Uj Szó, 1954. december (7. évfolyam, 291-316.szám)

1954-12-01 / 291. szám, szerda

4 «11 §10 "1954. decemSer 1; V. M. Molotov beszéde az esiropai országok konferenciáján (Folytatás a 3. oldalról.) rancsnoksága megszervezése terén, valamint további intézkedéseket is, amelyek lehetővé teszik nemzeteink békés munkájának megbízható védelmét, határaink énnthetetlenségének biztosítását és a védelem biztosításán az esetleges agresszióval szemben. A szovjet kormánynak mély meg. győződése, hogy az e konferencián képviselt államok egyértelműen arra törekednek, hogy hozzájáruljanak az európai béke és kollektív biztonság megszilárdításához valamennyi állam számára, tekintet nélkül társadalmi és állami rendszerükre. A békeszerető államoknak azon ban számolniuk kell azzal, hogy néhány nyugati állam agresszív körei igyekeznek meghiúsítani az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtését. Az utóbbi időben megerősödtek ezen államok arra irányuló kísérletei, hogy a békére veszélyes katonai csoportosulásokat alakítsanak. Odáig mentek már, hogy fő katonai támaszukká az ö segítségükkel felújított német mili tarizmust igyekeznek megtenni. Ezért nem hagyhatjuk figyelmen kívül és nem becsülhetjük le azt a tényt, hogy a párizsi egyezmények ratifikálása új, fontos intézkedéseket követei meg a békeszerető államok megfelelő védelmi képességének biztosítására, valamint az európai béke megőrzésére és megszilárdítá sára. (Az Oj Szó kivonatosan már ismertette a Béke-Világtanács stockholmi ülésszakának záróokmányait. Vasárnapi számunkban megkezdtük az okmányok teljes szövegű közlését. Az alábbiakban ismertetjük a béke-világmozgalom kulturális tevékenységére vonatkozó javaslatok" teljes szövegét.) A kulturális kapcsolatok az emberi civilizáció haladásának legfontosabb tényezői közé tartoznak: lehetővé teszik, hogy a nemzetek kicseréljék legjobb értékeiket és kölcsönösen gazdagítsák egymás kultúráját. Ezeknek a kapcsolatoknak fejlődéséhez kedvező légkörre, a béke légkörére van szükség. Ugyanakkor ezek a kapcsolatok befolyásolják a nemzetközi helyzetet és megkönnyítik a kölcsönös megértést, a békés együttélés megvalósítását az összes országok között, tekintet nélkül társadalmi rendszerükre. Az értelmiségnek különösen érdeke a kulturális kapcsolatok erősítése, mert munkájának alapvető szükséglete azoknak a tapasztalatoknak, annak a tudásnak, azoknak a felfedezéseknek kicserélése, amelyek szakterületén összegyűltek. Az értelmiségnek ugyanakkor rendkívüli felelőssége is az, hogy tehetségét a békéért és a biztonságért harcoló népek szolgálatába állítsa. Sok író, művész, tudós és vallási személyiség emelte fel szavát már eddig is az utóbbi években a háborús hisztéria, a faji gyűlölet, a háborús uszítás ellen és szállt síkra a. békés együttműködésért. A népek azonban, amelyek az értelmiségben látják legjobban tájékozott képviselőiket, még nagyobb és tevékenyebb hozzájárulást várnak tói», azt akarják, hogy további körök is csatlakozzanak és erősítsék a szoros kulturális együttműködésért folytatott közös tevékenységei. A béke-világmozgalom feladata ösztönözni és támogatni az értelmiségieknek és az átlagembereknek ezt az erőfeszítését. Már eddig is jelentős szerepet játszott abban a megmozdulásban, amely a kulturális kapcsolatok legutóbbi kiszélesedését lehetővé tette A béke-világmozgalom megalapítása óta állandóan világos és gyakorlati javaslatokat tett a háborús propaganda elleni harcra, a nemzeti kultúra védelmére és megerősítésére. A nemzetközi feszültség enyhítéséért és a hidegháború befejezéséért az_ erőszak helyett a tényleges tárgyalásokért, mint a kölcsönös biztonság alapjáért Eolyő harcban mindig is elengedhetetlennek tartották a népek azoknak a sorompóknak lerombolását amelyeket mesterségesen emeltek közéjük Ebben a küzdelemben az elmúlt évek jelentős sikereket hoztak. A néhány nyugati hatalom kormányai által hamarjában összeállított párizsi egyezmények nem találhatnak igazi támogatásra a nemzeteknél, mert életérdekeik ellen és elsősorban a béke érdekei ellen irányulnak. Ezekben az egyezményekben nyilvánultak meg három nyugati nagyhatalom agresszív tervei és katonai-politikai kombinációi, amelyekkel oly buzgón foglalkozott nemrégen a londoni és párizsi konferencia. Az egyezmények elleni h'arc még csak most bontakozik ki. Ami a rrn javaslatainkat illeti, melyeknek célja az európai béke és kollektív biztonság biztosítása és melyeknek a békére veszélyes, a német militarizmus felújítására irányuló tervek helyett az a célja, hogy nemzetközi egyezményeket érjen el a német kérdésben mind a világbéke, mind pedig maga a német nép érdekében, ezek a javaslatok egyre nagyobb támogatásra találnak Európa és az egész világ népei részéről. Erről szemléltetően tanúskodik az európai országok jelenlegi konferenciája. Ez a konferencia kétségtelenül fontos lépést fog jelenteni a kollektív európai biztonság rendszerének megteremtéséhez vezető úton, annak a rendszernek megteremtésében, amelyet Európa és az egész világ népei támogatnak és elsőrendű fontosságú lesz az új világháború elhárítására. A Szovjetunió, Lengyelország. Csehszlovákia, a Német DemokraA béke-világmozgalom örömmel látja, hogy növekszik a kulturális együttműködés a különféle szociális és politikai rendszerekben élő népek között Ez olyan formákban nyilvánul meg. mint például nagy színházi együttesek, zenekarok és tánccsoportok külföldi útjai, sportolók csoportjainak egyre gyakoribb kölcsönös látogatása, filmek, lefordított könyvek cseréje, művészeti és gyermekművészeti kiállítások; a különféle, országok egyre számosabban képviseltetik magukat nemzetközi tudományos és szakmai értekezleteken; a kultúra különféle területein dolgozó szakértők tartanak gyűléseket, hogy különleges problémáikat a béke kérdésével kapcsolatban tanulmányozzák. A békemozgalom sok országban segítette és ösztönözte azokat a tevékenységeket, amelyek a nemzeti kultúra fejlesztésére irányulnak és a nemzeti kultúra megvédésére olyan kísérletek ellen, hogy idegen kulturális termékekkel fertőzzék meg azt. például olyan filmekkel, képeskönyvekkel és különféle kiadványokkal, amelyek az erőszakot, a háborút és a faji gyűlöletet hirdetik. Ezeknek a tevékenységeknek egy része a nemzeti közvélemény tényleges kifejezőjévé fejlődött és pozitív eredményekkel járt. Ugyanakkor fokozódik az érdeklődés a kultúra különböző formái iránt, például a népművészet iránt. E pozitív fejlemények ellenére azonban még mindig nagy akadályok tornyosulnak az igazi kulturális együttműködés előtt. Sok olyan törekvés van, hogy a kulturális cserét az országok egy bizonyos csoportjára korlátozzák, vagy visszaéljenek vele, például a faji megkülönböztetés hirdetésére vagy a gyűlölet és a háború propagandájának terjesztésére használják fel, vagypedig a történelem meghamisításának, az iskolák és a tankönyvek mérgezett eszmékkel való átitatásának eszközévé teszik. Ugyanakkor az országok egyrészében nem ismerte fel eléggé világosan a békemozgalom, hogy mindezek a kérdések a békéért való harc szerves részét alkotják. Egyes országokban olyan irányzat mutatkozott. amely ezeket a kérdéseket a szakemberek ügyének tekintette és olyan személyekre vagy szervezetekre hagyta, amelyek kívül esnek a békemozgalom körén. A békemozgalom egész munkája küzdelem a nemzetek közötti jó kapcsolatokért és kölcsönös megértésért a civilizáció védelméért és fejlődéséért. Ez a harc csak akkor lehet sikeres, ha a mozgalom minden országban törődik a népnek ezzel az életbevágó érdekével. tikus Köztársaság, Magyarország, Románia, Bulgária és Albánia, valamint a többi baráti államok népei biztonsággal tekintenek előre. Az itt képvisel,! államok politikai és gyakorlati intézkedéseinek egy közös célja van: feltétlenül a nép érdekeit, a dolgozók érdekeit szolgálni. Ez annyit jelent, hogy mindig elő kell segítenünk a nemzetek közötti béke és barátság szilárdítását. Törekednünk kell nemzeteink gazdaságának és kultúrájának tartós emelésére, ami a dolgozók életszínvonalának egyre nagyobb emelkedését biztosítja a szocializmus országaiban. A szocialista államoknak mind bel-, mind külpolitikája a nemzetek rendíthetetlen támogatására támaszkodik. A jelenlegi moszkvai konferencia azokkal a kérdésekkel foglalkozik, amelyek óriási fontosságúak nemcsak Európa nemzeteire, hanem a világbéke biztosítására is. A szovjet kormány annak a meggyőződésének ad kifejezést, hogy az európai béke és biztonság biztosításáról tárgyaló moszkvai konferencia becsülettel teljesíti a nemzeteknek az európai béke s biztonság megszilárdítása érdekében való további egyesítésének feladatait. Ez a konferencia egyben hozzájárul az egész világ békés erőinek további, még hatalmasabb egyesítéséhez, A Béke-Világtanács a kulturális kapcsolatok gyors fejlődése érdekében a következőket ajánlja az országos békemozgalmaknak: A lehető legszélesebb körben és a nép minden rétegében folytatni az akciót a csereforgalom fokozásának mindennemű akadálya ellen, mint például a vízumok megadásának megtagadása, nemzetközi értekezletek és találkozók megtartásának megtiltása, kulturális kiadványok terjesztésének betiltása stb.; tovább szorgalmazni és fejleszteni a széleskörű akciót az erőszak, a háború és a faji gyűlölet nyílt vagy burkolt, közvetlen vagy közvetett propagandája ellen, nyilvánuljon az meg újságokban, könyvekben, rádióadásokban, filmekben, képeskönyvekben, vagy bármilyen más közlési eszköz útján; a lehető legszélesebbkörű tevékenységet fejteni ki a tudomány embertelen és gyűlöletes felhasználása, a tudományos kutatások szinte teljesen a pusztítás érdekében való kiaknázása ellen; ösztönözni és támogatni a békés együttélés és együttműködés ügyét szolgáló kulturális csere minden formáját; támogatni minden olyan megmozdulást, amely a nemzeti kultúra védelmét és fejlesztését szolgálja, vagy a népművészet és a sport terén való kapcsolatok javítását; minden úton-módon előmozdítani írók, filmszakemberek, zenészek, festők, pedagógusok és tudósok összejöveteleit és találkozóit, amelyeken a béke ügyével kapcsolatban vitatják meg különleges problémáikat; a nép minden rétegében, de különösen a tanítók között ösztönözni és támogatni olyan mozgalmakat, amelyeknek célja megvédelmezni a gyermekek nevelését a háborús politika hatásától, az egészségtelen eszméknek és érzéseknek az iskolába való becsempészésétől, a durvaság, az erőszak és a faji gyűlölet befolyásától, és ugyanakkor erősíteni a más népek iránti megértés és barátság szellemét. A tapasztalat azt mutatja, hogy a fent megjelölt célok elérését nagy mértékben szolgálta a Béke-Világtanács két kezdeményezése: a nagy kulturális évfordulók megünneplése és a nemzetközi békedíjak. A nagy kulturális évfordulók megünneplése, amelyet a Béke-Világtanács javasolt, az elmúlt három évben hozzájárult ahhoz, hogy a népek nagyobb tisztelettel nézzék más nemzetek kulturális eredményeit és szorosabban tömörüljenek saját közös hagyományuk védelmére. Ezek az ünnepségek igen széles körben és minden rétegre kiterjedően folytak le. A Béke-Világtanács hangsúlyozza ezeknek az ünnepségeknek nagy fontosságát. Igeri változatos tevékenységre nyújtanak módot rrlind az írók, művészek, tudósok és értelmiségi emberek között, mind általában az egész lakosság között. A tanács azt ajánlja az országos békemozgalmaknak, hogy a nemzetközi testvériség szellemében még nagyobb arányokban és a legváltozatosabb formákban szorgalmazza a nagy évfordulók megünneplését, elsősorban azáltal, hogy akadémiai, tudományos, szakmai és tömegszervezeteket bírjon rá a részvételre. A Béke-Világtanács által alapitotr nemzetközi békedíjak lehetővé tették a népeknek, hogy írókat, művészeket és tudósokat tüntessenek ki olyan művekért, amelyek nagy emberi értékkel rendelkeznek és a béke ügyét szolgálják. A Béke-Világtanács azt ajánlja az országos békemozgalmaknak, hogy a Az utóbbi napokban a Német Demokratikus Köztársaság területén különféle üzemek dolgozói gyűléseket tarLottak, ahol a résztvevők egységesen tiltakozásukat fejézték ki a párizsi egyezmények ellen és határozottan felléptek a bonni militaristák háborús tervei ellen. November 27-én, szombaton a Bergmann-Borsig kultúrházban néhány száz berlini fémmunkás jöt; össze, hogy megtartsák összberlin

1 konferenciájukat. A konferencia résztvevőit Fritz Jämcke, a berlini fémmunkások szakszervezetének alelnöke üdvözölte. Beszédében kifejtette, hogy a militarizmus és 3 londoni és párizsi egyezmények elleni harc minden ember ügye pártkülönbség nélkül. A konferencia végén a fémmunkások határozatot fogadtak el, amelyben leszögezték a nyugatberlini fémmunkások fő gazdaságig követeléseit. Berlinben a grafikai ipar dolgozói megtartották konferenciájuNovember 29-én M. Prifti, az Albán Népköztársaság szovjetunióbeli nagykövete Albánia fölszabadulásának 10. éves évfordulója alkalmából fogadást rendezett. A fogadáson részt vettek: M. M. Kaganovics, V- M. Molotov, M. G. Pervuhin, M. P. Taraszov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének alelnöke, V. T. Lacis, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa nemzetiségi szovjetjeiNovember 26-án New Yorkban öszszeült a gazdaságilag elmaradott országok technikai segélyezésével foglalkozó ötödik ENSz-konferencia, hogy megtárgyalja a kibővített technikai segélyprogram finanszírozásának kérdését. Az eljárási kérdések megvitatása után megkezdődtek a konferencián részvevő országok küldötteinek felszólalásai. A Szovjetunió képviselője felszólalásában bejelentette, hogy a Szovjetunió kész 1955-ben négymillió rubelt A sikeres tárgyalapok befejezése képpen november 28-án Kabuléban aláírták a Szovjetunió és Afganisztán közötti, a jövő evi árucsereforgalomról szóló jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyv értelmében a Szovjetunió többek között kőolajtermékeket, ércet, cukrot, gyapotfonalat, autókat és gyógyszert szállít Afganisztánba Afganisztán gyapjút, gyapotot, nyersbőrt, szárított gyümölcsöt és olajosmagvakat exportál a Szovjetuniónak. nemzetközi békedíjakat ismertessék' a néppel, szervezzék meg a díjazottak ünneplését és műveik méltatását, . fejtsék ki ezeknek a díjaknak jelentőségét és értelmét, mert ezek a díjak jelentik az eleven kapcsolatot a népek és azok között, akik a népek békevágyának hivatott szószólói. A népek egyre félreérihetetlenebbül adnak hangot annak az óhajuknak, hogy megismerjék egymást, hogy kicseréljék, ami egymás kultúrájában a legértékesebb és hogy a kölcsönös megértésnek .olyan légkörét hozzák létre, amely kedvez a békés együttműködésnek A Béke-Világtanács ismét felhívja a béke összes barátait, hogy minden erejükkel álljanak e cél elérésének szolgálatába. Határtalan kilátások tárulnak elénk. Dolgozzunk tehát tántoríthatatlanul, hogy valöságga tegyük őket. kat. Az elfogadott akciótervben a konferencia részvevői kötelezték magukat, hogy nem fognak kinyomtatni háborús anyagot és selejtirodalmat. Az akcióterv tcbb gazdasági követelményt is tartalmazErről a konferenciáról a karlsruhei szövetségi bíróságnak táviratot küldtek, amelyben tiltakoznak a Német Kommunista- Párt ellen folytatott eljárás ellenHasonlóképpen zajlott le a berlini tudósok, művészek és pedagógusok gyűlése is. Alfred Meusél és dr. Arnold Zweig író beszédeikben újból rámutattak a párizsi egyezmények veszedelmes voltára. Az együttesen elfogadott határozatban a kulturális dolgozók kiemelik, hogy az áldatlan fejlődésnek egyetlen ellenszere Nyugal-Németországban, ha- tárgyalnak a német kérdés békés megoldásáról és az európai kollektív biztonsági rendszer megvalósításáról. nek elnöke, az OSzSzSzK minisztertanácsának tagjai, az Ukrán SzSzK, a Fehérorosz SzSzK, a Litván SzSzK, és a Szovjetunió számos minisztere, a sajtó képviselői, tábornokok, tábornagyok, a VOKS elnöke, a Szovjetunió külügyminisztériumának vezető dolgozói, a külkereskedelmi minisztérium, a hadügyminisztérium, a közművelődési minisztérium dolgozói, a tudomány, a művészet munkásai, stb. előirányozni a gazdaságilag elmaradott országok technikai segélyalapja javára. Az Ukrán SzSzK kormánya 500.000, a Bjelorüsz SzSzK kormánya pedig 200.000 rubelt fog kiutalni az ENSz kibővített technikai segélyprogramja javára 1955-re. A továbbiakban a Lengyel Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság kormányainak képviselői tettek bejelentést: Lengyelország 300.000 zlotyt, Csehszlovákia pedig 500.000 koronát utal ki a technikai segélyalap javára. Az árucsereforgalom kerétei az elmúlt évhez viszonyítva kibővültek. A jegyzőkönyvet szovjet részről M. D. <Lizin, a Szovjetunió afganisztáni nagykövetségének kereskedelmi tanácsosa, Afganisztán részéről Mohammed Servar, a nemzetgazdaságügyi minisztérium mellett működő kereskedelmi ügyosztály vezetője és Hajú Mohammed, az Afganisztáni Nemzeti Bank ügyvezető elnöke írták alá. A Béke-Yilágianács javaslatai a béke-vilt'gmozgalom kulturális tevékenységére V. M. Molotov fogadta az amerikai ügyvivőt V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere november 29-én fogadta W. N. Walmsleyt, az Amerikai Egyesült Államok szovjetunióbeli ügyvivőjét és átadta neki a szovjet kormány memorandumát az atomenergia békés célokra való felhasználásáról. A szovjet kormány memoranduma válasz az Amerikai Egyesült Államok kormányának 1954. november 3-án Washingtonban Dulles által G. N. Zarubmnak, a Szovjetunió USA-beli nagykövetének átadott jegyzékére. A Német Demokratikus Köztársaság dolgozói a párisi egyezmények eiien Fogadás a moszkvai albán nagykövetségen A szovjet-afganisztáni kereskedelmi kapcsolatokról A Szovjetunió és a népi demokratikus országok segítsége a gazdaságilag elmaradott országoknak