Uj Szó, 1954. december (7. évfolyam, 291-316.szám)

1954-12-01 / 291. szám, szerda

4 «11 §10 "1954. decemSer 1; V. M. Molotov beszéde az esiropai országok konferenciáján (Folytatás a 3. oldalról.) rancsnoksága megszervezése terén, valamint további intézkedéseket is, amelyek lehetővé teszik nemze­teink békés munkájának megbíz­ható védelmét, határaink énnthe­tetlenségének biztosítását és a vé­delem biztosításán az esetleges ag­resszióval szemben. A szovjet kormánynak mély meg. győződése, hogy az e konferencián képviselt államok egyértelműen ar­ra törekednek, hogy hozzájárulja­nak az európai béke és kollektív biztonság megszilárdításához vala­mennyi állam számára, tekintet nél­kül társadalmi és állami rendsze­rükre. A békeszerető államoknak azon ban számolniuk kell azzal, hogy né­hány nyugati állam agresszív körei igyekeznek meghiúsítani az európai kollektív biztonsági rendszer meg­teremtését. Az utóbbi időben meg­erősödtek ezen államok arra irá­nyuló kísérletei, hogy a békére ve­szélyes katonai csoportosulásokat alakítsanak. Odáig mentek már, hogy fő katonai támaszukká az ö segítségükkel felújított német mili tarizmust igyekeznek megtenni. Ezért nem hagyhatjuk figyelmen kívül és nem becsülhetjük le azt a tényt, hogy a párizsi egyezmények ratifikálása új, fontos intézkedéseket követei meg a békeszerető államok megfelelő védelmi képességének biztosítására, valamint az európai béke megőrzésére és megszilárdítá sára. (Az Oj Szó kivonatosan már ismer­tette a Béke-Világtanács stockholmi ülésszakának záróokmányait. Vasárna­pi számunkban megkezdtük az ok­mányok teljes szövegű közlését. Az alábbiakban ismertetjük a béke-világ­mozgalom kulturális tevékenységére vonatkozó javaslatok" teljes szövegét.) A kulturális kapcsolatok az emberi civilizáció haladásának legfontosabb tényezői közé tartoznak: lehetővé te­szik, hogy a nemzetek kicseréljék legjobb értékeiket és kölcsönösen gaz­dagítsák egymás kultúráját. Ezeknek a kapcsolatoknak fejlődé­séhez kedvező légkörre, a béke légkö­rére van szükség. Ugyanakkor ezek a kapcsolatok befolyásolják a nemzet­közi helyzetet és megkönnyítik a köl­csönös megértést, a békés együttélés megvalósítását az összes országok kö­zött, tekintet nélkül társadalmi rend­szerükre. Az értelmiségnek különösen érdeke a kulturális kapcsolatok erősítése, mert munkájának alapvető szükség­lete azoknak a tapasztalatoknak, an­nak a tudásnak, azoknak a felfedezé­seknek kicserélése, amelyek szakte­rületén összegyűltek. Az értelmiség­nek ugyanakkor rendkívüli felelőssé­ge is az, hogy tehetségét a békéért és a biztonságért harcoló népek szol­gálatába állítsa. Sok író, művész, tudós és vallási személyiség emelte fel szavát már eddig is az utóbbi években a háborús hisztéria, a faji gyűlölet, a háborús uszítás ellen és szállt síkra a. békés együttműködésért. A népek azonban, amelyek az értelmiségben látják leg­jobban tájékozott képviselőiket, még nagyobb és tevékenyebb hozzájárulást várnak tói», azt akarják, hogy továb­bi körök is csatlakozzanak és erősít­sék a szoros kulturális együttműkö­désért folytatott közös tevékenysé­gei. A béke-világmozgalom feladata ösz­tönözni és támogatni az értelmiségiek­nek és az átlagembereknek ezt az erő­feszítését. Már eddig is jelentős sze­repet játszott abban a megmozdulás­ban, amely a kulturális kapcsolatok legutóbbi kiszélesedését lehetővé tette A béke-világmozgalom megalapítása óta állandóan világos és gyakorlati javaslatokat tett a háborús propagan­da elleni harcra, a nemzeti kultúra védelmére és megerősítésére. A nemzetközi feszültség enyhítésé­ért és a hidegháború befejezéséért az_ erőszak helyett a tényleges tárgya­lásokért, mint a kölcsönös biztonság alapjáért Eolyő harcban mindig is el­engedhetetlennek tartották a népek azoknak a sorompóknak lerombolását amelyeket mesterségesen emeltek kö­zéjük Ebben a küzdelemben az elmúlt évek jelentős sikereket hoztak. A néhány nyugati hatalom kor­mányai által hamarjában összeál­lított párizsi egyezmények nem ta­lálhatnak igazi támogatásra a nem­zeteknél, mert életérdekeik ellen és elsősorban a béke érdekei ellen irá­nyulnak. Ezekben az egyezmények­ben nyilvánultak meg három nyu­gati nagyhatalom agresszív tervei és katonai-politikai kombinációi, amelyekkel oly buzgón foglalkozott nemrégen a londoni és párizsi kon­ferencia. Az egyezmények elleni h'arc még csak most bontakozik ki. Ami a rrn javaslatainkat illeti, melyeknek célja az európai béke és kollektív biztonság biztosítása és melyeknek a békére veszélyes, a német militarizmus felújítására irányuló tervek helyett az a célja, hogy nemzetközi egyezményeket ér­jen el a német kérdésben mind a világbéke, mind pedig maga a né­met nép érdekében, ezek a javasla­tok egyre nagyobb támogatásra ta­lálnak Európa és az egész világ né­pei részéről. Erről szemléltetően tanúskodik az európai országok jelenlegi konfe­renciája. Ez a konferencia kétség­telenül fontos lépést fog jelenteni a kollektív európai biztonság rend­szerének megteremtéséhez vezető úton, annak a rendszernek meg­teremtésében, amelyet Európa és az egész világ népei támogatnak és elsőrendű fontosságú lesz az új vi­lágháború elhárítására. A Szovjetunió, Lengyelország. Csehszlovákia, a Német Demokra­A béke-világmozgalom örömmel lát­ja, hogy növekszik a kulturális együtt­működés a különféle szociális és po­litikai rendszerekben élő népek között Ez olyan formákban nyilvánul meg. mint például nagy színházi együttesek, zenekarok és tánccsoportok külföldi útjai, sportolók csoportjainak egyre gyakoribb kölcsönös látogatása, fil­mek, lefordított könyvek cseréje, mű­vészeti és gyermekművészeti kiállí­tások; a különféle, országok egyre számosabban képviseltetik magukat nemzetközi tudományos és szakmai értekezleteken; a kultúra különféle te­rületein dolgozó szakértők tartanak gyűléseket, hogy különleges problé­máikat a béke kérdésével kapcsolat­ban tanulmányozzák. A békemozgalom sok országban se­gítette és ösztönözte azokat a tevé­kenységeket, amelyek a nemzeti kul­túra fejlesztésére irányulnak és a nemzeti kultúra megvédésére olyan kísérletek ellen, hogy idegen kulturá­lis termékekkel fertőzzék meg azt. például olyan filmekkel, képesköny­vekkel és különféle kiadványokkal, amelyek az erőszakot, a háborút és a faji gyűlöletet hirdetik. Ezeknek a te­vékenységeknek egy része a nemzeti közvélemény tényleges kifejezőjévé fejlődött és pozitív eredményekkel járt. Ugyanakkor fokozódik az érdek­lődés a kultúra különböző formái iránt, például a népművészet iránt. E pozitív fejlemények ellenére azonban még mindig nagy akadályok tornyosulnak az igazi kulturális együttműködés előtt. Sok olyan tö­rekvés van, hogy a kulturális cserét az országok egy bizonyos csoportjára korlátozzák, vagy visszaéljenek vele, például a faji megkülönböztetés hir­detésére vagy a gyűlölet és a háború propagandájának terjesztésére hasz­nálják fel, vagypedig a történelem meghamisításának, az iskolák és a tan­könyvek mérgezett eszmékkel való át­itatásának eszközévé teszik. Ugyanakkor az országok egyrészé­ben nem ismerte fel eléggé világosan a békemozgalom, hogy mindezek a kérdések a békéért való harc szerves részét alkotják. Egyes országokban olyan irányzat mutatkozott. amely ezeket a kérdéseket a szakemberek ügyének tekintette és olyan szemé­lyekre vagy szervezetekre hagyta, amelyek kívül esnek a békemozga­lom körén. A békemozgalom egész munkája küzdelem a nemzetek közötti jó kap­csolatokért és kölcsönös megértésért a civilizáció védelméért és fejlődésé­ért. Ez a harc csak akkor lehet si­keres, ha a mozgalom minden ország­ban törődik a népnek ezzel az életbe­vágó érdekével. tikus Köztársaság, Magyarország, Románia, Bulgária és Albánia, va­lamint a többi baráti államok népei biztonsággal tekintenek előre. Az itt képvisel,! államok politikai és gyakorlati intézkedéseinek egy közös célja van: feltétlenül a nép érdekeit, a dolgozók érdekeit szol­gálni. Ez annyit jelent, hogy mindig elő kell segítenünk a nemzetek közötti béke és barátság szilárdítását. Töre­kednünk kell nemzeteink gazdasá­gának és kultúrájának tartós eme­lésére, ami a dolgozók életszínvona­lának egyre nagyobb emelkedését biztosítja a szocializmus országai­ban. A szocialista államoknak mind bel-, mind külpolitikája a nemzetek rendíthetetlen támogatására tá­maszkodik. A jelenlegi moszkvai konferencia azokkal a kérdésekkel foglalkozik, amelyek óriási fontosságúak nem­csak Európa nemzeteire, hanem a világbéke biztosítására is. A szovjet kormány annak a meg­győződésének ad kifejezést, hogy az európai béke és biztonság biztosítá­sáról tárgyaló moszkvai konferencia becsülettel teljesíti a nemzeteknek az európai béke s biztonság meg­szilárdítása érdekében való további egyesítésének feladatait. Ez a konferencia egyben hozzá­járul az egész világ békés erőinek további, még hatalmasabb egyesíté­séhez, A Béke-Világtanács a kulturális kapcsolatok gyors fejlődése érdekében a következőket ajánlja az országos békemozgalmaknak: A lehető legszélesebb körben és a nép minden rétegében folytatni az ak­ciót a csereforgalom fokozásának mindennemű akadálya ellen, mint pél­dául a vízumok megadásának megta­gadása, nemzetközi értekezletek és találkozók megtartásának megtiltása, kulturális kiadványok terjesztésének betiltása stb.; tovább szorgalmazni és fejleszteni a széleskörű akciót az erőszak, a há­ború és a faji gyűlölet nyílt vagy bur­kolt, közvetlen vagy közvetett pro­pagandája ellen, nyilvánuljon az meg újságokban, könyvekben, rádióadások­ban, filmekben, képeskönyvekben, vagy bármilyen más közlési eszköz útján; a lehető legszélesebbkörű tevékeny­séget fejteni ki a tudomány emberte­len és gyűlöletes felhasználása, a tu­dományos kutatások szinte teljesen a pusztítás érdekében való kiaknázása ellen; ösztönözni és támogatni a békés együttélés és együttműködés ügyét szolgáló kulturális csere minden for­máját; támogatni minden olyan megmozdu­lást, amely a nemzeti kultúra védel­mét és fejlesztését szolgálja, vagy a népművészet és a sport terén való kapcsolatok javítását; minden úton-módon előmozdítani írók, filmszakemberek, zenészek, fes­tők, pedagógusok és tudósok összejö­veteleit és találkozóit, amelyeken a béke ügyével kapcsolatban vitatják meg különleges problémáikat; a nép minden rétegében, de különö­sen a tanítók között ösztönözni és tá­mogatni olyan mozgalmakat, amelyek­nek célja megvédelmezni a gyermekek nevelését a háborús politika hatásá­tól, az egészségtelen eszméknek és érzéseknek az iskolába való becsem­pészésétől, a durvaság, az erőszak és a faji gyűlölet befolyásától, és ugyan­akkor erősíteni a más népek iránti megértés és barátság szellemét. A tapasztalat azt mutatja, hogy a fent megjelölt célok elérését nagy mértékben szolgálta a Béke-Világta­nács két kezdeményezése: a nagy kulturális évfordulók megünneplése és a nemzetközi békedíjak. A nagy kulturális évfordulók meg­ünneplése, amelyet a Béke-Világtanács javasolt, az elmúlt három évben hoz­zájárult ahhoz, hogy a népek nagyobb tisztelettel nézzék más nemzetek kul­turális eredményeit és szorosabban tömörüljenek saját közös hagyomá­nyuk védelmére. Ezek az ünnepségek igen széles körben és minden rétegre kiterjedően folytak le. A Béke-Világtanács hangsúlyozza ezeknek az ünnepségeknek nagy fon­tosságát. Igeri változatos tevékenység­re nyújtanak módot rrlind az írók, művészek, tudósok és értelmiségi em­berek között, mind általában az egész lakosság között. A tanács azt ajánlja az országos békemozgalmaknak, hogy a nemzetközi testvériség szellemében még nagyobb arányokban és a legvál­tozatosabb formákban szorgalmazza a nagy évfordulók megünneplését, el­sősorban azáltal, hogy akadémiai, tu­dományos, szakmai és tömegszerveze­teket bírjon rá a részvételre. A Béke-Világtanács által alapitotr nemzetközi békedíjak lehetővé tették a népeknek, hogy írókat, művészeket és tudósokat tüntessenek ki olyan művekért, amelyek nagy emberi ér­tékkel rendelkeznek és a béke ügyét szolgálják. A Béke-Világtanács azt ajánlja az országos békemozgalmaknak, hogy a Az utóbbi napokban a Német De­mokratikus Köztársaság területén különféle üzemek dolgozói gyűlése­ket tarLottak, ahol a résztvevők egységesen tiltakozásukat fejézték ki a párizsi egyezmények ellen és határozottan felléptek a bonni mi­litaristák háborús tervei ellen. November 27-én, szombaton a Bergmann-Borsig kultúrházban né­hány száz berlini fémmunkás jöt; össze, hogy megtartsák összberlin 1 konferenciájukat. A konferencia résztvevőit Fritz Jämcke, a berli­ni fémmunkások szakszervezetének alelnöke üdvözölte. Beszédében ki­fejtette, hogy a militarizmus és 3 londoni és párizsi egyezmények el­leni harc minden ember ügye párt­különbség nélkül. A konferencia végén a fémmunkások határozatot fogadtak el, amelyben leszögezték a nyugatberlini fémmunkások fő gazdaságig követeléseit. Berlinben a grafikai ipar dol­gozói megtartották konferenciáju­November 29-én M. Prifti, az Albán Népköztársaság szovjetunióbeli nagy­követe Albánia fölszabadulásának 10. éves évfordulója alkalmából fogadást rendezett. A fogadáson részt vettek: M. M. Kaganovics, V- M. Molotov, M. G. Per­vuhin, M. P. Taraszov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének alel­nöke, V. T. Lacis, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa nemzetiségi szovjetjei­November 26-án New Yorkban ösz­szeült a gazdaságilag elmaradott or­szágok technikai segélyezésével fog­lalkozó ötödik ENSz-konferencia, hogy megtárgyalja a kibővített technikai segélyprogram finanszírozásának kér­dését. Az eljárási kérdések megvitatása után megkezdődtek a konferencián részvevő országok küldötteinek felszó­lalásai. A Szovjetunió képviselője felszólalá­sában bejelentette, hogy a Szovjet­unió kész 1955-ben négymillió rubelt A sikeres tárgyalapok befejezése képpen november 28-án Kabuléban aláírták a Szovjetunió és Afga­nisztán közötti, a jövő evi áru­csereforgalomról szóló jegyzőköny­vet. A jegyzőkönyv értelmében a Szovjetunió többek között kőolaj­termékeket, ércet, cukrot, gyapot­fonalat, autókat és gyógyszert szál­lít Afganisztánba Afganisztán gyapjút, gyapotot, nyersbőrt, szá­rított gyümölcsöt és olajosmagva­kat exportál a Szovjetuniónak. nemzetközi békedíjakat ismertessék' a néppel, szervezzék meg a díjazot­tak ünneplését és műveik méltatását, . fejtsék ki ezeknek a díjaknak jelen­tőségét és értelmét, mert ezek a dí­jak jelentik az eleven kapcsolatot a népek és azok között, akik a népek békevágyának hivatott szószólói. A népek egyre félreérihetetlenebbül adnak hangot annak az óhajuknak, hogy megismerjék egymást, hogy ki­cseréljék, ami egymás kultúrájában a legértékesebb és hogy a kölcsönös megértésnek .olyan légkörét hozzák létre, amely kedvez a békés együtt­működésnek A Béke-Világtanács is­mét felhívja a béke összes barátait, hogy minden erejükkel álljanak e cél elérésének szolgálatába. Határtalan ki­látások tárulnak elénk. Dolgozzunk tehát tántoríthatatlanul, hogy valöság­ga tegyük őket. kat. Az elfogadott akciótervben a konferencia részvevői kötelezték magukat, hogy nem fognak kinyom­tatni háborús anyagot és selejt­irodalmat. Az akcióterv tcbb gaz­dasági követelményt is tartalmaz­Erről a konferenciáról a karlsru­hei szövetségi bíróságnak táviratot küldtek, amelyben tiltakoznak a Német Kommunista- Párt ellen folytatott eljárás ellen­Hasonlóképpen zajlott le a ber­lini tudósok, művészek és pedagó­gusok gyűlése is. Alfred Meusél és dr. Arnold Zweig író beszédeikben újból rámutattak a párizsi egyez­mények veszedelmes voltára. Az együttesen elfogadott határozatban a kulturális dolgozók kiemelik, hogy az áldatlan fejlődésnek egyet­len ellenszere Nyugal-Németország­ban, ha- tárgyalnak a német kér­dés békés megoldásáról és az eu­rópai kollektív biztonsági rendszer megvalósításáról. nek elnöke, az OSzSzSzK miniszterta­nácsának tagjai, az Ukrán SzSzK, a Fehérorosz SzSzK, a Litván SzSzK, és a Szovjetunió számos minisztere, a sajtó képviselői, tábornokok, táborna­gyok, a VOKS elnöke, a Szovjetunió külügyminisztériumának vezető dolgo­zói, a külkereskedelmi minisztérium, a hadügyminisztérium, a közművelődé­si minisztérium dolgozói, a tudomány, a művészet munkásai, stb. előirányozni a gazdaságilag elmara­dott országok technikai segélyalapja javára. Az Ukrán SzSzK kormánya 500.000, a Bjelorüsz SzSzK kormánya pedig 200.000 rubelt fog kiutalni az ENSz kibővített technikai segélyprogramja javára 1955-re. A továbbiakban a Lengyel Népköz­társaság és a Csehszlovák Köztársaság kormányainak képviselői tettek beje­lentést: Lengyelország 300.000 zlotyt, Csehszlovákia pedig 500.000 koronát utal ki a technikai segélyalap javára. Az árucsereforgalom kerétei az elmúlt évhez viszonyítva kibővül­tek. A jegyzőkönyvet szovjet részről M. D. <Lizin, a Szovjetunió afga­nisztáni nagykövetségének kereske­delmi tanácsosa, Afganisztán ré­széről Mohammed Servar, a nem­zetgazdaságügyi minisztérium mel­lett működő kereskedelmi ügyosz­tály vezetője és Hajú Mohammed, az Afganisztáni Nemzeti Bank ügy­vezető elnöke írták alá. A Béke-Yilágianács javaslatai a béke-vilt'gmozgalom kulturális tevékenységére V. M. Molotov fogadta az amerikai ügyvivőt V. M. Molotov, a Szovjetunió kül­ügyminisztere november 29-én fo­gadta W. N. Walmsleyt, az Ame­rikai Egyesült Államok szovjet­unióbeli ügyvivőjét és átadta neki a szovjet kormány memorandumát az atomenergia békés célokra való felhasználásáról. A szovjet kormány memorandu­ma válasz az Amerikai Egyesült Államok kormányának 1954. no­vember 3-án Washingtonban Dul­les által G. N. Zarubmnak, a Szov­jetunió USA-beli nagykövetének át­adott jegyzékére. A Német Demokratikus Köztársaság dolgozói a párisi egyezmények eiien Fogadás a moszkvai albán nagykövetségen A szovjet-afganisztáni kereskedelmi kapcsolatokról A Szovjetunió és a népi demokratikus országok segítsége a gazdaságilag elmaradott országoknak

Next

/
Oldalképek
Tartalom