Uj Szó, 1955. január (8. évfolyam, 1-26.szám)

1955-01-27 / 23. szám, csütörtök

6 msw 1955. január 27. TÉZISEK AZ ELSŐ OROSZ FORRADALOM 50. ÉVFORDULÓJÁRA (Folytatás az 5. oldalról.) foiradalom ugyancsak megcáfolta a II. Internacionálé opportunistáinak és az orosz menseviheknek azt a rendkívül ártalmas dogmáját, amely szerint a parasztság reakciós és a proletariátus nem képes a parasztsággal szövetségben megsemmisíteni a földesúri kapitalista elnyomást. rt puigari demokratikus forradalom, nak szocialista forradalomba való átnövéséröl szóló lenini elmeiét szétzúzta a II. Internacionálé opportunistáinak azt a dogmáját, hogy a polgári és a szocialista forradalom között hosszú időköznek kell lennie, s megvilágította minden ország proletárjai előtt a kapitalista rabszolgaság megszüntetéséért folyó harc útját. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom országunkban aratott győzelme a proletárforradalom lenini elméletének diadala volt. A testvéri kommunista és munkáspártok alkotó módon alkalmazzák és fejlesztik a szocialista forradalom lenini elméletét a maguk országai sajátos feltételeinek figyelembevételével. A cári önkényuralom ellen intézett első forradalmi roham óta eltelt ót évtized alatt országunk munkásosztálya dolgozói dicsőséges történelmi utat hagytak maguk mögött. Oroszország munkásosztálya a kommunista párt vezetésével, szövetségben a dolgozó parasztsággal végig vitte a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat, megteremtette a munkások é= a parasztok szocialista államát és biztosította a szocializmus győzelmét a Szovjetunióban. A szovjet nép ezzei valóraváltotta az első orosz forradalom élharcosainak eszményeit Ss megmutatta, hogy e súlyos áldozatok és a szabadságért vívott harcban kiomlott vér nem voltak hiábavalók. A három forradalom tüzében, az országunk nagyszabású társadalmi és gazdasági átalakításáért vívott harcban, a Nagy Honvédő Háború csatáiban megedzett kommunista párt ma e szovjet nép kipróbált vezetője a szocializmus építésének betetőzéséért és a kommunizmusba való fokozatos átmenetért vívott harcban. A párt mozgósítja a szovjet népet a nehézipar további gyotsütemű fejlesztésére, hiszen a nehézipar a szocialista gazdaság legfőbb alapja, az ország gazdasági és védelmi erejének bázisa, a dolgozók jómódú és kultúrált életének forrása. A párt a nehézipar fejlesztésében elért sikerek alapján megszervezi a mezőgazdaság rohamos fellel dítését, a könnyű- és élelmiszeripar továbbfejlesztését. A néppel s.orosan összeforrott és a nép alkotó erejében határtalanul bízó kommunista párt fejleszti a tömegek munkabeli és politikai aktivitását, hazánk hatalmának további fokozására irányltja forradalmi energiájukat és kezdeményező készségüket. A kommunista párt a felszabadító harc és a szocialista építés minden szakaszában szentül őrizte és gyarapította országunk népeinek forradalmi hagyományait. A párt népünk hősi harcából vett lelkesítő példákon, a marxizmus-leninizmus eszméin neveli a dolgozókat a lángoló szevjet hazafiság, a proletárinternacionalizmus szellemében, a kommunizmus ügyt iránti önzetlen odaadás szellemében Erélyes harcot folytat az emberek tudatában meglévő kapitalista csokevények ellen, fejleszti és ápolja a szovjet nép nagyszerű forradalmi tulajdonságait, növeli a szocialista társadalom dolgozóinak öntudatát. A szovjet emberek jogoí-büszkeséggel tekintik át a megtett út nagyszerű eredményeit. Hazánk biztosan hblad előre, az egész világ eiótt bebizonyítva, hegy a haladas. a demokrácia és a szocializmus támasza. A forradalom ügye, amelyért fél évszázaddal ezelőtt megindult Oroszjrsz'ig népeinek első hős csatája, ma mérhetetlenül kiterebélyesedett és megerősödött. Ékesszóló bizonyítéka ennek a demokratikus, szocialista táŕor létrejötte és erősödése, amely tábor élvonalában a Szovjetunió halad. A szovjet nép forradalmi tapasztalatai, a szocializmusnak a Szovjetunióban aratott világtörténelmi jelentőségű győzelmei és a népi demokratikus országok szocialista építésének sikerei határozott harcra lelkesítik a kapitalista, a gyarmati és a függő országok dolgozó tömegeit, a tartós békéért, .i demokratikus szabadságjogokért, a a nemzeti függetlenségé t és az imperialista járom alól való felszabadulásért. Marx-Engels-Lenin-Sztálin zászlaja alatt a kommunista párt vezetésével — előre, a kommunizmus diadalához! A SZOVJETUNIÓ KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK KÍÍZFONTI BIZOTTSÁGA MELLETT MŰKÖDÖ M * PX-FNGELSLEN1N-SZTÁLIN INTÉZET. Á szocialista munkaverseny fellendítésének és a tervezett feladatok teljesítésének biztosítéka a jól összeállított technikai-ipari és pénzügyi terv Miridennopi feladataink sikeres teljesítése közben állandóan közeledik népünk felejthetetlen ünnepe, hazánknak a szovjet hadsereg által való felszabadításának 10. évfordulója. Dolgozóink örömmel gondolnak vissza arra a nagy napra, amely a fasiszta elnyomás alóli felszabadulást jelentette és amely fő előfeltétele volt annak, hogy dolgozó népünk a kapitalista kizsákmányolás alól is felszabaduljon. Éppen azért, ho~" soha ne térjen vissza a fasiszta elnyomás, az embernek ember által való kizsákmányolása, a nyomor és éhség, éppen ezért dolgozóink ezt az ünnepet minden évben munkasikerekkel, hazánk gazdasági erejének növelésével, védelmi képességének megerősítésével és így a béke megszilárdításával ünneplik meg. Ez az év jubileumi év — hazánk felszabadításának 10. esztendeje. Éppen ezért minden igyekezetünket arra kell irányítanunk, hogy további, még nagyobb sikereket érjünk el munkánkban, mert az építésben elért sikerekkel hazánk védelmi képességét fokozzuk, népünk életszínvonalát állandóan emeljük. A jól megszervezett szocialista munkaverseny hozzásegít ahhoz, hogy dolgozó népünk felszabadulásunk emlékezetes napját olyan nagy munkasikerekkel ünnepelje meg, amelyekkel pártunk és kormányunk irányvonalát követve népünk gazdasági és kulturális színvonalát gyorsabb tempóban emeli. Egyik legfőbb és legidőszerűbb feladatunk az, hogy segítsük dolgozóink kimeríthetetlen kezdeményezését. Továbbá az, hogy a valóságban elérjük a szocialista munkaversenyben való tömeges részvételt. így biztosíthatjuk az ipar minden ágában és a mezőgazdasági termelésben is a kötelezettségvállalások akciójának sikerét. A szocialista munkaverseny nemzetgazdaságunk hatalmas lendítőkereke volt és lesz. A szocialista munkaverseny helyes megszervezésének legfontosabb előfeltétele a technikai-ipari és pénzügyi terv jó összeállítása, az egyes dolgozókra való szétírása úgy, hogy mindenki részletesen megismerje feladatait, amelyek száméra a tervezett feladatokból következnek. Minden munkásnak tudnia kell, miből állnak az általa végzett munkának önköltségei. Ennek ismerése hozzásegít az önköltségek csökkentéséhez és a munkatermelékenység, valamint a gazdaságosság emeléséhez. A technikai-gazdasági normák következetes .kidolgozása a technikai-ipari és pénzügyi terv összeállításánál attól függ, hogy a szocialista munkaversenyben résztvevő dolgozók, akik vállalták az önköltségek csökkentését, ismerjék meg a mennyiségi feladatok mellett minden munkamenet önköltségeinek tervezett számvetését is. A szocialista munkaverseny helyes szervezésénél és irányításánál fontos, hogy a munkás ismerje az önköltség tervezett számvetését, mert csak így tud konkrét egyéni felajánlásokat tenni, amelyek alapján olyan kollektív kötelezettségvállalások születnek, amelyek a termékek minőségének emelését és a gazdaságosság fokozását eredményezik. A helyes, konkrét, ellenőrizhető kötelezettségvállalások előfeltétele az, hogy a technikai-ipari és pénzügyi terv a következetesen kidolgozott technikailag és tudományosan alátámasztott technikai-gazdasági normák alapjšn legyen összeállítva. Ha ez nem Így van, akkor lehetetlen megvalósítani azt, hogy minden munkás tudja, a termékek elkészítésének idejét, anyagszükségletét. A dolgozók érdekeltsége alapján érhetjük csak el, hogy dolgozóink emeljék munkájuk termelékenységét, csökkentsék az önköltségeket, emeljék a gazdaságosságot, szélesítsék a szocialista munkaversenyt és általában teljesítsék tervezett feladataikat. A szocialista munkaverseny fellendítéséhez és a tervezett feladatok teljesítéséhez feltétlenül szükséges tehát, nemcsak a technikai-gazdasági normák kidolgozása, a technikai-ipari és pénzügyi terv összeállítása, hanem, az is, hogy lehetővé tegyék, illetve biztosítsák az önköltségek kalkulációjának minden dolgozóval való mégis-, mertetését. Ha például a szerslő, aki egy esztergapad generáljavításat végzi, tudja, hogy erre a munkára az új alkatrészek tervezett értéke 5000 korona és ha ezt az összeget csökkenteni tudja, ezért külön jutalmat kap. akkor bizonyára saját érdekében azon letz, hogy az említett össregst csökkentse. Ugyanez érvényes az anyagfogyasztásnak. az ene-gia és a nyers anyag fogyasztásának csökkentésére A termelcs fokozcísa a nyersanyagokkal való takarékoskodás. az üzemi költségek csökkentése mindsn dolgozónak szívügyévé kell. hogy váljon. Nem elégedhetünk meg a gépek eddigi kihasználásával, valamint a berendezések, az idő, a nyersanyag, a szerszámok kihasználásával, a munka szervezésével, a termeiés irányításával sem. Minden igyekezetünket arra kell irányítani, hogy a gépek ugyanannyi idő alatt többet termeljenek, hogy az egész berendezés jobban legyen kihasználva, a nyersanyagokkal való gozdálkodás takarékosabb legyen és gazdaságosan bánjunk az üzemi költségekkel, hulladékkal, fűtőanyaggal, energiával, idővel stb. A kihasználatlan tartalékok feltárása ezen a téren éppen most lehetséges, amikor üzemeink a technikai-ipari és pénzügyi tervek összeállításán dolgoznak. Jó eredményeket értek el ebben az igyekezetben a szepesi vasércbányák dolgozói Markušovcén, ahol az összüzemi kötelezettségvállalás keretében biztosították a nyers érc minőségének 1,5%-kal való javulásét és ezzel népgazdaságunknak 285.564 koronát takarítanak meg. A poprádi Tátrai Fűrésztelep dolgozói vállalták az egész évi tervnek 1955. december 25-ig való teljesítését, a tervezett munkatermelékenységnek 2%-kaI való emelését, az önköltségeknek 0,2%-k8I való csökkentését és a technológiai munkamenetek megjavításával a minőségnek 10%-kaI való javítását. A slavošovcei papírgyár dolgozóinak kötelezettségvállalásaiban foglalt megtakarítások 166.000 keronát tesznek ki. A Keletszlovákiai Gépgyár 4 millió, a nagyszombati Kovosmalt pedig 600.000 korona megtakarítást ér el. A technikai-ipari és pénzügyi tervek összeállításában elért eredmények visszatükröződnek üzemeinkben a szocialista munkaverseny fellendülésében Ezek az eredmények kifejezik népünk nagy igyekezetét, amelyet nemzetgazdaságunk fejlesztési tervének teljesítésére fordított. Ezzel segíti népünk hazánk szocialista építését, ebben van kifejezve pártunk politikája, a szocialista társadalom felépítésének politikája, amely a marxi-lenini tanítás elveiből indul ki és biztosítja né-ünk teljes győzelmei a szocializmus építésének útján. Wti Konéir, az Sz'KP KB do!g zója AZ ÚJ SZÓ POSTAJÁBOL Igazi szocialista orvosok Szocializmust építő hazánkban éppúgy, mint a többi népt demokratikus országban legfőbb érték az ember. Erről tárgyalnak állandóan, ennek érdekében dolgoznak; a párt és a kormány nundeti intézkedése ténylegesen az emberről való gondoskodás jegyében történik. Nagyjelentőségű ez minden vonalon, de talán legfőképpen akkor, amikor az ember megbetegszik s egészségének helyreállítása, gyakran éleiben maradása kezelőarvosaitól függ. Ennek a nagyjelentőségű elvnek ragyogó példáját láttam a kassai állami kórház urológiai osztályán, ahol súlyos betegen feküdtem. Dr. Drahovsky osztályvezető orvos, valamint dr. Lehotský, dr. Klima, dr. Zeman és dr. Jakubčik orvosok időt és faradsagot nem kímélve dolgoznak, hogy az odakerült betegek mielőbb visszanyerjék egészségüket. Súlyosabb betegeiket naponta többször is meglátogatják, vizsgálat es kezelés után betegeikkel barátságosan, közvetlen hangon elbeszélgetnek és ezzel megnyerik a betegek bizalmát, miáltal gyakran a gyógyulási folyamatot ts elősegítik. Ezzel bizonyságát adják annak, hogy nemcsak nagyszerű orvosok, hanem kiváló emberek is. Ha a szükség úgy kívánja, telefonon intézkednek, hogy az Egészségügyi megbízotti hivatal a megfelelő gyógyszert kiutalja s repülöpostával elküldje. Az őszinte elismerés hangján kell megemlékezni az osztályra beosztott ápolószemélyzetről is, mely példásan végzi nehéz, sokszor felelősségteljes munkáját. Megértéssel és szeretettel ápolják betegeiket, de gondoskodnak arról is, hogy az osztályon példás rend és tisztaság legyen. A betegnek nemcsak ápolásával, hanem kulturális szükségleteivel is törődnek és ha valami nagyon érdekes leadás van « rádióban, lehetővé teszik, hogy azt a betegek meghallgassák. A napilapokat minden reggel beviszik a kórtermekbe. Az urológiai osztály nagyszerű, példás munkáját igazolja nemcsak betegeinek hálás elismerése és köszönete, hanem főképpen statisztikája, mely országos viszonylatban is egészen kiváló eredményeket mutat. Árvay Lajos, Kassa A kicsindi nép nagy öröme Kicsind kis község, mindössze 700 lakosa van. A kicsindi nép szorgalmas. Szeretnek dolgozni és kedvelik a kultúrát is. Van két színjátszó csoportjuk, amely a CsISz és a Csemadok keretében működik. A kultúra terjesztése terén szép sikereket értek el az elmúlt években. V'.in á kicsindiekben akarat, kitartás és szorgalom. Egy nap a kicsitidiek nagy fába vágtik a fejszéjüket. Elhatározták, hogy kultúrházat építenek. A határozatot tett követte. Szorgalmas brigádmunkaval felépítették a falakat. Az építésből kivette részét a falu apraja-nagyja. Az 1952. évben már fel voltak építve a fabk, amelyek aztán két éven keresztül úgy álltak tető nélkül, mint egy történelmi vár romjai. Megszűnt az építés, mert nem volt elég a kicsindi nép szorgalma, fa és más anyag is kellett. A község volt vezetősége mindig arra hivatkozott, hegy az. építési anyag beszerzése éitiekeben megtettek minden intézkedést. Amikor új vezetőséget választott a község, Sáska Lajos kisparaszt lett a nemzeti bizottság elnöke. Megváltozott a falu élete. Sáska elvtárs fő célul a község érdekeinek ápolását tűzte ki. Rövid időn belül megkezdték a kultúrház építésének befejező munkálatait. Az ácsok, Ölvedi Ferenc vezetésével vállalták, hogy két hét alatt befejezik a kultúrház tetejét. A tanácselnök felhívására brigádot szerveztek. Folyt a munka kora reggeltől késő estig és végül az ácsok által felajánlott határidőre elkészült a kicsindi kultúrház. Elkészült Kícsfnd község ékessége, amely a szocialista kultúrát van hivatva szolgálni. Ha valaki Kicsinden keresztül utazik, megláthatja, hogy nincsenek olyan akadályok, amelyeket összefogva, közös erővel le ne győzhetnénk. Példa erre a kicsindi kultúrház, amely egyre szépülő hazánkban a szocializmus győzelmét hirdeti. Majerszky Márton Az Ipolyságra utazók kálváriája Több megértést a párkányi Az Oj Szó nagyon sok esetben kiemelte már, hogy vasúti forgalmunkban milyen javulást értünk el, hogy szocializmust építő vasutasaink erejüket és tudásukat megfeszítve, mindent elkövetnek, hogy zökkenőmentesen biztosítsák az utasok forgalmát. Sajnos, még elég sok hiányosság tapasztalható, egyes felületes vasúti tisztviselőknél, akik a szolgálati szabályokat nem tartják be. Szükségesnek tartom leírni utazásomat Teplicéröl, Csehországból, amikor egyhónapos gyógykezelésről tértem haza. Teplicéről elindulva, Osti nad Labemig vonatunk betartotta menetrendszerű indulását. Sajnos azonban, Üsti nad Labemből a berlini gyors 2 óra 45 p-et késett Prágáig. A prágai pályaudvarról vonatunk 2.55 óra késéssel indult, ennek ellenére gyorsunk a késést behozta annyira, hogy mire Bratislavába értünk, már ::sak 46 perc késése volt. Bratislavából vonatunk rendes időben indult el. Galántára érve még minden reményünk megvolt, hogy* elérjük a Párkányból induló személyvonatot, amely Ipolyságra indul. Megjegyzem, hogy kb. 50 utas szurkolt, ugyan beérünk-e idejében Párkányba. A jegykezelő elvtárs, akitől kérdeztük, hogy nem késsük-e le vonatunkat, határozottan kijelentette, hogy az Ipolyságra induló személyvonatnak Párkányban meg kell várnia a gyorsvonatot. Nincs jogom kérdezni, miért állt vonatunk Galántén 22 percet és Érsekűjvárott 19 percet, csak azt szeretném hozzáfűzni, hogy a varsói gyors egy félórával előbb ért be, mint a' mienk és éppen az érsekújvári 19 perces veszt^glés miatt késtük le a < satlakozó vonatot Párkányban Szóval 19 perc késéssel értünk b> P:Annak'a vonatnak, ami'iyfk Píirkányfcól Ipolyságra vasútállomás vezetőségétől megy 18 óra 50 perckor, Ipolyság a végállomása. Miután nem csatlakozó vonat, miért nem várhatta meg azt a 19 percet, ha abból a vasútnak semmi kára nem lenne? Ezzel szemben 50 utas közül kb. 18-an, közöttük gyermekes anyák kicsiny gyermekkel, kénytelenek voltak 19 óra 10 perctől éjfélig várni a következő vonatra. A vasútállomás várótermében teljesen sötét volt, s bár volt benne egy óriási kályha, ez annyira füstölt, hogy az emberek köhögési rohamot kaptak. Én csak a kisgyermekeket sajnáltam. Kérésünkre az állomás informátora nagy igyekezettel hozzáfogott a kályhacsövek tisztításához, a hiba azonban ott volt, hogy a kályha alaposan meg volt rakva szénnel. El lehet képzelni, hogy egyetlen utas sem maradhatott a váróteremben. Pontosan éjfélkor elindult vonatunk Párkányból. Csatára érve az utasok elkezdtek egymás között beszélgetni „no, itt meddig fogunk várni". Kiderült. hogy teljes 58 percet kellett várnunk a lévai motorosvonatra, amely egyetlen utast sem hozott, aki átszállt volna vonatunkra. Kérdezem ötven utas nevében, hogy miért lehetett várni Csatán és miért nem várhatott a vonat 19 percet Párkányban a prágai gyorsra? Általános a panasza az Ipolyságra utazóknak, hogy a párkányi vasútállomás vezetősége túlbuzgó' a vonatok elindításában, s ezzel már nagyon sok utasnak okozott nemcsak bosszúságot, hanem kárt is. A magúm részérő! csak annyit, hogy úgy átfáztam, hogy k'.r azért a kiadásért, amibe gyógykezelésem j került. Hronec László, Ipolyság