Uj Szó, 1954. december (7. évfolyam, 291-316.szám)

1954-12-15 / 303. szám, szerda

6 tlJSZO 1954. december 15. A szovjet nép kész megvédeni a békét Ezekben a napokban a szovjet dol­gozók. annak a szilárd meggyőződé­süknek adnak kifejezést, hogy min­dent megtesznek a béke megvédésé­nek érdekében. Kievben december 11-én tartották meg az Ukrán Békevédők, az Ukrán Köztársasági Szakszervezeti Tanács, az Ukrán Tudományos Akadémia pre­zidiumának, az Ukrán írók Szövetsége vezetőségének és a kievi~ dolgozók képviselőinek gyűlését. Az ülést a moszkvai konferencia eredményeinek szentelték. Beszédet mondott N. I. Kalcsenko, az Ukrán Szovjet Köztársaság minisztertaná­csának elnöke, aki részt vett a moszk­vai konferencián. Kalcsenko többek között megemlé­kezett arról az egységes fellépésről, ahogy a konferencia részvevői a megoldandó kérdésekhez hozzászóltak és ezzel kifejezésre juttatták orszá­gaik egységes akaratát, küzdeni a bé­ke győzelméért. Vegyék tudomásul a háborús gyúj­togatok — mondotta továbbá, — hogy most, amikor a szovjet néppel együtt harcolnak a békéért a nagy kínai nép és a népi demokratikus országok dol­gozói, most, amikor harcunkat az egész földkerekség becsületes emberei tá­mogatják, nincs a földön olyan erő, amely bennünket megakadályozhatna, hogy előre menjünk a szocializmus útján. Az ukrán tudósok nevében A. V. Palladin, az Ukrán Szovjet Köztársa­ság Tudományos Akadémiájának elnö­ke szólalt fel: „Felhívjuk a nyugat­európai országok tudósait, mindenek­előtt a francia tudósokat, hogy min­den erejükkel akadályozzák meg a párizsi egyezmények ratifikálását, amelyek új háború útját nyitnák meg és káros következményekkel járná­nak a tudományra, a kultúrára és a civilizációra. A szovjet nép úgy véli, hogy még nem késő a nyugati államok politikájának kerekét megfordítani és az összes európai államok közötti egyezmények megkötésével foglalkoz­ni." Oleg Goncsár ukrán költő' a gyűlé­sen kijelentette: „Nem engedjük meg,, hogy a népeket újra háborús véron­tásba vonják be. Meg vagyunk győ­ződve róla, hogy a békeszerető euró­pai népek tudatában vannak annak, a párizsi egyezmények fokozzák az új háború veszélyét". A kievi dolgozók felszólalásai után a résztvevők egyhangúlag határozatot hoztak, kijelentvén a következőket: „Mi, az ukrán közélet vezetői épp úgy, mint a sokmilliós szovjet nép békeszerető fiai és a világ összes be­csületes emberei, teljes erőnkből egy­hangúlag támogatjuk a deklarációt, amelyet az európai országok moszk­vai konferenciáján elfogadtak. Népünk;, amely a békeszerető ,né­I pek szimpátiájára és támogatására ' támaszkodik, mindent megtesz, hogy megvédje a békét és megvédje igaz­ságos ügyünket. Soha még nem volt a béketábor és a szocializmus olyán hatalmas és egységes, mint most. i Az ukrán nép nevében megfogad­juk, hogy fokozzuk erőfeszítéseinket a békeharcban és hazánk védelmi ké­pességének megszilárdítása érdeké­ben." A fehérorosz dolgozók vez,etői is összegyűltek ezekben a napokban Minszkben, hogy kiértékeljék az euró­pai országok moszkvai konferenciájá­nak eredményeit. A konferenei? ered­ményeiről K. T. Mazurov, a Fehér­orosz Szovjet Köztársaság miniszter­tanácsának elnöke, — aki maga is részt vett a konferencián, mint a Fe­hérorosz Szovjet Köztársaság küldött­ségének vezetője — tartott beszá­molót. Többek között ezeket mon­dotta: „A konferencia részvevői minden oldalról megvizsgálták az európai helyzetet, a békeszerető európai álla­mok ellen irányuló párizsi egyezmé­nyek aláírásával és Nyugat-Német­ország újrafeífegyverzésével kapcso­latban." A fehérorosz nép — folytatta to­vább Mazurov — sohasem feledkezik meg azokról a vadállatias gonosztet­tekről, amelyeket országunkban a né­met fasiszta megszállók elkövettek. A hitleristák Fehéroroszországban az emberek százezreit gyilkolták meg, megsemmisítették városainkat, kol­hozainkat és szovhozainkat. És ma a nyugati államok agresszív körei, külö­nösen az USA imperialistái katonai paktumokat kötnek Németország mi­litarista köreivel, fegyvereket adnak hitlerista generálisoknak, akik Európát vérbeborították. Több felszólaló után az ülés részt­vevői elfogadták a moszkvai konfe­rencia határozatait és egyhangúlag kijelentették: „Megfogadjuk, hogy nem ijedünk meg a háborús gyújtogatok semmilyen fenyegetésétől. Népeink meg vannak győződve erőikről és ki­meríthetetlen forrásaikról. Minden a háború kirobbantására és a békés élet megsemmisítésére irányuló kí­sérlet erélyes visszautasításra talál népeinknél. Ha szükséges lesz, né­peink az összes népeit támogatásával és rokonszenvével mindent megtesz­nek majd, hogy megsemmisítsék az agresszív erőket és győzzön igazságos ügyünk." A lett dolgozók vezetői is gyűlést tartottak Rigában. A gyűlésen mint­egy 1.300 ember vett részt. V. T. Lacisz, a Lett Szovjet Köztársaság minisztertanácsának elnöke ismertette a moszkvai konferencia eredményeit. Utána J. Griva lett író beszélt, va­lamint többen a megjelent kiváló dol­gozók és közéleti tényezők közül. Az egyhangúlag elfogadott határozatban a következőket jelentik ki: „Meg va­gyunk győződve arról, hogy a béke erői megakadályozzák, az agresszorok terveit. Ennek biztosítéka' a moszk­vai konferencia, amely félreérthetetle­nül és pontosan kifejezésre juttatta a jóakaratú emberek százmillióinak gondolatait és vágyait. A lett nép tud­ja, mi a német militarizmus. Saját tapasztalataiból ismeri, mit jelent a dolgozóknak a német Wehrmacht. Egyhangúlag és lelkesen elfogadjuk a moszkvai konferencia határozatait, melyekben kifejezésre jut, hogy egye­síteni kell a békeszerető európai ál­lamok erőit és a párizsi egyezmények ratifikálása esetén meg kell tenni minden közös erőfeszítést fegyveres erők megszervezésére éppúgy, mint minden más óvintézkedést a béke megvédésére. A Szakszervezeti Világszövetség VII. ülésszakáról A Szakszervezeti Világszövetség Varsóban december 13-án délelőtt tartott ülésén folytatta a program második pontjának — Giuseppe Di Vittoria, a SZV elnöke „A dolgozók nemzetközi jogainak alapokmánya, valamint a szakszervezeti és demok­ratikus jogok védelmének nemzet­közi kampánya és annak terjesztése" című beszédének — vitáját. i A vitában 16 küldött vett részt, köztük az ausztráliai, a kolumbiai szakszervezeti képviselők, az össz­kínai szakszervezeti küldött, a brazil szakszervezetek küldötte, a lengyel szakszervezetek' központi tanácsának titkára, az indiai szakszervezeti kong­resszus küldötte, a luxemburgi szak­szervezetek küldötte, a mezőgazda­sági és erdészeti dolgozók nemzetkö­zi szakszervezetének főtitkára, a tu­niszi szakszervezetek küldötte, az iráni szakszervezetek központi taná­csának titkára. A csehszlovák szak­szervezetek nevében Mária Trojano­va, a Szakszervezetek Központi Bi­zottságának titkára szólalt fel. Délután az SZV főtanácsa egyes bizottságai tartottak ülést. Az angol nép Nyugat-Németország felfegyverzése ellen - Nagy-Britannia egyszerű népe ha­tározottan a német militarizmus fel­újításának politikája ellen van. A Nyugat-Németország felfegyverzése elleni mozgalomban aktívan részt vesznek a Labour-párt rendes tagjai és a szakszervezetek tagjai vezetősé­gük álláspontja ellenére, akik támo­gatják Nyugat-Németország felfegy­verzését. Az egyszerű angolok véleményét igen jól kifejezték azok a küldöttek, akik a skót általános szakszervezet 15. évi glasgovi értekezletén beszél­tek. így például High konferenciai kül­dött, — a Skót Altalános Szakszerve­zet ifjúsági szekciójának elnöke el­ítélte a londoni és párizsi egyezmé­nyeket. — Mindazoknak, akik féltik or­szágaik ifjúságát, — jelentette ki, — tudatában kell lenniük, hogy a kilenc államnak a párizsi egyezményekalap­ján létrejövő új katonai szövetsége gaztett. Ugyancsak erélyesen tiltakoztak Nyugat-Németország újrafelfegyver­zése ellen a jarrowi Labour-párt he­lyi szervezetének ülésén részt vett tagok is. A gyűlésen megtárgyalták Fernyhough képviselő álláspontját, akit kizártak a Labour-párt parla­menti frakciójából, mivel az alsóház­ban novemberben lezajlott külpolitikai vita során a párizsi egyezmények el­len szavazott. (Mint ismeretes, egy csoport labourpárti képviselő a párt egyenes utasítása ellenére az egyez­mények ratifikálása ellen szavazott. Ezeket mind kizárták a Labour-párt parlamenti frakciójából.). A gyűlés részvevői által elfogadott határozatban kimondják, hogy a La­bour-párt jarrowi szervezete elfogad­ja azt az álláspontot, amelyet Fer­nyhough képvisel. A gépipari dolgozók kingstoni egy­séges szakszervezetének tagjai (Sur­rey grófság) követelték, hogy a La­Ijour-párt változtassa meg politikáját Nyugat-Németország felfegyverzésével kapcsolatban és kifejezték szolidari­tásukat azokkal a képviselőkkel, akik a londoni és párizsi egyezmények ra­tifikálása ellen szavaztak. Néhány angol újság is foglalkozik a Wehrmacht felújítása politikájának kérdésével. A „Daily Expres" című újság kifejti, hogy az összes „bizto­sítékokról" szóló tárgyalások tárgy­talanok, és ezt írja szerkesztőségi cikkében: „Csak ostobák hihetik, hogy az új német hadsereget csak­ugyan ellenőrizni lehet majd. Mindig lehet találni valami okot, ami meg­magyarázhatóvá teszi, hogy ennek a hadseregnek a megengedettnél több katonasága és minden kaliberű fegy­vere legyen. Angliának figyelembe kellene vennie ezt a veszélyt, de en­nek ellenére hasonlóan veszélyes in­tézkedéseket támogat... A nép látja, hogy félelme indokolt." Emelkedik a drágaság Dél-Koreában A központi koreai sajtóiroda jelenti, hogy a Tonjen Thonsin délkoreai hír­ügynökség közplte a koreai bankok statisztikai jelentését a délkoreai árak emelkedéséről. Ezen jelentés alapján kiderült, hogy a kiskereskedelmi árak indexe Dél-Koreában 1947-től ez év de­cember 5-ig 135-szörösére emelkedett. A kiskereskedelmi árak nagy emelke­dése különösen érzékenyen érinti a la­kosság széles rétegeit, mivel igen kis fizetéseket kapnak. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nemzetgazda­ságának újjáépítési terve A koreai központi sajtóiroda jelenté­se szerint a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya elfogadta a Ko­reai Népi Demokratikus Köztársaság felújítására és fejlesztésére vonatkozó 1955-ös nemzetgazdasági tervet. yA ha­tározatban kiemelik, hogy a koreai dol­gozók, akik tevékenyen támogatták a kormány és a párt óvóintézkedéseit a nemzetgazdaság gyors felújítására és kiszélesítésére, az 1954-re előirányzott terveket idő előtt teljesítették és nagy sikereket értek el az ipar, a mezőgaz­daság, a közlekedés, az építés és a kul­túra minden területén. 1955. végéig a köztársaság nemzetgazdaságának fej­lődése nemcsak, hogy lehetővé teszi a hároméves terv feladatainak fokozását 1956-ban, de túlhaladja a legmagasabb háború előtti színvonalat. ­A Fülöp-szigeti népi erők katonai akciója Mint a „Manila Times" című újság jelentette, december 3-án egy össze­ütközés során a Cavito tartomány Las Marinas kerületében a Fülöp-szigeti népi felszabadító hadsereg erői megöl­ték a Fülöp-szigeti kormányhaderök két tagját és egy továbbit megsebesí­tettek. A Fülöp-szigeti hírszolgálat je­lentése szerint a népi erők december 9-én támadást intéztek a kormányhad­erők ellen Jolo-szigetén. A kormány­haderők három tagját megölték, töb­beket megsebesítettek és nagyobb mennyiségű puskát zsákmányoltak. Az új japán kormány politikai irányvonala A tokiói rádió beszámolt arról, hogy Hatojama kormánya politikai irányvo­nalát tartalmazó kormánynyilatkozatot adott ki. Hatojama kormánya külpolitikai irá­nyát tárgyaló rész — mely általános k „ lentésekből áll — rámutat ar­ra, hogy a kormány fő feladatának tartja „Japán önállóságának és füg­getlenségének elérését" és hogy „vé­get vet a titkos diktátori külpoliti­kának" és az önálló nyílt politika útjára lép." Hatojama kormánya nyilatkozatában megerősítette, hogy szándékában áll feloszlatni a parlamentet és új általá­nos választásokat tartani. ígéri, hogy. reformok életbeléptetésével az állam­igazgatás terén végrehajtja a politi­kai helyzet normalizálását. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy az erős politikai hatalom megteremtése a szükséges eszköz, amely hivatva van a japán bel- és külpolitikát ki­vezetni a zsákutcából. Sigemitsu, az új japán külügymi­niszter, december 12-én hivatalos nyilatkozatot adott ki a japán kor­mány külpolitikájáról. A Sigemitsu nyilatkozata hangsúlyozza, hogy a kormány feladata Kelet-Ázsia bizton­ságának és megszilárdításának biz­tosítása. E cél elérése fő feltételének Sigemitsu az USA-val való szoros együttműködést tartja. Sigemitsu hangoztatta, hogy a kor­mány kész „megújítani a normális kapcsolatokat" a Szovjetunióval és a Kinai Népköztársasággal, de nyilat- ­kozatában több kikötést sorolt fel. Asanuma, a jobboldali szocialista párt főtitkára megjegyezte, hogy a kormány nyilatkozatából nem tűnik ki, miben tér el az új kormány po­litikája az előző, Josida-kormány po­litikájától. Amellett — mondotta — elhallgatták a legfontosabb kérdést: a kormány álláspontját az újrafel­fegyverzéssel kapcsolatban. Hatojama kormánya — jelentette ki Asanuma — nyilvánvalóan igyekszik a parla­menti választások előtt megtéveszte­ni a japán közvéleményt. Isi, a szabadelvű párt jőtitkára ez­zel szemben kijelentette, hogy nincs oka kritizálni Hatojama nyilatkoza­tát, ha „ez a kormány továbbra is azt a politikát fogja követni, amit eddig a liberális párt kormánya folytatott. Az olasz dolgozók Nyugat-Németország újrafelfegy vérzésé elleni napja December 12-én egész Olaszország­ban megrendezték a „Nyugat-Német­ország újrafelfegyverzése elleni harc napját". A kommunista, szocialista és a töb­bi demokrata tényezők, akik ebből az alkalomból a gyűléseken beszéltek, rámutattak arra a komoly veszélyre, amelyet a német militarizmus felújí­tása okoz és felhívták az összes bé­keszerető olaszokat, hogy mozgósítsák minden erejüket és akadályozzák meg a párizsi egyezmények ratifiká­lását az olasz parlamentben. Emilio Sereni, a Béke Világtanács tagja, Pisa város gyűlésén beszédet mondott. A nyugati hatalmak, — je­lentette ki — megtagadták a német kérdés egységesítésének kérdésére és az európai népek biztonsága biztosí­tásának rendszerére .voriajtkozó aján­lat megtárgyalását ázzál a kifogással, hogy előbb még meg kell szervezni a hatalmas katonai tömböt. De a kato­nai blokkok megalakítása nem segít­heti elő a békét, különösen abban a helyzetben, amikor a nyugati hatal­mak újra fegyvert akarnak adni a német militarizmus kezébe, amely már két ízben döntötte Európát és az egész világot a háború szörnyű veszé­lyébe. Az Olasz Kommunista Párt titkár­ságának tagja, Giancarlo Pajetta is beszédet mondott egy olasz városká­ban. Rámutatott a párizsi egyezmé­nyek agresszív jellegére és ezzel szembeállította a Németország egye­sítésére és a kollektív biztonsági rendszer megteremtésére irányuló moszkvai javaslatokat, amelyek meg­mutatják a leghelyesebb utat a nem­zetközi kapcsolatok megoldására. Nyugat-Németország felfegyverzése elleni tiltakozó gyűléseket tartottak Rómában, Milánóban, Firenzében, Bo­lognában, Ferrárában, Bariban, Nápoly­ban, Mantuában, Modenában, Velencé­ben és más olasz városokban ahol n békevédők mozgalmának vezető dol­gozói és a haladó pártok vezetői be­széltek. Az amerikai megszálló hatalmak hi­vatalos nyugatberlini lapja, a „Neue"? Zeitung" január 30-án beszünteti mű­ködését. A lap, amely a nyugatberlini sajtót a Német Demokratikus Köztár­saság elleni hadjáratra vezette, az utóbbi időben példányszám tekinteté­ben erősen visszaesett. „Megbízható garanciák" „Ellenőrzés..,. Garanciák... Korlátozások..." — és milyen célt szolgálnak a valóságban A reakciós körök a Nyugat-Németország remilitarizálására von kozó párizsi egyezménnyel kapcsolatban azzal, akarják megnyugtat, a közvéleményt, hogy mindenféle, úgynevezett „ellenőrzésről" < „garanciákról" fecsegnek s azt állítják, hogy ezek kötelezőek a bon revanslovagok számára. Üfl

Next

/
Oldalképek
Tartalom