Uj Szó, 1955. január (8. évfolyam, 1-26.szám)

1955-01-11 / 9. szám, kedd

ujsze 1955. január 11. A távösszeköttetésügyi dolgozók nagy feladatai a csehszlovák népgazdaság fejlődésével és népünk életszínvonalának emelkedésével kapcsolatban Vasárnap, január 9-én tartották Prágában a távösszeköttetésügyi dolgozók országos konferenciáját. Először találkozott itt a minisztériumoknak, föés központi igazgatóságoknak, a távösszeköttetésügyi alkalmazottak szövetsége központi és kerületi bizottságainak, a kerületi és járási hivataloknak több mint ezer vezető dolgozója. Nagy számban voltak képviselve a pártás szakszervezeti funkcionáriusok és a legjobb dolgozók. A tárgyaláson részt vettek továbbá Otakár Simúnek mérnök, miniszter, az Állami Tervhivatal elnöke, dr. Alois Neuman távösszeköttetésügyi miniszter, Václav Pašek képviselő, a CsKP KB titkára és dr. h. c. •Alexander Horák távösszeköttetésügyi megbízott. A konferencia foglalkozott a CsKP X. kongresszusa által kitűzött feladatok teljesítésével, az idei terv biztosításával, a kollektív szerződések konkrét voltát fokozó techpikai-szervezési intézkedések kidolgozásával és a szocialista munkaverseny további fejlődesével a távösszeköttetés üzeme és technikája szakaszán. A távösszeköttetésügyi dolgozók tevékenységében előforduló hiányosságokat és sikereket dr. Alois Neuman miniszter értékelte. Főleg a távösszeköttetésügyi szolgálat tömegjellegét hangsúlyozta. A posta, távirat, telefoi? és rádió az egész polgárságot szolgálja, mellyel így állandó kapcsolatban van. A távösszeköttetésücfyi dolgozók a vita keretében arról beszéltek, mily módon biztosítják a technikai-üzemi és pénzügyi tervekből eredő feladatok szétírását. Otakár Šimúnek mérnök, miniszter, az Állami Tervhivatal elnöke a vita keretében jókívánatait fejezte ki a távösz.szeköttetésügyi dolgozóknak elért sikereikért. A konferencia részve#i nagv érdeklődéssel hallgatták Václav Pašek képviselőnek, a CsKP KB titkárának vitahozzászólását is. aki rámutatott a távösszeköttetésügy nagy jelentőségére népgazdaságunk szempontjából és felhívta a távösszeköttetésügyi dolgozókat, hogy feladataikat gyorsan, rendszeresen és jól teljesítsék. Arra is rámutatott, hogy a távösszeköttetésügyben is a szocialista munkaverseny a munkatermelékenység fokozásának és az önköltség csökkentésének legjobb módszere. Az ülés befejező részében, melyet František Volf, a távösszeköttetésügyi alkalmazottak szövetségének élnöke zárt be, a konferencia részvevői jóva hagyták az Antonín Zápotocký köztái sasági elnöknek küldött távirat tartalmát. A táviratban jelentik, hogy a konferencia hozzájárult a távösszeköttetésügyi dolgozók egységének megszilárdításához. ígérik, hogy ebben az évben még jobban fogják teljesíteni feladataikat hazánk felvirágoztatása és a világbéke megszilárdítása érdekében. Nagy hazafias verseny városaink és falvaink szebbé tételére A Megbízottak Testülete mellett működő, városaink és falvaink fejlesztését irányító bizottság a következő felhívással fordul Szlovákia polgáraihoz a hazafias versennyel kapcsolatban. Ha Szlovákia és egész hazánk felszabadításának 10. évfordulója napjaiban visszatekintünk köztársaságunk szabad és örömteli építésének elmúlt tíz évére, minden hazafinak a szívét öröm tölti el. A szabadig rövid tíz éve alatt eltávolítottuk änáború romjait, felépítettük a lerombolt hidakat, vasutakat és utakat, megújítottuk üzemeink termelését, leraktuk Szlovákia nagy iparosításának és a szocialista mezőgazdasági nagytermelésnek alapjait. Üzemeink százaiban Szlovákia minden részén felépítettük szabadságunk büszke emlékeit. A Vág-lépcsőzet, az árvái gát, az új vízierőművek, a modern üzemek, az űj fő- közép- és nemzeti iskolák, a példás internátusok és tanintézetek, az új stadionok és játszóterek, mindez örömteli eredménye népünk fáradhatatlan munkájának. ' A szülőföld iránti szeretet, a—szlovákiai röghöz való szeretet, a szülőfalu Iránti szeretet alapjaiban megváltoztatta hazánk képét. A kivándorlók elmaradott országából szemünk láttára új Szlovákia fejlődött s napról napra igényesebbek vagyunk. Azt akarjuk, hogy hazánk még szebb és benne az élet még örömteljesebb legyen. Azt akarjuk, hogy városaink és falvaink, kerületeink és járásaink szabadságunk 10. évfordulója alkalmából szépségük teljében ragyogjanak. ' A Megbízottak Testülete, hogy támogassa a városokból és falvakból kiinduló kezdeményezést, amelyek e napokban ünneplik felszabadulásuk 10. évfordulóját, nagy hazafias versenyt indít városaink és-^községeink szépítésére és fejlesztésére. A hazafias verseny célja szebbé, kellemesebbé és kényelmesebbé tenni azt a környezetet, amelyben élünk és így a lehető legörömteljesebben megünnepelni köztársaságunknak a szovjet hadsereg által való felszabadítása 10. évfordulóját. A nagy hazafias versenyt a Megbízottak Testülete mellett működő Központi Bizottság, a kerületekben pe(üg a kerületi nemzeti bizottságok mellett működő kerületi bizottságok fogják sžervezni és irányítani. A verseny két részre lesz felosztva: az első rész ez év május 9-én fejeződik l?e. Az első rész győztesei zászlókat és díszokleveleket kapnak. A másik rész a naptári év végén fejeződik be. Akkor győzelmi zászlókat és tárgyi ajándékokat osztanak ki a győztesek között. A nagy hazafias verseny díjait a rádió és sajtó január végéig közli. A versenyben két győztes kerület, tíz járás és száz község lesz jutalmazva. A kerületi verseny keretében 500 díjat osztanak ki oly kiváló eredményt elért egyéneknek, akik példájukkal és kezdeményezésükkel magukkal ragadják a többieket is és a legjobb mun| kaeredményeket érik el; ezek megI kapják az „építő hazafi" aranyjelvényt is. A többi példás dolgozók oklevelet és „építő hazafi" ezüstjelvényt kapnak. A verseny értékelésekor tekintetbe veszik; I. a) a végzett munka minőségét és mennyiségét, b) a mű közhasznúságát, c) az elvégzett munka értékét. II. a) A brigádmunkások és az akcióba bekapcsolódott más alkotó dolgozók számát. b) a ledolgozott órák számát. III. a) A kezdeményezést, találékonyságot, munkakészséget, a városok és falvak szépítésénél, fejlesztésénél, valamint az utcák és terek külsejét és lakhatóságát, b) a helyi anyagforráspk kihasználását, c) a tartalékok feltárását, d) a kerületek, járások, községek, üzemek, kollektívák, utcák, házak stb. közötti kölcsönös segélynyújtás megszervezését. A nagy hazafias verseny városaink és falvaink ezreit, hazánk polgárainak millióit a hazafiasság és nemzeti büszkeség szilárd láncaival kapcsolja egybe, hogy szülőföldünk, Szlovákiánk, egész köztársaságunk fejlődjék, virágozzék és hatalmasodjék, hogy az élet napról napra szebb és örömtelibb legyen. Ha ezt a munkát vállvetve végezzük, nem kételkedhetünk abban, hogy közös erőfeszítésünket siker koronázza. • H-HEHE-K—-i Ki mit nem tart kívánatosnak? Kuh, a „Chicago Sun and Times' levelezője azt közli. Washingtonból keltezett tudósításában, hogy 'Eisenhower kormánya nem tartja kívánatosnak, hogy az ázsiai és afrikai országok küszöbön álló értekezletét megtartsák. Washingtonban elégedetlenkednek amiatt is, hogy az értekezlet követelni fogja a nukleáris bombákkal való kísérletek megszüntetését. Köztudomású, hogy az Egyesült Államok kormánya éppen a közelmúltban úgy határozott, hogy ezeket a kísérleteket folytatni fogják. Természetesen ez még inkább hozzájárul ahhoz, hogy az ázsiai és afrikai népek fokozzák a háborús uszítók elleni békeharcukat. Ilyen értelemben beszélt Ali Sastroamidjojo indonéz miniszterelnök, aki kijelentette, hogy a „béke cm ázsiai országok számára életfontossággal bír". A „New Age" komoly indiai hetilap éppen a fenti értekezlettel kapcsolatban írta, hogy , Ázsia és Afrika népe nem hajlandó megvalósítani Dulles tervét, amely azt célozza,, hogy a ázsiaiak az ázsiaiak ellen, az afrikaiak az afrikaiak ellen harcoljanak. Az ázsiai Js afrikai országok népei azt nem tartják kívánatosnak, ha mások zavarják békés törekvéseiket. Az indiai lap álláspontja arra mutat, hogy az ázsiai és afrikai népek megtalálják a módját, hogy kellő nyomatékkal visszautasítsák az illetéktelen beavatkozást. Ez pedig a béke szempontjából nagyon is kívánatos. JÓS • • SZLOVÁKIÁBAN a gép- és traktorállomások traktorosai és karbantartói körében nagy verseny indult a traktorok és egyéb gépek téli javításainak idejében történő jó elvégzéséért. Ebbe a versenybe eddig 1661 egyén kapcsolódott be, akik 1,340.196 korona értékű 1277 egyéni és 278 kollektív kötelezettségvállalást tettek. Az eddig teljesített kötelezettségvállalások 620.478 korona megtakarítást jelentenek gazdaságunk részére. BÁNYÁINKBAN már jó néhány olyan rohamcsapat dolgozik, amelyek a „Csehszlovák Vöröskereszt rohamcsapata" megtisztelő címet viselik. A legújabb ilyen csoport a Trutnov melletti radvanicei Sztahanov-bányában alakult. Tagjai vállalták, hogy a bányában folyó szocialista munkaversenyben élenjáró helyet harcolnak ki maguknak és a munkahelyeken a biztonság biztosításában példát mutatnak. A kommunista é* munkáspártok szervező munkájának legfontosabb feladata (Folytatás az 1- oldalról) A kommunista és a munkáspártok állhatatosan küzdenek ezek ellen, a leninizmus szellemétől idegen jelenségek ellen, azokban az országokban pedig, amelyekben kormányzó pártokként működnek, az állami apparátusban is igyekeznek megszüntetni ezeket a jelenségeket. Csou En-laj elvtárs, az országos kínai népképviseleti gyűlés ülésszakán elmondott beszámolójában hangsúlyozta : „A Központi Bizottság és a kormány többször követelte, hogy az ország valamennyi állami szervének dolgozói összpontosítsák erőfeszítéseiket a bürokratizmus és az aktatologatás megszüntetésére, a bírálat és az önbírálat kiterjesztésére, a néptömegekhez fűződő kapcsolataik erősítésére." A világ kommunista és munkáspártjainak tapasztalataiból kitűnik, hogy a végrehajtás ellenőrzése csak akkor eredményes, ha rögtön a határozat elfogadása után kezdődik, s egészen a határozat végleges teljesítéséig tart; ha a helyi szervezetekben maguk a vezetők végzik ezt, s ha személy szerint felelőssé teszik a határozatok végrehajtóit. A végrehajtás ellenőrzése csak akkor biztosítja a párthatározatok pontos végrehajtását, s csak akkor neveli a párt kádereit, ha magas elvi színvonalon történik, ha az* ellenőrzésbe bevonják a helyi pártaktívát és a pártonkívüli aktívát, a dolgozókat; ha a végrehajtás ellenőrzése együtt jár a bírálat és önbírálat széleskörű kibontakozásával, ha forradalmi éberséget és engesztelhetetlenséget tanúsítanak a párt irányvonalának torzításával és a fogyatékosságokkal szemben. „Az ártalmas elemek gyors leleplezésének és félreállításának legjobb módja — állapította meg a Francia Kommunista Párt XIII. kongresszusa — a demokratikus centralizmusról szóló elv állandó megtartása, az alulról jövő ellenőrzés, a munka közben történő ellenőrzés." A kommunista és munkáspártok halaszthatatlan feladatuknak tekintik, hogy a politikai feladatok színvonalára emeljék a szervező munkát, mindenképp javítsák a kádermunkát és a végrehajtás ellenőrzését. Meggyőződésünk, hogy ez sokoldalú tevékenységünkben új, még nagyobb sikerek biztosítéka. A „Tartós békéért, népi demokráciáért" című lap vezércikke. HONFOGLALÁS ILLÉS BÉLA REGÉNYTRI LÓG IÁJA Értékes, háromkötetes regénnyel gazdagodott az új' magyar irodalom. A könyv címe: Honfoglalás. Szerzője: Iliéi Béla. Illés Béla: ismert név. Ogyis mint író, úgyis mint harcos, aki fegyverrel a kezében küzdött hazája felszabadításáért. Hazánk felszabadulás utáni dolgozói először az „Üj Szó"-ban folytatásokban megjelent „Fegyvert és vitézt éneklek" című kisregényéből ismerték meg. E regény később könyvalakban is megjelent és Petőfi költeményei mellett az első könyvtermék volt, amit a felszabadulás utáni • magyar dolgozók magyar nyelven kaptak. Később a „Kárpáti rapszódia" című könyve került hazai kiadásban a magyar dolgozók asztalára. A „Kárpáti rapszódia" akárcsak a „Fegyvert s vitézt éneklek"', ma is kedvelt olvasmánya számos magyar családnak. E nagysikerű könyvek írója ma új regénnyel jelentkezett, ami ha még nem is itteni kiadásban, de már eljutott hozzánk is. E háromkötetes, hat részből álló regény olyan korszakról szól, amely a magyarságnak az utóbbi századokban legjelentősebb korszaka és amelyet méltán tartflnk az új honfoglalás korszakának. \ . Illés Béla regénye a háború középpontjába visz, és egy vérhastizedelte tűzvonalból kivont század visszavonulásával kezdődik. A századnak 37 megmaradt honvédjéből a kimerültség is áldozatokat követel, és a fáradt, csak erőlködéssel vánszorgó csoport' után emberhullák maradnak, amire a „Sas és varjú most közösen vadászik". Ez a magyar honvédekből álló embercsoport tengernyi szenvedésen esik keresztül, míg szovjet tankok elé kerül, amelyek foglyokká — valójában szabadokká teszik őket. Odaát új élet kezdődik az éhségtől, fagytól gyötört katonáknak. Magyarul beszélő szovjet tisztekkel találkoznak, akik nem tekintik őket ellenségnek, hanem egyeseket iskolákba küldenek, hogy megtanulják mindazt, amit tudniuk kell ahhoz, hogy részt vehessenek a magyar nép felszabadításában: az új honfoglalásban. így kerül iskolába a fogságba került honvédcsoport egyik tagja: Pásztor Gyula, akiből később partizánparancsnok lesz és aki Illés regényének egyik fő alakja. A regény további részében a hősiesség és a helytállás számtalan példájával találkozunk. Ugyanakkor megismerkedünk azzal a mérhetetlen aljassággal és merénylettel, amelyet a magyar urak a magyar nép ellen elkövettek. A „Honfoglalás" elénk tárja a német hadsereg gaztetteit is, és éles párhuzamot von az igazságos és igazságtalan háborút folytató hadsereg katonáinak erkölcsi magatartása között. Míg az igazságos háborút viselő hadsereg katonáinak a legkisebb egyéni vállalkozásait is az igazság tüze fűti, addig a rablóháborút folytató, hadsereg katonáiban nincs nemes érzés, nincs emberszeretet, nincs meggyőződéstől táplált hősi helytállás. Ehelyett brutalitás, rablás van. Illés Béla könyvében számos neves és névtelen hőssel találkozunk, akik különböző helyeken is, de egyforma elszántsággal állják meg helyüket az emberi szabadságért vívott harcban. Számunkra különösen jó érzés, hogy> ebből a küzdelemből — amit a kön^v olyan hűen tükröz — a szovjet harcosok oldalán ugyanolyan elszántsággal a magyarok is kivették részüket, és köztük olyanok harcolnak a magyar nép szabadságáért, mint Pásztor Gyula, Tolnai Péter és Bálint Géza. E három harcos: három regényhős, akiket Illés Bélának sikerült úgy megrajzolnia, hogy alakjuk örökre emiékezetünkben marad. Pásztor Gyula és Tolnai Péter a fogságbarrválik kommunistává és alakjukat a honfoglalás formázta hőssé. Ok új emberek, akik a magyar nép szabadságáért folytatott harcban születtek. Bálint Géza régi harcos. Vele nfár mint kommunistával találkoztunk a J „Kárpáti rapszódiában", és e regény végén úgy váltunk el tőle, mint a Szovjetunióba emigrált pártmunkástól, aik így búcsúzott hazájától, ismerőseitől: .„Visszajövök ... Fogadom, hogy visszajövök! Tudom, hogy a Kárpátoktól nyugatra később kel a

v nap mint innét keletre, — de nincs olyan erő, mely útját állhatná — egyszer itt is világosság lesz, akkor visszajövök és akkor annak is lesz joga élni — aki jót akar csinálni." A jövendölés teljesült. Bálint Géza, akivel a „Honfoglalás"-ban már mint szovjet őrnaggyal találkozunk, visszajött. Ha egy negyedszázad, múlva is, de visszajött. A harcos egy Munkács és Beregszász környékére röplapokat szóró vadászgépen ülve látta viszont „azt a földet, ahol gyermekkorát töltötte" és „mint kopasz őrnagy, a felhők közül nézte sötétségbe burkolt szülőföldjét, boldogan, büszkén, szorongó, fájó szívvel, teli nagy akarattal és ezer reménységgel". Illés könyvének magávalragadóan szépek azok a lírai részei, amelyek a hazatért Bálint érzelmeiről szólnak. Szívhez szólók azok a sorok if, amelyekben a szovjet harcosok oldslán álló magyar honfoglalók harcáról ír. Illés különös melegséggel ábrázolja mind a felszabadult szülőföldet, mind pedig azokat a harcokat, amelyeket a Pásztorok és a Bálintok a szülőföld felszabadításáért vívtak; s a mélységes hazaszeretet mellett, a „Honfoglalás"-on alapeszmeként végigvonul az a történelmi tény, hogy Magyarország felszabadításából a magyarok is kivették részüket. Amilyen meggyőzők Illésnek a hazáról és a harcokról szóló sorai, , ugyanolyan hitelesek azok a sorok, amelyekben a Horthy-tisztek magatartásáról ír. Itt a szatíra fegyverét használja, amely megsemmisítően hat az egykori katonatisztek hordájára. ' Ügy ábrázolja a horthista tiszti- és tábornoki kart, hogy soraiból erősen érezzük: ezeknek a tiszteknek hiúságuknál és beképzeltségüknel már csak az aljasságuk nagyobb! \ Illés könyvét, mint katona olvastam. Ezért szólnom kell még azokról a személyi benyomásokról, amelyeket a „Honfoglalás" rám mint egyszerű közkatonára tett. Itt azt kell megemlítenem: a „Honfoglalás" hűen elénk tárja az imperialista hadviselés szörnyűségeit, és arra ösztönöz: tegyünk meg mindent, hogy imperialista háború többet ne ismétlődhessen meg. A „Honfoglalás"-ban számos helyen találkozunk hazai tájakkal és a mi vidékünkről való emberekkel. Hasznos lenne, ha a „Kárpáti rapszódia" után a Csehszlovákiai Magyar Könyvkfedó Illés Béla „Honfoglalás" című regényét is megjelentetné. A „Honfoglalás"-sal a csehszlovákiai magyar dolgozók méltó folytatását k-ipnák a „Kárpáti rapszódiá"-nak. Balázs Béla i l