Uj Szó, 1955. január (8. évfolyam, 1-26.szám)

1955-01-19 / 16. szám, szerda

1955. január 18. Mi %7M 3 TÉZ ÉVE SZABADULT FEL KASSA Tíz esztendeje annak, hogy a Szovjetunió dicső és legyőzhetetlen seregei, amelyek meghozták népeink szabadságát a fasiszta rabigából, felszabadították Szlovákia második legnagyobb városát, Kassát. 1945. január 19-e volt. Ügy emlékezünk rá, mintha tegnap történt volna. Keményen és tántoríthatatlanul haladtak előre a hős katonák és a nép az öröm könnyeivel szemében köszöntötte őket. üdvözölte az új hadsereget, azt a sereget, amely az orosz munkásoknak a cári zsarnokság elleni dic.ó harcaiban született. Szovjet katonákat köszöntött népünk, akik ezer meg ezre kilométert tettek ínsg harcolva és vrgül Kassára is elérkeztek, hegy új élettel ajándékozzák meg Kassa város lakosait. Ma tizedszer emlékezünk e nap évfordulójára, mindnyájunk legdrágább és legkedvesebb emlékünnepére. A romokon kisarjadt az új élet — a boldog és alkotó munka új élete, azé a munkáé, amelyet nem a kapitalisták hasznára, hanem a magunk javára végzünk. Csehszlovákia Kommunista Pártja a fasizmus legyőzése után népünket új munkásharcra mozgósította a haza újjáépítéséért, a nép új hazSjának felépítésére. A dolgozó nép nemcsak a fasisztákat űzte ki országából, hanem azokat is, akik hatalomra segítették őket. Kiűzte országából a nagybirtokosokat, gyárosokat. A népünk kérges kezének munkájából, arcának verítékéből kisajtolt vagyont a nép vette tulajdonába. A kassai gyárak is népvagyonná lettek. NépüAk ezért sohasem felejt^, hogy a szovjet seregek nemcsak a nemzeti szabadságot, hanem a társadalmi szabadságot is meghozták nekünk. A munkásosztályt, új köztársasagunk uralkodó osztályát nem bénították meg a megszállás és a háború szenvedései, ez az osztály hősiesen legyőzte a népgazdaság helyreállításának útjában álló akadályokat. És e munkájában ismét maga mellett találta a dicső szovjet föld katonáit. A szovjet \atona első gondja az ellenség kiűzése után az ittéló ember jólétének biztosítása volt. Első kérdésük az volt, hol vannak a kórházak, az orvosok, hol találhatók a pékségek, villanytelepek. Részt vettek és lényegesen hozzájárultak e létesítmények mielőbbi üzembehelyezéséhez. A felszabadulás első napjaiban nagy figyelmet és gondosságot tanúsítottak a gyermekekkel és anyákkal szemben. Tudták és mondták is, hogy ezek szenvedtek a legtöbbet. Az volt a kívánságuk, hogy minél előbb mosolyt és örömet lássanak ragyogni a csehszlovákiai gyermekek és anyák arcán, yála az önzetlen segítségnek, amelyet népgazdaságunk helyreállításánál nyújtottak, igen gyorsan behegedtek városunk súlyos, háború ütötte sebei. Utunkon nem kis akadályokkal kerültünk szembe. Még mindnyájan emlékezünk rájuk. De a nép elszántsága igen nagy volt. Lelkesedését ébresztette • és acélozta a győztes seregek égvúszava, amellyel maga előtt kergette az ellenséget nyugat felé, a fasiszta fenevad barlangjáig, Berlinig. A szovjet katonaság fáradságot nem ismerő, önzetlen testvéri támogatásával hamarosan eltüntettük a háború nyomait. Voltak azonban köztünk" olyanok is, akik azt képzelték, hogy visszatértek számukra a régi, úgynevezett aranyidők. Üzérkedni, ügyeskedni próbáltak. Akadályokat gördítettek a dolgozó nép előrevezető útjába, el akarták fojtani az emberek öntudatát, amelyet a szovjet nép nagy győzelme ébresztett. De a népnek megbízható vezetője volt: a munkásosztály, amely Marx, Engels, Lenin és Sztálin tanítását követi és amelynek vezére drága pártunk — Csehszlová- j kia Kommurfista Pártja. A párt vezetésével aratta munkásosztályunk 1948 februárjában végső, döntő győzelmét. Ma, szabad alkotó munkánk tíz esztendejére visszatekintve, büszkén vonjuk meg végíett munkánk mérlegét. Csehszlovákia Kommunista Pártjának VIII., IX. és X. konresszusa megmutatta népünknek azt az utat, amelyet követnie kell. Iránytűként szolgáltak számunkra a kongresszusok határozatai és szélesre tárták előttünk ez út távlatait. A kongr ,s/usi irányelvek valóraváltása gyökerében megváltoztatta Kelet-Szlovákia képét, azét az országrészét, amely a burzsoá köztársaság idején a legelmaradottab volt. A CsKP IX. kongresszusának határozatai alapján nagyszerű gyárak épültek, a régi gyárakat korszerűsítették, szociális, egészségügyi, kulturális és más központok létesültek oly nagy számban, aminőről azelőtt még csak álmodni se mertünk. Itt Kassán is két új üzem épült, amedőszobával és központi fűtéssel felszerelt lalftsok iránt megnyilvánuló nagy kereslet. A lakbér lényegesen kisebb, mint a burzsoá köztársaság és a megszállás idején volt, a dolgozók reális' jövedelme jelentősen emelkedett, megszűnt a munkanélküliség és a puszta létért való aggódás — mindez ma valamennyi dolgozónak lehetőséget nyújt arra, hogy ízlésében 34 százalékkal emelkedett. Ezek a számadatok világosan bizonyítják, hogy ma már a fiatal emberek nem félnek családot alapítani és attól sem tartanak, hogy nem tudják felnevelni gyermekeiket. Szocializmust építő államrendünk nagy segítséget nyújt a fiatal házasoknak és a törlesztésnél a született gyerekek száma szerint kedvezményeket biztosít. 1948-tól .4 Vörös Hadsereg bevonulása Kassára. Dobos András, kassai festőművész olajfestménye lyek a köztársaság legnagyobb gyárai közé tartoznak. Kassa büszke öntudattal néz ma a kelet-szlovákiai gépgyárra, amely a szovjet hadsereg nevét viseli, az új Magnezitművekre és a téglagyárra. Kassa szomszédságában, városokban és falvakon tucatszámra találunk újjonnan épült gyárakat, iskolákat, kórházakat és csecsemőotthonokat. Hasonlítsuk össze néhány számadat alapján, mi minden változott meg Kassán a burzsoá köztársaság fennállásának utolsó évéhez, 1938-hoz képest. Kassát akkoriban mint a nagyszámú munkanélküli, a koldusok és az éhezők városát ismerték. Ma Kassán nem találunk egyetlen munkanélkülit, egyetlen éhező embert sem. Ez a szocializmust építő új társadalmi rend egyik legnagyobb vívmánya. Senkinek sem kell már hajbókolnia a kapitalisták előtt, megalázkodva munkát kunyerálni tőlük. A burzsoá köztársaság társadalmi nyomora arra kényszerítette az embereket, hogy munkátlanul őgyelegjenek a város terein és utcáin, nyomorult alamizsnáért az utasok bőröndjeit cipeljék. Ma már ez is megszűnt. A társadalmi nyomor rákényszerítette a fiatal nőket, sőt az idősebb asszonyokat is, hogy áruba bocsássák testüket és e nők révén Kassa városa a burzsoá köztársaság idején szomorú hírre tett szert. Népi demokratikus társadalmi rendünk következetesen megszüntette és orvosolta mindezeket az igazságtalanságokat, amelyeket a burzsoá köztársaság követett el népünkön. Felmerül a kérdés: vannak még hibáink, fogyatékosságaink? A válaszunk: igenis, vannak! I^nerpük a hiányosságok okait is, amelyek abból következnek, hogy népünknek ma, » munkanélküliség megszüntetése után amikor szüntelenül emelkedik a reális jövedelme és életszínvonala, több és jobb minőségű árura van szüksége A mi fogyatékosságaink tehát nem a nép nyomorában, hanem kulturális és életszínvonalának gyorsütemű emelkedésében gyökereznek. Miben altnak ezek a fogyatékosságok? Városunk lakosainak legégetőbb problémája az új, korszerű, fürnek megfelelő lakást béreljen. Hol keresendő tehát a hiány? A hiány abban van, hogy noha Kassán az elmúlt tíz esztendőben 1920 lakásegységet készítettünk el és adtunk át, a városi nemzeti bizottság előtt még ma is kereken 3.000 új lakást igénylő kérés fekszik és bár az idén további, többszáz lakásegység készül el, távolról 3em elégíthető ki minden igénylés. Ma már nem találkozunk sötét, nyirkos, lakhatatlan és mégis lakott pincelakásokkal. Nem akad meg szemünk minden második ablakon az ilyesfajta cédulákon: albérlőt, vagy albérlőket felveszek. Egyik fogyatékosságunk tehát azzal magyarázható, hogy nincs elég lakásegységünk. Ma már senki sem panaszkodik áruhiányra, mégis vannak olyan vásárlók, akik elégedetlenül mennek ki a boltokból. További fogyatékosságunk az, hogy még nem gyártunk elegendő mennyiségű legjobb minőségű árut. Vannak más fogyatékosságok is. Kevés a hely az iskolák, gyermekotthonok számára, csak egy színházunk van stb. Hasonlítsuk össze ezeket a hiányokat, ezeket a panaszokat bármelyik időszak panaszaival és akkor felismerjük a mai kor fogyatékosságainak lényegét, amely abban rejlik, hogy nem építhetjük eléggé gyorsan a házakat," nemcsak a legkiválóbb minőségű áru kerül a boltokba, több gyermekotthonra, iskolai helyiségre van szükségünk. Fogyatékosságaink tehát rohamos fejlődésünk kísérő jelenségei. Ki szüntetheti meg ezeket a hiányokat? Hősi harcával és munkájával csakis a dolgozó nép, melynek célja a szocializmus felépítése. Bár nem hallgatjuk el panaszainkat, vegyük mégis szemügyre, hogyan változott meg városunk képe a legutóbbi tíz esztendőben. Az életszínvonal emelkedése különféle szakaszokon tanulmányozható. Nézzük a legfontosabbat — a családalapítást és a népszaporulatot. Ha az 1938 évet száz százalékosnak vesszük, 1954-ig a népszaporulat 71 százalékkal emelkedett. Sőt 1939-hez viszonyítva ez a növekedés kerek száz százalék. A házasságkötések száma — ugyancsak az 1939. évhez viszonyítva — 19541953-ig 1566 fiatal házaspár kért és kapott kölcsönt közel 11 millió új korona értékben. A kölcsönből a házaspárok új lakásukat korszerű bútorral, szőnyegekkel és más kényelmüket szolgáló tárgyakkal rendezték be. Lássuk, hogyan alakult a legutóbbi két évben Kassán az árufogyasztás? Csak az 1953. és 1954. év adatait hasonlítsuk öásze. 1953-ban Kassán 2660 rádiókészüléket adtak el, 1954ben 6200-at. Egyéb árucikkekben az adatok a következők: villanyhűtőszekrények 1953-ban 64 darab, 1954-ben 230 darab, varrógépek 1953-ban 551, 1954-ben 1800 darab, villanymosógép 1953-ban 896, 1954-ben 3303 darab. 1954-ben a kassai boltokban 1,100.000 méter textilárut és 189.000 konfekciós árucikket adtak el. A kassai cipőboltokban 1954-ben 8,120.000 pár különféle harisnyát és összesen 12,300.000 pár 223 féle lábbelit vásároltak. Ezek a számadatok a legjobban bizonyítják a szocializmus felé vezető utunk helyességét. Élelmiszerekben, péksüteményben az 1953. évhez képest a forgalom 18 százalékkal, rizsben 102 százalékkal, kimért húsban 41 százalékkal, a tej fogyasztása 22 százalékkal emelkedett. Emellett nem vettük számba azokat az árufajtákat, amelyeket a helyi gazdálkodás üzemei, valamint a termelési és fogyasztási szövetkezetek gyártottak. * Fogyatékosságaink ezen a téren is abban nyilvánulnak meg, hogy nem mHÍdig időre szállítják le a tejet, húst és tojást. Hol keressük e hiányosságok okait? Ézek az okok abban keresendők, hogy nem emelkedik eléggé gyorsan a munka termelékenysége, különösen a mezőgazdaság szakaszán. Mezőgazdaságunk az utóbbi években különösen nagy támogatást kap pártunktól és kormányunktól. A kassai kerület 200 falvában alakultak egységes földművesszövetkezetek, amelyek kielégítően teljesítik az állami beadást. Pártunk kongresszusa a mezőgazdaság szakaszán is nagy feladatokat tűzött ki. Arról van szó, hogy lényegesen növeljük a mezőgazdasági termelést és ezzel a begyűjtés eredményeit is. A X. pártkongresszus irányelveinek végrehajtásával a hús-, tej- és tojásellátás terén tapasztalható fogyatékosságokat is megszüntetjük. Minden tőlünk függ tehát. A köztársaság a miénk, mi építjük, készek vagyunk megvédeni, rajtunk áll tehát, mikor szüntetjük meg a ma még fennálló fogyatékosságokat. Ezek a hiányok megszűnnek, ha megjavítjuk munkánkat a gyárakban, üzemekben, a mezőgazdaságban és a hivatalokban, ki-ki a maga munkahelyén. F.z a fogyatékosságok megszüntetésének kulcsa. Csak akkor haladhatunk előt>, ha többet termelünk, gazdaságosabbá tesszük a termelést és megjavítjuk a termékek minőségét. Ezt az utat tűzi ki elénk pártunk és kormányunk. A legutóbbi tíz esztendőben Kassa kulturális téren is sokat fejlődött. Ezt az iskolák, tanulók és tanítók száma bizonyítja. Az iskolák száma összesen tizenkettővel, az osztályok száma 183mal, a tanulók száma 5.700-zal, a tanítók száma 270-nel nőtt meg. Ez mutatja iskolaügyünk fejlődését a legutóbbi tíz esztendőben, eltekintve a főiskolák, a főiskolai hallgatók és tanárok számától, amely számadatok csupán Kassán felülmúlják a főiskolák szlovákiai összesített számadatait a burzsoá köztársasag idején. Azelőtt egyáltalában nem voltak iskolai étkezdék, ma számuk 24, a napközi otthonoké 12, az ott étkező diákoké kereken 6.000. Ezenkívül van 12 egésznapos óvodánk, továbbá egy egyhetes óvodánk is. Nem elégszünk -meg ezzel az állapottal és különösen az ővo- , dák és napközi otthonok szakaszán akarjuk fokozni a közeljövőben fejlődésünk ütemét. Kulturális életünk gazdagságát és fejlődését, a dolgozók kultúrszomját a legjpbban a kassai Nemzeti Színhüz munkája bizonyítja, amelynek 3.362 előadását az elmúlt tíz esztendőben 1,800.000 látogató nézte végig. Az első köztársaság idején a kassai színháznak csak drámai társulata volt, ma állami színházunk összesen 198 aktív művészt foglalkoztak, van drámai, opera- és balett-társulata. Dolgozóink a kassai Nemzeti Színház előadásaiból ismerték mefl a szovjet zeneszerzők, írók és drámaírók, klasszikusok, valamint a mai fiatal szlovák és cseh szerzők műveit. A Nemzeti színház ma Kassa város és a környék dolgozóinak kulturális otthona, Kelet-Szlovákia büszkesége. Kas* sán ezenkívül négy mozi van, amelyneK látogatottsága évről évre nő. 1952-ben a mozielöadásokat 1,400.000 ember, 1954-ben 1,730.000 ember nézte végig. Kassán megalakult az írószövetség helyi csoportja, amelynek tagjai már több értékes művet írtak Kelet-Szlovákia népének életéről, szabadságharcáról, a szebb jövőért végzett munkájáról. Említést érdemel Vladimír Kalytčuk két könyve, a „Borongás" és * „Határváros", színdarabja, a „Győzelemmel felérő vereség", valamint számol más elvtárs munkássága, akik tehetségüket a nép szolgálatába állítják. Nagyot fejlődött a népművészet, számos művészegyüttes alakult és alakul és ez is bizonyítja népünk gondolkodásának gyökeres változását, a népünket annyira jellemző művészi alkotókészség felvirágzását. Kassán jelentős műalkotások születtek, amelyek fontos helyet foglalnak el hazánk képzőművészetének fejlődésében. A kerületi képtár, amely állandó kiállításokat rendez művészeink legjobb alkotásaiból, méltán került dolgozóink figyelmének kö- , zéppontjába. Kiépült a könyvtárak hálózata is. A könyv mindennapos tanácsadónk örömteli munkánkban. Az állami tudományos könyvtár, amelynek könyvállománya 1952-ben 35.000 kötet volt, ma 82.000 kötettel rendelkezik. Az állami tudományos könyvtár nemcsak könyvekkel siet dolgozóink segítsegére, hanem értékes előadásokat is rendez legújabb szépirodalmi és tudományos műveinkről. Az állami tudományos könyvtárból 1954-ben az olvasók 40.000 kötetnyi politikai és szakirodalmat kölcsönöztek k* És így folytathatnánk tovább a fejlődésünkről tanúskodó adatok felsorolását. Az életünk valamennyi szakaszán tapasztalható fellendülés a legjobb bizonyítéka annak, hogy népünk örül az életnek, örül az országépítés sikereinek és arra törekszik, hogy kulturális és szakmai színvonalát továbbfejlessze és ezzel hozzájáruljon a szocializmus mielőbbi felépítéséhez hazánkban. Tibor Bohdanovský, az SzlKP kassai kerületi bizottságának első titkára.