Uj Szó, 1954. december (7. évfolyam, 291-316.szám)

1954-12-16 / 304. szám, csütörtök

r.ik» Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVAKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1954. december 16. csütörtök 30 fillér VII. évfolyam. 304. szám A szocializmus további építésében, valamint a békéért, hazánk biztonságának biztosításáért folytatott harcunkban előttünk álló nagy feladatok nagy embereket, áldozatkész, szent és igazságos ügyünkért lángoló, lelkes hazafiakat követelnek meg. V. Siroky A Nemzeti Front kormányának hazafias programja A köztársaság kormánya hétfőn az új nemzetgyűlés elé lépett, hogy előterjessze programját — amint azt a május 9-i alkotmány megköveteli és felkérje a csehszlovák népnek ezt a legfelsőbb képviseleti és törvényhozó szervét, hogy szavazzon neki bizalmat. A kormánynyilatkozatot, melyet a Nemzeti Front új kormányának nevében Viliam Siroky miniszterelnök adott elö, képviselőink lelkesen fogadták és egyhangúlag jóváhagyták. A Nemzeti Front kormánya és annak programja így megnyerte a nemzetgyűlésnek, a nemzetgyűlés összes képviselőinek teljes támogatását. Amint a kormánynyilatkozatról szóló vita és a szavazás eredménye megmutatta, a nemzetgyűlés minden erejével e program megvalósítására fog törekedni, a köztársaság valamennyi becsületes és hűséges polgárával szoros együttműködésben életbe lépteti ezt a programot. Népünk most nagy érdeklődéssel és figyelemmel ismerkedik meg a Nemzeti Front kormányának hazafias programjával. Ez a figyelem, amelyet népünk köztársaságunk kormánya nyilatkozatának szentel, érthető. Népünk tudatosítja, hogy mily nagy jelentősége van a kormányprogramnak, főleg a jelenlegi nemzetközi helyzetben, amikor a nyugati hatalmak minden eszközzel el akarják érni a párizsi és londoni egyezmények ratifikálását, szabaddá teázik a

1 német militaristák kezét és meg akarják hiúsítani a nemzetek békés együttélésre irányuló törekvését. A kormányprogram a moszkvai nyilatkozat elveire támaszkodik, amely határozottan és világosan kifejezi a békeszerető nemzetek állásfoglalását és közös intézkedésekről beszél, amelyeket a párizsi és londoni egyezmények ratifikálása esetén foganatosítanának. Csehszlovákia népe feltétlenül a moszkvai nyilatkozat mellé állott. Szilárd szövetségben a legyőzhetetlen j Szovjetunióval, a népi Kínával, a béketábor többi országaival, és az egész világ békehíveivel fokozni fogja országa erejét, hogy semmilyen agresszor se merészkedjen virágzó hazánk ellen törni. Kormányunk békepolitikája megnyilvánul abban is, hogy továbbra is törekedni fogunk az összes államokkal való baráti kapcsolatok, elsősorban a gazdasági és kulturális kapcsolatok kifejlesztésére az egyenlőség, a függetlenség kölcsönös tiszteletbentartása és a kölcsönös előnyök alapján. Kormányunk programja csak és csupán ,a nép javát tartja szem előtt. Ezt bizonyítják azok az intézkedések, amelyeket a népgazdaság, a tudomány és a nemzeti kultúra további fejlesztése érdekében valósítanak meg. Emellett a kormánynyilatkozat abból a tényből indul ki, hogy az ötéves tervben a nehézipar és főként a gépipar gyors fejlesztésével megteremtettük a szocializmus építésének anyagi-műszaki támaszpontját. A kormánynyilatkozat egyik fő feladatul tűzi ki a mezőgazdasági termelés fokozását. Ez a cél csupán a munkások és a dolgozó parasztok munkásosztályvezette szövetségének további megszilárdítása, a munkásosztály és a parasztság testvéri együttműködése alapján érhető el. Ezért szükséges állandóan kedvező feltételeket teremteni a termelés fokozására az EFSz-ekben és az egyénileg gazdálkodó parasztoknál, és az is, hogy a munkásosztály és a szocialista ipar sokoldalú segítséget nyújtson a dolgozó parasztságnak. A mezőgazdasági termelés minden ága állandó, gyors növekedésének alapja az egységes földmüvesszövetkezetek. A szövetkezetek megszilárdításáról és további felvirágoztatásáról való gondoskodás , továbbra is a kormány és a nemzeti bizottságok figyelmének középpontjában fog állani. Az EFSz-ek bebizonyították a szocialista mezőgazdasági nagytermelés túlsúlyát az egyéni gazdálkodás felett és gazdaságilag, szervezésileg és káderekben továbbra is megszilárdulnak. A mezőgazdasági termelés fokozására országunkban minden szükséges előfeltétel megvan. Fejlett munkásosztályunk és derék parasztságunk, a konstruktőrök, mezőgazdasági szakértők, nemzeti bizottságok, a gép- és traktorállomások dolgozói, a begyűjtési dolgozók és az egész dolgozó nép segítségével kétségtelenül megvalósítja a mezőgazdaság fejlesztésének nagy és nehéz feladóit. Az ipar terén a kormány elsőrendű feladatnak tartja azon akadályok leküzdését, amelyek a népgazdaság egyenletes fejlődését zavarják, hogy 1956-ban a második ötéves tervet az összes ágazatok összhangba hozott termelésével kezdhessük meg. Mi a teendő ennek érdekében? Elsősorban fokozni kell a szén- és ércfejtést, több villanyenergiát kell termelni, be kell hozni a bánya és vízierőművek építésében levő elmaradást, teljesíteni kell az aglomerációs építkezések, tervét és fejleszteni kell a földtani kutatást. Gépipari termelésünknek gyártmányaival gazdaságukat új, magasabb színvonalra kell emelnie. Emellett kell, hogy gépiparunk képes legyen hadseregünk . számára kellő mértékben legmagasabb világszínvonalú hadifelszerelést szállítani. A gépipari termelésnek pontos, jó minőségét és a határidőket pontosan betartó termelésével támogatnia kell külkereskedelmünket is. A kormányprogram nem csekély feladatokat tűz ki gazdaságunk egyéb szakaszai számára is, különösen a közlekedésnek, a helyi gazdálkodásnak, a lakás, iskola, népnevelő és kulturális intézmények építésének. Az összes gazdasági feladatok megoldásának fő kulcsa — amint azt a kormányhatározat hangsúlyozza — a munkatermelékenység szüntelen növeléséről való gondoskodás és a gazdaságosság fokozása. Tekintettel az új követelményekre és a gazdasági szervek munkájának megjavítása érdekében a kormány megvalósítja az anyagi-műszaki ellátás tervezésének egyerűsítését és decentralizálását, fokozza az üzemi igazgatók kezdeményezését, felelősségét és tekintélyét. Éppúgy, mint azokat a nagy eredményeket, amelyeket eddig elértünk, ezt a kormányprogramot is, csu ' akkor valósíthatjuk meg, ha az az egész nép, a munkások, parasztok és a dolgozó értelmiség szívügyévé válik. Valóban minden előfeltétele megvan ahhoz, hogy a kormányprogram népünk saját, közelálló ügyévé váljék. Hisz ez a program megfelel az összes dolgozók életérdekeinek, kifejezésre juttatja a városok és falvak lakosainak vágyait. Biztosítja a békés alkotó munkát, megvédi a köztársaságot az ellenséggel szemben, felvázolja a nemzeteink ragyogó jovőjéhez vezető utat. E program teljesítése mindanynyiunktól függ. Éppúgy, mint ahogy a nemzetgyűlésben levő képviselőink kötelezték magukat e program teljesítésére, ugyanígy kötelezzük magunkat mi is az üzemekben, a mezőgazdaságban, a hivatalokban, az iskolákban, fegyveres alakulatokban, az összes munkahelyeken. Erőnk tudatában példás egységben és felzárkózva a kommunista párt és a Nemzeti Front kormánya körül, tudatában annak, hogy jól végzett munkánk, felkészültségünk súlyos csapást jelent az új háború előkészítőire, a kormányprogram megvalósításához határozottan hozzálátunk. 150 ezer prágai dolgozó szava megőrizzük a békét! A Dráaai Óvárosi tér már t.nhhS7.Ör volt tanúia npníink S hnm; mpríPrr^cí+oóLr a-7 omoluonM föl^t-H -idle-7 ón a Ír • Nóníit A prágai Óvárosi tér már többször volt tanúja népünk erejének és egységének. Az utóbbi években, amikor öszszegyűítek a főváros dolgozói, mindig manifesztáció keretében juttatták kifejezésre országunk nagyvonalú szocialista építésével való egyetértésüket, amelynek követktztében évről-évre gazdagabb új élet fejlődik. És ezt az életet népünk nem hagyja senkitől megzavarni, sem, elvenni. Ezt jöttek elmondani a prágaiak kedden az Öváros-térre az új háború gyujtogatóinak címére, akik újból föl akarják fegyverezni Nyugat-Németországot és romba akarják dönteni művünket, otthonunkat. A moszkvai konferencia békefelhívása erősen és bátran hangzott fel nemzetünk e történelmi helyén tízezrek szívétől és akaratától támogatva. A kora délutáni óráktól kezdve gyülekeztek a polgárok a főutcákon és egységesen mentek manifesztálni. A Smetana parton a smíchovi Skoda nemzeti vállalat munkásainak fúvószenekara játszott, akik megígérték, hogy az egész évi termelési tervet december 21-ig teljesítik. A Ján Sverma-üzem dolgozói a menet élén a baráti országok államférfiak képeit és „Félre Nyugat-Németország újrafelfegyverzésével!", „A Szovjetunióval a tartós világbékéért" jelszavakat vitték. Utánuk az orosz nyeivi és irodalmi főiskola hallgatói, a jövő orvosai, jogászai, technikusai, a smíchovi Tatran n. v. munkásai, a labe-odrai csehszlovák hajózási vállalat alkalmazottai és egyéb üzemek dolgozói következtek. A Celetná, Párizsi, Dlouhá, Zelezná és más mellékutcákból jöttek az első menetoszlopok az ÖvároS-térre. Pár nillanat alatt épvbeolvadtak az egves menetoszlopok és megtöltötték a t°ret. Az ütemek munkásai, a hivatalnokok. háztartástan nők. azok. akiknek legforróbb érdeke á béke. eliöttek hogv kimondják a döntő szót. És nem volt ovenqe a hanqiuk. Körülbelül 150.000 nráqai dolgozó qvűlt.össze a téren és a mellékutcákban, hogy megerősítsék az emelvény fölötti jelszónak: „Népünk szilárdan és határozottan áll a moszkvai konferencia nyillatkozata mellett!" érvényességét. „Nem akarunk a fegyverkezésben versenyezni, békét és munkaversenyt akarunk", „A Szovjetunió — a béke védőbástyája", „Aki megtámad bennünket, nyakát töri!" Egy-két jelszó ez a sok közül, amelyeket a prágai nép a békemanifesztáción skandált. Az Övárosházán az óra négyet üt és a fő emelvényre lépnek pártunk és kormányunk képviselői és a többi vendégek. „Üdvözöljük kormányunkat" — hangzik a polgárok ajkáról. Hatalmas, hosszantartó „hurrá" tölti be a teret. Az emelvényen helyet foglaltak Antonín Zápotocky köztársasági elnök, Viliam Siroky miniszterelnök, Antonín Novotny. a CsKP KB első titkára, és a politikai iroda további tagjai, a kormány, a népi demokratikus országok képviselői N. P. Firjubinnal, a Szovjetunió nagykövetével az élen. A tér lecsendesedett és fölhangzottak az" államhimnuszok. A. Svoboda, Práqa főpolgármestere megnvitja a manifesztációt. Utána Viliam Siroky miniszterelnök beszélt, akinek szavait gyakran megszakította a jelenlevők hatalmas tapsa. Majd dr. Emánuel Slechta mérnök-tanár és dr. Josef Plojhar miniszterek beszéltek. Béke utáni vágyukat és azt az elhatározásukat, hogy harcolni akarnak a békéért, a moszkvai konferencia nyilatkozatával való egyöntetű egyetértésüket a prágai dolgozók közös határozatban juttatták kifejezésre. A szavazásnál minden kéz a levegőbe lendült. Az Öváros-téren felhangzott a Munka dala. A prágai néü hatalmas manifesztációja véget ért. Békeharcunk folytatódik fö arcvonalunkon, a munkahelyeken. . Viliam Siroky miniszterelnök beszéde Drága barátaim, elvtársaim és testvéreim ! Dolgozóink az üzemekben, a

1 városokon és falvakon, a tömeggyűlések ezrein beszélnek az európai országoknak az európai béke és biztonság biztosításáról tartott törtenelmi moszkvai értekezletén elhangzott nyilatkozatról. Mindezeken a gyűléseken hatalmasan felzendül egész népünk teljesen egységes és szilárd hazafias hangja. Ez a hang felháborodottan és könyörtelenül szembeszáll a nyugatnémet militarizmus felújításáról hozott szégyenteljes párizsi egyezményekkel és a remilitarizált NyugatNémetországnak a nyugati háborús tömbökbe való bekapcsolásával. Ez a hang kifejezésre juttatja nemzeteinkteljes egyetértését a moszkvai konferencia eredményeivel és feltétlenül támogatja a konferencián részt vett államok nyilatkozatát A moszkvai konferencia nyilatkozata kellő időben történt. Kifejezi azt, amit az emberek százmiltiói az egész világon éreznek és ami köztársaságunk minden egyes polgárának gondolkodását eltölti: a nemzeteknek útját kell állniok a párizsi egyezményeknek, útját kell állniok a militarizmus felújításának Nyugat-Németországban! Hisz a párizsi egyezmények a náci gyilkosok, rablók újrafelfegyverzését jelentik. A párizsi egyezményeket e napokban némelyik nyugati ország parlamentje elé terjesztik ratifikálás végett. Hihetetlen ez, de mégis tény! Nem egészen tíz évvel azután, hogy véget ért a második világháború, azt kívánják Franciaország, Olaszország, Belgium. Dánia és más államok képviselőitől, hogy egyezzenek bele hóhéraik és kínzóik újrafelfegyverzésébe. Nem egészen tíz évj vei azután, hogy a vérengző fasiszta vadállatot az európai nemzetek, elsősorban a nagy Szovjetunió nemzetei mérhetetlen áldozatok árán ártalmatlanná tették, ismét az emberiségre akarják szabadítani. A nyugati hatalmak, főként az Amerikai Egyesült Államok uralkodó körei nem törődve nemzeteik létérdekeivel,' minden téren nyomást fejtenek ki ezen egyezmények ratifikálásának meggyorsítására. A párizsi egyezményeket ratifikáltatni akarják, még mielőtt a nemzetek ellenállása meghiúsítaná e bűntett elkövetését. A naponta új meg új hazugságokat, csalásokat és álhíreket terjesztő nyugati propagandagépezet el akarja tompítani az emberek éberségét, elfojtani ellenállását a párizsi egyezményekke! szemben. Nyugat-Némétországban már lázas előkészületek folynak arra, hogy teljes gőzzel megkezdjék az új Wehrmacht kiépítését. A náci tábornokok és SS-gyilkosok, akik kibújtak megérdemelt büntetésük alól, egyáltalán nem titkolják azt a meggyőződésüket, hogy ismét eljött az ő napjuk és hogy az új Wehrmachtot ugyanolyan szellemben kell kialakítani, mint Hitler idején volt. Nyíltan beszélnek arról, hogy az új hadsereget „elsősorban a Keleten szerzett tapasztalatok alapján" kell kiépíteni. Ez annyit jelent, hogy a polgári lakosság tömeges legyilkolására, a szabadságszerető nemzetek elleni állati gyűlöletre kell kiépíteni. A ny\igati hatalmak uralkodó körei azt állítják, hogy a párizsi egyezmények nem az új háború kirobbantásara irányulnak, hanem a békét szolgálják. Azonban saját tetteik rácáfolnak ezekre az állításokra. Vajon a béke ügyét szolgálja-e, ha fegyverbe állítják az összes európai nemzetek tegnapi megszállóit és kínzóit? És vajon a saját országuk demokratikus és békeszerető erői ellen tett nagyszabású intézkedéseik jelentenek-e egyebet,' mint a háborús előkészületek szerves részét? Mi mást jelent a szégyenteljes hadjárat Nyugat-Németország demokratikus erői ellen és főként Németország Kommunista Pártjának üldözése, amely párt rettenthetetlenül harcra szervezi a német nép tömegeit Nyugat-Németország remilitarizálása ellen!? Mi mást jelent az olasz nép demokratikus szabadsága és jogai ellen indított hadjárat!? Mindnyájan jól emlékezünk arra, hogy Hitler i ázzál kezdte véres háborús kalandját, hogy könyörtelen irtóhadjáratot indított saját országa demokratikus erői ellen. Az tf példájára követői is arra törekednek ma, hogy tervezett gaztetteikkel szemben minden ellenállást elfojtsanak. Még van idő a párizsi egyezmények ratifikálásának megakadályozására. A prágai nép mai hatalmas manifesztációjáról felhívjuk Franciaország, Olaszország, Belgium, Anglia és más államok hős népeit, amelyekke! együtt szenvedtünk és együtt harcoltunk a náci hódítók ellen: ne engedjék meg a párizsi egyezmények ratifikálását, ne engedjék az összes békeszerető nemzetek szabadsága és függetlensége legfőbb ellenségének üjraf elf egy vérzését! A nemzetek határozott akarata ellen az imperialista uszítók maroknyi csoportja semmit sem tehet. Hazugság az, ha azt állítják, hogy a párizsi egyezmények nem irányulnak háborús célokra. Ez ugyanolyan hazugság, mint mikor 1938-ban azt állították, hogy a szégyenteljes müncheni árulás megmenti az európai békét. A második világháború véres tapasztalatai erról eléggé tanúskodnak. A béketábor országai készek mindent megtenni, ai összes nemzetközi kérdéseknek, beleszámítva a német kérdést is, tárgyalások és kölcsönös megegyezés útján való békés megoldására. Készek minden téren készséggel fogadni a másik oldalról jövő minden őszinte törekvést. Rendithetetlen meggyőződésünk, hogy az ösz- • szes európai problémák, főleg a német kérdés megoldásának legjobb útja a kollektív biztonsági rendszer megteremtése, amely Európát a béke és a barátság egyetlen táborává tenné. tekintet nélkül az egyes országok állami és társadalmi berendezésére. A világ egyetlen országa nemzeteinek sem érdekük a háború, — békében akarnak élni. Ezért valamennyi nemzet életérdekeit fejezzük ki, amikor követeljük a kollektív biztonsági rendszer kiépítését, amelyben egyetlen állam sem érezné veszélyeztetve magát és nyugodtan folytathatná munkáját. (Folytatás a 3. oldalon.) I