Uj Szó, 1955. február (8. évfolyam, 27-50.szám)

1955-02-19 / 43. szám, szombat

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1955. február 19. szombat 30 fillér VIII. évfolyam, 43. szám HAZANK ELETÉBŐL Az EFSz II. kongresszusának tiszteletére túlteljesítették a beadásokat Az egységes földmüvesszövetkezetek II. országos kong­resszusát a királyhelmeci járás szövetkezeti tagjai a kö­teles beadások túlteljesítésével üdvözlik. Január havában az állattenyésztési termékek legtöbbjét a perbenyiki, a bodrogszerdahelyi és a nagygéresi szövetkezeti tagok ad­ták a közellátásnak. A perbenyiki szövetkezeti tagok ja­nuárban a sertéshús kétszeres mennyiségét adták be, vagyis a tervbevett 18 mázsa helyett 36 mázsát. Az EFSz-ek II. kongresszusának tiszteletére szép ajándékot adtak a bodrogszerdahelyi szövetkezetesek is. A sertés­hús köteles beadása, 23 métermázsa helyett a dolgozók ellátására 56 mázsa sertéshúst szolgáltattak be. A ki­rályhelmeci járás szövetkezeti tagjai jó! teljesítik a be­adást a marhahúsban is. Januárban köteles beadásukat 27 métermázsával túlteljesítették. A tojásbeadásban a perbenyiki szövetkezeti tagok a legjobbak. Januárban 4500 liter tejjel adtak többet. A nagygéresi szövetkeze­ti tagok a köteles beadáson felül 2500 liter tejet szol­gáltattak be. Az ifjúság bekapcsolódott a Békevilágtanács aláírási kampányába A Békevilágtanács felhívásának aláírási kampányába az atomháború előkészítése ellen hazánk dolgozóival együtt lelkesen bekapcsolódik a szlovákiai ifjúság is. Az aláírás' kampány szervezésével egyidejűleg a szlo­vákiai összes CsISz-szervezetek széleskörű ismertető kampányt indítanak a munkás-, földműves- és tanuló ifjú­ság kőzött a jelenlegi nemzetközi helyzet kérdéseiről. Az ifjúság a CsISz-gyűléseken, az összejöveteleken, az is­kolákban, az üzemekben megismerkedik a Szovjetuniónak az atomenergia békés célokra való felhasználását és a vitás kérdések békés megoldását célzó javaslata jelen­tőségével, vaiamint a tömegpusztító fegyverek betiltásá­ért folyó harccal. A legjobb CsISz-tagok, főképp főiskolá­sok és nevelők soraiból kiválasztják az agitátorokat. A Békevilágtanács atomháború előkészítése elleni felhí ­vása aláírási kampányának megszervezésében a CsISz kerületi és járási bizottságainak tagjai az elnökségi ülé­seken ismerkedtek meg. A CsISz kerületi és járási bi­zottságainak teljes ülésein a kongresszus utáni kam­pányban ezekkel a feladatokkal megismerkedik a CsISz funkcionáriusainak széleskörű aktívája is. A járási pártkonferenciák elé A Gumon-üzemben aláírták a kollektív szerződést Az egyes termelési problémák több­szöri megvitatása, valamint az üzem vezetősége és dolgozói kívánságainak előterjesztése után február 18-án a bratislavai Gumon-üzemben aláírták az 1955. évre szóló kollektív szerző­dést. A kollektív szerződésből mindkét szerződő félre hárul az állami terv feladatai sikeres teljesítésének bizto­sítása, amely feladatok a tavalyival szemben 5%-os emelkedést mutatnak, valamint a műszaki-szervezési intéz­kedések életbeléptetése, amelyek által a költségek egy félmillióval csökken­nek és az üzem dolgozói munka- és életszínvonalának megjavítása. A vállalat vezetősége kötelezi magát, hogy gondoskodik arról, hogy négy központban bevezeti az üzemen belüli elszámolást. Ezt a rendszert 1955-tő! kezdve az egész üzemre kiterjeszti A gazdaságosság fokozásához az elek­tromos energiák, világítógáz és föld­gáz fogyasztásának korlátozására irá­nyuló számos ' intézkedés járul hozza Egyes gépekre kapcsolókat szerelnek, a fogyasztást a diagramok alapjár, fogják irányítani és a hőveszteséget úgy akarják megakadályozni, hogy az elosztó hálózaton módosításokat vé­geznek. A Gumon-gyárban a selejtképződés kiküszöbölését és a termékek minősé­gi javítását a legjobb dolgozó címéért folytatott versennyel támasztják alá. Ehhez hozzájárul a Kovaijev mérnök módszere, alapján való munkaszerve­zés a 630. központban, az esztergá­lyosoknál pedig Koleszov módszerének alkalmazása és J. Krajcovičnak, az üzem dolgozója tapasztalatainak ki­használása, aki bevezette a többéiű megmunkáló késeket. Az üzemben 80 dolgozót iskoláznak a minőségi mun­kacsoportokba, 85 préselót megismer­tetnek a termelés technikájával, a gépkezelőket pedig megtanítják több gép kezelésére. Az üzem vezetősége a munka- és életfeltételeket a részlegeken számos beavatkozással, a lakóházak és a kör­nyék rendezésével javítja. Kulturális tevékenységre több mint 38 000 ko­ronát fordít. A szakszervezet kötelezettséget vál­lal, hogy az üzem dolgozóit hazánk felszabadításának 10. évfordulója és a III. össz-szakszervezeti kongresz­szus tiszteletére tett vállalások tel­jesítésére mozgósítja, hogy a terv egyenletes teljesítésére irányítja őket, a termékek minőségének fokozására és arra, hogy munkaszakaszaikon ren­desen gazdálkodjanak. Ebben a törek­vésükben nagy segítséget jelentenek a rendszeres termelési tanácskozások. Az üzemi tanács bt igádokat szervez az üzem és környékének megszépíté­sére, továbbá önkéntes segítséggel já:ul hozzá az alkalmazottak családi házainak építéséhez. Minden héten el­lenőrzi, hogyan készülnek az I. Or­szágos Spartakiádra. c/l kátovkeszi aSS&Lvatfvk Az üzemekben és a háztartásban dolgozó nők egyre nagyobb számban vesznek részt a nőbizottságok munká­jában. Jelentős ez a munka szocializ­• must építő hazánkban. A nőbizottságok munkájának eredménye megmutatko­zik falvaink életében is. Az asszonyok jó propagandistáknak és agitátoroknak bizonyultak. A helyi nemzeti bizottsá­goktól függ, hogy mennyire használják fel az asszonyok segítségét. A párkányi járásban lévő Bátorkeszi községben valóban jól működik a nő­bizottság. Múlt évi jó munkájuk ered-, ményeképpen elnyerték a járási ván­dorzászlót. Büszkék is a bátorkeszi aSz­szonyok a zászlóra és joggal. De a bú­csiak is szeretnek megszerezni a zász­lót. Három hónap múlva kiértékelik újra a járásban lévő nőbizottságok munkáját. Meglátjuk majd ki nyeri él a zászlót. Virág Ilona a bátorkeszi nőbizottság elnöknője. Jól esik hallani okos, meg­fontolt szavait. Elmondja, hogy 1954­ben milyen segítséget nyújtottak az EFSz-eknek. Arról is beszél, hogy a sajtónapon vállalták, hogy új előfizető­ket szereznek a lapoknak. A nőbizott­ság a választás -alkalmával is serényen dolgozott. Agitkettősök járták a háza­kat és a választás jelentőségéről be­szélgettek. A múlt év folyamán a "nőbizottság több alkalommal rendezett a néppel. hes7éloetéseket. A? olvasókörökben ha­zai és külföldi írók müveit olvasták közösen. Az asszonyoknak az eddig el­olvasott könyvekből legjobban tetszett Nyikolajeva „Aratás" című könyve, és Olbracht „Anna" című műve. A nép­könyvtárat ís szívesen látogatják az asszonyok. A feljegyzések szerint ha­vonta átlag 120 könyvet vesznek ki a könyvtárból. Ebből több mint negyve­net asszonyok és lányok olvasnak. — Nagyon szép feladatok várnak rank az idén — folytatta Virágné. — Szabászat!" tanfolyamot rendezünk, amelyre minden asszonytársunkat meg­hívjuk. Azután a mosodát kell üzem­be hoznunk. Az EFSz ugyanis egy nagy mosógépet vásárolt. A helyi nemzeti bizottság megígérte, hogy se­gítségünkre lesz abban, hogy a mo­dern mosoda részére helyiséget kap­junk. — Még egy örömteli eseményről számolhatok be — mondotta Virág Ilona, — ez évben az első sikeres munkánk az, hogy orosz nyelvtan­folyamot nyitottunk. Erre nemcsak asszonyok és leányok, hanem sok férfi is jelentkezett. A nőbizottság tagjai a szocialista kultúra fejlesztése terén is szépen dolgoznak. Kultúrműsorok rendezésé­ben segítenek a Cs'Sz-nek és mint Csemadok-tagok is tevékenyen mű­ködnek. A járás legjobb vöröskereszt csoportja is Bátorkeszm van. Legutóbb a járás kötözési és elsősegélynyújtá­st tanfolyamán az ó csoportjuk lett az első, amiért szintén megkapták a vándorzászlót. A nőbizottság a falu- és város szé­pítési országos akcióba is bekapcso­lódott. — A helyi nemzeti bizottság tervet készített — mondja Virágné —, ame-r lyet mi is megtárgyaltunk és kötele­zettséget vállaltunk, hogy minden munkából kivesszük részünket. Beszélgetés közben megkérdeztük, hogyan segíti és értékeli a HNB a nők munkáját Bátorkeszin. Virág Ilona ölömmel felel erre: — A nőbizottság szorosan együtt dolgozik a HNB-vel. Munkánkat érté­kelik, sőt tanácsainkat is megfogad­ják. Örömmel hallgattuk Virág Ilona sza­vait már csak azért is, mert bizony nem minden faluban van ez így. Van­nak olyan községek is. ahol a nök politikai és közérdekű munkáját le­becsülik, nem értékelik kellően. A bátorkeszi nőbizottság a HNB se­gítségével a legutóbb béke-gyűlést rendezett Ezen megbeszélték a kül­politikai eseményeket és egyhangúlag elítélték a nyugati imperialisták há­borús terveit. Ezen a gyűlésen a falu majdnem minden asszonya és leánya részt vett. Megfogadták, hogy a világ békeszerető asszonyaival együtt ők is a béke érdekében fognak dolgozni munkahelyeiken. H. I. Pár nap múlva kezdődnek a járási pártkonferenciák, amelyeken a kom­munisták kiértékelik mú't évi mun­kájukat. „Előre a X. kongresszus ha­tározatainak sikeres teljesítéséért, ha­zánkban a szocializmus kiépítéséért, a békéért és a köztársasag biztoaságá­ért" jelszó jegyében tartjtfk a járási konferenciát. Ez a jelszó magában foglalja pártunk programját a jövő­re vonatkozólag. Tehát á járás: párt­konferenciák első és legíontosabb fel­adata, hogy értékelje, hogyan valósí­tottuk meg a X. kongresszus határo­zatait a nemzetgazdaság különböző szakaszain. Végeredményben a gazda­sági eredmények tükrözik vissza, ho­gyan irányították a járási és városi pártbizottságok az alapszervezeteket, és ezek milyen politikai munkát fej­tettek ki. A pártkonferenciákon ügyelni kel! arra, hogy a gazdasági eredményeket is értékeljük. A múlt évi járási konferenciáknak az volt az egyik legnagyobb hiányossága, hogy a beszámolók túl negatív jellegűek voltak és nem hozták ki azokat a szép eredményeket, amiket elértünk. Pél­dául a párkányi járási pártkonferenci­án az egyik felszólaló ezt mondotta: „Szövetkezetünk komoly sikereket ért el, amelyeket most nem említek". Helytelen az ilyen felszólalás, mert a járási pártkonferenciáknak egyben az is a feladatuk, hogy azon az egyes pártszervezetek munkamódszereiket átadják a többi kommunistáknak is. Tehát i pártkowferenei^kon ki kell emelni azon pártszervezeteket, ame­lyek jól dolgoznak, és ismertetni keli. milyen módszerekkel biztosították a gazdasági eredményeket. Természete­sen arra is ügyelnünk kell, hogy a beszámolók ne legyenek teljesen gaz­dasági jellegűek. Mindig rá kel! mu­tatni arra, hogy a gazdasági eredmé­nyek a jó politikai munka gyümöl­csei. A konferenciákon foglalkozni kell a bányászat kérdésével is. Ezen a téren még komoly hiányosságok vannak, és elsősorban is a pártmunka megjaví­tása az alapfeltétele annak, hogy a bányászatban kiküszöböljük a még meglevő hibákat. Arról Vis beszéljünk a járási párt­konferencián, hogy pártunk alapsza­bályzata felruházta a pártszervezete­ket a termelés ellenőrzésének jogäval. Pártszervezeteink nagy része él is ezzel a jogával. A pártellenőrzés kér­dését nem lehet korlátozni^ csak a pártbizottságokra. A termel's ellen­őrzéséből minden kommunistának ki kell vennie a részét. Jól csinálják ezt Ipolyvisken, ahol a pártszervezet az EFSz vezetőségével beszélt f meg az egyes kérdéseket. Fontos az is, hogy a szövetkezet vezetőségébe élenjáró dol­gozók is kerüljenek be. Ipolyvisken ezt is megvalósították és az EFSz ve­zetőségébe beválasztották Csala Ist­vánt, a legjobb sertésgondozót. Ilyen példákat hozzunk fel a járási konfe­renciákon, hogy ebből a többi párt­szervezetek is tanuljanak. Široký elvtárs a Központi Bizott­ság teljes ülésén elhangzott beszé­dében azt mondta, hogy a mezőgazda­sági termelés lényeges, fokozását csak úgy érhetjük el, ha a falusj pártmun­kában alapvető fordulat áll be. A fa­lusi pártmunkának egyik legnagyobb hiányossága, hogy a járási pártszer­vezetek instruktorai nem végzik elég alaposan munkájukat. Még mindig előfordul, hogy az instruktorok a rá­juk bízott alapszervezeteket nem lá­togatják vagy pedig csak rövid ideig tartózkodnak ott és nem segítenek az egyes kérdések megoldásában. A kon­ferenciákon megbíráljuk az instrukto­rok munkáját, hogy a jövőben ezen a téren gyökeres változást érjünk el. Javítani kell az olyan instruktorok munkáját te, akik az alapszervezeteket meglátogatják, részt vesznek a tag­gyűléseken, de nem adnak tanácsot arra vonatkozóan, hogy az alapszer­vezet milyen módszerekkel dolgozzék a jövőben. Široký elvtárs hangsúlyozta, hogy a falusi pártmunkának arra kel! törekednie, hogy a munkás-paraszt szövetség még szorosabb legyen. Még több helyen észlelhető az a jelenség, hogy a járási pártfunkcionáriusok lebe­csülik a munkás-paraszt szövetség je­lentőségét Látható volt ez a múlt évi konferenciákon is, különösen a tüleki járásban, ahol a vitafelszólaiá­sokból ki lehetett érezni, hogy a vá­ros és a falu között nincs meg az egyetértés. A mezőgazdasági termelés fokozásá­hoz elengedhetetlenül szükséges, hogy többet törődjünk az egyénileg gazdál­kodó parasztokkal. A konferenciákon értékeljük, hogy a járási pártbizott­ságok, a pártszervezetek hogyan tö­rődtek az egyénileg gazdálkodó pa­rasztok üovps Kains dolgaival miiven segítséget nyújtottak nekik. Egyes járási pártbizottságok tévesen azt hi­szik, hogy csak a nagyüzemi gazdál­kodással kell törődniök és az egyéni­leg gazdálkodó parasztokkal nem. Eet tükrözte vissza a múlt évi füleki já­rási konferencia is, ahol annak elle­nére, hogy a járás földterületének nagy részén kis- és középparaszíok gazdálkodnak, a konferencián egy szót sem szóltak az egyénüeg gazdálkodó parasztokról. A falusi pártszervezetek változtas­sák meg ez irányban munkájukat, be­szélgessenek az egyénileg gazdálkodó parasztokkal, hogy óket is megnyérjék a termelés növelésére. Az utóbbi idő­ben ezen a téren bizonyos javulás ál­lott be. A járási pártbizottságok és pártszervezetek többet törődnek az egyénileg gazdálkodó parasztokkal. Például a magyarbéli szervezet agitá­torai meglátogatták a kis- és közép­parasztokat, elbeszélgettek velük ügyes bajos dolgaikról. S a beszélge­tés eredményeképpen százhatvan kis­és középparaszt és munkás vállalt kö­telezettséget. Kokoska József egyénileg gazdálkodó paraszt pl. 18 malacot vá­laszt el egy anyadisznötól. A szövetkezetek megszilárdításának egyik feltétele, hogy a védnökségi üzemek többet törődjenek a rájuk bí­zott szövetkezetekkel. Értékeljük a konferenciákon a nemzeti bizottsá­gokban dolgozó kommunisták munká­ját is. A nemzteti bizottságok vég­eredményben felelősek a szövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó parasztok munkájáért. Nyújtsanak a pártszerve­zetek a nemzeti bizottságoknak több segítséget, hogy eme feladatokat tel­jesíteni tudják. A pártszervezetek munkáját azzal is megjavíthatjuk, ha állandóan friss erőkkel töltjük fel a legjobb dolgozók soraiból. Ezen a téren szintén vannak hiányosságaink. Észlelhető ez különö­sen az állami gazdaságokban és trak­torállomásokon, ahol a tagok nagy ré­sze nem dolgozik közvetlen a terme­lésben. Hiba az is, hogy a tagjelölte­ket nem igazolják át a jelöltségi idő letelte után. Ilyen a helyzet a csalló­közaranyosi állami gazdaságban is, ahol több tagjelöltnek 3—4 éve,lejárt már a jelöltségi ideje és még ma sem igazolták át. A párt alapszabályzata értelmében minden párttag köteies elméleti szín­vonalát emelni. Az 1954—55. pártok­tatási év nagyobb sikereket mutat fel. mint az előbbi, de ezért ezen a téren még mindig vannak hiányosságok, kü­lönösen a falusi pártszervezetekben, ahol a pártoktatás színvonala sok esetben igen alacsony. Ennek egyik oka, hogy a propagandisták nem ké­szülnek fel az előadásokra, sok esetbsn pedig nincs is előadói rátermettségük. Ezen a helyzeten úgy változtathatunk, ha a propagandistákat szemináriumo­kon képezzük ki. A járási pártkonferenciákon értékel­jük a kádermunkát is. A káderek a párt aranykészletei, azonban ezt csak akkor mondhatjuk el róluk, ha nagy gondot fordítunk kiválasztásukra és" nevelésükre. A kádereket a bírálat és önbírálat alkalmazásával neveljük. A káderek kiválasztása igen döntő jelen­tőségű, arra vonatkozólag, hogy az egyes párt vagy gazdasági szervek ho­gyan fognak dolgozni a jövőben. Nem­zetgazdaságunk különböző szakaszain jól bevált becsületes káderek dolgoz­nak, akik mindent elkövetnek, hogy a rájuk bízott feladatokat elvégezhes­sék. Előfordulnak még azonban oiyan esetek, hogy a kádereket helytelenül választják ki, ezek visszaélnek a párt és a dolgozó nép bizalmával, és ké­sőbb le kell őket váltani. Ez a jelen­ség bolsevik éberségre int minket, hogy a kádereket lelkiismeretesen vá­lasszuk ki. Emlékezzünk meg a konferenciákon még az agitátorok munkájáról is. A választási kampányokban a pártszer­vezetek jól irányították az agitációs munkát és szép eredményeket értek el. Hiba azonban az, hogy az agitá­ciós munka kampány jellegű és a párt­szervezetek nem törődnek rendszere­sen ezzel a kérdéssel. Az agitátorok keltsék fel a dolgozók figyelmét a szocialista munkaverseny iránt, amely a munkatermelékenység fokozásá­nak egyik előfeltétele. Ezzel a kér­déssel behatóan kell foglalkozni a kon­ferenciákon, mert a munkaverseny neveli a dolgozókat és elengedhetet­len kelléke tervünk teljesítésének. Folyjanak a járási konferenciák a bírálat és önbírálat jegyében. Ered­ményeink nagyok, a pártmunVa szín­vonala is évről évre javul, azonban ennek ellenére is még vannak hiá­nyosságaink, amelyeket a bírálat és önbírálat fegyverével kiküszöbölhe­tünk. i I

Next

/
Oldalképek
Tartalom