Uj Szó, 1955. január (8. évfolyam, 1-26.szám)

1955-01-04 / 3. szám, kedd

1955. január 4. UJSZ0 5 A Csehszlovák Békevédők Bizottságának újévi jókívánatai AZ ÚJ SZÓ POSTÁJÁBÓL Emlékezzünk...! A Csehszlovák Békevédok Bizottsága az üj év alkalmából a következő üdvözlő táviratokat küldte: „A Békevédők Szovjet Bizottságának. Drága barátaink, a csehszlovák békevédők nevében forró testvéri üdvözleteinket és jókívánatainkat küldjük az új év alkalmából. Az elkövetkező évben még nagyobb igyekezetet fejtünk ki hazánk minden téren való megerősítésére, a csehszlovák és szovjet nép közötti testvéri kapcsolat további elmélyítésére és a szolidaritás megszilárdítására az egész világ békeerői között. Éljen a nagy Szovjetunió — a világA régi bratislavaiak Állami Nagykórháznak nevezték. A felszabadulás utáni években Kerületi Nemzeti Egészségügyi Intézet lett a neve. A legtalálóbb és legigazibb néven azonban a betegek nevezik, akik úgy hívják, hogy „Gyógyulók városa". Hóval belepett kertekkel és kavicsqs sétányokkal körülvett hatalmas épülettömbök, mint szürke felkiáltójelek meredeznek az ég felé. Ezekben az épületekben a bénák, a tüdőbetegek és egyéb betegségekben szenvedők várják legdrágább kincsük, egészségük visszanyerését. * * * Az igazgatósági épület bejáratánál egy feketekendős középkorú parasztasszony sírdogál. — Égbekiáltó igazságtalanság ez lelkeim, — panaszkodik a körülötte ácsorgó két-három fentjáró betegnek.— Szabályos orvosi beutalással érkeztem, majdnem egy fél napot rázattam magam a vonattal, és ehol ni, még azt merik mondani, hogy menjek Komáromba, toa kórházban^karok feküdni. A körülállók részvéttel vegyes kíváncsisággal hallgatják a most Ynár inkább mérgében kesergő asszonyt, én pedig felkeresem az igazgatói irodát, hogy a legilletékesebbektől kapjak felvilágosítást erről a kellemetlenül ható esetről. Az igazgatói irodában az igazgató helyettesét, dr. Teplý Richárd sebészfőorvost találom, aki így nyilatkozik: — Sajnos, nem egyedülállók az ilyen és ehhez hasonló jelenetek. Ezeknek a kellemetlen közjátékoknak azonban kizárólag csak a betegek és az őket szabálytalanul támogató kezelőorvosok az okai. A betegek ugyanis igen gyakran a legjelentéktelenebb betegségekkel is a klinikákra szeretnének befeküdni és enne'k ä jogtalan kívánságnak a támogatására megnyerik kezelőorvosukat is. Pedig hát egészségügyi szerveink éppen a bfetegek érdekében szigorúan előírják, hogy a betegségeket, a gyógyíthatóságukra való tekintettel csakis a meghatározott helyeken lehet gyógyítani. Vannak ugyaryis olyan egyszerű betegségek, amelyek kezelésére a gyakorló orvos vagy a szakorvos is elegendő. De még ha kórházi ápolásra is szorul a beteg akkor is rendelkezésükre áll a legkitűnőbb szakorvosokkal ellátott járási, vagy városi kórház. És ha csak egészen speciális, vagy különösen súlyos betegségről van szó, akkor, de csakis akkor van jogosultsága a betegnek arra, hogy klinikai ápolásban részesüljön. Mert hát ugyan hogyan is szolgálhatnánk a dolgozók érdekeit akkor, ha a súlyos betegeket el kellene utasítanunk azért, mert csupa könnyű betegekkel lennének megtelve ágyaink? Ilyen eset állott fenn ennél az eló_bbi asszonynál is, akinek a beutalása és saját vizsgálatunk szerint is olyan jelentéktelen betegsége van, hogy azt kezelőorvosa is játszva kikezelheti! * * * Teplý doktorral folytatott beszélgetés után sétáljunk most végig kedves olvasó a „Gyógyulók városa" néhány épületrészén. Sajnos, a klinikák egyik legnevezetesebbjére, a gyermekklinikára nem juthatunk be, egyrészt mert az a város egy másik részén van, másrészt azért, mert úti kalaúznőm, Nehajová Vellermina, az egészségügyi intézet kiváló műtősnővére, mosolyogva jegyzi meg, hogy oda aztán még bennünket sem engednének ám be! A fertőzések elkerülése végett ugyanis — egy fogadószoba kivételével — az orvosokon és a szolgálatban lévő ápolószemélyzeten kívül, senkinek sem szabad oda belépni. Részben ennek a nagy elővigyázatosságnak köszönhető aztán az a gyönyörű eredbéke és a nemzetek közötti barátság védőbástyája! A Csehszlovák Békevédok Bizottsága." * * * „A világbéke kínai népi bizottságának. Drága barátaink, azt kívánjuk a nagy kínai népnek, hogy az új évben további sikereket érjen el hazája építésének és az ázsiai nemzetek szolidaritásának megszilárdításában a világbéke érdekében. Éljen országaink népeinek törhetetlen barátsága! A Csehszlovák Békevédők Bizottsága." mény, amit a csecsemőhalandóság és az anyák életbenmaradása terén az utóbbi időkben elértek. Persze, az orvostudomány mérföldes léptekkel való előretörése is elősegíti ezeket az eredményeket. A kor&szülött gyermekeket például egy üvegszekrényszerű szerkezetbe fektetik — magyarázta vezetőnőm — ahol aztán oxigénadagolással és egy bizonyos állandó hőfokon való tartással annyira felerősítik, hogy a fejletlen kislbabát rendszerint meg is mentik az életnek. — Vagy itt van a vérbomlás megakadályozása — folytatta a nővér.— Egy majommal, a Macacus rhesus-szal folytatott kísérletezés folyamán felfedeztek egy véralcsoportot, az Rh faktort, amely pozitív, vagy negatív képletformában minden ember vérösszetételében feltalálható. Előfordul azonban egy eset, amikor a férfi és a nő vérében az Rh faktor olyan képletformában fordul elő, mely eset a tőlük születendő gyermeknél kétféle vérképe^ idéz elő. Ez az eset aztán a gyermekben úgynevezett vérbomlást okoz, amely régen bizony a csecsemő biztos halálát okozta. Ma már azonban, szülés előtt jóelőre megvizsgálják a férfi és a nő vérét, és ha ilyen eset állna fenn, már jóelőre gondoskodnak a gyermek megmentéséről. A gyermek megszületése Esetén ugyanis annak vérét — már elég teljes biztonsággal, — vérátömlesztés útján teljesen kicserélik. ( * • • További utunkon megtekintettük a dolgozóink egészségével különösképpen törődő klinikát is, amelyben kizárólag az üzemekben szerzett betegségeket gyógyítják. Itt külön nyilvántartanak minden olyan foglalkozási ágat, amely káros lehet az emberi egészségre, sőt a betegek gyógyításával párhuzamosan arról is gondoskodni igyekeznek, hogy megfelelő védelmi berendezések javaslásával a jövőben kiküszöbölhessék az üzemek ezeket a megbetegedéseket. Megtekintem ezután még a fogászati sebészetet is, amely mindössze négy éve működik és mint ilyen, első Szlovákiában. Külpnös dolgokat láthat az ember például a fogsebészet egyik ágán, az ortodencián, ahol többek között az olyan fogakat, amelyek oldalt, vagy kiállóan nőnek a szájban, bizonyos ruganyos drótszorítók segítségével teljesen normális állású foggá szoktatják. — A legörvendetesebb fejlődést azonban a régen oly hírhedett tüdő- és nemi betegségek klinikáján tapasztaltam. Ezeken a helyeken ugyanis ma már teljes bizonysággal tudják gyógyítani a régente oly rengeteg áldozatot szedő betegségeket, mint a tüdőbajt, mint a nemi betejségek leggonoszabbját, a vérbajt is. * * * Körsétánkat a „Gyógyulók városa" sokak szemében még ma is legrettegettebb pavilonjában, a sebészeti klinikán fejeztük be. Itt, ebben a négy műteremmel és legkorszerűbb orvosi segédeszközökkel felszerelt épületben a látogatásom elején szerzett kedves ismerősöm, Teplý Richard, a sebészeti és sérülési osztály vezetője fogad. Amikor észreveszi rajtam e nem éppen idegnyugtató helyen rosszul palástolt borzongásomat, mosolyogva igyekszik elűzni rossz érzésemet. — Mások is hamar belesápadnaK a sebészetnek még csak az említésére is — kezdte megnyugtató magyarázatát Teplý doktor. — Pedig hát ma mér nincs oka ám senkinek sem félni a sebészeti beavatkozásoktól. Mielőtt ugyanis a műtőasztalra kerülne a beteg, a leggondosabb vizsgálatnak vetjük alá és csak abban az esetben opiráljuk meg. ha mind a szíve, mind testi : erőnléte legtökéletesebben rendben | „A német béketanácsnak. Drága barátaink, az 1955. évben a német békevédőknek sok sikert kívánunk a NyugatNémetország újrafelfegyverzése ellen és az egységes demokratikus és békeszerető német állam megteremtéséért folytatott harcukban. Mélyüljön tovább a csehszlovák és német békemozgalom baráti együttműködése. A Csehszlovák Békevédők Bizottsága." van. Ha ezek a feltételek hiányoznak, akkor előbb feljavítjuk a beteg testi ellenállóképességét, ha gyenge a szív, akkctf- előbb megerősítjük a beteg szivét és csak azután végezzük el a műtétet. Sőt, ha úgy kívánja a helyzet, akkor csupán csak részoperációkat végzünk a betegen. v De különben is annyira tökéletes ma már a sebészet, hogy az opferációk legnagyobbrészt sikeresek. Különben is klinikánk professzora, Čárský Konstantin és docense Chorváth Vilmos Szlovakia legjobb sebészei közé tartoznak; Suchý Ede docens pedig szintén egyik I.gjobb röntgenológusa Szlovákiának. Di: még az ápolónők között is olyan kiváló dolgozók vannak, mint pl. Gyurcsó Jozefina, akit szaktudásáról és lelkiismeretességéről az egész köztársaságban ismernek — No de pár perc múlva éppen könynyü műtétet hajtunk végre — folytatja mosolyogva dr. Teplý Richárd, a sebészeti osztály főorvosa. — Ha saját szemével is meg akar győződni róla, hogy milyen „szörnyű dolog" is egy sebészeti műtét, akkor megszerzem az engedélyt, vegyen részt rajta. * * * Hatalmas, halványzöld majolikával kirakott teremben folyt le életem egyik legizgalmasabb látványossága. A terem oldalfalain hosszú üvegszekrényben a legkülönösebb alakú orvosi műszerek csillognak. A közepén kb. 2 méter hoszszú, bőrrel bevont asztalféle áll, amelyre egy jó méternyi átmérőjű ívlámpa ontja vakító fényét. Az egyik sarokból korszerű altatógép mered felénk, mig arrább az orvosi technika másik csodája, a vérzést elállító masina húzódik meg szerényen. Mindenütt csend, csend — csupán csak a szívem rémült dobbanása ver bele a kísérteties szertartásba. Mielőtt a műterembe lépnénk, teljesen át kell olyanná vedlenünk, mintha magunk is beletartoznánk ebbe az eddig csak filmekről ismert kórházi képbe. Az operációs teremben segédkező ápolót és engem is hófehér köpenybe bújtatnak, lábainkra gumicipőt kell húznunk, nehogy előforduljon a fertőzésnek még csak a lehetősége is. Az operációt végző orvos, a két segédorvos és a műtősnővér szintén gumicipót húznak, majd szapannal és melegvízzel, alkohollal könyökig lemossák kezüket, majd arcukat is eltakaró csuklyaszerű köpenybe öltöznek, és csak úgy lépik át a műtőterem küszöbét. Ezután behozzák a már elkábított és szintén fehér köpenybe burkolt beteget. A műtőasztalra fektetik és máris itt a nagy pillanat. A most már köpeny nélkül fekvő beteg operálandó testrészét fertőtlenítik, halk parancsok hallatszanak, serceg a bőr, csillognak az apró kis ollók és csipeszek, az ívlámpa fénye sárga kígyóként követi az orvos pillanatig sem lankadó kézmozgását. Mire ráérnénk rosszul lenni, már kint is van az alattomos kis daganat, mér állítják is a véržŕst, hogy orvosaink egy újabb győzelmet írhassanak bé az emberi nyomorúsággal vívott örök harc történetébe. * * • Hűvös decemberi szélben, fázósan bújnak összébb -3 kórház fáinak megkopaszodott ágai. Az épületek ablakszeméből halványsárgán csurognak elő a letompított villanyfénynyalábok. Az alkony beleölelkezik már a téli éjszakába, amikor búcsút veszek az emberi szenvedés és az emberi segíteni akarás e csodálatos birodalmától. Már át is lépem a hatalmas boltíves kaput, régen benne járok a tsillogó, villogó, kacagó, gyönyörű életben. Lelkemnek azonban egy kis darabkája még órák múlva Is i visszaszáll oda, ahol küzdenek emberI társainkért, a „Gyógyulók városába". Neumann János 1944 őszén a fasiszták visszavonulásának útjába esett Ozsgyán község is. Nagy volt a forgalom a faluban. A visszavonulók között elsők voltak Horthy kakastollasai, akik jól megrakott társzekereken családjukat is magukkal vitték. Községünkben pár napig tartó dáridónak beillő pihenőt tartottak; kérdezni nem igen lehetett tőlük semmit, sőt nem is mertünk, mert nagyon félelmetes külsejük volt. Nem is lehetett abban az időben gyermeket látni az úton, a felnőttek is csak nagyon sürgős dolgukat végezték. Valami „faut" emlegettek egymás között, amit mi nem értettünk. Azért csak azt bizonyítgatták, hogy jön majd egy új fegyver, és akkor „jaj a vörösöknek", még ők is viszszafordulnak kelet felé és majd megmutatják nekik, — de útjukat azért folytatták nyugat felé. Még aznap este megérkeztek a tüzérek Losonc felől községünkbe. A falu végén megálltak és jöttek a szálláscsinálók. A szélső háznál belökte a kaput egy szakaszvezető és Igy kiáltott: „No, ide mindjárt bejöhet vagy négy kocsi:" — De alig lépett kettőt, újból ordított: „Vissza, mert mind itt döglik meg." Nem tudom, mitől ijedt meg a szakaszvezető úr. Azt hiszem, a sártól, mert a cifrábbak között sarat is emlegetett. Reggelig a gebék is megpihentek és a katonák is, aztán elindultak Rimaszombat felé. Alig két óra múlva már megint Losonc felé mentek, két nap múlva falunk gazdái újból örülhettek visszajövetelüknek, és a nyáron összegyűjtött széna jobban fogyott. Már fiatal nem volt a faluban, de Szálasiék az idősebbekről sem feledkeztek meg. Falragaszokon hívták fel őket, hogy Szécsényben kell jelentkezniük. Ennek a felhívásnak végrehajtásával a szálasi-pribékek voltak megbízva, akik házról-házra járva ijesztgették a lakosságot. El is mentek a férfiak, de másnap éjjel haza is jöttek. Elbújt mindenki, ki hová tudott. Nagy juh- és szarvasmarhacsordát hajtottak a németek. A faluban mér nem fért el és élelem sem volt, ezért a rétekre terelték őket, ahol senki sem gondoskodott az A A kövecsesi mezőgazdasági iskola tanulói, valamint tanítói felháborodva tiltakoznak Nyugat-Németország felfegyverzése ellen. A faliújságokon naponta friss cikkek jelennek meg: „Nem akarunk háborút! Tiltakozunk a párizsi egyezmények ellen!" címmel. Mi tanulni akarunk, teljesíteni azokat a feladatokat, melyek pártunk X. kongresszusának határozataiból ránk hárulnak: fejleszteni akarjuk szocialista mezőgazdaságunkat, hogy emeljük dolgozóink életszínvonalát. Tudatában vagyunk annak, mit jelentene egy még borzalmasabb, harmadik világháború, melynek következtében ismét özvegyek és árvák siratnák legkedvesebbjeiket és könny és jajszó váltaná fel minden kis család békéjét. Veszély fenyegetné az alkotásokat, mefyek országunk dolgozó népe lelkes munkáját hirdetik. Mi továbbra is építeni akarunk. Egy Katonai szolgálatom után újra elfoglaltam régi munkahelyemet. Munkábalépésem első óráiban nagyon meglepődtem. Ügy tűnt fel nekem, mintha kicserélték volna az iskolánkat. Az első pillanatban nem akartam hinni szemeimnek, és később a valóság még fokozta meglepetésemet. Először is szükségesnek tartom megemlíteni azt a megértő, barátságos légkört, melyet az elvtársak között észleltem az iskolában. De a legnagyobb örömet mégis az szerezte nekem, mikof észrevettem az elvtársak fáradhatatlan munkáját az új eipber neveléséért. i eleségükröl, de közben hidegebbre is fordult az idő, lefagyott a lábuk a hasig érő sárban és mind ott pusztuit el. Aztán közeledett a front és a forgalom még nagyobb lett. Magyarok, németek, váltották egymást, mindegyik alakulat hol előre, hol hátra ment, de egy sem tudta, hová. Az ágyúszó mellett néha már a géppuskát is lehetett hallani. Minél előbb szerettünk volna keresztülesni rajta. Már mindenkinek elege volt. Azonban a java még csak most következett. SS-katonák szállták meg a falunkat és ők tartották a frontot: A szovjet katonáknak nem sokáig tudtak ellentállni. Dél felől egy szovjet előőrs tért be 1945. január 3-án a hajnali órákban és a németek fejvesztetten menekültek Fazekas-Zsaluzsány fel?. A németek ezekben a napokban mutatták meg igazi énjüket. A falunk végén lévő nagy vasúti hidat s az alagút két végét a levegőbe röpítették. Megállt a forgalom, el voltunk zárva a világtól, összeszedték a gazdáktól a szarvasmarha-, igavonó- és sertésállományt és elhajtották. A lakosságot éjnek idején puskatussal a község elhagyására kényszerítették. Aki tudott, elbújt, a többiek jajveszékelve, a német puskatusok között mentek, amerre hajtották őket. Az elbújtak megkeresésére szerencsére már nem volt idejük, mert a szovjet katonák rajtuk csaptak és megakadályozták őket állati tervük keresztülvitelében. Azóta már újjáépített hidak és alagút hirdeti a szocializmus győzelmét. Tíz éve már mindezeknek, de mi nem felejtettük el. Ha Amerika pénzmágnásai csak részben is átélték volna ezeket a napokat, az őrültek házába kerültek volna. Mindezek ellenére újabb háborúba akarják sodorni a világot. Ha már a háború anyagi pusztításainak nyomait el is távolítottuk, de köztünk élnek azok az árvák, akik a múlt világháborúban szüleiket vesztették el. Szoros egységben a béke és a Szovjetunió mellett, megvédjük szabadságunkat. AgonáSf János, Ozsgyán szebb, boldogabb szocialista hazát akarunk építeni. Békésen akarunk élni, nem akarunk építés helyett rombolni. Ha vannak olyanok, akiknek jobban tetszik- a rombolás, mint az építés, rombolják azt, amit örököltek, amit gyűjtöttek a szegény dolgozók kizsákmányolásából. Tudatában vagyunk annak, hogy milyen nyomorban élnek Amerika dolgozói. Tudjuk ezt a napi sajtóból, a rádióból, valamint a visszatértek elbeszéléséből. Szocialista hazánkban népünk életszínvonala régen meghaladta Amerika dolgozóinak életszínvonalát. Ismételten kijelentjük: Nem akarunk háborút, nem akarunk fegyverdörgést hallani, de ha a helyzet megkívánja, megvédjük hazánk becsületét és a haladást, ha utolsó csepp vérünket Is fel kell áldoznunk. A kövecsesi mezőgazdasági iskola tanulói. Kötelességemnek tartom megírni az elvtársak elért eredményeit az egyes tantárgyakban. Odaadóan igyekeztek, hogy iskolánk tanulói elsajátítsák a szlovák nyelvet. A VI. és VII. osztály tanulói már folyékonyan beszélnek szlovákul. Azonfelül Micsurin-kört alakítottak és gyönyörű eredményeket értek el a növénytermelés terén. Ezek az igyekezetek és eredmények arra mutatnak, hogy a gútai nyolcéves általános iskola tanítói szívügyüknek tartják az új, szocialista ember nevelését. Retimocszky Gyula, tanító, Gúta. Ucl ÖO 2 lei Fölöttem a Tátra, alattam a lába. Ülök a derekán, egy mohos kö hátán és egy verset írok Igen, innen írok. Őriznek a fenyők, kőkontyú hegytetők, s a partizán sírok beszélgetnek velem. Gyurcsó István A „Gyógyulók városában" Békét akarunk! Az új ember neveléséért