Uj Szó, 1954. december (7. évfolyam, 291-316.szám)

1954-12-31 / 316. szám, péntek

1954. december 19. j

snso , . * Harriot: Fei keil használni minden lehetőséget a Kelettel valé tárgyalásra! A francia nemzetgyűlés december 29-i ülése A francia nép a legtömörebb egységben harcol Nyugat-Németország felfegyverzése ellen Egész Franciaországból érkező hírek azt mutatják, hogy a francia népnek a párizsi egyezmények ellen folyó harca a legtömörebb egységben zajlik le. A 10.350 lelket számláló Véziérs északfrancia városban a lakosság több mint 90 százaléka az egyezmények ellen és a négyhatalmi tárgyalások azonnali megkezdése mellett foglalt állást. A keresztény szakszervezet és a CGT szervezet, amelyben a bresti katonai kikötő arzenálja alkalmazottainak több mint 93_ százaléka van megszervezve, közös táviratot küldött Finisterre megye parlamenti képviselőinek. Felhívják a képviselőket, hogy a párizsi egyezmények ellen szavazzanak. Savoye megyéből hat szocialista községi e'őljáró küldött képviselőinek hasonló értelmű táviratot. Brifford, a Haute Savoye megyében megválasztott szocialista képviselő Gran-Grevier városka szocialista és kommunista szervezetétől üdvözlő táviratot kapott: mindkét szervezet örömmel üdvözli abból az alkalomból, hogy a londoni és párizsi egyezmények ellen szavazott és. felhívja, hogy tartson ki Németország felfegyverzése elleni harcában. Németország Jelfegyverzése elleni tiltakozó táviratot küldtek a nemzetgyűlésnek Renhes város tanácsosai, a szocialista Bourdais és a kommunista Rio, valamint Bord-St.-Louis délfranciaországi város városi tanácsosa, a szocialista Paul Faure, aki majdnem 50 éve tagja már a szocialista párt* nak. André Marlier, a Nord megyei Condé-sur-Escaut város szocialistapárti városi tanácsosa, aki az EVK ellen Párizsban tiltakozó bányászküldöttség tagja volt, kijelentette: „A londoni és párizsi egyezmények ellen vagyok. Minden bányász — a Thiers, Lagrange bányák alkalmazottai, a szocialista párt tagjái — ugyanezt a nézetet vallják. A Condé-sur-Escaut-beli többi barátaikkal együtt egyetértenek a szocialista, képviselőkkel, akik az egyezmények ellen szavaztak. Szolidárisak vagyunk velük és felhívjuk az összes többi szocialista képviselőket, elsősorban Coutantot, a mi vidékünk képviselőjét, hogy utasítsák vissza az egyezményeket." Keddan Marseilleből a Bouches-dú Rhone megyének már 113-ik küldöttsége indult útnak. Németország újrafelfegyverzése elleni tiltakozásuk jeléül a suresnesi Saurer-üzem alkalmazottai kedden megszakították a munkát. Ugyanez történt a st. denisi villamosmüvek reggeli váltásánál és a párizsi Arbaric nevű üzemben. Az ossunei Morana-üzemben a munkát félbeszakították és a nemzetgyűlésnek tiltakozó táviratot küldtek. A Nordmegyei Marly-i Wagon Lits társaság dolgozóinak 90 százaléka egyórás tiltakozó sztrájkban vett részt. Huszonhéttagú küldöttséget választottak, hogy átadja tiltakozó határozatukat a I nemzetgyűlésnek. A íranciaországra gyakorolt angol nyomás felbőszítette az angol munkáspárti képviselőket A francia nemzetgyűlés december 29-i ülését helyi időszámítás szerint 16 órakor kezdte. Néhány órává

1 az ülés megkezdése eiőtt a rendőrség és a „köztársasági biztonsági alakulatok" szerveinek több osztagát összpontosították a Bourbon-palota környékére. A kora reggeli óráktői kezdve özönlik a francia parlament épületéhez a dolgozók küldöttségeinek sokasága, amelyek követelik a képviselőktől, hogy a német militarizmus feltámasztásának tervét utasítsák vissza. Az ülés megkezdésének időpontjában a nemzetgyűlés épületének bejárata előtt hatalmas néptömeg gyülekezett, amely igyekezett bejutni az ülésterembe. Az újságírók és a közönség részére fenntartott helyeket teljesen betöltötték. Az" ülés napirendjén két szavazás szerepelt a* Mendes-France . minisztereielnök által előterjesztett bizalmi kérdésekről. Az első bizalmi kérdés n miniszterelnök azon követelésével kapcsolatban van feltéve, hogy a párizsi egyezmények ratifikálása törvényjavaslatának december 24-én elvetett első cikkelyét hagyják jóvá. Ez a cikkely, a „nyugat-európai unió" létesítését a felfegyverzett Nyugat-Németország részvételével és az úgynevezett „európai fegyveres övezet" megszervezését tartalmazza. Mendes-France minden' eszközzel arra törekedve, hogy ennek a cikkelynek jóváhagyását elérje, úi. törvényjavaslat . formájában terjesztette azt elő. A törvényjavaslatban ieplezésül néhány másodrangú intézkedés szerepel. Mendes-France mindezt „egyetlen cikkely" formájában terjesztette elő, így kérve annak ' jóváhagyását. A második bizalmi kérdést a párizsi egyezmények ratifikálására vonatkozó egész törvényjavaslattal kapcsolatban terjesztették elő, beleszámítva Nyugat-Németországnak az északatlariti tömbbe való felyételéről szóló második törvénycikkelyt, valamint a nyugat-németországi „megszállási rendszer megszüntetését" tárgyaló harmadik szakaszt és Palewskinek az összes párizsi egyezmények ratifikációs iratainak egyidejű kicserélésére vonatkozó pótjavaslatát. Amint párizsi politikai és újságírói köröüben hangsúlyozzák, Mendes-France a bizalmi kérdés felvetésével befolyásolni akarta a nemzetgyűlés képviselőit olyan irányban, hogy v hagyják jóvá a párizsi egyezményeket. A nemzetgyűlés ülésének megkez- December 28-án Párizsban a téli kerékparversenypályán nagy tiltakozó gyűlést tartottak Nyugat-Németferszág felfegyverzése ellen. A gyűlés részvevőinek ezrei szívélyesen üdvözölték ] a francia békevédő bizottság, az általános szakszervezet, Franciaország Kommunista Pártja, az ellenállási mozgalom volt részvevői szövetségének és más demokratikus szakszervezeteknek képviselőit, akik az elnökségi emelvényen foglaltak helyet. A gyűlésen felszólaltak: Roland Etienne, a MRP, vosges-megyei szövetségének alelnöke, Deville, a radikális szocialista párt Meurthe et Moselle megyei szövetségének alelnöke, Alain le Lé:ip, az- Általános Szakszervezeti Szövetség főtitkára, Bellgue szocialista képviselő, a Dordogne-megyei főtanács tagja, Jacques Chatanier, a „Quinzain" című katolikus lap főszerkesztője, Raymond Guyot, Franciaország Kommunista Pártja politikai irodájának tagja, dé Chambrun képviselő, a haladó köztársaságiak szövetségének tagja és mások. Felhívták a francia népet az összes erők egyesítéséré, hogy a nemzetgyűlés képviselőit kényszerítsék a párizsi egyezmények visszautasítására és arra, hogy a kollektív biztonság rendszerének létesítése által az európai béke biztosítása útján haladjanak. Alain le Léap rámutatott arra a veszedelemre, amelyet a felfegyverzett Nyugat-Németórszág jelent majd Franciaország számára, ha, NyugatNémetország atomfegyverrel fog rendelkezni. Azt mondotta: Országunk énemzetünk létéről vagy -nemlétéről van szó. A francia parlament nagy válaszdése előtt a parlamenti csoportok öszszejövetelt tartottak, amelyen kijelölték azokat a képviselőket, ükiknek a vita során fel kell szólalniok. A nemzetgyűlés december 29-i ülésének kezdetén a procedurális kérdés körül vita támadt. Lebon képviselő tagadta a külpolitikai bizottság határozatának törvényességét, amely bizottság december 28-1 éjjeli ülésén egy szótöbbséggel elfogadta MendesFrance „egy cikkely" formájában i'óterjesztett „új" törvényjavaslatát. Lebon kijelentette, hogy nem tudott a bizottság ülésének összehívásáról és éppen ezért nem is volt j,>len az ülésen. Hozzáfűzte, hogy ha jelen lett volna az ülésen, az új törvényjavaslat ellen szavazott volna. Le Troquer, a nemzetgyűlés elnöke elutasította Lebon indokolását és ragaszkodott ahhoz, hogy folytassák a kormány által felvetett bizalmi kérdés vitáját. Leon Noel képviselő visszavonta pótindítVányát, amelyet Meades-F-rance a párizsi egyezmények ratifikálási törvényébe felvett. Leon Noel pőtinditványa két albizottság megalakítására vonatkozott mind a nemzetgyűlésben, mind a köztársasági tanácsban, amely albizottságoknak az egyezmények megvalósítását kellene „ellen őrizniök". Ezzel kapcsolatban több képviselő, többek közeit Quilici és Kriegel-Valrimont kijelentette, hogy a bizalmi kérdés felvetése most már teljesen új megvilágításban mutatkozik. L képviselők rámutattak arra, hogy a ratifikálásra vonatkozó javaslat nvst már új formát ölt, tekintettel arra, törölték Noel pótindítványat. A képviselők azt kívánták, hogy a bizalmi kérdésről szóló szavazást 2-1 órával halasszák el. Daniel Mayer, a külügyi bizottság elnöke és Le Troquer képviselő erélyesen állást foglalt a szavazás elhalasztása ellen." Ezután Aumeran tábornok, független köztársasági képviselő beszélt a szavazás indokairól. Aumeran tábornok kijelentette, hogy Nyugat-Németország felfegyverzése óriási veszélyt jelent, mert új háború kitörését vonja maga után és hogy az USA Franciaországot a kalandok útjára tereli. Loustaunau-Lacau felhívta a képviselőket és a miniszterelnököt,. hogy hagyják jóvá az ő „egyetlen cikkelyre" vonatkozó módosító indítványát, melyet december 28-án terjesztett tás előtt áll: vagy a tárgyalások útjára lép, amely lehetővé tenné a katonai kiadások csökkentésével javítani a dolgozók anyagi helyzetét, emelI ni a béreket, segélyeket és jövedelmeket, építeni lakásokat és iskolákat, vagy Németország felfegyverzésének útjára .lépni, ami elkerülhetetlenül az európai és a világbéke veszélyeztetését jelentené. Le Léap hangsúlyozta a franciaszovjet barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződés jelentőségét Franciaország biztonságának biztosítása szempontjából és megjegyezte: „Azokat, akik Németország felfegyverzése mellett fognak szavazni, népünk Franciaország érdekei árulóinak fogja tartani." Bellgue, a francia szocialista párt legrégibb tágjainak egyike, beszédében élese'n elítélte ama szocialista képviselők álláspontját, akik a párizsi egyezmények ratifikálása mellett vannak. Azt mondotta: A német munkásosztály a militarizmus ellen harcai. A német szociáldemokrata párt nem akarja országának felfegyverzését. Éppen ezért vagyok ma ellene Németország felfegyverzésének. Bellgue hangsúlyozta, hogy a párizsi egyezmények kezdeményezői a német imperializmust a Szovjetunió elleni harcra törekednek felhasználni, amelynek népei békés és építő munkával foglalkoznak. Raumond Guyot, Franciaország Kommunista Pártja politikai irodájának I tagja arról a felelősségről beszélt. | amely azon francia képviselők vállán 1 nyugszik, akik a párizsi egyezmények elő és amely a Szovjetunióval megtartandó tanácskozásokra vonatkozik, még mielőtt a párizsi egyezmények érvénybe lépnenek. „Emlékeztetni kell szövetségeseinket arra, hogy nemcsak nekik vannak komoly gondjaik, hanem nekünk is" — jelentette ki Loustaunau-Lacau. Eduard Herriot, a nemzetgyűlés tiszteletbeli elnöke kijelentette, hogy teljes mértékben fenntartja mindazt, amit az előző nemzetgyűlési ülésen mondott. Herriot Mendes-France felé fordult és ezt mondta: „Ma önnek teljes szabadsága van a kelettel való tárgyalásra, de holnap ehhez már NyugatNémetország beleegyezését kell kérnie". Herriot így folytatta: „Ez a helyzet engem nagyon nyugtalanít és kijelentem, hogy fel kell használni minden lehetőséget. Tíz évvel ezelőtt szerződést írtunk alá, amelyben arról van szó, hogy Franciaország sohasem lép semmiféle koalícióba, amely a Szovjetunió ellen irányulna. Egész életemen keresztül harcoltam és harcolni fogok Franciaország nemzetközi kötelezettségeinek teljesítéséért. Lelkiismeretem most nagyon nyugtalan." A nemzetgyűlés ülése tovább folyik. • V" Amint a France Presse ügynökség jelentéséből kitűnik, a francia nemzetgyűlésben további kísérletet tettek arra, hogy befolyásolják a képviselőket oly irányban, hogy szavazzák meg a párizsi egyezmények ratifikálását. Mintegy húsz, különféle burzsoá párthoz tartozó • képviselő határozati javaslatot terjesztett a nemzetgyűlés elé. Azt kívánják, hogy e- javaslatot szavazzák meg a párizsi szerződések vitájának befejező részében. A javaslat azt a követelést tartalmazza, hogy a nemzetgyűlés mondja ki, hogy „egyetért az atlanti szövetség tagjai szolidaritásának megőrzésével", Nyugat-Európa egységének megszilárdításával, „a nemzetközi feszültségnek diplomáciai úton való enyhítésére irányuló állandó törekvéssel, és rögtön, mihelyt elvégzik a szükséges, előkészítő munkálatokat, a négyhatalmi értekezlet összehívásával." „A nemzetgyűlés — mondja a javaslat — ismételten kijelenti, hogy szilárdan elhatározta, hogy mindent megtesz a végleges béke biztosítására a fegyverkezés egyidejű és ellenőrzött csökkentésével." ratifikálása mellett szavaznak. Hangsúlyozta: „Szükséges, hogy azok a képviselők, akik szavazatukkal Oradour hóhérjainak kezébe fegyvert adnak, tudják meg, hogy a népharag súlyosan nehezedik rájuk a revansista Németország felfegyverzésének gondolatánál. Nyíltan kijelentjük, ezek a képviselők nem remélhetik, hogy eíjárásuk igazolást nyerjen. Amikor a nép és a béke elleni gaztettről van szó, amikor gyermekeink, családjaink és Franciaországunk sorsáról döntenek, akkor semmi sem nyerhet igazolást." A gyűlés részvevőit levélben köszöntötte 'Paul Boncour, a francia kormány volt miniszterelnöke, Pierre LeÍ

on szocialista köztársasági képviselő, eo Hámon, a köztársasági tanács tagja, Gaschard és Merle írók, valamint más jelentős közéleti tényezők. A Vatikán nyomása a francia MRP pártra A „Daily Mail" című angol lap európai kiadása hírt közöl arról, hogy a Vatikán a párizsi apostol nuncius és a francia bíborosok közvetítésével nyomást gyakorol az MRP francia katolikus pártra, hogy a párizsi egyezmények ratifikálása mellett foglaljon állást. * * * A France Presse ügynökség jelentése szerint az MRP párt vezetői a „Daily Mail" című lap közlését cáfolják. A „Daily Worker" című angol lap parlamenti tudósítója írja, hogy sok munkáspárti képviselőt felbőszített az a nyomás, amelyet a brit kormány gyakorol Franciaországra, hogy elérje a párizsi egyezmények Ratifikálását. A tudósító azt írja, hogy az alsóház a karácsonyi szünet után január 2ő- én ül össze, amikor is Eden a munkáspárti képviselők löbb kérdésre lesz kénytelen válaszolni, akik Nyugat-Németország felfegyverzése ellen vannak. Egyes munkáspárti képviselők a munkáspárt parlamenti est portjának külön ülését taitják szükségesnek arra, hogy megtárgyalják az Edennel szembeni bizalom kérdését. Sok képviselőt felháborított Eden eljárása, aki megvárta, míg a parlament Az amerikai újságok és egyes megfigyelők állandóan foglalkoznak a francia nemzetgyűlés szavazásainak eredményeivel a párizsi egyezmények ratifikálásával kapcsolatban és kénytelenek elismerni, hogy mind a párizsi egyezmények, mind Mendes-France kormányának politikája nem élvezi a francia nép támogatását. A „New Ybrk Times" párizsi tudósítója írja: „Senki sem láthat Párizsban valami nagy egyetértést Mendes-France külpolitikájával, amikor a december 28-i szavazáson MendesFrance 38 szavazatnyi többséget kapott a képviselőházban, amelynek 627 képviselője van." A „Newyork Times" című lap tudósítója megjegyzi, hogy „az európai védelmi közösség" javaslatának elutasításánál „Mendes-Francet fölhívták, hogy dolgozzon ki egy új tervet, amely biztosítja a „széles nemzeti egységet". Mendes-France-nak azonban nem sikerült elérnie a „széles nemzeti egységet". Mendes-France-nak rá kellett jönnie, hogy az a változás, amelyet ő ajánl (a párizsi egyezmények) éppen olyan éles ellenzést vált ki a francia nemzetgyűlésben, mint amilyent kiváltott az európai védelmi közösség." A „Newyork Times" című újság további hírében azt írja, hogy ázt a többséget, amelyet Mendes-France kormánya december 27-én kapott, „csupán London és Washington fenyegetései biztosították." A „Newyork Times" közli párizsi tudósítójának, Sulzbergernek jelentését, aki elismeri, hogy a december 27-1 bizalmi szavazás nem jelenti azt, hogy a franciák beleegyeznek Nyugat-Németország felfegyverzésének politikájába. Sulzberger ezt írja: „Teljesen ferde volna úgy értékelni a december 28-i éjszakai szavazást, hogy ez azt jelenti, mintha Franciaország megváltoztatta . volna általános véleményét a németek felfegyverkarácsonyi szünidőre ment és csak azután hozta nyilvánosságra azt a nyilatkozatát, amellyel a francia parlament tagjaira nyomást gyakorolt. „A munkáspárti képviselők — írja a tudósító — elégedetlenek azzal, hogy a brit kormánynál már úgyszólván szokássá vált, hogy akkor áll elő a legfelháborítóbb nyilatkozatokkal, amikor a parlament már szabadságra ment: a Franciaországhoz intézett fenyegetések szolgálnak utolsó például erre. Eden sokat beszél a „szabad választásokról" és a „más államok belső ügyébe való be nem avatkozásról". Azonban nehezen található jobb példa a beavatkozásra, mint éppen ez az eset." zésével kapcsolatban". A tudósító megjegyzi, hogy „sem az ország, sem a képviselők nincsenek elragadtatva Nyugat-Németország felfegyverzésétől I és hogy Franciaország nem hajlandó a németekre fegyvereket bízni." A „Daily Mirror" című újság szerkesztőségi cikkében kritizálja az amerikai hírszerző szolgálat szerveit, hogy t. i. „minden esemény (az USA-t) készületlenül talál bennünket". „A kongresszus tagjainak és a közvéleménynek az volt a véleménye, hogy Németország felfegyverzésének amerikai programját Párizsban örömmel fogják fogadni" — írja az újság. „Azonban az a helyzet, hogy a francia nemzetgyűlés MendesFrance-t mindjárt az első szavazásnál magára hagyta". A „Newyork Times" katonai tudósítója azt nehezményezi, hogy a francia parlamentnek semmilyen szavazása nem rejti el azt a valóságot, hogy Franciaországban nagy aggodalmakat kelt Nyugat-Németország felfegyverzése. , Az olasz közvélemény a párizsi egyezmények ellen A nápolyi tartományban levő Torredell'Annunziata városban a polgárok nagy többsége egy beadványt írt alá Nyugat-Németország felfegyverzése ellen és az összeurópai kollektív biztonsági rendszer megalakítása érdekében. Hasonló nyilatkozatot írtak alá Bologna városában több üzem munkásai és a városi és tartományi önkormányzat hivatalnokai. Nyugat-Németország felfegyverzése ellen nyilatkozott a Rovigo tartományban levő Villamarzana városi tanácsa, amelynek tagjai kommunistákból, szocialistákból, szociáldemokratákból, kereszténydemokratákból és liberálisokból állnak. Francia közéleti tényezők Nyugat-Németország felfegyverzése ellen Az amerikai újságok a francia nemzetgyűlésben folyó vitáról