Uj Szó, 1955. január (8. évfolyam, 1-26.szám)
1955-01-28 / 24. szám, péntek
A mai számban: A Csehszlovák Békevédők Bizottságának elnökségi ülése (2old.) A magyar burzsoá nacionalizmusról Csehszlovákiában (3.-4. old.) A Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének törvényerejű határozata erős visszhangot keltett egész Németországban (5. old.) Csokonai kora és jövője (6. old.) Téli versenyekkel kezdődik az 1. Országos Spartakiád (6. old.) Bratislava. 1955. január 28. péntek 30 fillér VIII. évfolyam, 24. szám SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA A Szovjetunió és Németország népei közötti békés együttműködés távlatai A Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének törvényerejű rendelete a Szovjetunió és Németország hadiillapotának megszüntetéséről A Szovjetunió Legfelső Tanácsának a Szovjetunió és Németország közötti hadiállapot megszüntetésére vonatkozó törvényerejű rendeletét január 25én tették közzé. A rendelet szerint e két orszí.ji között békés kapcsolatok lépnek érvénybe és a háború által előidézett korlátozások a német lakossággal szemben hatályukat vesztik. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének rendelete a szovjet békeszerető politikának további arra irányuló akciója, hogy a német kérdés megoldása, Németország egyesítése demokratikus, békeszerető alapon tör ténjék meg. A hitleri hadigépezet veresége pz összes európai nemzetek előtt megnyitotta az államok közötti háború utáni békés együttműködés távlatait. A német nép számára feltárta a békés, demokratikus élet lehetőségeit a többi európai népekkel való együttműködés terén. Ezeket a lehetőségeket nyújtotta és nyújtja az egységes, békeszerető, demokratikus német állam létesítéséről szóló potsdami egyezmény. A nyugati nagyhatalmak ama törekvései ellenére, hogy a potsdami egyezmény fő elveit lehetetlenné tegyék, a Szovjetunió mindenkor azt az utat jelölte ki, amely biztosítaná a békeszerető és egységes Németország létrejöttét és ezáltal előmozdítaná a béke és az európai államok közötti barátságos kapcsolatok megszilárdítását. Ez volt a népek legfőbb óhaja a véres háború befejezése után. Az egységes, békeszerető Németország létesítése a német nép túlnyomó többségének kívánsága. Egyetértve a német nép eme akaratával, a Szovjetunió a berlini konferencián 1954- januárjában és februárjában, valamint későbbi jegyzékeiben és legutoljára a szovjet kormány január 15-i nyilatkozatában javasolta, hogy az egységes, békeszerető német állam létrejöttét az össznémet választások alapján kell elérni. Hogy e választások megejtéséről szóló egyezményt megkönnyítse, a szovjet kormány, amennyiben ezzel a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság kormánya egyetért, lehetségesnek tartja a megegyezést az össznémet választások lefolytatása felett illetékes nemzetközi felügyelet létesítésére vonatkozólag. Nyilvánvaló, hogy az össznémet szabad választások megvalósítása lehetővé tenné, hogy a német nép kifejezze álláspontját, hogy érvényre juttassa békeakaratát. A szovjet javaslat teljes összhangban van a potsdami egyezmény elveivel, amelyek kimondják, hogy a háború utáni Németországnak egységes, demokratikus államnak kell lennie. Az össznémet szabad választások lefolytatása és Németország egységének felújítása biztosítaná a békeszerződés megkötésének előfeltételeit Németországgal, amely békeszerződés biztosítaná az egységes Németország függetlenségét, szuverenitását és egyenjogúságát. A szovjet javaslatot minden békeszerető ember támogatja, mert ez » javaslat azt célozza, hogy Németország mint békeszerető állam hozzájáruljon az európai államok közötti barátságos kapcsolatokhoz. A szovjet javaslatot teljes egészében támogatja minden nemzet, amely elítéli a nyugati imperialista körök ama törekvéseit, hogy a párizsi egyezmények által megszilárdítsák Németország kettéosztottságát és a nyugati részt a revansismus tűzfészkévé változtassák, mely mind a Német Demokratikus Köztársaság, mind Németország szomszédjai és Európa összes államai ellen irányuló új 'háború, új támadások felvonuló terepévé lenne. Kétségtelen, hogy az USA, Anglia és Franciaország arra irányuló politikája, hogy Nyugat-Németországot felfegyverezze és bevonja támadó jellegű katonai tömbökbe, lehetetlenné tette a Németország egységének békeszerető és demokratikus alapon való felújítására irányuló megegyezést. Ez a politika oka annak a rendkívüli helyzetnek is, hogy tíz évvel a háború befejezése után Németország még mindig kettéosztott és nincs békeszerződése, és hogy a német népnek a többi néppel szemben nincs egyenjogúsága. Az új szovjet lépést — a Németországgal való hadiállapot megszüntetését a német nép bizonyára örömmel üdvözli. A német nép ma országának boldog jövőjéért harcol. Küzd az egységes, békeszerető állam megvalósításáért, a párizsi egyezményeket aláírók kalandor politikájának meghiúsításáért annak tudatában, hogy ez a politika megerősítené Németország kettéosztottságát és Nyugat-Németországban elősegítené a német nép békés vágyai militarista ellenségeinek felülkerekedését. A Szovjetunió arra irányuló törekvés?, hogy a német kérdést úgy intézze el, hogy a német nép beleegyezésével és akaratával az egységes, békeszerető Németország hozzájáruljon az európai béke és biztonság megszilárdításához Csehszlovákia összes népeinek teljes támogatására számíthat. A mi nemzeteink tudatában vannak annak, hogy a Szovjetunió érdeme a potsdami egyezmények msgkötése, amelyek keresztülhúzták azon fegyvergyártó körök számításait, amelyek abban reménykedtek, hogy a második világháború után Európa szívében militarista német állam létesül, amely veszélyeztetni fogja az európai államokat — elsősorban szomszédjait. A mi népünk hálás a Szovjetuniónak azért, hogy a békeszerető Németország létesítése iránti következetes harccal keresztezte azok terveit, akik Európa szívében militarista államot akartak felújítani. Németországnak abban a részében, ahol a potsdami égyezmények határozatait betartották, megalakult a Német Demokratikus Köztársaság, amellyel baráti kapcsolatokat tartunk fenn. Ez az első német állam, amelynek poiltíkája alapköve lett a nemzetek európai béke megszilárdítása iránti harcnak. Államunknak is érdekében áll támogatni a Szovjetunió arra irányuló törekvését, hogy egész Németországban érvényre jussanak a potsdami szerződésben kikötött elvek. Amint a Szovjetunió Legfelső Tanácsának határozata hangsúlyozza, a Németországgal való hadiállapot megszüntetése nem változtat Németország nemzetközi kötelezettségein és nem érinti a Szovjetunió ama jogait és kötelességeit, amelyek a négy nagyhatalomnak Németországról mint egészről megkötött nemzetközi egyezményeiből erednek. A szovjet kormány ama törekvése, hogy a potsdami egyezmények szellemében hozzájáruljon Németország egyesítéséhez és a német népnek teljes segítséget nyújtson abban a küzdelmében, hogy biztosítsa hazája demokratikus és békeszerető fejlődését, dolgozóink és kormányunk teljes támogatását élvezi. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának határozata további jelentős lépés a Szovjetunió és Németország nemzetei közötti barátság megszilárdítása felé. Ez a barátság jelentős tényező a német kérdés békés megoldása és a; európai béke megszilárdítása iránti harcban. Dolgozóink felháborodással kísérték és kísérik figyelemmel a nyugati imperialista körök ama kísérleteit, hogy Nyugat-Németországot újabb háborús kalandok támaszpontjává változtassák. Népünk a határozatok tízezreivel tiltakozott a fegyvergyártók eme gaz politikája ellen és egyben határoza(Folytatás a 2. oldalon.) A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége az alábbi törvényerejű rendeletet adta ki a Szovjetunió és Németország közötti hadiállapot megszüntetéséről: 1941. június 22-én a hitleri Németország hitszegő támadása következtében a Szovjetunió hadiállapotba került Németországgal. A szovjet nép — a Hitler-ellenes koalíció népeivel együtt — önfeláldozó harcával szétzúzta a hitleri agťesszorokat és felszabadította Európa népeit, köztük a némeí népet is a fasiszta leigázás alól. Az 1945-ben megtartott potsdami értekezleten megszabták Németország, mint egységes, békeszerető és demokratikus állam további fejlődésének útját és megerősítették, hogy békeszerződést kell kötni Németországgal. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége rendellenesnek tartja, hogy bár a Németország elleni hadműveletek megszűnte óta körUlbelül tíz esztendő telt el. Németország még mindig ketté van szakítva és nincs békeszerződése, a német nép pedig ntás népekhez viszonyítva továbbra sincs egyenjogú helyzetben. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége megállapítja, hogy az Amerikai Egyesült Államoknak, Angliának és Franciaországnak Nyugat-Németország remilitarizálására és agreszszív háborús csopotokba való bekapcsolására irányuló politikája, amely a londoni és párizsi egyezményekben jutott kifejezésre, mégakadályozta, hogy létrejöjjön a szükséges megállapodás, Németország egységének békeszerető és demokratikus alapokon való helyreállításáról, megakadályozta továbbá, hogy békeszerződést kössenek Németországgal. A Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság között a szuverenitás és az egyenjogúság elveinek elismerésén alapuló kölcsönös baráti kapcsolatok erősítését és fejlesztését szem előtt tartva, a Német Demokratikus Köztársaság kormányának véleményét figyelembe véve és mind Kelet-, mind Nyugat-Németország lakosságának érdekeit számításba véve, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége jelen törvényerejű rendeletiben kimondja: 1. A Szovjetunió és Németország közötti hadiállapot megszűnik és köztük békés viszony létesUl. 2. Hatályát veszti minden olyan jogi korlátozás, amely a háborúval kapcsolatban keletkezett az ellenséges állam polgárainak tekintett német állampolgárokra vonatkozóan. 3. A Németországgal való hadiállapot megszüntetésének kinyilvánítása nom változtat Németország nemzetközi kötelezettségein és nem érinti a Szovjetuniónak azoka' a jogait és kötelezettségeit, amelyek a négy nagyhatalomnak egész Németországra fennálló megállapodásaiból folynak. K. VOROSILOV, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke, N. PEGOV. a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének titkára. Moszkva, Kreml, 1955. január 25. MEZŐGAZDASÁGUNK ÉLETEBŐL Versenyben a gépjavítási terv teljesítéséért A rozsnyói traktorállomás dolgozói közül különösen szép kötelezettséget vállalt Galli elvtárs, s egyben versenyre hívta fel Kiss elvtárs szerelőt. Vállalta, hogy napi gépjavítási tervét 150 százalékra teljesíti, s ennek a kötelezettségnek már idáig is eleget tett. Kiss elvtárs sem hagyta magát, ö 180 százalékos napi tervteljesítésre tett kötelezettségvállalást. A trakjtorállomás vezetősége figyeli munkájukat és örömmel veszi tudomásul, hogy becsületesen eleget tesznek felajánlásaiknak, s emellett a gépjavítás minőségileg Is megfelelő. Ivanyec elvtárs a gépállomás lelke, ott van mindenütt. Odaadó munkájával nagyban elősegíti a téli gépjavításhoz beosztott traktorosok szaktudását. Ha kell, minden egyes traktorosnak külön megmagyaráz mindent és aki tanulni akar, sokat tanulhat tőle. A többi traktorosok is bekapcsolódÁz ipolyviskiek válasza a rozsnyói bányászok felhívására A béke hangja, amellyel a rozsnyói bányászok a dolgozókat „A békéért és a köztársaság felvirágzásáért" mozgalomba hívták, a besztercebányai kerület szövetkezeti tagjai közt is nagy visszhangra talált. Merész felajánlásokkal válaszolnak, amelyekkel hazánk honvédelmének megszilárdulásához járulnak hozzá, hogy a Szovjetunió a béke tábor legyőzhetetlen országa mellett — erőssé váljon. A Szadlovszkytárna bányászainak felhívását az ipolysági járás ipolyviski szövetkezetének tagjai is elfogadták. „Elhatároztuk, hogy felajánlástokra mi is felajánlással válaszolunk — írják levelükben — hogy a munkás-paraszt szövetség szilárdabb legyen a békéért folytatott közös harcban. Elhatároztuk, hogy a hónap végéig az összes vetőmagot kitisztítjuk, hogy biztosítsuk a gazdag termést. A II. szövetkezeti kongreszszusig és annak tiszteletére a gazdasági állatok nevelésében bevezetjük az egyéni etetést és ilymódon a dolgozóknak 5000 kg sertéshúst adunk be terven felül." Á galántai szövetkezet tagjai nem cserélnek egy jól gazdálkodó középparaszttal sem Szép eredményt értek el a galántai szövetkezetesek a múlt esztendőben, büszkén léptek az 1955. évbé. Államunk iránti hazafias kötelezettségüket teljesítették. Sertéshúsból 179, marhahúsból 252, tejből 187,5, tojásból pedig 159 százalékra teljesítették beadási tervüket. A növénytermelésben is nagy sikereket értek el. Cukorrépát 137, kendert 241, dohányt 172 és az összes gabonaféléket 100 százalékra beadták. A jó gazdálkodás kifizetődött a szövetkezeti tagok számára is. Minden ledolgozott munkaegységre 4 korona jut a zárszámadáskor. övári Mihály, aki 15 tehenet gondoz és fej a szövetkezetben, 1.139 munkaegységet dolgozott le, amiért előlegként 11.390 korona készpénzt, 1P..67 mázsa búzát, 8.35 mázsa árpát, 569 liter tejet és 5,7 liter bort, valamint 1,8 liter 50 fokos törkölyt kapott. Ehhez számít még a 445 korona osztalék és a háztáji földön termett kukorica. Egész évi bevétele készpénzben 28.653.— koronát tesz ki. Övári elvtárs nem fél a jövőtől. Tudja, hogy a szövetkezet hároméves fejlesztési tervének megvalósítása még boldogabb életet jelent számára. Sokszor mondja is, hogy nem cserélne a legjobban gazdálkodó 10 hektáros egyénileg dolgozó paraszttal sem. Krajčovič Ferdinánd, Galánta tak a munkaversenybe. Bányász Sándor, Nagy, Szőlős, Kiss Lajos és Zagiba elvtárs is sokkal járulnak hozzá a téli gépjavítások mielőbbi elvégzéséhez. Szekeres, Piatko, Manko és Osztromek elvtársak pedig azt vállalták, hogy tervük teljesítésén kívül átalakítanak négy automata-cséplőgépet, hogy a cséplés idején száz százalékban kihasználhassák őket. Ezeket a felajánlásokat szépen teljesítik is a gépállomás dolgozói. Nem felejtették el, mennyi hős szovjet katona esett el azért, hogy ok szabadon dolgozhassanak és boldogan éljenek. A felszabadulás 10. évfordulóján megkoszorúzták az elesett hősök emlékmüvét és megfogadták, hogy ezután még jobban fognak dolgozni és minden áron megvédik a békét. Pozmán Géza, Rozsnyó. A buzitai EFSz túlteljesíti az állattenyésztési tervét A füleki járásban a buzitai szövetkezeti tagok a második szövetkezeti kongresszus alkalmából felajánlották, hogy túlteljesítik az állattenyésztési tervet. Még ebben az évben 100 mázsa sertéshúst, 10.000 liter tejet és 5.000 tojást adnak be terven felül. Fészkss-négyzetes ültetéssel 6 _hektár kukoricát és 4 hektár burgonyát kiültetnek, 300 köbméteres silógödröt építenek, amelyet a nyári hónapok folyamán megtöltenek, hogy a téli időszakra elegendő jó minőségű takarmányt biztosítsanak az állatállománynak. Az idén egy anyasertésól, két kukoricaszárító és egy 200 férőhelyes baromitól építését vették tervbe. Hogy a növénytermelést fokozhassák, a munkát csoportokra és csapa, ikra osztották ^szét, élő és holt leltárral felszerelve. Minden egyes dolgozónak kijelöli:; azt a földszakaszt, melyet egész évben meg kell művelnie. Is55 «»*