasági eredményeket és nagyértékű munkaegységeket csak azok a szövetkezetek érnek el, amelyek jó és minden irányban fejlett állattenyésztési termeléssel rendelkeznek. Az állattenyésztési termelés sikeres fellendülésének első feltétele azonban, hogy biztosítsuk a bőséges takarmányalapot, szemes- és szálastakarmányban egyaránt, mert elegendő takarmánykészlet nélkül nem növelhetjük sem gazdasági állatállományunkat, sem az állatok hasznosságát. Ugyanakkor szem előtt keli tartanunk, hogy a hektárhozamok nagyságáról már néhány napon, esetleg néhány héten belül dönteni fogunk. A tavaszi munkák küszöbén állunk. Attól, hogyan végezzük el a tavaszi munkákat, jól és gyorsan-e, függ majd az idei termés, a termés mennyisége és minősége. Ezért kongresszusunk határozatai -járuljanak hozzá ahhoz, hogy már az idei tavaszi munkák csalhatatlanul megmutassák: elindultunk azon az úton, amelyet a X. pártkongresszus irányelvei és a CsKP KB plenáris ülésén nemrég hozott határozat tűzött elénk. Ügy vélem, elvtársak, hogy éppen ezzel kapcsolatban néhány szóban foglalkoznunk kell az árak kérdésével is. Az árakat tekintve lényegében minden rendben van. Feladatunk azonban elérni azt, hogy a többi szakaszon, elsősorban a termelesben is minden rendbe jöjjön. A jövedelmek növelésének egyetlen biztos, helyes és csalhatatlan útja a hektárhozamoknak és az-- állatok hasznosságának növelése, a mezőgazdasági termelés belterjesebbé tétele. A kongresszuson elhangzott felszólalások figyelmeztettek arra, szövetkezeteink megszilárdításánál nem feledkezhetünk meg új tagok megnyeréséről sem. Zápotocký eivtárs, köztársasági elnök beszédében kijelentette: „Országunkban tovább is alakulni fognak egységes földműveszövetkezetek, fejlődni fognak/ új tagokkal gyarapodnak, visszatérnek majd kebelükbe egyre nagyobb számban azok is, akik a kezdeti hibáktól, balsikerektói és gyakran rendetlenségektől elkedvetlenítve kiléptek a szövetkezetből. Erről ma már sok meggyőző példa tanúskodik. Ez azért van igy, mert a f ŕozos termelés az egyetlen helyes út. amely a kisparaszti gazdaságoknak nagy, kollektív egységekbe való tömörítésével, korszerű gépekkel való felszerelésével, a mezőgazdasági tudomány, a technika és a gépesítés minden vívmányának kihasználásával a kis- és középparasztokat megszabadítja a kizsákmányolástól, a bizonytalanságtól, a nyomortól és a szegénységtől és biztosltja anyagi és kulturális színvonaluk szüntelen emelkedését." Ezt mondta nekünk tegnap köztársasági elnökünk, Zápotbcky elvtárs, és megjegyezte, ezzel kapcsolatban nem számíthatunk öntevékenységre, hanem meg kell győznünk a parasz tekat. Igen elvtársak, II. országos, kongresszusunk ezen a téren is hivatott jelentős javulást előidézni. El ke'.l mélyítenünk, az egyénileg gazdálkodó parasztokhoz fűződő viszonyunkat. Gyakrabban kell meglátogatnunk őket, szívélyesebb beszélgetést kell folytatnunk velük. Többet és türelmesetben kell foglalkoznunk velük, ismertetnünx a szövetkezeti gazdálkodás jó eredményeit és így megnyerni őket sorainkba. Ügy vélem, vitánkban több figyelmet érdemelt volna az állami gazdasagokkal való együttműködés kérdése is, hisz az állami gazdaságok a mezőgazdaság szocialista szektorában szövetkezeteink idősebb és tapasztaltabb testvéreinek számítanak. Evtársak, szövetkezeti tagok! Kongresszusunk azokban a napokban folyt le. amikor lelkesen készülünk arra, hogy megünnepeljük hazánknak a testvéri szovjet hadsereg által történt fölszabadítása tizedik évfordulóját. Hazánk egész népe annak tudatában kí.szül e dicső évforduló megünneplésére, hogy mi mindent hozott nekünk a szabadság, mily örömteli fejezet kezdődött életünkben tíz évnek előtte. Népünk érzésének kifejezője a kötelezettségvállalások mozgalma, amely üzemeinkben, falvainkban és a többi munkahelyen hatalmas arányokban bontakozik ki. Az öröm érzésével hallgattuk végig tegnap és ma, mily nagyszerűen készülnek felszabadulásunk évfordulójának megünneplésére szövetkezeti tagjaink is. Ahhoz, hogy vállalásainkat teljesíthessük, a következő halaszthatatlan feladatokat keli megoldanunk: 1. Elsősorban meg kell oldani minden szövetkezetben a munka megszervezésének kérdéseit, biztosítani kell az EFSz-ek mintaalapszabályzatának betartását és a munka helyes irányítását. A vita során bebizonyosodott, hogy állandó termelöcsoportok nélkül, a háztáji gazdaságnak és a háztáji állatállománynak megfelelő méretekre való korlátozása nélkül nem folytathatunk jó gazdálkodást., > 2. Sok felszólaló foglalkozott a szövetkezeti tagok munkája díjazásának kérdéseivel. Valamennyien egyértelműen megállapították, mily óriási jelentőségű a szövetkezeti gazdálkodás ' megjavításában, a termelés növelésében, a tagok anyagi érdekeltsége. Var lamennyi jó szövetkezetben döntő szerepet játszott ezzel kapcsolatban a pótjutalmazás rendszere. Mindabból, amit az egyes felszólalók mondtak itt a pótjutalmazás fontosságáról, egy következtetést vonhatunk le: a kf.-ngresszusról visszatérve haladéktalanul be kell vezetnünk a pótjutalmazás rendszerét mindenütt, ahol ezt eddig nem tettük. 3. Zápotocký elvtárs, köztársasági elnök és több más vitafelszólaló is felhívta figyelmünket annak fontosságára, hogy biztosítsuk a szövetkezet jó vezetését, helyesen válasszuk ki a szövetkezet elnökét és töbtrt Vezet ö funkcionáriusát. A szövetkezeti gazdálkodás vezetésében tejlik nem egy szövetkezetünk legfőbb problémája. Ezért oly fontos, hogy a tagság gondosan válassza ki a jelölteket és vezető funkciókkal, különösen pedig az elnöki tisztséggel csak olyan tagokat bízzon meg, akik teljes mértékben megérdemlik a tagság bizalmát és akiknél biztos, hogy egy pillanatra sem tévesztik szem elől a közösség érdekeit. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a kész funkcionáriusok nem hullanak az égből. A vezető kádereket elő kell készíteni tisztségükre. Erre is megvan minden lehetőség. A párt és a kormány ma olyan nagy anyagi eszkö- zöket fordít a mezőgazdasági do'gozók oktatására, hogy nemcsák minden elnök, agronómus, zootechnikus, inté-: zö, könyvelő és munkacsopórtvezető, hanem minden egyes szövetkezeti tag is elsajátíthatja a szükséges szakismereteket. 4. A kongresszusi vita végül felhívta a figyelmünket arra, r.ogy a mezőgazdasági termelés művelésének egyik döntő eszköze a haladó munkamódszerek, elsősorban a szovjet tapasztalatok széleskörű alkalmazása. Különösen a most következő tavaszi munkák során egyetlen alkalmat sem szabad elmulasztanunk, hogy tömegesen alkalmazzuk a haladó tapasztalatokat. Ezzel kapcsolatban külön fel akarom hívni figyelmüket azokra az őszinte szavakra, amelyeket üdvözlő beszédében drága vendégünk. Cicin akadémikus, a szovjet küldöttség vezetője intézett hozzánk tegnap: „Szívesen rendelkezésükre bocsátjuk tapasztalatainkat és másfelől mezőgazdasági téren felhasználjuk az önök számos tapasztalatát is ... Szoros együttműködésünk, a szovjet kolhozok és a csehszlovákiai egységes földművesszövetkezetek tapasztalatainak kölcsönös kicserélése országaink mezőgazdasága további felvirágzásának és fellendülésének további tartalékait és lehetőségeit tárhatják lel". Azt hiszem, mindnyájunk nevében beszélek, ha hangsúlyozom, hogy most, az egységes földművesszövetk« zetek II. országos kongresszusa után' a magunk részéről a lehető legnagyobb mértékben kihasználjuk ezeket a lehetőségeket. Kongresszusunk tanácskozásának végére értünk, elvtársak. Msg vagyok" győzödv? róla, hogy az önök érzelmeinek és meggyőződéséinek adok kifejezést, ha kongresszusi vitánk végén ígéretet teszek arra, hogy szövetkezeti tagságunk — és példájukon lelkesülve a többi kis- és középparaszt is — az utolsó betűig teljesíti az EFSz-ek II. országos kongresszusán hozott határozatokat és valóra váltják . a Cs"~ "" ' " X. kongresszusának a mezőgazdasági termelés lényeges fejlesztétését célzó irányelveit.