Uj Szó, 1955. január (8. évfolyam, 1-26.szám)

1955-01-16 / 14. szám, vasárnap

III sz® 1955. január 16. Antonín Zápotocký köztársasági elnök dr. František Vitáseknek a Munkaérdemrendet adományozta Antonín Zápotocký köztársasági elnök a kormány javaslatára dr. František Vitáseknek, a brnói egyetem természettudományi fakultása tanárának, a CsTA tagjának 65. születésnapja alkalmából a Munkaérdemrendet adományozta. A jubiláld dr. Vitáseknek dr. František Kahuda iskolaügyi miniszter pénteken, január 14-én délelőtt adta át a kitüntetést. Az ünnepségen részt vettek: ing. Josef Trnka, tanár, az iskolaügyi miniszter helyettese és a brnói egyetem képviselői is. lllllllllllllHI!!H!lllllll!lll!HII!llllli!!llll|j||l!lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll Ápoljuk gondosan az állat

állományt a téli hónapokban Azért, hogy több hűs!, zsírt, fejet, vajat adhassunk dolgozó népünknek Tagadhatatlan, hogy a X. pártkongresszus nagy feladatok teljesítését tűzte ki mezőgazdaságunk elé, főleg az állattenyésztési termelés fellendítésére. A párt irántunk való gondoskodása tükröződik vissza ebben. A múltban — mint élcsapat vezetett bennünket a kapitalista elnyomás elleni harcunkban a szabad életért. E harcot megnyertük. Ma pedig bölcs előrelátással vezet a szabad élet boldogabb tételére. A X. pártkongreszszus ezért hozott ilyen határozatokat, hogy növekvő igényeink kielégítését biztosíthassuk. Ez pedig hazánk minden állampolgárától, azok munkájától függ. s ezt a harcot, is megnyerjük. Az állatállomány kibővítése és kifejlesztése teljesíthető a szocialista nagyüzemi gazdálkodás keretén belül. A nép állama a legmesszebbmenőkig segédkezet nyújt, hogy e feladatokat teljesíteni tudjuk. Ezt igazolja az is, hogy különféle fajtájú gazdasági állatok ma járásunk területén számtalan helyen különb szállásokban vannak elhelyezve, mint amilyenekben a múltban a szegény emberek éltek. Megvan adva minden lehetőség és alkalom, hogy az állatállományt kibővítsük, fokozzuk a fejőstehensk hasznosságát, tejhozamát, s megakadályozzuk a növendékállatok elhullását. Most már csak rajtunk a sor, állatgondozókon. Ahhoz, hogy sikert, eredményeket érjünk el, szorgalmat és felelősségérzetet kell a munkánkba vinni. Főleg most, a téli időszak előtt kell biztosítanunk az állatok átteleltetését, ami gazdasági állataink hasznosságának és a következő években való szaporításának egyik alapja. A szarvasmarhaállomány átteleltetésének biztosítását helyesen értelmezték és valósítják meg Felsőpatonyban. E szövetkezetben minden etető ismeri az egyes takarmányfélék készletét. A takarmánykészletet felosztották a különböző fajtájú és hasznosságú állatok között. Az eleséggel való takarékosságért minden etető személyesen felel és külön a csoportvezető is. A sertések átteleltésére jól felkészült a csallóközkürti és a vásárúti EFSz. E szövetkezetekben a sertéseHetőket már átmelegítették, mert tudják, hogy ezzel szorosan összefügg a malacelhullás megakadályozása — főleg a téli hónapokban. így aztán érthető, hogy a vásárúti EFSz anyakocáinak 46 novemberi malaca életben maradt. Nem hullott el közülük egy sem. Kövessék a vásárútiak példáját a hodosi sertésnevelők, ahol ugyanebben a hónapban az elhullott kismalacok száma sajnos, meghaladja a 82 százalékot. Nem akadályozták meg a sertéselhullást a felbári, a hegyétei, a sikGiraltovce is szépül A városok és falvak szépítését és fejlesztését célzó nagy hazafias versenybe bekapcsolódtak Giraltovce dolgozói is. A helyi nemzeti bizottság tagjai teljes mértékben megértették az akció fontosságát és önkéntes brigádok' segítségével kidolgozták az utcák és térségek szépítését és rendezését célzó tervéket. A helyi nemzeti bizottság és a tömegszervezetek járási tenyézőinek képviselőiből bizottságot szerveztek, amely gondoskodik a tervbevett munkák megvalósításáról. Tavasszal rendezik a Radomka-patak partját, íz összes községi utakat és az utak mentét. Ugyancsak rendezik a község közelében levő legelőket. abonyi és vámosfalusi egységes földmúvesszövetkezetekben sem. Kérdezzük: Miért ľ! Hiszen a szövetkezetek sertésgondozó: ilyen magas állatelhullással nem tudják bővíteni az állatállományt. Nem gondolnak arra, hogy felelőtlen munkájukkal önmagukat röviditik meg. Hiszen ez a felelőtlen munka meglátszik a kifizetett munkaegységek értékén is. Pakos Pál Dunaszerdahely. Két falu fejlődése tíz év alatt Jó úton a vicsapapátiak — Egyre gazdagabbak a szövetkezet tagjai — Annyi új ház épült, hogy a múltban egy fél század sem adott annyit — Mi van az egerszegiekkel — A dolgozó parasztok ugyan jobban élnek, mint a régi rendszerben, de nincs olyan jövedelmük, mint a szövetkezeteseknek Lent a zobori hegyek lábánál fekszik Vicsapapáti község. Tisztára meszelt házaival, rendezett utcáival, akár a nagyváros közepére is beillene. Tíz év alatt igen megszépült, úgyszólván újjászületett ez a falu. De nemcsak a falu született újjá, az emberek is mások ebben a faluban. Elég, ha végigmegy az ember a főút mentén, s láthatja, hogy csupa új családi ház, hosszú utca épült alig öt év alatt. ötvennyolc szövetkezeti család épített új házat 1949-től De nem sárból ám, mint a múltban, hanem betontalapzattal, téglafalakkal. Mindegyik ház kisebb villának is beillik. A házak mögött nagy gyümölcskertek, a házak előtt kedves kis virágos kertek gyönyörködtetik a szemet. Az építkezések még javában folynak. A sok lerakott alap azt bizonyítja, hogy a jövőben még több ház fog „Ha csak egy mód van rá..." November végi kora hajnal. Hideg szél nyargal keresztül a nagy tábla földeken. A csillagok, mint megannyi apró fénycsóva, ragyognak az égen. Ilyen kora reggel még csend üli meg a határt. Igen ám, ülné, ha a DT-54-es nem szántana. Márpedig ha ez a hernyótalpas „acélparipa" megindul a barázdában, a nagy berregés megmegreszketteti a levegőt úgy, hogy messzire elhallatszik erős dohogása. Ki lehet ez a traktoros, aki már ilyen korán felkelt? Ismerjük meg, hisz ő a rozsnyói traktorállomás 1954. esztendei hőse, élenjáró dolgozója. Azt mondják róla a társai, ismerősei, hogy igen szorgalmas, becsületes, rendszerető ember. Gépét úgy szereti, mint legkedvesebb hozzátartozóját talán. Műszak után mindig átnézi, megvizsgálja a legfontosabb alkatrészeket, csak ezután adja át váltótársának. Jó is az ő gépe mindig. A munkája? Elsőrendű. Ismerik is őt a Rozsnyó-környéki szövetkezetekben. Hogy ismerik? Ez talán kevés is. Rajonganak érte a szövetkezeti elnökök; ha valami munkáról van szó, valósággal harcolnak érte és azt szeretnék, ha csak az ő traktora szántaná meg földjüket. Mert — ahogy mondják —> traktora után úgy jár az eke, olyan pontosan, mint az óra. Ez pedig azt jelenti, hogy jó mélyen megszántja a földet vakbarázda nélkül, s ebben a földben aztán könnyen kisorol a búza, magasabbra szökken a szár és több lesz a termés. Már pedig ha több terem, ebből több jut a munkaegységekre, a beadásra, de még a szabad piacra is, ami annyit jelent, hogy gyarapszik a szövetkezet, gazdagodnak a tagok. Hát ezért van aztán sokszor nehéz helyzetben Bányász Zoltán részlegmechanikus. Az őszi munkákban is így volt. Egyremásra jártak a nyakára a. szövetkezeti elnökök, hogy „így Bányász elvtárs, úgy Bányász elvtárs, jók ezek a traktorosok, jól dolgoznak" — míg végül is kisütötték, „ha csak egy mód van rá, mi azt szeretnénk, ha Lőrinc Zoltánt küldenéd hozzánk. Ügy dolgozik ez az ember, hogy öröm nézni utána a földet." De az aztán mégsem lehetséges, hogy egy ember öt-hatfelé menjen egyszerre. Nem is tud mindenkinek eleget tenni Bányász elvtárs, de hát az úgy van, ahogy mondani szokás, „a jó hír szárnyakon jár, a rossz pedig csak gyalog" — mégis csak felkeresik őt a szövetkezeti elnökök. Csík elvtárs is az ősz vége felé azért ment el Pelsőcről személyesen a traktorállomásra, hogy lesz ami lesz, ő „kikönyörgi" Lörincz Zoltán traktorost! Ha már idáig jutottunk, hadd mondjuk most már el dióhéjban, milyen ember Lörincz Zoltán ... Derék testalkat, izmos kar (azért írjuk íc

1 mert félkezű, az egyik kezét szétroncsolta a puskagolyó) bátor tekintet, ez az, ami legjobban jellemző külsejére... A szövetkezeti mozgalom fellendülése után mint kisparaszt a szalóci szövetkezet tagja lett, Később, amikor egyre inkább szükség volt arra, hogy a traktorállomáson minél több olyan traktoros legyen, aki egyben a szövetkezet tagja, ő is a gépet választotta. Szerette a földet, a gépet is — mindkét régi vágya teljesült. Géppel művelni a földet, táblás gazdálkodást folytatni. Hej, de boldogan ül is fel mindennap a hernyótalpas traktorára, hisz ha a kormánykerék mellett ülve mélyen gondolkozik, széttekint a völgyben elterülő földeken, nem is gondolhat egyebet, mint azt, mennyire meggazdagodott, hogy az 1—2 hold helyett most már több száz hold földet mondhat magáénak. A föld és a gép szeretetén kívül mindennél jobban szereti családját, két gyermekét. És ez az, ami mindennap jobb és jobb munkára serkenti. Állandóan szeme előtt lebeg a család jövője s a béke. A jelen már biztos, hisz a havi 2.000—2.500 korona keresetből bőven jut mindenre. De biztos a jövő is. Hiszen az egész országban és a világon sok-sok ilyen békeharcos társa van, akik egy célért küzdenek mindennapi munkájukkal. S az erő, a béketábor ereje hatalmas. Olyan nagy, hogy a legjobb biztosíték arra, hogy Lőrincz Zoltán még hosszú évekig békében szánthat az ő kedves DT-54-es hernyótalpas traktorán. Ez pedig azt jelenti, hogy többször elnyerheti majd még „az esztendő legjobb traktorosa" kitüntetést. Sok sikert további munkájához! Méry Ferenc felépülni, mint eddig. Csulák Ferenc öthektáros középparasztnak sem tellett eddig házra. A szövetkezet tette számára lehetővé, hogy jövőre ő is építkezhet. Harmadmagával dolgozik a szövetkezetben, s lassanként szerzi be az építőanyagot. A jövő nyarat már az új házban akarja megérni. Nézzük meg, hogyan élnek például Lehocky Jánosék, mennyit kerestek az 1954-es esztendőben. A szövetkezet legjobb dolgozói közé tartoznak. Hárman dolgoznak a mezei csoportokban, s november végéig 1136 munkaegységet szereztek. Pénzelölegül 11.360 koronát, búzából 22,42 mázsát, árpából 11,36 mázsát, tejből 568 litert kaptak. A természetbeni járándóságok és a háztáji gazdaságban termett vetemények pénzbeli értéke 16.200 korona, s a család évi összbevétele 27.560.— korona Emellett két nagy disznót is vágtak, s még az év végi zárszámadáskor is megkapják a megérdemelt jutalmat. Mondok Kálmán sem fél a szövetkezettől, habár 7-tagú családja van. Maga dolgozik csak, mégis szépen megélnek. Az egyik fia most katona, a másik a járáson dolgozik, a többi még nagyon fiatal. Hét hektár földön gazdálkodott azelőtt, mégsem tudta úgy eltartani családját, mint most. Három éven át sem volt azelőtt olyan jövedelme,' mint a szövetkezetben a múlt esztendőben. Növendékmarháknál dolgozik, 46 szarvasmarhát és 14 csikót bíztak gondjaira. Az év folyamán 1406 munkaegységet szerzett, s pénzelölegül 14.060 koronát, 28,12 mázsa búzát, 14,06 mázsa árpát és 703 liter tejet kapott összesen. Az egész évi jövedelme 36.732 korona volt összesen Zárszámadáskor ezen felül 4.000.— koronára számít. még Ugorjunk most át Egerszegre — hiszen csak pár lépés Vicsapapátitól — és nézzünk körül ott is egy kicsit. Itt a parasztok még nem alakították meg a szövetkezetet, s természetesen nincs olyan jó soruk, mint a vicsapapátiaknak. Nézzük meg, hogyan élnek itt a parasztok és mennyi a jövedelme egy-egynek. A falu képe itt sem megvetendő. A házak rendezettek úgy, mint Vicsapapátin, csak a lakosság száma valamivel kisebb. A parasztok sokkal jobban élnek mint a múltban, az tagadhatatlan, de jövedelmük jóval kisebb a vicsapapáti szövetkezeteseknél. Amire szükségük van az életben, mindenük megvan, csak éppen oj há zat kevesebbet látni a faluban. Öt év alatt, míg Vicsapapátin 58 ház épült, addig Egerszegen mindössze három házat építettek ezen idő alatt. A földművesek sokkal kevesebb termést takarítottak be, mint Vicsapapátin a szövetkezetesek. Nadrágszíjföldjeiken sem a gépi erőt, sem az új munkamódszereket nem tudták hasznosítani és műtrágyát is csak pár gazda használt a faluban. Mindez hozzájárult a hektárhozamok csökkentéséhez. Hasonlítsuk össze az egerszegi parasztot a vicsapapáti héthektáros Mondok Kálmán szövetkezetessel és tiszta képét nyerünk, hogyan érdemesebb gazdálkodni. Közösen-e, vagypedig egyénileg. A falu egyik legjobb gazdálkodója a 9 hektáros Lénárd István, őt hozzuk fel példaképül, mennyi volt az ő évi jövedelme. Harmadmagával dolgozik a földeken, s talán még többet, mint Mondok Kálmán a szövetkezetben fegész évi jövedelme, az adókat és kiadásokat leszámítva, 14.000 koronát tett ki a múlt esztendőben. Emellett megvan a kenyere, hús, zsír és egész évi tejkészlete. Nem éppen kevés ez, de mégsem 36.732.— korona, mint a vicsapapáti Mondok Kálmán héthektáros szövetkezeti paraszté. -Ez az összehasonlítás a legjobban •mutatja, mennyivel könnyebben élnek a szövetkezetesek, mint az egyénileg gazdálkodó parasztok. Mennyivel jut nekik több ételre, szórakozásra, mint az egyénileg gazdálkodóknak.' Ezeket a javakat elnyerhetik az egerszegi parasztok is, minden lehetőségük megvan erre. Az állam nekik is ad gépeket, műtrágyát, s megkapnak minden szükségest. Csupán rajtuk múlik, hogy közösen megbeszéljék a szövetkezeti 'gazdálkodás problémáit, előnyeit és áttérjenek a közös gazdálkodásra. Halász Ambrus Akik szorgalmasan dolgoztak és hozzájárultak a termelési terv túlszárnyalásához, nagyértékű pótjutalmat kaptak A nánai állami gazdaságban már az elmúlt évben bevezették a terven felüli mezőgazdasági termékek után a pótjutalmazást. Amikor a gazdaság vezetője a prémiumrendszer bevezetéséről beszélt, úgy döntöttünk, hogy megpróbáljuk túlszárnyalni a tervezett hektárhozamot. Mindenki iparkodott a legjobb tudása és tehetsége szerint dolgozni. Az eredmény kielégítő volt. Az előirányzott tervet sikerült túllépni. A pótjutalmazás sem maradt csak papíron. Akik szorgalmasan dolgoztak és hozzájárultak a termelési terv túlszárnyalásához, pótjutalmazás címen 90 kg búzát", 85 kg árpát, 26 kg mákot, 60 kg kukoricát, 50 kg krumplit, 37 kiló cukrot kaptak. .Ezenfelül ^akarmány- és cukorrépából a terven felül termelt mennyiség értékének bizonyos százalékát pénzben kapták meg. Mindezek után meggyőződtünk arról. hogy érdemes szorgalmasan dolgozni, mert a várt eredmény nem marad el. Ezért elhatároztuk, hogy az idén még többet termelünk és ezáltal saját életszínvonalunk emelkedését is elősegítjük. Armai Béla, Kürt. Cséfalvay Mária — példás s^rtésgondozó Pártunk X kongresszusa határozatainak teljesítése főleg a mezőgazdaság terén széles mértékben bontakozik ki, s újabb távlatokat nyit életszínvonalunk emelkedéséhez. Mindezt jó munkával érjük el. így van ez a cséfai EFSz-ben is. Férfiak és nők egyaránt megállják helyüket a termelés szakaszán, feladataik teljesítésében. E szövetkezetben találjuk a sertésgondozók között Cséfalvay Máriát, aki egész éven át becsületesen dolgozott. Szorgalmas munkájának az lett az eredménye, hogy a rábízott 10 anyasertéstől 88 kismalacot választott el és nevelt fel. Hogy tudta ezt elérni? A válasz egyszerű. Szereti munkáját, odaadóan dolgozott, éppen ezért kellő figyelmet is fordított mind a sertésgondozásra, fnind az ólak és kifutó tisztántartására és nem utolsó sorban a helyes és tervszerű etetésre. Egyszóval betartotta az előírást és a járási zootechnikusok útmutatásait. Büszke is rá az egész falu — a szövetkezet. Cséfalvay Mária viszont örül annak, hogy munkáját értékelik, igazságos jutalomban részesül. A járásban például hozzák fel minden sertésgondozónak. Cséfalvay Mária eertésgondozó tudatában van annak, hogy a jók közé tartozik, de az új esztendőben még jobban fog iparkodni,' hogy még szebb eredményeket érjen el. így veszi ki részét termelő munkával a békeharcból, így mutat példát többi asszonytársainak. V