Uj Szó, 1955. január (8. évfolyam, 1-26.szám)

1955-01-04 / 3. szám, kedd

6 ÜISZÖ 1955. január 4. A füleki járás minden EFSz-ében elkésxült már a hároméves fejlesztési terv A mezőgazdasági termelés hazánkban a következő két-három éven belül népgazdaságunk fejlesztésé­nek fontos láncszemét képezi. A X. kongresszus ha­tározata alapján erre a fontos kérdésre kell összpon­tosítani a párt- és tömegszervezeteknek, az állam­apparátusnak és hazánk összes dolgozóinak figyel­mét. A X. kongresszus elhatározta többek között azt is, hogy a szövetkezetekben iránymutató tervet kell kidolgozni, hogy az 1955—57. években mennyire akarják növelni a hektárhozamot és milyen eszkö­zökkel fogják megvalósítani azt a nehéz, de életbe­vágóan f&ntos feladatot, amit a X. kongresszus tű­zött ki a mezőgazdasági dolgozók elé. A füleki járás eddig még nagyon ritkán dicseked­het azzal, hogy valamilyen munkát határidő előtt, vagy legalább határidőre teljesített volna. Az emlí­tett tervezést azonban komolyan vették. Ezt legjob­ban bizonyítja az, hogy a füleki járásnak mind a tíz szövetkezete határidőre kidolgozta a tervet. Hogyan néz ki lényegében ez a ter.vezés, azt szeretném be­mutatni egy pár adattal, amelyeket a galsai szövet­kezet tervéből merítettem. A terv első részében elemezni kell a szövetkezet eddigi fejlődését és fel kell tüntetni, milyen lehetőségek áll­nak a szövetkezet rendelkezésére i legközelebbi két-három éven belül. Ez a rész nincs feldolgozva a galsaiak tervében. Ügy látszik nem szívesen vetik papírra azokat a dolgokat, ame­lyek az elmúlt évben a szövetkezet­ben lejátszódtak. A szövetkezeti ta­goknak a munkához való viszonya egyáltalában nem volt kielégítő. Nem kímélték a közös vagyont. Nem tud­ták elérni a tervezett hektárhozamo­kat sem, aminek a következménye a jutalmazásban is megmutatkozott. A X. kongresszus határozata alapján a galsaiak is rájöttek, hogy javítani kell az eddigi helyzeten, mert csak így lehet eredménye gazdálkodásuk­nak Ogy lehet becsületesen teljesí­teni az állam iránti kötelezettséget és gazdag jutalomra számítani. A hároméves tervük már világosan visszatükrözi azt, hogy 1957-ig milyen lényegesen akarják emelni gazdálko­dásuk hasznosságát. A terv első részében nem könnyű, de nagy elhatározás áll: 1957. év vé­géig a község egész földterületén kö­zös gazdálkodás folyik, ami annyit je­lent, hogy 1957 végéig a mai, még egyénileg gazdálkodó földművesek is belépnek a szövetkezetbe. Hogy ez az elhatározás ne csak papíron maradjon, ehhez arra van szükség, hogy a szö­vetkezet vezetősége a kommunisták­kal karöltve olyan helyzetet teremtsen a szövetkezetben, hogy a ma még egyénileg gazdálkodó földművesek lássák a közös gazdálkodás eredmé­nyeit és saját meggyőződésükből lép­jenek a szövetkezetbe. Semmi értelme sem lenne, sőt káros hatást váltana ki, ha egyes vezetők csak azért, hogy az, amit papírra vetettek teljesül­jön, valamilyen fondorlattal vagy erő­szakkal vinnék be az egyénileg gaz­dálkodó földműveseket a szövetkezet­be. Ha a tervet meg akarják valósí­tani, akkor nem elégedhetnek meg pl. olyan terméseredménnyel, mint amilyent az idén értek el. Az idei terméshozammal bizony nem igen di­csekedhetnek. Búzából a tervezett 16 mázsás hektárhozam helyett csak 9.5 mázsát takarítottak be hektáron­ként. Ennek a következménye nem­csak az lett, hogy adósai maradtak az államnak, hanem az is, hogy csök­kent a munkaegységek értéke. A szö­vetkezet vezetői maguk is ráeszmél­tek arra, hogy az annyira hangozta­tott rossz időjáráson kívül ők is okai a rossz terméseredménynek, mert nem használták ki eléggé a rendelkezésük­re álló gépi berendezést, nem adták meg a földnek azt a munkát, amit megkívánt. Az idén már sokkal nagyobb gon­dot fordítottak a földek előkészítésé­re. Az őszieket idejében elvetették, a mélyszántást is elvégezték. A búza hektárhozamát az 1954-es terméshez viszonyítva 1957-ig 8.5 mázsával fog­ják emelni. A tervben a következő a fejlődés képe: Búza: Cukorrépa hektárhozama mázsában: 1954 1955 1956 1957 120 206 206 260 Dohány hektárhozama mázsában 4,5 11,5 12 12,5 Azt minden földműves tudja, hogy egészséges és megfelelő állatállomány nélkül a gazdálkodás nem hozhatja meg a kívánt eredményt. A paraszt­ember akár egyénileg gazdálkodó, akár szövetkezeti tag — az állatállomány­ból tud legjobban pénzt csinálni. A föld is megkívánja az istállótrágyát. Dolgozóink is egyre több és több hűst fogyasztanak. Ezért szükséges, hogy az állatállományt és az állatok hasz­nosságát a legrövidebb időn belül a lehető legnagyobb mértékben növel­jék. Ha már az állattenyésztés növelé­sének fontosságáról beszélünk, elő­térbe kell helyeznünk a takarmány­alap biztosításának fontosságát. Nem kell külön magyarázni, hogy a sikeres állattenyésztésnek elsőrendű feltétele, hogy bőséges takarmányt biztosítsunk az állatok részére. Erről szövetkeze­teink túlnyomó része meggyőződött már az elmúlt esztendő kora tavaszi hónapjaiban, amikor sok helyen csak szalmával etették a jószágot. Persze sok tejre az ilyen takarmányozás mellett nem igen lehet számítani. A takarmányhiány káros hatását a gal­saiak is tapasztalták. A meglévő ta­karmánnyal nem bántak gazdaságosan, a tarlótakarmányok vetéséről pedig teljesen megfeledkeztek. A X. párt­csak arra törekednek, hogy számbeli­leg növeljék az állatállományt, hanem az állatállomány hasznosságát is lé­nyegesen növelni akarják. Hogy ezt az elhatározásukat teljesíteni is tud­ják, arra megfelelő biztosíték az, hogy a takarmányalapot növelik. Az állatok hasznosságának növelési terve a kö­vetkező évekre a következő: Egy tehén évi tejhozama: 1955-ben 1400, 1956-ban 1800. 1957-ben pedig 2000 liter. A következő években az állatok szaporulatának növelésére is nagy súiyt fektetnek. Erről az alábbi szá mok tanúskodnak. A borjúk elválasztási terve 100 drb. tehéntől évente: 1955-ben 73, 1956­ban 75, 1957-ben pedig 77 darab. A malacelválasztási terv: 1955-ben 7, 1956-ban 9, 1957-ben 11 malacot vá lasztanak el egy-egy anyától. A juh­állományt is növelik. Míg 1954-ben csak 30 bárányt választottak el száz anyaállattól, addig ez a szám 1957-ig 110-re emelkedik. Az elkövetkező években a napi súlygyarapodás terén is lényeges a változás. Míg az 1954-es évben egy hízónál a napi súlygyarapodás csak 30 dkg volt, 1957-ben a napi súlygyara­podás 60 dkg-ra fog emelkedni. Az eddig felsorolt számok arról ta­núskodnak, hogy a galsai szövetkezet­ben lényeges változás történik. A tervben foglalt elhatározásaikat azon­ban csak úgy tudják teljesíteni, hogy­kongresszus határozata értelmében "" ,f amnhan a v™»,i,„ Ä ha a legközelebbi evekben nagymer­tékben kihasználják a gépi segítsége azonban a következő években már nagy súlyt helyeznek a tarlőtakar­mányok fejlesztésére: 1955-ben 90, 1956-ban 100 és 1957-ben 110 hektár másodnövényt vetnek. A jövőben a silótakarmányok növelésére is nagy súlyt fektetnek. A terv további része arról tesz bi­zonyságot, hogy állatállományukat számbelileg is növelni fogják, még­I pedig a következő mértékben: 1954 1957 Szarvasmarha 130 darab 170 darab Sertés 266 „ 375 „ Juh 354 „ 430 „ Baromfi 228 „ 1250 „ A szövetkezeti tagok azonban nem­1954 1955 1956 1957 Hektárhozam mázsában 9,5 16 17 18 Rozs' 1954 1955 1956 1957 Hektárhozam mázsában 11 16 17 18 Árpa: 1954 1955 1956 1957 Hektárhozam mázsában 13 17 18 18 Az elkövetkező években az ipari nö­vények hektárhozamát is lényegesen növelik, ahogyan azt az alábbi táblá­zat mutatja: ket és bátrabban alkalmazzák a hala­dó módszereket. Tervükben világosan feltüntették, hogy a gazdag termés biztosítása, a munkák idejében való elvégzése és az állatok hasznosságá­nak növelése céljából milyen intézke­déseket fognak foganatosítani. Ezen a téren a tri ktorállomásra is nagy feladatok várnak. A terv teljesítése érdekében a jövő évben már előhántos ekét alkalmaz­nak. Az alábbi táblázatban bemutat­juk, milyen mértékben fogják alkal­mazni az előhántos ekével való szán­tást, valamint a kombájnnal való ara­tást; Szántás előhántos ekével: hektár: Aratás kombájnnal: 1954 1955 25 11 1956 35 23 1957 105 56 A gabona hektárhozamának növe­lése céljából a pótboporzást is beve­zetik. Ez a módszer eddig ismeretlen volt a galsai szövetkezetben, de 1957­ben már 6 hektáron fogják alkal­mazni. A fejőstehenek tejhozamának növe­lése érdekében Malinyin-módszerót a következő mértékben fogják beve­zetni : Tehenek száma: 1954 1955 10 10 1956 20 1957 87 A terv sikeres megvalósításához min­denesetre jó szakemberekre van szük­ség. A nagyüzemi gazdálkodás kere­tén belül már nem elég csupán az a tudás, amit a tagok az apjuktól ta­nultak. A szövetkezet vezetőinek és a tagoknak is állandóan gyarapítani kell szakismereteiket. A szövetkezeti vezetők és tagok szakmai tudásának fejlesztéséről államunk gondoskodik. A galsaiak a jövőben ezt ki is fogják Növénytermelés: Állattenyésztés: 1954 Kčs 139.169.— „ 272.234.— A termelés és a termelékenység nö­vekedésének megfelelően a munkaegy­ségek értéke is növekedni fog, még­pedig a következőképpen: 1954 1957 Munkaegységek értéke 7 50 használni. Az 1955-ös évben 2 állat­tenyésztési csoportvezetőt küldenek iskolába; 1956-ban egy állattenyész­tési csoportvezető vesz részt hathó­napos iskolázáson, 1957-ben két állat­tenyésztő vesz részt egyéves iskoláz­tatáson. A cikk elején említettük, hogy a galsaiak jó példával a község összes egyénileg gazdálkodóit meg akarják nyerni a közös gazdálkodásnak, így szántóföldterületük 406 hektárról 756 hektárra emelkedik, a tagok száma pedig 46 taggal nő, akiknek túlnyomó része a fiatalság soraiból kerül ki. A gépek nagyobbmérvű alkalmazá­sával és rendes kihasználásával 1957-ig elérik azt, hogy az egy hektár föld megműveléséhez szükséges munkaegy­ségek száma 1954. évhez viszonyítva tízzel csökken. A haladó módszerek bevezetésével számításuk szerint a jö­vedelem is lényegesen megnövekedik A bevételek 1954-hez viszonyítva a következők lesznek: 1957 1,115.000.— 1,871.000.— Ha a galsai szövetkezet tagjai pon­tosan betartják azt, amit papírra ve­tettek és szigorúan ragaszkodnak a tervhez, falujukban nem lesz elége­detlen ember. Mindenkinek mindene meglesz, boldog lesz az élet, a jövő. Szarka István. Csehszlovákia—Ny ugat-Németország 7:3 (1:0, 1:3, 5:0) A visszavágó mérkőzést vasárnap este tartották Füssenben, ahol a Té­li-stadionban 12.000 néző volt jelen. A csapatok felállítása — Csehszlová­kia; Kolouch (Jiŕi Hanzl) — Václav Bubník, Remiáš, Gut, Kaszper — VI. Bubník, Bartoň, Danda — Ján Hanzl, Zábrodský, Bacílek — Hajšman, Pantúček, Vidlák. Nyugat-Németország: Jansen — Bierschel, Guttowski, Oswald és Hans, Hubert — Sepp, Unsinn, Gugenos — Peschei, Egen és Kleider. A visszavágó mérkőzés sokkal mozgalmasabb és drámaibb lefo­lyású volt, mint a Garmisch-Partenkirchenben tartott első mérkőzés. Ez fő­képp a nyugatnémet csapat játékának eredménye volt. amelyik a második harmadban nagyon jól játszott és nemcsak hogy kiegyenlítette a mieink kétgólos előnyét, hanem 3:2 arányban a vezetést is megszerezte. Azonban az utolsó harmadban a csehszlovák válogatottak hatalmas támadást indí­tottak és pompás játék után újabb öt góllal biztosan győztek. A csehszlovák csapat játékosai kö­zül különösen ki kell emelni a két kapust, Kolouchot és a második har­madban beálló Hanzlt, továbbá a vé­dők közül Gutot és Václav Bubníkot, a csatárok közül VI. Bubníkot, Záb­rodskýt, Pantűceket és Dandát. A nyugatnémet válogatottak meglepő erős támadó erőt mutattak és az első két harmadban a csehszlovákok egyen­rangú és kemény ellenfelei voltak. Az utolsó harmadban azonban a németek már nem bírták erővel és nagyon ide­gesek is voltak. Nagyon jó volt közü­lük Jansen kapus, a két Hubert, az első támadósor pedig jobb volt, mint a második. Kitűnt közülük Egen, a középcsatár, aki a nyúgatnémet csapat legjobb játékosának bizonyult. A játék kezdetben egyenlő színvo­nalon folyt és mindkét kapu előtt gyors akciókkal. A vezetést a 17. perc­ben a csehszlovák csapat szerezte meg Zábrodský g^ütésével. Ehhez a gólhoz a második harmad legelején Bartoň gyors akció eredményekép­pen megszerezte a csehszlovákok má­2:1-re szépített. Ez a gól nagyon fel­lelkesítette a nyugatnémeteket, úgy­hogy súrűn ostromolták Kolouch ka­puját és a 15. percben megszerezték második góljukat, a mi védőink öngól­jával. A 18. percben, amikor a mieink gyengébb kombinációval célszerűtle­nül játszottak, Pescher megszerezte a nemetek harmadik gólját. Az utolsó harmadban a csehszlovák csapat kitű­nő formában játszott. Zábrodský már a 3. percben egyenlített, majd kis idő múlva megszerezte a negyedik gólt. A 9. percben VI. Bubník és Danda szép akciója után Bubník 5:3-ra emel­te előnyüket, a 12." percben Zábrod­ský a hatodik gólt ütötte, majd a 15. percben Bartoň a hetedik góllal beállította a végeredményt. A mér­kőzést a svájci Bernhard és Hansen vezették. A csehszlovák jégkorongozók tegnap Nyugat-Németországból Svájcba utaz­tak. Ott három mérkőzésen vesznek részt. Az elsőt ma játsszák Bernben, a Berner SC csapatával, január 6-án sodik gólját. A 8. percben védel- J és 7-én pedig két nemzetközi mérkő­miink elnézése következtében Unsinn | zést játszanak Svájccal. Üjabb csehszlovák sikerek a nemzetközi jégkorong-mérkőzéseken Az új év első napja a csehszlovák válogatott jégkorongozóknak Gar­misch-Partenkirchenben Nyugat-Németországgal tartott nemzetközi mérkő­zésén kívül még két nemzetközi mérkőzést hozott itthon, továbbá a brnói Vörös Csillag a berlini Werner Seelenbinder-Halleban az NDK bajnokcsa­patával, a Dinamó Weisswasserrel játszott. Bratislavában a Vörös Csillag vendégül látta a bécsi WEV és EKE kombinált csapatát, Kladnóban pedig a Baník ÖSSZ válogatott csapata Varsó válogatottjával játszott. Mindhá­rom mérkőzésen a csehszlovákok fölényesen győztek. tív játékot nyújtott, gyorsasággal Dinamó Weisswasser—Brnói Vörös Csillag 2:8 (0:3, 2:1, 0:4). Hatezer né­ző előtt, akik között jelén volt Wal­ter Ulbricht, az NDK kormányelnök­helyettese is, állt ki a Vörös Csil­lag, amelyből azonban hiányoz­tak a Csehszlovákia válogatott csapa­tába beosztott játékosok. Azonban a Vörös Csillag így is kitűnően játszott mind a támadásban, mind a véde­lemben és fölényesen győzött. Va­ňek három, Šuňa három, Scheuer és Zamastil góljaival. Bratislavai Vörös Csillag—WEV és EKE Wien 11:2 (4:0, 3:1, 4:1). A 2000 néző szívélyesen üdvözölte a bécsi jégkorongozókat és az egész mérkőzés alatt bíztatta játékukban. A bécsiek a játék megkezdése után támadásba kezdtek és egész érdekes menetet adtak a küzdelemnek, habár minden tekintetben gyengébbek voltak. Leg­jobb játékosuk Walter, mint védő és Hafner és Tischei csatárok voltak. A Vörös Csillag csapata célszerű kollek­és pontos korongátadással kedvező levési alkalmat dolgozott ki. Legjobb játékosai Hronský és Šiml védők, Michl, Rys és Král csatárok voltak. Gólütők: Michl 3, Režnár 3, Rys 2, Machovský, Král és Fereizl, illetve Ronczai és Tischer voltak. Játékveze­tők Gürtner (Ausztria) és Svitil (Csehszlovákia). Baník ÖSSZ—Warszawa 4:1 (0:0, 1:0, 3:1). A kladnói Téli stadionban 4000 néző előtt folyt le ez a mozgalmas és érdekes küzdelem, amelynek első harmadában a lengyelek keményeb­ben küzdöttek és csak pontatlan lövé­sek miatt nem tudtak eredményt el­érni. Később azután a Baník felja­vult és az utolsó harmadban határo­zott fölénybe került. Gólütők: A Baník részéről: Kučera, M Kluc, Lukavský és Cimerman, illetve Kurek. Játékvezetők: Zarzedský (Lengyel­otszág) és Svoboda Csehszlovákia). A Szovjetunió „orosz jégkorongbaj­nokságában" a Honvédelmi Minisz­térium központi sportklubjának csa­pata 4:l-re (2:0) legyőzte a moszk­vai Dinamót. A bajnokság első felé­ben a Honvédelmi Minisztérium köz­ponti sportklubjának csapata pont­veszteség nélkül 32:8 gólarányban ve­zet. Magyarország labdarúgó-bajnoksá­gában az utolsó fordulóban lejátszott mérkőzések eredményei: Diósgyőri Vasas—Budapesti Honvéd 1:6, Csepeli Vasas—Győri Vasas 2:4, Dózsa—Sze­gedi Haladás 3:1, Salgótarján—Buda­pesti Vasas 3:1, Szombathelyi Loko­motív—Dorog 1:1. A még hátralévő négy mérkőzést legközelebb tartják Sporthíradó meg. Sztálin városon kívül kiesik a bajnokságból a Szegedi Haladás is. Ma, kedden a Vasas Izzó—Bp. Hon­véd mérkőzésre kerül sor, szerdán pedig a Diósgyőri Vasas játszik a Bp. Vörös Lobogóval. A tabella élén je­lenleg a Bp. Honvéd áll, második a Kinizsi, harmadik a Bp. Vörös Lobo­gó. Brazíliában a Sao Paulo város utcáin 7300 méter hosszú útvonalon tartott szilveszteri futóversenyen F. Mihalics (Jugoszlávia) győzött 21:51 p. alatt. A további sorrend: 2 E. Freire (Bra­zília), 22:27,3 p, 3. M. van de Wat­tyn (Belgium) 22:30,5 p, 4. J. Cor­rea (Chile) 22:32,2 p, 5. Laufer (Nyu­gat-Németország) 22:35,3 p, stb. „ÚJ SZÔ", kiadja Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős Lőrincz Gyula tőszerkesztő. Szerkesztőség. Bratislava. Jesenského 8—10, telefon. 347-16, 352-10. Kiadóhivatal Bratislava, Gorkého 8. telefon: 337-28. Előfizetési díj havonta Kčs 6.60. Terjeszti a Posta Hírlap szolgálata. Megrendelhető minden postahivatal­A-60001 nál és kézbesítőnél. Nyomás: Pravda, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának kiadóvállalata, Bratislava.

Next

/
Oldalképek
Tartalom