Uj Szó, 1955. január (8. évfolyam, 1-26.szám)

1955-01-22 / 19. szám, szombat

6 UJSZG 1955. január 22. #'5 POTOR 10 ÉVE Kötelezettségvállalásokkal, új munkamódszerek alkalmazásával és a gépek fokozottabb kihasználásával küzdenek a pótori bányászok a fejtési terv teljesítéséért a jubileumi évben Egy eldugott délszlovákiai falucska, Pótor környékén kezdett vagy 15 évvel ezelőtt váltakozó szerencsével Rozhold, Bakos, majd Michálik úr azzal próbálkozni, lehetne-e ebből a földből szenet kicsikarni. Bányászatnak, szénfejtésnek nem lehetett nevezni ezt a próbálkozást: amolyan földbevágott folyosóról volt szó, amely végén szén volt és ezt hordatták ki alkalmi munkásokkal. 1945 januárjában azután ez a szénkotrás is abbamaradt, mert közeledett a front. Kékkőnél rövid időre megálltak a szovjet seregek, hogy újabb előre. törésre készüljenek fel... Azután végleg eltűnt a háború képe a kékkői, pótori tájról. A kicsi, eldugott falucska kezdett feléledni, éppúgy, mint hazánk többi felszabadult része. Pártunk, kormányunk, dolgozó népünk különös figyelmet szentel a szénfejtés állandó fokozásának. Hiszen a felszabadulás utáni időkben Szlovákia ipara hatalmasat fejlődött és az iparnak a szénnel — az ipar vérével — való ellátása újabb szénterületek feltárását, a régiek jobb kihasználását, kibővítését tette szükségessé. így került sor a Pótor-kömyéki szénterület kihasználására is. A területet átvették a handlovai szénbányák és megkezdték a fúrást, a szén szakszerű feltárását. A bányák egymásután kezdtek működni. 1949-ben a Szlatinka, 1950. január 14-én a Bukovec. A Háj-bánya is elkezdte a munkát. A környék faluiból jöttek az ,új bányászok. Földművesekből, napszámosokból tevődött össze az első pótori bányászgárda, természetesen a tapasztalt, Handlováról, vagy más bányavidékről jött bányászok oldalán. Nőtt a forgalom, az építkezési tempó, nőttek a bányák. Oj városka, „Lakótelep" született a kis falu mellett. Emeletes lakóházak, mozi, tornaterem, tiszta, művészi képekkel díszített üzemi étterem... Az autóbuszok egymást váltják a megállónál. Autók robognak, villanyfény világít... Ilyenkor, évforduló idején különösen szembetűnnek ezek a változások. Népünk figyelme az utóbbi évek során gyakran fordult Pótor felé. Olyan része ez ma hazánknak, amely jelentős szerepet játszik iparunk, lakosságunk szénnel való ellátásában. Most van egy éve annak, hogy a párt és a kormány kiadta határozatát a szénfejtés fokozására teendő halaszthatatlan intézkedésekről. Nézzük meg ebből az alkalomból a pótori bányászok életét, munkáját, azt, hogy mit értek el az elmúlt évben, amely e bányák legnagyobb fejlődésének éve volt, milyen célkitűzésekkel indulnak a jövőbe. A pótori szénbányák legeredményesebb üzeme a Bukovec volt. A bánya dolgozói 12.304 tonna szenet fejtettek terven felül és 682 méterrel több folyosót hajtottak ki. — Ez idén 93 százalékkal magasabb lesz a terv, de teljesítjük — jelenti ki Bielik mérnök, a bánya üzemvezetője. Merész kijelentés, de ha a bánya gépi felszerelését, a nagymértékben elvégzett előkészítési munkálatokat és a dolgozóknak munkához való jóviszonyát tekintetbe vesszük, láthatjuk, hogy nem alaptalan a kijelentés. A munkahelyek előkészítésére fordított figyelem volt a Bukovec-bánya legnagyobb erőssége az elmúlt évben. Malachovský elővájár gyorsfejtő csoportjának keze alatt rohamosan épültek az új folyosók, munkahelyek. A csoport legújabban két munkahelyet készített elő falfejtésre. Több szénfal pedig több szenet jelent. Ez volt szemük előtt akkor is, amikor elfogadták az országos versenyfelhívást a kínai bányászok zászlajának elnyeréséért. Ebben a versenyben az új munkamódszerek alkalmazásának kibővítése, a terv és a normák teljesítése, valamint a műszakmulasztás és a sérülések csökkentése lesznek a fő tényezők. A Malachovský-csoport tagjai voltak az elsők Pótoron, akik megértették a kínai bányászok üzenetét. A 230-as számú kombájnfal dolgozói is méltóan ünneplik meg a felszabadulás 10. évfordulóját. Azt vállalták, hogy május 9-ig 1500 tonna szenet fejtenek ki terven felül. A Bukovec-bánya dolgozóinak megvan minden előfeltételük arra, hogy felemelt tervüket ebben az évben sikerrel teljesítsék. A Szlatinka-bányában — Nem teljesítettük a múlt évi tervet — így fogadnak a Szlatinkabányán. — Egy szénfalat üzembehelyeztünk ugyan, ez 118 százalékra túl is ,/eljesítette a í tervet, de a bánya a tervteljesítésben elmaradt. Amikor az elmaradás okait keressük, sok panasz hangzik el. A múltban nemcsak elhanyagolták az előkészítési munkálatokat, hanem egyenesen kirabolták a frontokat, míg csak el nem öntötte őket a víz és az egész úgynevezett „északi körzet" használhatatlanná vált. A bánya akkori vezetőjét leváltották ugyan, de Kmeť mérnöknek, az új üzemvezetőnek nehéz feladatokkal kellett megbirkóznia. Az egyenletes fejtést csak úgy biztosíthatta, hogy a megmaradt fejtési területeken kevesebb munkaerőt hagyott, míg a dolgozók másik részét új területek előkészítésére irányította, így persze kevés munkaerővel a fejtés tervét nem sikerült teljesíteni. Több ezer tonna szén volt a hiány az év végén. Az egyetlen helyes kiút ebből a helyzetből az új üzemvezető által vezetett előkészítési munkálatokat előnyben részesítő csökkentett fejtés volt. Ma már a bánya dolgozóit nem veszélyezteti ilyenfajta rablógazdálkodás okozta zavar. A bánya teljes kihasználásához már csak az „északi körzet" hiányzik. Ott most víz van és széndioxid. Ezen a nehézségen a Banské Projekty bányatervező dolgozói segíthetnek hatásosan. Rájuk vár a feladat, hogy lehetővé tegyék a pótori Szlatinka-bá nya teljes kihasználását a bánya felett folyó patak más irányba való terelésével. Kombájn a Háj-bányában Gáspár, Fajcsik, Koronczi András csoportjai a 32-es számú D o m b a si J kombájnnal felszerelt gépesített szénfalon dolgoznak. Koronczi Gyulával, a Gáspárcsoport kombájnkezelőjével beszélgetünk a nagyteljesítményű gép munkájáról. — Nincs jól kihasználva a kombájn — mondja Koronczi Gyula. — A gyakori üzemzavarok nem engedik megmutatni a kombájn legnagyobb teljesítményét. Amikor megjavítottuk a fejtőkarját, a szállító szalagokkal volt baj. Amikor a szállító szalagok is rendben voltak, a tárolóban, a „bun kerben" annyira felhalmozódott a szén, hogy meg kellett szakítani a fejtést. Kitűnt, hogy a kieresztőnél elaludt az oda beosztott eftiber. Bizony sokat kell még javítanunk munkánkon ... Koronczi Gyula panaszaiból többet orvosoltak már. A tél folyamán a felszínen mozgó szállító szalagok a fagyban gyakran megrepedtek és elszakadtak. Ennek kiküszöbölésére a szellőztető aknákból kitóduló meleg levegőt a futószallagokra irányították. Olyan berendezést szereltek a gépezetre, amelynek segítségével szükség szerint igazíthatják a gumiszalag hosszát. Két órával sikerült lerövidíteni a kombájn áthelyezésének idejét. Koronczi András elővájár javaslata alapján kihasználták a gép , hajtóerejét és így megteremtették az előfeltételeket a szénkombájn jobb kihasználására. Amikor lefelé tartunk a bányába, Koronczi Géza műszakvezetövel találkozunk. — Este indulhatnak, elő van készítve a szénfal. Este Koronczi András elővájár. Megyeri, Tóth, Pócos vájárok, Bencsik kombájnkezelő műszak után is lent maradtak a bányában, hogy biztosítsák a holnapi fejtést. Kitartással, küzdeni akarással dolgoznak a szénfal csoportjai. Ahhoz azonban, hogy a kombájn a legnagyobb mértékben ki legyen használva, feltétlenül szükséges minden egyes dolgozó Iegfelelősségteljesebb munkája. Egyetlen meggondolatlan lépés sok széntől fosztja meg iparunkat. Minden gépesített munkahely dolgozójának együtt kellene éreznie gépével, karbantartani, óvni kell azt, Az a feladat hárul most az elővájárokra és a csoportvezetőkre, hogy meggyőzzék munkatársaikat a felelősségteljes munka fontosságáról. Emlékszem, fél évvel ezelőtt, amikor Koronczi Géza bácsi 35. évfordulóját ünnepelte annak, hogy először lépett a bányába, azt mondotta: „Ne féljen elvtárs, a Koroncziak majd megmutatják, mit tudnak." Ojból itt az alkalom, Géza bácsi! VILCSEK GÉZA Válasz a palárikovói állami gazdaság versenyfelhívására A szocialista munkaverseny fellendítéséért a gömöri vasércbányákban A terv teljesítéséért folyó harcot nagy mértékben elősegíti az, hogy a gömöri vasércbányák üzemei és körzetei kölcsönösen versenyre hívi ták ki egymást. A rozsnyói bányakörzethez tartozó Sadk>vsky-üzem dolgozói versenyre hívták a többi bányát. A felhívást elsők között a vashegyi ércbánya dolgozói fogadták el. A bányászok azzal az elhatározással kapcsolódtak be a munkaversenybe, hogy mind a havi, mind az egész évi tervet túlteljesítik. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a vashegyi bánya dolgozói elérték sikereiket. Rendet teremtettek elsősorban a szervezés körüli nehézségekben. Habár az első dekád tervét csak 70 százalékra teljesítették, ma már megtettek mindent, hogy a következő időszakban a vasércfejtés fennakadás nélkül menjen. A vashegyi bányában megvan minden feltétel arra, hogy a havi tervet 100 százalékra teljesítsék. Rumpler mérnök, az üzem helyettes főmérnöke, ezeket mondja: — Szilárd. elhatározásunk, hogy ebben az évben sikerül bányászainknak a munkaidőt jól kihasználni és jól megszervezni a munkát. Február 1től minden munkahelyen bevezetjük a ciklusos grafikon szerint való fejtést. A napokban összüzemi termelési értekezletet tartottak a vashegyi bánya dolgozói. Az értekezleten főleg bányászok szólaltak fel. Többek között azt javasolták, hogy a munkaverseny eredményeit necsak százalékban, hanem pénzösszegben is tudassa velük a bánya vezetősége. A termelési értekezleten a bányászok helyesen foglaltak állást a gépesítés kérdésében is. A gömöri vasércbányákban valamikor általános jelenség volt az új gépek és gépi berendezések iránti ellenszenv. Ma a termelési értekezleten kitűnt, hogy a" dolgozók érzik a jövesztő- és rakodógépek szükségességét. Egyre több munkahelyet gépesítenek. Tavaly míg egyetlen jövesztőgép sem volt az üzemben, ez év elejétől már három dolgozik és a jövőben még kettőt helyeznek üzembe. K. L. A zselízi állami gazdaság dolgozói az elmúlt napokban fogadták el a palárikovói állami gazdaság idei versenyfelhívását. A mezőgazdasági termelés minden szakaszon való növelésére, a jobb gazdálkodás céljából és a C^AP X. kongresszusa határozatainak teljesítésére szocialista felajánlásokat tettek hazánknak a szovjet hadsereg által való felszabadítása 10. évfordulója alkalmából. A termelés további fokozásának lehetőségeit a gazdaság vezetősége a dolgozókkal közvetlenül a munkahelyen vitatta meg. Az osztályokra, csoportokra, csapatokra és egyénekre szétírt terv ismertjjtjése után a növénytermelésben és állattenyésztésben dolgozók több felajánlást tettek, amelyek a kollektív kötelezettségvállalások alapjai. A növénytermelésbeti a dolgozók felajánlották, hogy terven felül 690.555 Kčs értékű gabonát, kapásnövényt és egyéb terméket termelnek, az állattenyésztéssel kapcsolatos felajánlások pedig 774.491 koronát jelentenek. A gépesítési szakaszon dolgozók a gépek rendes karbantartásával, az üzemanyagok megtakarításával, az alkatrészek javításával több ezer koronát takarítanak meg. A gazdaságban öszszesen 1,729.000.— korona értékű felajánlást tettek. A helyesen irányított tömegpolitikai munka meghozta • az eredményt, ugyanis a dolgozók 83 százaléka csatlakozott a szocialista versenyhez. A felajánlások teljesítésére a dolgozók a növénytermelésben és állattej nyésztésben egyaránt alkalmazzák a haladó módszereket és a legjobb dolgozók tapasztalatait. Tizenegy gazdaságban bevezetik P. A. Malinyina tehéngondozási módszerét. A sertések tervezett állatállományának biztosítására Surikov szovjet zootechnikus módszerét alkalmazzák és 300 borjúnál bevezetik a rideg borjúnevelést. Az állatgondozók betartják a helyes etetési módszereket és a gazdaságos takarmányadagolás elveit. A növénytermelési dolgozók a tavasziakat kereszt- és sűrűsorosan vetik és 1.300 hektáron szemcsésműtrágyát használnak. Tavaszra 22 vetöagregátot készítettek elő. A burgonyát az egész gazdaságban fészkes módszerrel ültetik. A rozsföldeken elvégzik a pótbeporzást és 350 hektáron négyzetes fészkes módon ve^ tik a kukoricát. Az összes gazdaságban rendszeres ellenőrzést folytat a gazdaság vezetősége, hogy megállapítsa az egyes feladatok és felajánlások teljesítését és hogy idejében segítséget nyújthasson a dolgozóknak a munkában előforduló akadályok eltávolításában. A felajánlások teljesítésében nagy segítséget nyújt az üzemi tanács, a párt- és CsISz-szervezet és a többi tömegszervezet. Meggondolták... 1953-ban a kisgéresi szövetkezetben a kulákok és spekulánsok hada bomlasztotta a szövetkezet egységét. Sok becsületes kis- és középparasztot sikerült félrevezetniük, akik hallgatva az ellenséges propagandára, hűtlenek lettek a szövetkezethez. Csoportosan léptek ki a szövetkezetből, senki sem tudta marasztalni őket. Äm a bentmaradottak nem csüggedtek el. Kettőzött erővel láttak hozzá a munkához, hogy megmutassák, nem rossz a szövetkezet, ha rendesen dolgoznak a tagok. A jó munka eredménye až lett, hogy 1954-ben mindenből száz százalékon felül teljesítették beadási kötelezettségüket, míg az 1953-as évi jó termésből ezzel elmaradtak. Augusztus 31-re tejből, húsból, tojásból és minden más termékből beadták a kötelező mennyiséget. Mézet 6 mázsával adtak terven felül és ezzel elnyerték a kerületi oklevelet. Húsz százalékkal termeltek többet mindenből az állami tervnél. A múlt évben búzából 20, árpából 28 mázsás hektárhozamot takarítottak be, míg 1953-ban alig a fele termett ennek. A tagok, akik kiléptek, amikor látták a jó munkát, még 1954 januárjában 29-en kérték visszavételüket a szövetkezetbe. Ezek a tagok ettől kezdve a szövetkezet legjobb dolgozói lettek, nagy segítséget nyújtottak abban, hogy november 15-re elvégezték az őszi munkákat és a mélyszántást is. Egyik sem bánta meg a 29 földműves közül, hogy visszament a szövetkezetbe. Ezt a kifizetett előlegek is mutatják. Eszenyi András 1.402 ledolgozott munkaegysége után 14.020 koronát és 68 mázsa gabonát kapott. Gábor Lajos 12.000.— korona pénzelőleget és 58 mázsa gabonát, Illés István pedig 11.000.— koronát és 57 mázsa gabonát kapott a ledolgozott munkaegységek után. Még az évvégi zárszámadásnál is kapnak 7.— koronát minden egyes munkaegységre. A becsületes kisparasztok meggyőződhettek arról, hogy egy szó sem igaz az elleaség által terjesztett hamis propagandából. Zelenák István, Perbenyik Halastavat létesítenek A, z autóbuszon találkoztam Hajdú elvtárssal, az őrösi szövetkezet instruktorával. A szövetkezet ügyes-bajos dolgairól beszélt. Többek között elmondotta, hogy a felelőtlen munkák következtében 150 almafacsemete és a baromfiaknak legalább 80 százaléka pusztult el a múlt években. Felvetette a vezetőségi tagok hanyagságát is, akik nem akartak közös istállót építeni az állatok számára. Pedig régen virágzó szövetkezet lehetne itt már — mondja. — Kár, hogy hamarabb nem jöttem ide. Majd arról panaszkodik, hogy az 1951—52-es években szétlopícodták a közös vagyont és olyan tagok furakodtak a szövetkezetbe, akik elégedetlenséget szítottak a dolgozók között, s rontották a szövetkezet jó hírnevét. Két év óta azonban minden megváltozott. A legrosszabb szövetkezet a legjobbak közé verekedte fel magát. Elsősorban a rendbontókat és a spekulánsokat zárták ki a szövetkezetből. Ettől kezdve megjavult a munka és szép eredményeket ért el a szövetkezet. A hektárhozamok jóval magasabbak voltak, mint az előző évekban, az álatállománynál pedig még nagyobb volt a siker. Az anyakocáktól átlagosan nyolc malacot választottak el, de olyan is akadt, amelyiktől 15 malacot, neveltek fel. Építkezések terén sem állnak rosszul. Amit a régi vezetők elhanyagoltak, azt nagy munka árán hozták rendbe az újak. Nincs olyan modern istálló egy sem a királyhelmeci járásban, mint az őrösi szövetkezeteseké. Most is két modern tehrnistálló felépítésén fáradoznak, nem törődve az idő viszontagságaival. Kovács István, az EFSz elnöke örül a legjobban, mert amikor megválasztották, nem hitte, hogy ilyen rövid idő alatt újjá szülessen a szövetkezet. H ároméves fejlesztési tervük szerint nagy gondot fordítanak a növénytermelésre. A múlt év áprilisától december 15-ig több mint 12? hektár rétet és legelőt szántottak fel, ahol kukoricát és veteményeket fognák termelni. Továbbá 21 hektár földet rizs alá készítettek elő, s rövidesen megkezdik a munkálatokat, hogy tavasszal idejében elvethessék a rizst, amelyre olyan kíváncsiak a falu öreg lakói. A rizsföld mellé két hektár kiterjedésű halastavat is létesítenek, hogy ott kis halakat tenyésszenek és fellendítsék a járásban a haltenyésztést. Kalapos József, Mezőgazdasági Technikum, Lelesz / I