Uj Szó, 1955. január (8. évfolyam, 1-26.szám)

1955-01-09 / 8. szám, vasárnap

A? elmúlt év sikerei megmutatták, hogy a dolgozó

x jó együttműködésével minden akadály legyőzhető 1955. január S

. UJJ SZ0 Gyozflmes Mrcoje nyomán • A Garam-menti népek sem akarnak háborút! Tíz év telt el azóta, hogy a szovjet hadsereg páncélos osztaga eldöntötte a Garam-menti, hosszú hónapokig tartó öldöklés sorsát. Tíz éve annak hogy a Garam-menti falvak. Kémé.-,

r Kőhídgyarmat, Nagykövesd lakosai megkönnyebbülten sóhajtottak fel K-7"ts:'orítottak a szovjet katonákkal hogý örökre szívükbe zárják azoka

1 i? ismeretlen hősöket, akik életükéi aldozva a népek szabadságáért. űzték, kergették, pusztították a fasiszta hóhérokat. Most tíz év távlatából nézzük ezeket a dolgokat. A sebek már némileg begyógyultak, de a Garam-menti községekben még mindig látszanak a pusztulás nyomai. A rommá lőtt házak helyén újak épültek, de 47 itt-ott feltűnő romok még mindig v: lóban tanúskodnak arról, mit tettek i fasiszta pusztítók A géppuskák lövedékeinek nyomai még mindig hegyógyuletlan sebként látszanak a kéméndi. a kőhídgyarmati és más Garam-menti községek házainak falain A német csapatok 1944 őszén erősen befészkelték magukat a környék védettebb helyeire. Jól kiszemelt tüzelő állásokat foglaltak el. Géppuskákkal. ágyúkkal szerelték fel az esztergomi Bazilikát is. A lakosságot a front mögé akarták kényszeríteni. Ezt a tervüket azonban csak kismértékben tudták megvalósítani A Garammenti falvak lakosai számítottak rá hogy a németek sokáig nem tarthatják a vonalat Bíztak abban, hogy rövidesen megérkeznek a szovjet csapatok és elűzik Hitler hordáit. Nem hagyták el otthonukat a kéméndiek sem. Nemes Ignácné így beszél erről: — Ezeket a napokat soha sem felejtem el Azt a szót. hogy „háború", hallani sem akarom. Férjemet aknaszilánk ölte meg. özvegyen maradtam Mellettem esett el, de még csak sírni sem tudtam már. Soha-soha nerr akarnék olyan borzalmas napokat at élni. mint azok a tíz évvel előli'.' voltak — Nem akartuk mi sem m h.:yjiii az otthonunkat — folytatja tova .. özvegy Nemes Ignácnt - Addig, amíg nagyon nem kellett még át óvóhelyre se mentünk Lehet hogy talán ez volt a férjem veszte A legnagyobb pergőtűzben a német katonák tejért küldték Ellenkezni próbált ő is, én is. Nem használt. A németek agyonlövéssei fenyegették, ha nem teljesíti a parancsukat Én is vele mentem Ügy gondoltam, ha már meg kell halni. együtt haljunk meg. Alig értünk ki az utcára, közvetlen közelünkben akna robbant. Férjem a hasához kapott A szilánk rögtön megölte. Sok ilyen eset történt, a faluban sok áldozatot követelt a háború a lakosság soraiból Süttö József fiát is aknaszilánk ölte meg. Zsákovics Miklósnak pedig a leányát és vejét söpörte el az acélfergeteg. így sorolhatnám fel a falu lakosságának felét, akiknek valamilyen hozzátartozójuk elpusztult az alatt a szörnyű hét hét alatt. Még a föld is reszketett az egymásbaolvadó robbanások hatása alatt. Ezt már az én idegeim sem bírták tovább. Elmenekültem a faluból lányommal együtt Semmi más nem érdekelt már akkor, csak az, hogy élve szabaduljak meg. Csak azt vittem magammal, ami rajtam volt. de idehaza se maradt meg semmim a németek nem hagytak egyebet csak a megrongált házat egy pái összetört bútordarabbal, meg a férjem kedvenc kutyáját, a Lordot. .Amikor a/tán újból hazatértem az üszkös gerendák, az állati és emberi hullák. az eldobált fegyverek, szétlőtt harckocsik ágyúk tanúskodtak arról, hogy mi is ment itt végbe. Kislányom kezét fogva reszkető léptekkel indultam arrafelé, ahol a házunknak kellett volna lenni. Félig rombadőlt ház tárult a szemem elé. Se ablak, se ajtó rajta A benne maradt bútorok összetörve Sírni szerettem volna, de nem tudtam Tekintetemet végighordtam a romokon fiszembe jutott a Lord Vajon hol lehet, mi van a hűséges állattal? Kiáltani akartam neki, de a kislányom megelőzött. Lor, Lor, — hívta a kutyát. Semmi. A hűséges állat csak nem jött elő. Bementem a romok közé. Ott volt a szép diófaszekrényem. Kezdtem tapogatni, egyszerre azt veszem észre, hogy hatalmas lyuk van a hátsó részén. Abban pedig lord fekszik. Megpiszkáltam, vajon él-el' Élt. Szemeit egy percre ráhkmeresztette, aztán szinte zokogáshoz hasonló hangon felüvöltött. Kétlábra állva ugrott felénk. Első lábaival szinte átölelt. Meleg nyelvével többször végignyalta arcomat. Utána kislányomnak ugrott, a földre teperte és nyüszögve végignyalta kezét, arcát, ahol érte. Egy ideig nem bírtam elképzelni, hogy miért nem jött elő a vackából, amikor hívtuk. Később aztán kiderült, hogy szegény pára a borzalmas robbanások következtében teljesen megsüketült. A falut megszálló német csapatok ideig-óráig keményen tartották magukat. A jól kiválasztott tüzelőállásokból valameddig ellent tudtak állni a szovjet csapatok támadásainak A szovjet tüzérek azonban alapos munkát végeztek. Pergőtüzük után még a föld is lángolt, épett a német állások körül. Egyre több és több ágyút pusztítottak el tüzérestől, mindenestől. A nácik azonban, amikor látták, hogy sokáig nem tudják tartani magukat, cselhez folyamodtak. Színlelt visszavonulást rendeztek Kéménd és Kőhídgyarmat körül. Beszüntették a tüzet, csak néha-néha ugatott fel egy-egy géppuska, mintha a visszavonulást akarnák fedezni. Január 5-én ešte a frontszakaszon teljesen elcsendesült a fegyverek ropogása. A kéméndiek közül a bátrabbak elő is jöttek a pincékből. Az egyszerre beállt csend nyomasztóan hatott a nehéz órákat átélt megcsigázott idegekre. Az előremerészkedők kíváncsian néztek egymásra. — Elmentek a németek. — Hallatzott valahonnan egy hang. Ez a kiilsntés úgy hatott az emberekre, iintha nagy tehertől szabadultak volna meg. Ezen az éjszakán mindenki nyugodtan aludt. A kora hajnali órákban azonban újból felugatott Nagykövesd körül egy géppuska. Utána egy másik, majd egy harmadik és ki tudja hány. Az aknavetők is elkezdtek puffogni. A tüzek és robbanások fénye teljesen vörösre festette a hamuszürke égboltot. A kéméndiek is felébredtek a heves fegyverropogásra. Kikinéztek a pincék ajtaján. Biztosan Kövesd körül át akarnak törni az oroszok, beszélték egymás között. Nemsokára Csata környékén Is felvillantak a tüzek. Először csak szórványosan, majd teljesen egymásba olvadtak a felvillanó fények. Csak a kéméndi frontszakaszon volt csend. A németek úgy számítottak, hogy a színleges visszavonulással megtévesztik a szovjet csapatokat. Léprecsaljál; s lekaszabolják őket. Tervük azonban csütörtököt mondott. A szovjet csapatok átlátták tervüket és cselre csellel válaszoltak. Esztergom környékét pergőtűz alá vették. A németek megrémültek a nem várt erős tűztől, csapataik zömét az esztergomi frontszakasz védelmére koncentrálták. De röviddel az Esztergom környékét elárasztó pergőtűz után Csata és Bény körül is dörögni kezdtek az ágyúk. A két helyen egyszerre megindult heves támadás megzavarta a németeket. A Kéménd környékén elhelyezett csapatok nagy részét most már két helyre kellett elvonniuk. A szovjet csapatok kihasználták a németek kapkodását és Kéménd alatt átkeltek a Garamon. Csatárláncba fejlődve elfoglalták Kéméndet és Kőhídgyarmat felé vonulva éket vertek a németek arcvonalába. Hajnali öt órakor jelent meg az első szovjet katona Kéménden A lakosság ijedten vonult vissza a pincékbe. Attól féltek, hogy most az oroszok mindannyiukat felkoncolják, ahogy azt a németek mesélték. A dolog azonban másképpen történt. Egy százados, a Garamon áttörő csapat parancsnoka három katona kíséretében egymás után nyitották fel a pincéket. — Zdravsztvujtye tovariši — köszöntötte a megrémült embereket. Azután aziránt érdeklődött, van-e ennivalójuk. Persze kéthetes ostrom és a németek rablása után nemigen akadt ember, akinek ne korgott volna a gyomra. A tiszt kenyeret és húst osztatott ki a lakosok között. Erre a kéméndiek félelme eloszlott és szeretettel néztek a füles-sapkás katonára. A német csapatok amikor észrevették, hogy a szovjet csapatok átkeltek a Garamon és már bent vannak a faluban, heves ágyútüzet zúdítottak a községre A szovjet parancsnok erre csapatait kivonta a faluból és a falun kívül foglaltak állást. A németek azonban további a is tűz alatt tartották a falut. Ez az ágyútűz nyolcvan lakos é^tét oltotta ki. A Garamon egyre több és több szovjet katona kelt át. A falut kikerülve a Kéménd és Kőhídgyarmat között elterülő síkságon támadásra' vonultak fel. Lépésről lépésre törtek előre. Már a heves ágyúzás sem bírta visszatartani az előrenyomulókat, a Garamon pedig újabb és újabb egységek keltek át. Az ágyúk és gépfegyverek ropogásába egyszerre tompa bugás vegyült. A szürke füsttel telített levegőben egyszerre megjelentek a német repülőgépek. Kegyetlen golyózáport zúdítottak az előretörő szovjet csapatokra. Kis szünet után már az orosz repülőkötelékek is beavatkoztak az ütközetbe. Visszaszorították a német repülőrajt, majd a német tűzfészkeket kezdték bombázni. Kétnapos kemény harcok után a szovjet csapatok majdnem tizenkét kilométerrel haladtak előre. Ekkor azonban taktikai okokból újból visszavonultak egészen a Garam partjáig. A németek nagyszabású tanktámadást terveztek. Január 12-én a hajnali órákban megjelentek az első német tankok a Kéménd és Kőhídgyarmat közötti síkságon. A föld is remegett dübörgésüktől és egyre feltartóztathatatlanabbul közeledtek a szovjet csapatok állásai felé. A legkritikusabb pillanatokban, amikor az acél-szörnyetegek már egészen lőtávolba értek, a Garam tulső partján megszólaltak a szovjet páncéltörő ágyúk. Már az első sortűz eldördülése után három acélszörnyeteg torpant meg. Az egyik egy darabig még kaparta lánctalpaival a földeit, mint valami megsebzett őskori állat, aztán meg sem mozdult többé. A kilőtt harcikocsikból kiugráló németeket a gyalogság fegyverei tették ártalmatlanná. A többi harcikocsik azonban bömbölve törtek előre. Ujabb sortűz. A szovjet tüzérség nagy munkát végzett ezen a napon. A tankok támadását visszaverték. A hóval borított területen mint hatalmas állatok tetemei hevertek a szétlőtt harckocsik. Ez alatt az idő alatt a szovjet csapatok Csata környékén is áttörték ft vonalat és harcikocsikon előrenyomulva, gyűrűt alkottak a németek körül. A hosszú ideig tartó harcok után teljes győzelmet aratott itt is a szovjet hadsereg. Ezerháromszáz németet tettek ártamatlanná. Bény, Csata, Kéménd, Párkány környékén összesen 54 harcikocsit és 28 nehézlöveget semmisítettek meg. Csak rövid tíz év telt el azóta, hogy a legyőzhetetlen szovjet hadsereg legyőzte a Garam-mentéről is a betolakodó rabló fasiszta csapatokat. Ez alatt a tíz év alatt óriási fejlődésen mentek át a Garam-menti falvak. Mindenfelé új lakások épülnek a romok helyén. Nagyjából már behegedtek a háború okozta sebek és ezt a hegedő sebet akarják a nyugati tőkések újból feltépni. Üjből fegyvert akarnak adni a hóhérok kezébe, hogy milliókat gyilkoljanak le A Garammenti népnek elege volt a háborúból Békét akarnak és a békét ha kell, fegyverrel is megvédik. Szarka István. A bratislavai gyapjúfeldolgozó üzem dolgozói jó munkájukkal szeptemberben kiérdemelték a könnyűipari minisztérium vörös zászlaját. Köztársaságunk kormánya novemberben szintén vörös zászlóval jutalmazta meg őket, mint a köztársaság egyik legjobb üzemének dolgozóit. A kitüntetés átvételekor az üzem dolgozói megígérték, hogy nem elégednek meg az elért eredményekkel, sikereiket még tovább fejlesztik. Mindezt egy pár szóval leírni könnyű, de a szavak mögött erős szorgalom, munkára való törekvés, odaadás rejlik. Megható volt, amikor a gyapjúfeldolgozó üzemek legjobb dolgozóinak aktíváján szót kértek Turček, Ingeli és Farkas elvtársnők — akik a gyűlésen munkaruhában jelentek meg. Felszólalásukban közvetlenül és szívből beszéltek. kissé zavartan, hogy annyian hallgatják őket. Minden egyes elhangzott szó az elért eredményekről tanúskodott. Két évvel ezelőtt még az üzem a könnyűipar egyik leggyengébben működő üzeme volt. A tervet alig 30 százalékra teljesítették, veszteséggel dolgoztak. A munka termelékenysége alacsony volt, a bérek magasak voltak és az üzem túllépte a béralapot. A munkások egymásután léptek ki az üzemből. A munkából való kimaradás, a munkaerőhullámzás. a munkafegyelem be nem tartása dívott az üzem. minden részlegén. Azonban ez az állapot nem soká tartott, mert az üzem pártszervezetének, a szakszervezeti tanácsnak és a CsISz-nek funkcionáriusai elhatározták, hogy a dolgozókat meggyőzéssel, becsületes jó munkára bírják. A dolgozók odaadása, munkaszeretete, szorgalma az alapja annak, hogy a bratislavai gyapjúfeldolgozó üzemben a régi gyenge eredmények helyett szép teljesítménnyel dicsekedhetnek a dolgozók. Stanek, Maxin, Ing. Dimitrov, Keviczky. műszaki dolgozók, Prerovsky, Pirutka, Kuruc, Koštek és Radocká mesterek, Bitko, Kubačka, Sajner újítók a munkásokkal megvitatták a munka jobb megszervezésének módját. Elhatározták, hogy minden munkaszakaszon rendszeresen, az összes dolgozók bevonásával irányítják majd. a munkát, s a különböző munkahelyek átadják egymásnak tapasztalataikat, a hibákat közösen javítják meg. Az üzem vezetősége a pártszervezettel és az üzemi tan<íccsál együtt, a műszaki dolgozókat és a mestereket naponta termelési tanácskozásra hívta öszsze, amelyen megvitatták a napi tervet, amelyet munkahelyekre és Az érsekújvári Energotrust alkalmazottai január első napjaiban összüzemi gyűlésre jöttek össze. Az üzem dolgozói, akik Dél-Szlovákia hét járásában végzik felelősségteljes munkájukat, ezen a gyűlésen beszámoltak feladataikról. Az üzem vezetőjének beszámolóját az alkalmazottak örömmel hallgatták, egész évi jó munkájuk szép eredményeiről értesültek belőle. Az évi tervet az üzem 104,3 százalékra teljesítette. Takács Imre, az üzem szakszervezeti bizottságának elnöke, az üzem dolgozói előtt álló ez évi feladatokról beszélt. Felhívta a dolgozókat, hogy ez évben még gondosabban őrködjenek az áramszolgáltatás zavartalansága fölött, hogy az üzemek dolgozói és a lakosság még jobban meg legyenek elégedve munkájukkal. A gyűlés elejétől végig lelkes hangulatban . folyt le. Az értekezleten hozott határozat egyúttal az üzem egyénekre írtak szét. Megvitatták a termelésben előforduló nehézségeket, a termékek minőségét és a többit. Az üzemen belüli önálló elszámolás bevezetésére bizottságot alakítottak. A tervezési ügyosztály a műhelyeknek termelési utasításokat adott. A műhelyekben figyelemmel kísérték a gazdasági eredményeket és a termelési tervezők a mesterekkel és az élenjáró dolgozókkal a műhelyekben bizottságokat létesítettek az önálló elszámolás bevezetésére. Ezek minden hónapban kimutatásokkal számoltak be az elért eredményekről A műszaki dolgozók is rendszeresen öszszejöttek az újítókkal, tanácsokat és javaslatokat adtak nekik, a munkásokat és a mestereket tanították, filmeket mutattak be. s különféle kirándulások, szakfolyóiratok, a bel- és külföldi műszaki irodalom segítségével kiképezték őket a munkára. Egy évben kétszer .Äz új technika napját" szervezték meg, amelyen a mesterek, műszaki is adminisztratív dolgozók megvitatták a fennálló problémákat. A legjobb dolgozók aktíváin, melyeket az üzemi tanács rendez, a verseny és az új munkamódszerek bevezetésének eredményeiről számolnak be. Ilyenkor a mesterek, műszaki dolgozók és a legjobb dolgozók az új'munkamódszerek bevezetésén szerzett tapasztalatokat adják át egymásnak. A műhely dolgozói hetenként egyszer értekezletre jönnek össze, hogy az elvégzett munka alapján az önálló elszámolás eredményeiről, az előforduló hibákról és azok kiküszöböléséről beszámoljanak. Az üzemi hangszóró és az üzemi újság aktívan segí'i a dolgozókat feladataik teliesŕésében. A munkások egyéni fela lánlásokat tesznek a minőség javítására. A személyi megtakarítási számlákat nagy figyelemmel kísérik, megvitatják őket és igyekeznek a műszakokat úgy megszervezni, hogy a villanyáramszolgáltatás zavartalanságát biztosítsák A minőségtervet általában száz százalékon felül teljesítik. A kukloví, kúti és a vysokái fióküzemben is szép eredményeket érnek el, kiváló minőségű termékeket gyártanak. Az elért eredmények alapja nem a papíron leírt in'ézkedések, hanem a jól összehanaol' m--szervezett kollektíva munkája. Az üzem dolgozói, közöttük Ulvinková. Nagy, Ingeri, Lengyel, Papánek, Násadová, Cvečková elvtársnök talán sohasem éreztek olyan örömet, mint most. amikor munkájuk jó eredményeit, az évi terv túlteljesítéséi és az ez évi feladatok teljesítésének megalapozását látják. A. BRHLOVlS doigozóinak kötelezeti ;;éyvállalása volt, melyben megfogadták hjov az üzemzavarokat ez évben a múl* évhez viszonyítva felére csökkentik E felajánlás teljesítésével hozzájárulnak hazánk erejének további fejlesztéséhez és a béke megszilárdításához. A vita során számos dolgozó szólalt fel. Az idősebb dolgozók beszéltek a felszabadulás előtti időkről, öszszehasonlltást tettek a dolgozók mostani és akkori élete között. A felszabadulás előtt súlyos megélhetési gondok tették nehézzé a munkáscsaládok életét. Most pedig életünk egyre szépül, fiatalságunk előtt boldog jövő áll. A felszólalók gyöntetüen leszögezték az üzem összes dolgozóinak szilárd elhatározását hogy építő, dolgos életünket, békés, u;,ugodt otthonainkat minden körülmények között megvédik. Szabó István, Érsekújvár. Az érsekújvári Energotrust dolgozóinak kötelezettségvállalásai