Uj Szó, 1955. január (8. évfolyam, 1-26.szám)

1955-01-01 / 1. szám, újév

'regg. ú J s v » yjSZO 8 Kiváló versenyzőink sorából Az elmúlt 1954. évben sok értékes sikert értek el a csehszlovák sportolók, köztük pedig elsősorban az atlétáké Már az évad elején számos nemzetközi viadalon vettek részt és Emtl Zátopek új világcsúcsot állított fel Párizsban, Később Jungwirth az angol fővárosbah bajnokságot szerzett, majd Skobla jeleskedett a Stockholmban megtSrtott nagy nemzetközi versenyen. A női atléták közül különösen Modrachová nyújtott kiváló teljesítményt. Versenyzőink a szovjet módszerek S7>em előtt tartásával és azok gyakorlati végrehajtásával érték el kimagasló teljesítményeiket. A tömegsport nálunk is a fejlődés alapja, a sikerek legfőbb záloga és ezen az úton tovább haladva, még az eddigieknél Is kiválóbb eredményeket fognak majd elérni a jövőben ... , Élsportolóink hosszú sorából ezwttal a néfy, aránylag legeredményesebb atlétáról szólunk itt egy-egy képben. Koprívnicában, ebben a kle morva városkában született 1922. szeptember 19-én egy sportoló, akit az egész világ irigyel: Emil Zátopek, népi hadseregünk alezredese, négyszeres olimpiai győztes, aki világcsúcstartó a 10.000 méteres és hosszabb távokon. Kemény edzése, önuralma és szigorú életrendje mintaképül szolgál, ő , ifjúságunk előtt lebegő példa, hiszen bennt' joggal látják a sportolók ideálját. Testnevelésünk terén szerzett érdemeiért Antonín Zápotocký köztársasági elnök elvtárs, a Köztársasági Rendjellel tüntette ki. Zátopek 1951. évi sikerei január 1-én kezdődtek Sao Pauloban, a világhíres mezei futáson. Bernben Európa-bajnokságot nyert és négy nap alatt sikerült két világcsúcsot megdöntenie —Párizsban az 5000 m-es futásban 13:57,2 p-es idővel, Brüsszelben pedig a 10.000 m-es távon 28:54,2 p-es idővel. Jiri Skobla, a 24 éves érdemes sportmester, Európa-csúcstartó 17,54 m-es dobással a súlylökésben. Skobla az idén Bernben 17.20 m-es dobással Európa-bajnok lett és egyetlen nagyobb jelentőségű versenyben sem dobott kevesebbet 17 méternél! Skobla először 1949-ben foglalkozott súlylökéssel és Ústi n. Orlicében, mint a Spartak Sokolovo tagja 13.29 métert dobott. Egy évvel később Bratislavában Csehszlovákia bajnokságában 13,45 méteres dobással kilencedik lett és 1951-ben 15,79 m-es dobással már legyőzte Csehszlovákia bajnokát, dr. Karinát. Az 1952-i évben, amikor hazánkat a helsinki olimpiai játékokon képviselte, mint csehszlovák súlylökő, c volt a második, aki 16 méteren felül dobott. Először 16,05 métert és azután pedig 16,20 m-es dobással beállította Doudának több mint 20 éve i tartott csúcsát. Az olimpiai játékokon kl 5,94 m-es dobással nyolcadik lett. Jungwirth 1964. június elején Párizsban, megtartott nagy nemzetközi versenyen 3:48,4 perccel első lett az 1500 méteres futásban. Egy héttel később pedig Londonon, az angol bajnokságok során 880 yardon 1:50,7 perccel legyőzte az angol Bannistert. A budapesti Népstadionban lebonyolított magyar-csehszlovák atlétikai viadalon Jungwirth 1:49,8 perccel nyerte a 800 méteres síkfutást, majd a Bernben sorra került atlétikai Európa-bajnokságok folyamén 3:45,4 perces kiváló idővel harmadik lett az 1500 méteres futásban. Október 23-án és 24-én tartották meg Prágában az atlétikai évad legkiemelkedőbb belföldi viadalát: a Csehszlovákia—Szovjetunió közötti versenyt. Jungwirth ezúttal is győzött az '1500 méteren, ideje 3:47 perc volt. 0. Modrachová már 1954 június havában két új csehszlovák csúcsot állított fel: magasugrásban 167 centimétert, az öttusában pedig 3739 pontot ért el. 'Később Stocholmban • győzött, majd az országos bajnokságok során a női magasugrásban 163 centiméterrel lett első. Az évad folyamán bel- és külföldön sorozatos győzelmeket aratott és ma a világ legjobb női magasugróinak rangsorában a szovjet Csudina mögött a második helyet foglalja el 167 centiméteres eredményével, holtversenyben az angj} Hopkins-szal, aki ugyanannyit ugrott. Modrachovától a mostani évben még az eddigieknél is jobb eredmények várhatók. Német sportolók a remilitarjzáciô ellen ,,Németországban a sport békés fejlődését veszélyeztetik a nyiigat-németországi hadsereg felállítására vonatkozó párizsi egyezmények." mondja az öszszes sportolókhoz intézett felhívás, amelyet a német lapok hírei szerint, a nyugat-németországi Stuttgartban tartott tanácskozáson több mint 200 sportoló elfogadott. Ezen a tanácskozáson az össznémet sport, időszerű kérdéseivel foglalkoztak. A tanácskozást a német sport egységéért és szabadságáért küzdő bizottság kezdeményezésére tart.ották. Ennek a bizottságnak elnöke a világszerteiismert automobil-versenyző, Manfréd von Brauchitsch, akit Adenauer hivatalai és bíróságai üldöznek. A felhívás az egész békeszerető világ sportolói közt sokszoros visszhangot keltett.. A haladószellemű német sportolók, akik oly határozottan foglaltak állást országuk újrafelfegyverzése ellen, nem állnak maguk. ban. Határozott álláspontjukat ? támogatja az európai sportolók l túlnyomó többsége, iakik tudják, ? hogy csakis békében fejleszthe' tik ki a kölcsönös nemzetközi érintkezést és fokozhatják mesteri teljesítményeiket. A b éleszerető nyugat-németországi sportolók felhívása világosan mutatja, hogyan gondolkozik a német ifjúsági amely nem akar ágyútöltelék lenni. A felhívás továbbá elmondj, hogy • a bonni kormány óriási összegeket fordít a újrafelfegyverzésre, míg sportcélokra jóformán semmit sem engedélyez. Ennek következtében NyugatNémetországban hiáňy van sportpályákban és stadionokban, amelyekben .edzést és versenyzést lehetne folytatni. Nincsenek meg a szükséges edzökáderek sem. A bonni kormány ellenkezése következtében eddig nincs oly szerv, amely segítséget nyújtana és összhangba hozná az össznémet sportérintkezést, megszervezné a nemzetközi versenyek megtartását és a német sportolóknak ezeken való közös részvételét és előkészítené a német sportolókat az 1956, évi melbournei olimpiai játékokra. Eztírt a stuttgarti tanácskozáson azt a javaslatot tették, hogy az össznémet sportkérdésekre bizottságot kell felállítani. \ A szovjet sportolók pársihn eredményei A szovjet sportolók világraszóló sikerei 1954-beh ls folytatódtak. Csupán a csodálat hangján szólhatunk teljesítményeikről, melyeket nagy nemzetközi összecsapások során a sport minden ágában nyújtottak, A szovjet versenyzők színvonalának állandó emelkedéséről az idei világ- és Európabajnokságok lajstroma adja a legmegfelelőbb képet: a szovjet síinek képviselői 1954-ben 56 világbajnokságot és 32 Európa-bajnokságot nyertek. \z újkori sportmozgalom történetében egyedülálló teljesítmény ez! Kétségtelen, hogy e páratlan sikerekben részes élgárdát csak a tömegsport termeli ki, miként ugyancsak kézenfekvő, hogy az elért eredmények a tudományos alapokon nyugvó felkészültségnek, a mindenre kiterjedő gondos edzésnek, tehát a hozzáértő vezetésnek köszönhetők, Az itt következő áttekintés mindenné! ékesebben bizonyítja a szovjet sportolók ragyogó tudását... Előkészületek a moszkvai gyorskorcsolyázó világbajnokságra Az 1955. évi férfi gyorskorcsolyázó-világbajnokságot a Szovjetunió rendezi meg Moszkvában. G. Mihalcsuk, a Szovjetunió társadalmi gyorskorcsolyázó szövetségének elnöke a Szovjetszkij Szport tudósítójával folytatott beszélgetése során beszámolt a világbajnokság előkészületeiről. — A 49. férfi gyorskorcsolyázó-világbajnokság a moszkvai Dinamóstadionban 1955. február 19-én kezdődik — mondotta Mihalcsuk. — <k világbajnoki versenyre 24 országnak küldtünk meghívót. A vüágbajnokság előkészítésére szövetségünk megalakította a szervező bizottságot, amely már jóváhagyta a világbajnokság ^programját és a versenyszámok be1 osztását. Eszerint az első napon az 500 és 5000 m-es futamokat, a másodikon pedig az 1500 és 10.000 m-es találkozókat bonyolítják le. A világ legjobb gyorskorcsolyázói most már másodszor küzdenek maj l országunkban a világbajnoki címért Csaknem 60 évvel ezelőtt, 1896-ban Pétervárott rendezték meg az első férfi gyorskorcsolyázó-világba jnok | íágot — mondotta Mihalcsuk. Az 1951. évi világbajnokságok Gyorskorcsolyázás. — Sapporo (férfiak) 500 m: 1. Grisin, 1500 m: 1. Silkov, 5000 m: 1. Goncsarenko, 10.000 rn: 1. Goncsarneko. — Ostersund (nök) 500 m: 1. Kon[daková, 1000 m: 1. Kondaková, 3000 m. 1. Zsukova, négytusa: 1. Szelihova. — Davos: (férfiak) 500 m: 1. Grijsin, 1500 m: 1. Silkov, négytusa: 1. Jsilkov. Sízés — Falun férfiak: 30 km: 1. Kuzin, 50 km: 1. Kuzin, nők: 10 km: 1 Koziriova, 3x5 km: 1. Szovjetunió. Jégkorong — Stockholm: 1.; Szovjetunió. Ejtőernyő — Saint Yann: Egyéni versenyek: 1 Fedcsisin és csapatversenyben 1. Szovjetunió. Torna — Róma. Férfi egyéni: nyújtó: 1. Muratov, korlát: 1. Csukarin, lógyakorlat: 1. Saginyan, gyűrű: 1. Azarian. Talajtorna: 1. Muratov. Végleges sorrend: 1—2. Csukarin és Muratov. Férfi csapatverseny: 1. Szovjetunió. Nők: lóugrás: 1. Martinyinova, talaptorna: 1. Maxinyinova, végleges sorrend: 1. Rugykova. Női csapatverseny: 1. Szovjetunió. Szabadfogású birkózás — Tokió. Welter-súly: 1. Balavadze, középnehéz: l.Englasz, nehézsúly: 1. Mekokisvili. Országok sorrendje: 1. Szovjetunió és Törökország. nszov, fekvő testhelyzetben: 1. Bogdanov, térdelő helyzetben: 1. Bo,gdanov, álló helyzetben: 1. Boriszov, futó szarvasra lövés: 1. Bobrun. Csapatverseny: kisöbű fegyverből 30 m-re: 1. Szovjetunió, olimpiai sziluettek: 1. Szovjetunió, nagyöbű f«jyverból céltáblára, 1. Szovjetunió, hadseregpisztoly: 1. Szovjetunió, futó szarvasra lövés: 1. Szovjetunió. Tetszés szerinti kisöbű pisztolyból 50 m-re: 1. Szovjetunió, lövés revolverrel fekete körös céltáblára és sziluettekre : 1. Szovjetunió. Olimpia sakkjáték — Amszterdam. 1. Szovjetunió. Európa-bajnokságok Atlétika — Bern: férfiak: 400 m: 1. Ignatyev, 5000 m: 1. Kuc, 400 j n gát: 1. Julin, hármasugrás: 1. Scserbakov, kalapács: 1. Krivonoszov, tíztusa: 1. Kuznyecov, 50 km gyaloglás: 1. Uchov. Országok versenyében: 1. Szovjetunió. Nők: 100 m: 1. Turova, 200 m: 1. Itkina, 800 m: 1. ptkalenkova, 80 gát: 1. Golubny'icsája, súlylökés: 1. Zibina, diszkosz: 1. Ponomarevova,'öttusa: 1. Csudina, 4x100 m: 1. Szovjetunió. Országok versenye. 1. Szovjetunió, összesített (férfiak, nók) sorrend: 1. Szovjetunió. Női kosárlabda — Belgrád; 1. Szovjetunió. Oszás — Turin: műugrás: férfiak 3 m-es ugródeszkáról: 1. Brener, 10 Súlyemelés — Bécs. 65 kg súlyúak: m-es toronyról: 1. Brener, nők: 3 1. Farhutgyinov. 60 kg-ig: 1. Csimis- L m magas ugródeszkáról: 1. Sumicseva, *>: '•ÉÍÉIÉiÉaiiíÉ is- t kian, 67,5 kg-ig: 1. Ivanov, 90 kg-ig: f 10 m-es 1. Vorobjev. Csapatversenyben: 1. Szovjetunió. t Sakk — Moszkva. 1. Botvinnyík. Céllövés — Caracas. Egyéni: kisöbű50 m-re: 1. Boriszov, térdelő helyzetben: 1. Bogdanov, fekvő testhelyzetben: i. Boriszov, olimpiai sziulettek: 1. Kaminyicsenko. Tetszés szerinti nagyöbű fegyverből, céltáblára: 1. Boronyról: 1. Karakasianovo. Evezés — Amsterdam: férfiak, kormányos négyes: 1. Szovjetunió, nyolcevezős: 1. Szovjetunió. Összesített sorrend: 1. Szovjetunió. Nök: Szkif: Csumakova, páros-szkif: 1. Szovjetunió, négyes: 1. Szovjetunió. kormányo% négyes: 1. Szovjetunió, nyolcevezős: 1. Szovjetunió. Összesített sorrend: 1. Szovjetunió. Belgrád. Nemzetközi labdarúgómér; kőzések: Görögország: Panatenaikos : Athén—Dinamó Zahreb 2:0, Olympia! kosén Athén—Dinamó Zahreb 1:1. Malta: Sliema Wanderers—

Vojvodi- na Novy Sad 2:3. Líhore: Pakistán—Nyigat-Német<>rsz4g 5:0, nemzetközi gyepkorong• mérkőzés. í >