Uj Szó, 1954. december (7. évfolyam, 291-316.szám)

1954-12-11 / 300. szám, szombat

2 III $20 1954. december 11. A NEMZETI FRONT ORSZÁGOS KONFERENCIÁJA Tisztelt elvtársak, testvéreim, tisztelt barátaim! Éppen egy héttel ezelőtt fejeződött be Moszkvában az európai országoknak az európai béke és biztonság biztosításáról tárgyaló történelmi jelentőségű konferenciája. A Csehszlovák Köztársaság kormánya 1954. november 23-i határozatával kijelölte a konferencián részvevő kormányküldöttséget és elrendelte, hogy a konferencián annak a kormánynyilatkozatnak szellemében járjon el, amelyet Viliam Siroky elvtárs miniszterelnök 1954. november 16-án a nemzetgyűlés külpolitikai bizottságában ismertetett és ezáltal járuljon hozzá a konferencia sikeréhez. Engedjék meg, hogy önök előtt, a Nemzeti Front összes képviselői előtt beszámoljunk a konferencia eredményeiről és küldöttségünknek eljárásáról a konferencián. Az európai országoknak az európai béke és biztonság biztosítását célzó moszkvai konferenciája 1954. november 29-től december 2-ig tartott. A Szovjetunió kormányának indítványára lett összehíva. A szovjet kormánynak e nemes tettével újból világosan és vitathatatlanul bebizonyosodott a szovjet államnak békeszerető külpolitikája, amely létezésének első napjától kezdve fáradhatatlanul harcolt és harcol a nemzetek közötti békéért és barátságért az agresszió összes erőivel szemben. A konferencia öszszehívását célzó javaslatot a Szovjetunió kormánya előzetesen megtárgyalta a Lengyel Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság kormányával, amelyek a szovjet kormány ia vaslatával kifejezésre juttatták teljes egyetértésüket. A konferencián nem vettek részt az összes meghívott államok. Elsősorban nem vettek részt a konferencián a nyugati nagyhatalmak kormányai, amelyek mint Nyugat-NémetorVáclav David külügyminiszter beszéde szág újrafelfegyverzésének és támadó katonai csoportosulásokba vaió bevonásának szervezői nemcsak nem mutattak készséget részt venni az összeurópai konferencián, hanem egyúttal brutális és nyílt nyomást gyakoroltak más államokra azzal a céllal, hogy meghiúsítsák a konferencia megvalósulását. Néhány ország kormánya saját népe kárára nem értette meg annak a veszélynek komolyságát, amely országukat kivétel nélkül fenyegeti, behódoltak a nyugati hatalmak nyomásának és kivonták magukat a konferencián való részvételből. A konferenciára meghívott egyes államok kifejezésre juttatták pozitív állásfoglalásukat az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésével kapcsolatban annak ellenére, hogy úgy határoztak, hogy nem vesznek részt a konferencián. Remélnünk kell, hogy ezek között az államok között és azok között, amelyek részt vettek a konferencián, a jövőben nagyobb kölcsönös megértés alakul ki a béke megvédésének és az európai kollektív biztonság megteremtésének közös érdekei tekintetében. Bár az európai országoknak az európai béke és biztonság biztosítására irányuló konferenciáján nem vettek részt az összes meghívott államok, ennek ellenére hatalmas és történelmi jelentősége volt a konferenciának Európa és az egész világ nemzetei sorsára. Nagy és felelősségteljes volt a békeszerető országok feladata, amelyek ezen a konferencián összeültek, hogy megtárgyalják az európai béke és biztonság kérdését. A konferencia célja annak az európai helyzetnek megtárgyalása volt, amely néhány nyugati állam londoni és párizsi konferenciájának határozatai következtében keletkezett. A kollektív biztonság — az európai béke záloga A konferencián fontos nyilatkozatot tett a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének küldöttsége Vjacseszlav Mihajlovics Molotovval, a Szovjetunió külügyminiszterével, a minisztertanács első elnökhelyettesével az élén. A szovjet küldöttség alaposan és sokoldalúan elemezte a nemzetközi helyzetet, kipellengérezte az agresszív erőket és megmutatta az utat, amelyen Európa nemzeteinek haladniuk kell, ha a békét megtartani és biztosítani akarják Európában. Fontos nyilatkozatot tettek a Lengyel Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság és a többi európai népi demkoratikus államok küldöttségei is. A csehszlovák küldöttség vezetője, Viliam Siroky miniszterelnök által előadott nyilatkozatból a konferencia megismerte a csehszlovák

1 népnek az európai béke és biztonság biztosításának kérdéséhez elfoglalt álláspontját. Jelentős nyilatkozatot tett a Kínai Népköztársaság képviselője is, aki mint megfigyelő vett részt a konferencián. Az európai országoknak az európai béke és biztonság biztosítására vonatkozó konferenciája sikerrel teljesítette feladatát. Egyetlen kérdés sem maradt nyílt vagy tisztázatlan. A konferencia lefolyását a részvevő országok küldöttségei nézeteinek teljes egyöntetűsége jellemezte, ami az érdekek teljes egységéből, a tökéletes kölcsönös megértésből eredt. A konferencia az európai kollektív biztonsági rendszer kiépítéséért folytatott harc fontos szakaszává vált. A konferencia egész világosan és egyértelműen hangsúlyozta, hogy a párizsi egyezmények ratifikálása erősen komplikálná az európai helyzetet, aláásná a nyílt európai problémák, elsősorban a német kérdés megoldásának lehetőségét, olyan cselékedet lenne, amely az európai béke megtartása ellen irányulna, olyan aktus, amely új háború előkészítésére irányulna Európában. A konferencia megmutatta, hogy az európai biztonság és béke biztosításának egyetlen útja a német militarizmus feltámasztásának megakadályozása és az'európai kollektív biztonság Valóban hatásos rendszerének megteremtése. Azok az államok, amelyek részt vettek a moszkvai konferencián, kifejezésre juttatták szilárd elhatározásukat, hogy a párizsi egyezmények ratifikálása esetén közös intézkedéseket tesznek a biztonságra és az európai béke megtartására. Az európai országoknak az európai béke és biztonság biztosításáról tárgyaló moszkvai konferenciája közös nyilatkozat elfogadásával tetőződött be, amelyet ünnepélyesen írtak alá ez év * decemberében a Kremlben. Ez a nyilatkozat beláthatatlan történelmi jelentőségű okmány. A moszkvai. konferencia feltárta az 1954. október 23-i párizsi egyezmények igazi jellegét. Ezek az »egyezmények kimondják Nyugat-Németország újrafelfegyverzését, az északatlanti paktumba és az újonnan összetákolt „nyugateurópai unióba" való bevonását. Az újrafelfegyverzett revansista NyugatNémetország lenne a sújtó ököl a nyugati hatalmak, elsősorban az USA imperialista körei új világháború szítását célzó agresszív terveiben. Az után a csőd után, amely hála a nemzetek, de elsősorban a francia nemzet határozott ellenállásának az „európai védelmi közösséget" sújtotta, a német militarizmus újrafeltámasztásának kezdeményezői NyugatNémetország felfegyverzését más cím alatt akarják megvalósítani. Ebből a célból sürgetik a párizsi egyezmények gyors ratifikálását. A bonni uralkodókörök már most egész ,-nyíltan kijelentik, hogy a párizsi egyezmények által megszabott számú katonai alakulatok megteremtése után (500.000—520.000) a nyugatnémet hadsereg létszáma néhányszorosára emelkedik. Nyugat-Németországban már most léteznek rendőrhadseregek, körülbelül 200.000 főnyi létszámmal és ezenkívül az úgynevezett „szolgálati" alakulatok és más fegyveres kisegítő szervezetek, amelyeknek létszáma körülbelül 250.000 embert tesz ki. Ez azt jelenti, hogy a párizsi egyezmények ratifikálása esetén Nyugat-Németországnak a legki:/eleobi időben ténylegesen kölülbelül egy millió embere lesz fegyveres alakulataiban. Továbbá NyugatNémetországban körülbelül 2 millió féifi tömörül a legkülönbözőbb militarista szervezetekben, mint amilyenek a volt katonák, az SS-alakulatok volt tagjainak szövetségei és hasonlók. A nyugatnémet hadsereg megteremtése azt jelentené, hogy túlsúlybon lenne a „nyugateurópai unió" többi részvevőinek hadseregei fölött és hogy ? nyugatnémet fegyveres erők vezető helyet töltenének be Ny ugat - Európában, A megújított nyugatnémet Wehrmacht élén a hitleri tábornokok és tisztek lennenek — az európai hitleri agresszió nemrégi szervezői és részvevői. Egész nyíltan és a német katonai erők felszámolásáról szóló nemzetközi egyezményekkel ellentétben újítják meg Nyugat-Németországban a hadiipart. A Nyugat-Németország újrafelfegyverzéséből és a nyugatnémet revansista Wehrmacht megújításából eredő veszély , annál nagyobb, mivel a párizsi egyezmények megengedik azt, hogy a nyugatnémet hadsereg felszerelésében atomfegyverek legyenek. Ez ázt jelenti, hogy az atomfegyver azok kezébe kerül, akik a véres hitleri „új rend" bevezetésével még nemrégen halált és romlást hoztak Európára, akik egész nemzeteknek a föld színéről való eltörlését tűzték ki cé.'ul. A párizsi egyezmények megvalósítása fokozza az atomháború veszflvrt. A nyugati nagyhatalmak uralkodó körei a nyugateurópai államokban, tie elsősorban a francia nép körében egyre nagyobb ellenállásba ütköznek Nyugat-Németország újraf elf egy vérzésével kapcsolatban. Ezért igyekeznek a párizsi egyezmények ratifikálását bizonyos, a német militarizmus részérói való támadás veszélye elleni „biztosítékok" létezésének leple alatt megvalósítani, amely biztosítékok állítólag bennfoglaltatnak a pálizsi egyezményekben. Azonban nincsen semmi másról szó, mint egy átlátszó manőverről, amelynek palástolnia kell a párizsi egyezményei: igazi élteimét a riyugateurópai nemzetek előtt és el kell altatnia éberségüket a nyugatnémet WehrTiachtia

1' szemben. Ezzel kapcsolatban küldöttségünk a mosakvai konferencián rámutatott azokra a szomorú tapasztalatokra amelyekben a csehszlovák népnek része volt a német militarizmus részéről biztonságát fenyegető veszélylyel szembeni „biztosíték" kérdésében. A nyugati hatalmak uralkodó körf.it a párizsi egyezmények ratifikálásának érvenyésítésében nem állítja meg az érvényben levő nemzetközi kötelezettségek megsértése sem, sem pedig azok a kötelességek, amelyekre átállásukkal kötelezték magukat. A nyugati hatalmak, a német militarizmussal egyesült katonai tömbjének megteremtése, ahogyan ezt a párizsi egyezmények tervezik, ellentétben van az 1944. évi francia-szovjet szerződéssel, az 1942. évi angol-szóvjet szerződéssel, azon államok nemzetközi szerződéseivel, amelyek részt vettek a moszkvai konferencián, valamint más megkötött egyezményekkel, amelyeket az európai nemzetek biztonsága és békéje biztosítása érdekében kötöttek. Nyugat-Németország újrafelfegyverzése és katonai tömbbe való bevonása ellentétben van a potsdami egyezményekkel A moszkvai konferencia után még nyilvánvalóbbá vált, hogy az európai béke megszilárdítását és a német kérdésnek, mint Európa kulcskérdésének békés megoldását egyedül NyugatNémetország újrafelfegyverzésére és katonai tömbökbe való bevonására irányuló tervek visszautasításéval és az össznémet szabad, demokratikus választások előfeltételeinek a legrövidebb idón belül, még az 1955. évben való megteremtésével lehet elérni. A szabadságszerető nemzetek nem ijednek meg a fenyegetésektől A nyugati hatalmak agresszív körei minden eszközzel igyekeznek a legrövidebb időn belül keresztülvinni a párizsi egyezmények ratifikálását, ami fokozná a háborús veszélyt, és a békeszerető európai államoknak, főleg a Németországgal szomszédos államoknak nemzeti biztonságát fenyegetné. De a hatalmas és legyőzhetetlen Szovjetunió által vezetett szabadságszerető nemzetek nem félnek és nem ijednek meg semmiféle fenyegetéstől. Ezért a moszkvai konferencián résztvevő államok küldöttségei foglalkoztak azzal a kérdéssel is, hogyan járnak el a békeszerető nemzetek abban az esetben, ha bekövetkezik a párizsi egyezmények ratifikálása. A moszkvai konferencia teljes világossággal megállapította, hogy a kialakult helyzet napirendre tűzi a konferencián képviselt államok törekvése egységesítésének feladatát biztonságuk • biztosítása érdekében. A békeszerető államok kénytelenek halaszthatatlan intézkedéseket tenni, hogy a nyugati hatalmak katonai tömbjének agresszív erői ellen felsorakozzék a békeszerető államok egységes ereje. A Csehszlovák Köztársaság kormányküldöttsége az egész csehszlovák nép meggyőződését tolmácsolta, amikor a moszkvai konferencián kijelentette: „Annak következtében, hogy a párizsi egyezmények ratifikálása az egyes nyugati államok támadó katonai erőinek kialakítását jelentené, s ugyanakkor ezen erők magva a nyugatnémet Wehrmacht lenne, és hogy ezek a katonai erők elsősorban a demokratikus tábor országai ellen irányulnának, a- Csehszlovák Köztársaság kormánya elkerülhetetlennek tekinti, hogy ebben az esetben a konferencián résztvevő országok közös intézkedéseket tegyenek fegyveres erőik megerősítésére és koordinálására, egységes parancsnokságuk biztosítására." Hasonló határozott álláspontot foglaltak el a párizsi egyezmények ratifikálása esetén a további eljárás kérdésében nemzeteik nevében a moszkvai konferencián résztvevő összes államok küldöttségei. Mindezek az államok egyöntetűen kijelentették és a* zárónyilatkozatban egységesen kifejezték, hogy „a párizsi egyezmények ratifikálása esetén el vannak határozva, hogy közös intézkedéseket tesznek a fegyveres erők és parancsnokságuk megszervezése terén, hogy megvédjék nemzeteik békés munkáját, biztosítsák határaik és területük érinthetetlenségét és biztosítsák védelmüket az esetleges agresszióval szemben." Természetes, hogy a párizsi egyezmények ratifikálása esetén elsősorban Csehszlovákia, a Lengyel Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság kormányai tennének határozott közös intézkedéseket határaik biztosítására, mivel azok lennének elsősorban veszélyeztetve a megújított nyuigatnémet Wehrmacht által. A részvevő államok megegyeztek abban, hogy abban az esetben, ha a párizsi egyezményeket ratifikálnák, újból megtárgyalják a helyzetet, hogv megtegyék a szükséges intézkedéseket biztonságuk biztosítása és az európai béke megőrzése érdekében. A béke, demokrácia és szocializmus táborához tartozó államok senkit sem fenyegetnek, senkit sem ijesztenek háborúval, szilárd elhatározásuk, hogy továbbra is kitartanak amellett, hogy Európában megteremtsék a kollektív biztonság rendszerét és e célból készek továbbra is együttműködni a többi államokkal, amelyek készséget nyilvánítanak arra, hogy ugyanezen az úton akarnak haladni. Nemzeteink sohasem ijednek meg semmiféle fenyegetéstől és sohasem hátrálnak meg a támadó előtt. Az „erőpolitikára" a békeszerető nemzetek erőik további megszilárdításával és tömörítésével felelnek. Az európai országoknak az európai béke és biztonság biztosítását célzó moszkvai konferenciája Európa történetében történelmi esemény volt. Fontos hozzájárulást jelent az európai és a világbéke ügyéhez, fontos hozzájárulást jelent a konferencia résztvevői biztonságának biztosításához. A konferencia helyreigazította mindazok tévedését, akik azt hitték, hogy nemzeteink békeigyekezete gyengeségükből ered. A konferencia óva intette a nyugati heveskedőket. Senkit sem hagyott kétségben afelől, hogy mit tesznek a békeszerető országok, ha bekövetkezne a párizsi egyezmények ratifikálása és ha ennek következtében új helyzet állana be; a békeszerető nemzetek erre olyan energikus és idejében való intézkedésekkel reagálnának, amelyek teljes mértékben biztosítanák határaik és területük sérthetetlenségét és biztonságát.. A moszkvai konferencia megmutatta a hatalmas béketábor törhetetlen egyöntetűségét, azon egységes akaratát, hogy visszaver és megsemmisít minden agressziós kísérletet. A szocialista tábor országai legyőzhetetlenek. Helyesen mondja a moszkvai konferencia nyilatkozata: „Nincs a világon olyan erő, amely képes lenne visszaforgatni a történelem kerekét és képes lenne megakadályozni országainkban a szocializmus építését." öröm és biztonság érzésével tölt el bennünket az is, hogy a Kínai Népköztársaság, ez az óriási hatszázmillió". nagyhatalom helyes

1: a nyilatkozatot és teljes mértékben támogatja a benne foglalt intézkedéseket. A kínai dolgozó nép a gyűlések és nyilatkozatok tízezeréiben egyöntetűen és határozottan kijelenti, hogy Kína nem lesz tétlen néző, ha az európai békessxiető államokat megtámadják A moszkvai konferencia határozatai az egész világon a legnagyobb visszhangra találtak. Az imperialista uralkodó körök hiába igyekeznek lekicsinyelni a moszkvai konferencia jelentőségét és semmibe venni történelmi jelentőségű határozatait. Az a lelkes helyeslés, amelyet a Szovjetunió és a népi demokratikus országok népe nyilvánított a konferencia határozataival kapcsolatban, az a teljes egyöntetűség és ' határozottság, amellyel állást foglalt azok teljesítése mellett, adja meg a legdöntőbb választ zavaros beszédeikre. A moszkvai nyilatkozat aláírásai mögött ma az egész világ békeszerető és szabadságszerető embereinek százmilliói állanak. Egész népünk azonnal megértette, hogy a jelenlegi európai helyzet, amely a párizsi egyezmények aláírása után alakult ki, valóban komoly és az európai békét veszélyezteti. Nem elégedhetünk meg a béke megszilárdításáért és megtartásáért folytatott igazságos harcunk eddigi eredményeivel. Ma szükséges, hogy sokkal nagyobb mértékben fokozzuk, mint bármikor ezelőtt határozott harcunkat a német militarizmus megújítása ellen, az új háború előkészületei ellen és a béke megvédésére, hogy még erősebben hangozzék népünk határozott és döntő szava az egész világon. Szükséges, hogy továbbra is igyekezzünk fokozni termelésünket iparunk minden ágazatában, hogy továbbra is lényegesen emeljük a munTovább szilárdítjuk népünk egysé«®* katermelékenységet és csökkentsük az önköltséget. Ugyanígy fokoznunk kell igyekezetünket a termelés fokozására mezőgazdaságunkban, a növényi és állattenyésztési termelés növelésében. Az eddiginél még nagyobb igyekezettel kell harcolnunk az állami és a munkafegyelem megszilárdításáért minden szakaszon, az egész nép éberségének fokozásáért, állami apparátusunk minden téren való megszilárdításáért. Az eddiginél még következetesebben kell megmagyaráznunk dolgozóinknak az időszerű nemzetközi helyzet egész problématikáját és minden részletében meg kell őket ismertetni a moszkvai konferencia tárgyalásaival és eredményeivel Ezért szükséges, hogy ez a mai konferenciánk >gei hozzájárulás legyen a kerületekben, járásokban és városokban széles kampány megindításához, hogy a Nemzeti Front és annak tényezői konferenciáin, gyűlésein, nyilvános összejövetelein, az üzemekben, hivatalokban, iskolákban, tudományos és kulturális intézményekben és az összes községekben minden dolgozóhoz szóljunk és hogy minden egyes dolgozó hozzászóljon ezekhez a kérdésekhez. Néhány nap múlva megemlékezünk a Szovjetunióval megkötött baráti, kölcsönös segélynyújtási és háború utáni együttműködési szerződés aláírásának 11-ik évfordulójáról. E szerződésnek nemzeti és állami létünk alapkövének teljes jelentősége és történelmi küldetése, főleg ma tűnik ki, amikor a szovjet néppel és a többi szövet(Folytatás a 3. oldalon.)