Uj Szó, 1954. december (7. évfolyam, 291-316.szám)

1954-12-14 / 302. szám, kedd

2 PI %Z0 1954. december 14. Zdenék FieHíngernek, a nemzeigyy megnyitó beszéd© (Folytatás az 1. oldalról) eializmus összes, ellenségeinek elle­nére sikerrel megvalósít. Ebben a nagy és számunkra fele­lovségtebes korszakban, amikor a vi­lágreakció újból megújítani próbál­kozik a német sovinizmust és mili­tarizmust és fel akarja fegyverezni Nyugat-Németországot, arról van szó. h*.:gy biztosítsuk köztársaságuk védel­mét, építő törekvésünk gyümölcsét, h'.igy biztosítsuk állami önállóságunkat éi szabadságunkat. A reakciónak Nyugat-Németország újrafelfegy­verzését s a fasiszta hadsereg meg­újítását célzó kísérletei tllen felál­lítjuk erőnket, a béke és a demok­rácia táborához tartozó országok ere­jét Ezért nemzetgyűlésünk küldetése is sókkal felelősségteljesebb ma, mint bármikor ezelőtt és valamennyiünktől rendkvüli igyekezetet, becsületes és áldozatos munkát követel a köz érde­kében. Nemzetgyűlésünkre nemcsak a legfelsőbb törvényhozó szerv fon­tos küldetése hárul, hanem az is, hogy közülünk mindenki élő kapocs legyen a nép és népi demokratikus áliamrendszer között. Figyelmesen kell hallgatnunk népünk hangját, a lehető legjobban ki kell használnunk a dolgozók széles rétegeinek kezde­ményezését és biztosítanunk kell a lehető lenagyobb részvételüket az ál­lam igazgatásában Tudnunk kell lel­kesedést önteni minden egyes polgá­runkba a szocialista építés nagy fel­adatainak teljesítésére és még jobban meg kell szilárdítanunk a munkások, parasztok és a dolgozó értelmiségünk tegjuínak szilárd szövetségét, még magasabbra kell emelnünk Nemzeti Frontunk zászlaját Csehszlovákia di­cső Kommunista Pártja vezetésével Hiszen ő volt az, amely már a háború előtti években a dolgozó nép jogaiért folytatott tántoríthatatlan harcában is állami függetlenségünk és szabadsá­gunk biztosításáért folytatott derék igyekezetében a legjobban ki tudta fejezni városaink és falvaink dolgozó népének vágyait és érzéseit. Még jobban meg akarjuk szilárdí­tani és el akarjuk mélyíteni népi de­mokráciánkat. Igyekezetünknek arra kell irányulnia, hogy még jobban fo­kozzuk a szocialista törvényeink iránti tiszteletet, hogy még jóbbaii megszi­lárdítsuk az állami fegyelmet, hogy le tudjunk számolni a régi burzsoá erkölcs maradványaival és meg tud­juk teremteni a hazafias érzésű szo­cialista ember új típusát Azok a nagy feladatok, amelyek elú népgazdaságunk gyors fejlődése állít bennünket, még szorosabb, si­keresebb együttműködést követel­nek gazdaságunk összes tényezóitól, még szigorúbb gazdaságosságot kö­vetelnek mindenkitől munkahelyén, még na.qyobb kezdeményezést és ru­galmasságot az illetékes vezető és gaz­dasági szervektől és a korszerű tu­mány és technika, az összes modern termelési módszerek méy jobb ki­használását a munkatermelékenység áilandó növelése céljából, ami előfel­tétele a dolgozók széles rétegei anyagi és kulturális színvonala emelkedése­nek. tízért országos gazdasági tervünkei a lehető legnagyobb lelkiismeretesség­gel kell előkészítenünk és megvalósí­tanunk, meg kell vele ismertetnünk az összes dolgozókat az üzemekben, felvakon és hivatalokban és minden egyes munkahelyen. A mai felelősségteljes időszakban, amikot- a ragadozó monopolista töke és a nagy fegyvergyártó konszernek­képviselői által megszemélyesített vi­lágreakció újból világégés szítására tö­rekszik, szent kötelességünk, hogy barátainkkal és szövetségeseinkkel, a Szovjetunióval és a többi népi de­mokratikus államokkal szoros együtt­működésben éberen őrködjünk újra megszerzett szabadságunk és önálló­ságunk fölött, hogy ne feledkezzünk meg semmiről, ami biztonságunkat biztosíthatja. A Szovjetunióval és a többi bé­keszerető államokkal együtt hisszük, hogy lehetséges biztosítani a békés együttélést és a kölcsönös együttmű­ködést az összes nemzetek között ak­kor is, ha különböző a társadalmi rendszerük. Őszinte béketörekvéseink nem a gyengeség megnyilvánulásai, hanem rendszerünk lényegéből és az összes dolgozók legsajátabb óhajá­ból erednek. Erőnk ez, nem gyenge­ségünk! A béke ellenségeinek minden kísérletére megadjuk a kellő választ, ahogyan ezt az európai államok moszkvai konferenciájának nyilatkoza­ta tnondja: „A nemzeteink megtáma­dására, háború szítására és békés éle­tünk megsemmisítésére irányuló bár­milyen kísérleteket megsemmisítően visszaverjük." Éppen most voltunk tanúi a Nem­zeti Front nagyszerű manifesztácic­lés elnökének jának, amelyben dolgozó népünk leg­jobb képviselői adtak kifejezést ama elhatározásuknak, hogy lelkesedéssel és feltétel nélkül állást foglalnak a moszkvai értekezlet nyilatkozata mel­lett, hogy mozgósítják összes erőin­ket gazdaságunk további felvirágoz­tatása és népi demokratikus államunk védelmi képességének fokozása érde­kében. A köztársaságunkkal, baráta­inkkal és szövetségeseinkkel szembeni kötelességteljesítésre irányuló ezen törhetetlen akaratban osztozik államunk egész népe. Ebből nagy és felelősségteljes feladatok hárulnak nemzetgyűlésünkre és valamennyiünk­re. Határozott akaratunk, amely ha­zánk építésében fokozott igyekezetre és szövetségeseinkkel közös védelem­re irányul, megbízható biztosítéka lesz biztonságunknak és a békének. Tehetetlenségünk háború előtti idő­szaka régen elmúlt. Részei vagyunk a Szovjetunió vezetése alatt álló nagy és hatalmas béketábornak, velünk vannak az emberek százmilliói a ka­pitalista országokból is. A nemzetgyűlés utolsó ülésétől — amely a régi parlament választási idő­szakának elteltével fejeződött be — vagyis ez év november 28-tól mosta­náig eltelt időszakban a nemzetgyű­lés elnöksége alkotmányszer'vvé lett, amely biztosítja a nemzetgyűlés funk­ciójának végrehajtását a Csehszlovák Köztársaság, alkotmányának 66. parag­rafusa alapján. De mivel ebben az időszakban a kormány semmiféle új törvényes intézkedést nem javasolt és más okok sem kívánták döntését, a nemzetgyűlés elnöksége nem jött ösz­sze ülésre. Erről, mint a nemzetgyűlés volt elnöke, az alkotmány 7. cikkelyé­nek' 66. paragrafusa alapján jelentést teszek. A népünk egyöntetű akaratát kép­viselő új nemzetgyűlésnek ma meg­vannak összes feltételei arra, hogy a köztársasági elnökkel és kormányunk­kal együttműködve Csehszlovákia di­cső Kommunista Pártja vezetésével felelősségteljes feladatait sikerrel tel­jesítse. Áldozatos és felelősségteljes munkát követel ez minden egyes tag­jától a nemzetgyűlés kebelében és a választók között egyaránt. Meg vagyok győződve arról, hogy közülünk min­denki mindent megtesz, ami erejéből telik, hogy megbirkózhassunk a kö­zös féladattal, hogy népi demok­ratikus köztársaságunk békében és nyugalomban sikeresen tovább vi­rágozzék népünk boldogsága és jóléte érdekében. Megszólalnak az emberek A szovjet hatalom első évében, amikor még valóban nehéz volt az élet, a zsúfolásig megteit vonaton két szegény paraszt utazott. Sűrű pana­szok közepette bírálták a hiányossá­gokat, fogyatékosságokat. A nép fiai nem kímélték a kormányt sem. Szót­lanul hallgatta ezt egy ideig a köze­lükben ülő kulák (akkoriban még meg lehetett kinézésre is különböztex­ni a kulákdt a , dolgozó paraszttól; 1933-ban figyelmeztetett Sztálin elv­társ, hogy az osztályellenség arculata is megváltozott. Olyan alakú kulákok, mint amilyeneket a plakátokról isme­rünk, már régen nem léteznek a fel­színen) és miután a téma kedvére való volt, szívesen részt vett volna a vitá­ban. Mintha egy gyékényen áfulna a szegényparasztokkal, — teli szájjal — kezdte szidalmazni, ócsárolni a szovjet rendszert. Csakhogy nagy kü­lönbség, ki, mit, milyen szándékkal mond. A két dolgozó paraszt rögtön felismerte a kulákban az ellenséget, kinyitották a vonat ablakát, egymás­ra néztek, megragadták a kulákot és kihajították a robogó vonatból. A két szegényparaszt jóhiszeműen bírált egyes hiányosságokat, mert saját rendszerüket javítani akarták. A ku­lák viszont elégedetlenséget szított és ezt a haza jó polgárai nem törhették Mi juttatta eszembe ezt a kis tör­ténetet? Az elmúlt esztendőkben volt nálunk egy aránylag rövid ideig tar­tő időszak, amikor a polgárok tartóz­kodóak voltak, nem szólaltak meg, nem foglaltak állást a napi esemé­nyekhez.. Természetesen nem is kri­tizáltak. Az 1953. Szeptember 15-iki kor­mánynyilatkozat elhangzása után ro­hamosan megváltozott. megjavult a helyzet és a májusi, valamint a no­vemberi választási kampányban ta­pasztalhattuk már, hogy bátrabban szólaltak meg az emberek. Nyugod­tan mondhatjuk, hogy százezrek szó­laltak meg a választások előtti gyű­léseken. Polgártársainknak ezeket a felszólalásait azonban az is jellemez­te, hogy egyelőre olyan kérdéseket vetettek fel, amelyek nem munkahe­lyükkel, termelési problémáikkal függ­tek szofosan össze. Hiba lenne, ha ezeknek a felszólalásoknak nem örül­nénk. Lassú folyamat, ameddig az embereknek megered a nyelve. Könnyebb először olyan kérdésekről vitatkozni, amelyek nem közvetlenül vágnak az emberek elevenébe. Ha azonban már megeredtek a nyelvek, megszólaltak az emberek, természe­tes, hogy eljutnak életük legégetőbb kérdéseihez, az életszínvonal emelésé­hez. Ide pedig az út a termelés sok­rétű és bonyolult politikai és gazda­sági kérdésein át vezet. A választás utáni napokban vasuta­sokkal utaztam együtt. Velem szem­ben jól öltözött polgári ruhás, közép­korú utás ült. A vasutasok szakma­beli kérdésekről beszélgettek a vona­ton, és az utas feltűnő tárgyilagos­sággal vett részt vitájukban. Biztosra vettem, hogy szintén vasutas. Csak amikor a hosszú út során megismer­kedtünk és bemutatkoztunk egymás­nak, tudtam meg, hogy a tárgyilagos vitatkozó és szigorú kritikus nem vasutas, hanem dr. Václav Piíha, a plzefii tudományegyetem orvosi kará­nak ideggyógyász-tanára. Azt hiszem, nem járok messze az igazságtól, ha azt a következtetést vonom le a vo­naton lejátszódó epizódból, hogy Pií­ha tanár is egyike azoknak a százez­reknek, akik csak most, a légutóbbi időben szólaltak meg, akiknek hozzá­szólásaira szükségünk van és akiknek hozzászólásait nagyra értékeljük. Nem­zeti Frontunk valóban napról napra egységesebb és tömörebb. A hasonlóság a két történet között abban van, hogy mindkettő robogó vonaton játszódott le. A mélyreható különbség azonban az, hogy a kulák szava az ellenség szava volt, a tu­dós tanár szava pedig a szó legneme­sebb értelmében az „útitárs" szava volt, noha kemény bírálatot tartalma zott. Nem is gondolt senki a többi utas közül arra, hogy visszautasítsa •i bírálatot. Igaz volt, tudomásul vet­ték és bizonyára azon lesznek, hogy a bírált fogyatékosságokat eltávolít­sák. a, Nagy feladataink sikeres elvégzésé hez a dolgozó tömegek cselekvő köz­reműködése, öntudatos részvétele szükséges. „A burzsoázia csak akkor ismeri el, hogy az állam erős, — mondta Lenin elvtárs — ha az állam a kormányzó apparátus egész erejét ar­ra használja fel, hogy a tömegeket oda terelje, ahová a burzsoá veze­tők akarják. Mi másképpen értelmez­zük az erőt. Szerintünk az állam ere­je a tömegek öntudatában rejlik. Az állam akkor erős, ha a tömegek min dent tudnak, mindenről véleményt tudnak alkotni és mindent tudatosan tesznek." Ezen a Lenin által megje­lölt útoh . járunk mi is, ebben van a mi államunk ereje is. És hogy jó úton haladunk, azt bi­zonyítja, hogy megszólaltak már az emberek. Jó Sándor A köztársasági elnök kinevezte a testnevelési és sport állami bizottságának űj elnökét A köztársasági elnök (elmentette Frantisek Janda vezérezredest a test­nevelés és sport állami bizottságának elnökségi funkciójától. Egyúttal a köztársasági elnök a testnevelés és sport állami bizottsága elnökévé Vác­lav Pleskotot nevezte ki. V A prágai nép nagy manifesztációja Kedden, december 14-én 16 órakor az Óváros téren a prágai nép ma­nifesztációi rendez Nyugat-Németország újrafelfegyverzése ellen. Az I. nagy rádióverseny sorshúzása A bratislavai J. . Dimitrov-üzem klubjának hatalmas terme vasárnap, decembet 12-én az I. nagy rádióver­seny sorsolásának volt színhelye, amit hallgatói részére a bratislavai cseh­szlovák rádió rendezett. Pontosan 9 óra 30 perckor felhang­zott a nagy rádióverseny jelzése. Utá­na Imro Jenca bemondó szólott a verseny részvevőihez. M aJÖ rövid kul­túrműsor következett, amelyben fel­lépett a csehszlovák rádió vegyes­kara Farkas Jenő népi zenekarával, Frantisek Dibarbora, a bratislavai Nemzeti Színház tagja, Ludo Zeljenka népi mesélő, és Frantisek Brestovan­sky. Utána megkezdődött a sorsolás, amelyet Teodor Datei, a bratislavai KNB pénzügyi osztályának dolgozója irányított. A verseny keretében ösz­szesen 97.007 válasz érkezett be, ami­ből 4009-et hiányos volta miatt kise­lejteztek, úgyhogy a sorsolásba 92.998 versenyző van bekapcsol­va, akik között 2000 nyere­ményt sorsolnak ki, amelyeket a bra­tislavai cseljszlovák rádió, a külön­böző vállalatok, üzemek, EFSz-ek, ál­lami birtokok és számos egyén aján­dékozott. Az első nyerők között voltak: Július Haluska, az asgyáni gép­és traktorállomás traktorosa, 3150 korona értékű „Maneta" kompresz­szoros jégszekrényt nyert; Edita Kirchnerová, Iubaticei tisztviselő 10 métermázsa cementet nyert; Viera Sedláková, trencséni rádióhallgató a csehszlovák rádió díját, egy porszívó­gépet nyert; Mária Sokolová, brati­slayai diák egy asztalkát és négy támlásszéket nyert; Stefan Rydzy, a dubnicai Vorosilov-üzem lakatosa egy malacot nyert; Mikulál Adamovic, nagysárosi tisztviselő, a csehszlovák rádió alkalmazottainak ajándékát, egy mikrogramofont nyert; Elena Reková tisztviselőnő, Bratislava, órát nyert; Ondrej Krascenic tisztviselő, Vel'ké Ostratice, egyheti rekreációra mehet; Anna Sitárová, Bratislava, egy Pionír jelzésű kerékpárt nyert; Magda Vnuc­ková, Nyitra, egy aranyozott mécsest nyert; Lengyel János, kassaújfalusi munkás fényképezőgépet nyert; Mi­lan Zadubenec, slovenská lupcai tiszt­viselő egy 50 centiméter magas ezüs­tözött virágvázát nyeri; Miroslav Te­sár, vágújhelyi dolgozó pedig egy „Ta­lisman" jelzésű rádiókészüléket nyert. Mivel a sorsolást egy nap alatt nem lehetett befejezni, kedden, december. 14-én tovább folytatják. Az üzletek és közös étkezdék nyitvatartási ideje Szlovákia egész területén 1954. december hó 13-tól 1955. január 2-ig A húst, halat és zöldséget árusító üzletek kivételével az élelmiszerüzle­tek 1954. december 23-ig az Összes kerületi székhelyeken, a kijelölt já­rási székhelyeken és ipari központok­ban, melyeket a kerületi nemzeti bi­zottságok kereskedelmi ügyosztályai jelölnek ki, naponta 7 órától 20 óráig lesznek nyitva. Másutt az élelmiszer­üzletek az ebédszünet alatt is nyitva tartanak. 1954. december hó 19-én, vasárnap ezek az üzletek reggel 7 órától este 18 óráig lesznek nyitva. A hús- és halárusítóüzletek minden városban 1954. december hó 15-től 23-ig reggel 7 órától este 20 óráig tartanak nyitva. 1954. december hó 19-én, vasárnap a kerületi székhelyeken, a kijelölt járási székhelyeken és ipari* közpon­tokban az iparcikkeket árusító üzle­tek reggel 8 órától este 20 óráig lesznek nyitva. Másutt az iparcikke­ket árusító üzletek 1954. december hó 19-én, vasárnap reggel 8 órától este 18 óráig fognak árusítani. AZ ÜZLETEK NYITVATARTÁSI IDEJE 1954. DECEMBER 24-ÉN: Az élelmiszert. és iparcikkeket áru­sító üzletek megszakítás nélkül 16 óráig tartanak nyitva. A meghosz­szabított nyitvatartási időben árusító élelmiszer- és iparcikkeket árusító üzletek, kávéházak, büfék, vendéglök és éttermek 17 óráig lesznek nyitva. A szénraktár megrendelő irodái 14 óráig, a vasúti éttermek 19 óráig, a nagyobb állomások vasúti éttermei 23 óráig, a sörcsarnc/kok 20 óráig lesznek nyitva. A karácsonyesti vacsorát adó közös étkezési üzemek nyitvatartási ideje a megszokott. AZ ÜZLETEK NYITVATARTÁSI IDEJE 1954. DECEMBER 25-ÉN: A tejcsarnokok reggel 7-től 9 óráig lesznek nyitva. Az élelmiszer- és ipar­cikkeket árusító üzletek zárva tarta­nak. A dohányárudák 9-től 11 óráig tartanák nyitva, a közös étkezési üze­mek nyitvatartási ideje a megszokott. AZ ÜZLETEK NYITVATARTÁSI IDEJE 1954. DECEMBER 26-ÁN: A meghosszabbított nyitvatartási időben árusító élelmiszerüzletek 8-tól 12 óráig, azon tejcsarnokok, ahol ke­nyeret és péksüteményt is árulnak 7-től 11 óráig, a cukorkaüzletek és cukrászdák ÍO-től 18 óráig, a dohány­árudák 9-től. 11 óráig lesznek nyitva. A közös étkezési üzemek nyitvatartá­si ideje a megszokott. AZ ÜZLETEK NYITVATARTÁSI IDEJE 1954. DECEMBER 31-ÉN: A meghosszabbított nyitvatartási időben árusító élelmiszerüzletek nyit­vatartási ideje a megszokott. A többi élelmiszert árusító üzletek és az ösz­szes iparcikkeket árusító üzletek 18 óráig, a húst árusító üzletek 6-tól 12 óráig ,és 14-től 18 óráig lesznek nyitva. A közös étkezési üzemek nyit­vatartási idejét meghosszabbítják. AZ ÜZLETEK NYITVATARTÁSI IDEJE 1955. JANUÁR HÖ 1-ÉN: A tejcsarnokok 7-től 9 óráig, a cu­korkákat árusító üzletek és a cuk­rászdák 10-től 18 óráig, a dohány­árudák 9-től 11 óráig lesznek nyitva. Az' élelmiszer- és iparcikkeket árusí­tó üzletek zárva lesznek. A közös ét­kezési üzemek nyitvatartási ideje a megszokott. AZ ÜZLETEK NYITVATARTÁSI IDEJE 1955. JANUÁR HO 2-ÄN: A vasárnap nyitvatartó üzletek a megszokott időben lesznek nyitva. A kenyeret és péksüteményt árusító tejcsarnokok 7-tól 11 óráig tartanak nyitva. A Klement Gottwald-üzem dolgozói teljesítették egész évi tervüket A Pov. bystricai Klement Gott­wald-üzem dolgozói december 10-én, pénteken a délutáni órákban 100,1%­ra teljesítették a globális termelési tervet és a gyártmányok termeiéi-; tervét. Ezzel kilenc nappal a kitű­zött idő előtt teljesítették a Nagv Októberi Szocialista Forradalom 37 évfordulója tiszteletére tett össz­üzemi kötelezettségvállalásuk;:! amelynek értelmében az 1954-ik év tervfeladatokat december 19-ig, An­| tonín Zápotocky köztársasági elnóK 70-ik születésnapjáig teljesítik. Ezt a kiváló munkasikert Szlovákia legnagyobb gépipari üzeme kollektí­vája szorgalmas, munkájának köszön­heti. Az üzem dolgozóinak négyötöde a csehszlovák-szovjet barátság hónap­jában kollektív, és egyéni vállalásokat tett és így az elmúlt évekhez hason­lóan az 1954-ik év nemzetgazdasági tervfeladatait idő előtt akarta telje­síteni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom