Uj Szó, 1954. december (7. évfolyam, 291-316.szám)

1954-12-24 / 311. szám, péntek

1954. december 19. j s nso , . * Télen is folyik a munka építkezéseinken A februári győzelem és a Malinovsky utca sarkán 143 család számára ha­talmas lakástömb éplil. Az építkezésen az Augusztus 29. csoport 35 tagú komplex ciklikus módszerrel dolgozó brigádja dolgozik, amelyet Török Pál Munkaérdemrendes, a Szlovák Nemzeti Tanács képviselője vezet. A csoport két és fél év alatt már több mint ezer lakást épített fel. Török Pálnak kép­viselővé választása a brigád tagjait még intenzívebb munkára serkentette. Mostani munkahelyükön felajánlották, hogy három hét alatt végzik el a falak vakolását. Az első hét eredményei — amikor 270 százalékra teljesítették a tervet — megteremtették a felajanlás teljesítésének előfeltételeit. A cso­port tagjait semmiféle akadály nem akadályozhatja meg feladataik teljesí­tésében. Az eddig tett intézkedések lehetővé teszik, hogy az idei télen még 20 fokos hidegben is dolgozhatnak. Képünkön a munkacsoport tagjai Máteki Imre és Török István az E-blokk első emeletének vázét rakják le. A feladatok teljesítéséért Az év vége közeledtével a rozsnyói vasércbányák Rudna üzemének dolgo­zói is fokozottabb igyekezettel dolgoz­nak a feladatok teljesítésén. Az elmúlt versenyszakaszban a legjobb teljesít­ményt érte el Teknős József, aki tervét 140 százalékra teljesítette. Szép ered­ményeket értek el Vanyó András, Ke­rekes Lajos és még sokan mások, akik szintén magasan túlteljesítették nor­máikat. Pásztor András, Rudna Teljesítették az évi tervet Jozfef Pucík mérnök, 'vegyiipari mi­niszter levélben közölte Antonín Zá­potocky köztársasági elnökkel, hogy a vegyiipar az évi teljes termelési tervet december 21-én teljesítette, Az évi tervet a vegyiipar üzemeinek nagy­Tésze teljesítette az említett napig, többek közt a záluzi-u-mosti Sztálin­Üzem és a bratislavai Juraj Dimitrov­üzem, továbbá a pardubicei keletcseh­országi vegyiüzem, az ostravai Urkxov nemzeti"vállalat és a sviti Chemosvit nemzeti vállalat. A vegyiipari dolgozók teljes felelős­ségérzettel készülnek 1955-ben a ve­gyiipar elé tűzött nagy feladatok tel­jesítésének biztosítására. Lucia-bánya dolgozóinak példáját kö­vetve — akik a szepesi vasércbányák dolgozói közül elsőnek teljesítették az évi fejtési tervet — a szloyjnkai bá­nyászok is jelentették az évi terv tel­jesítését. A fejtési terv teljesítéséhez szükséges utolsó tonna vasércet ked­den, december 21-én szállították a felszínre. így becsületesen teljesítették a moszkvai konferencia tiszteletére tett felajánlásukat. Az év folyamán a fej­téseken legjobban kitűntek Nóvák Jó­zsef, Varecha Mihály, Mnyiha, Szeman és Kiszela elvtársak csoportjai, a vá­gathajtásban pedig Mazura, Haluska és más bányászcsoportok. * * * Kedden, december 21-én a kuncsicei Klement Gottwald új kohóüzem cső­hajlító műhelyének dolgozói teljesítet­ték az évi terv utolsó feladatait is. Jó munkájukkal az év folyamén 1,500.000 koronával csökkentették a termelesi' költségeket. ^Szebb, jobb jövőnk építője — Minden rendben van. — E pár szóval ás baráti kézszorí­tással adja át á szolgálatot ponto­san 1-1 órakor Löketben, a Karlo­vy Vary-i kerület egyik [kisváro­sának vízierejű villany ár ám-fej­lesztő telepén Jaroslav Dobner gépész Mihalik Zoltánnak. Miha­lik Zoltán beszél-beszél ugyan csehül, de azért legjobban mégis csak magyarul fejezi ki magát. A műszak lejártával esti 22 óra­kor, ugyanilyen barátságosan ad­ja át Mihalik elvtárs a szolgálatot Franz Merznek, aki viszont né­met nemzetiségű. Hármuk közül ő a legidősebb és 35 éve megsza­kítás nélkül végzi munkáját ezen a telepen. Cseh, magyar, német gépész a cseh határvidéken példás egyetértésben végzi munkáját. Egyik a másikkal alig beszél, hisz műszakonként váltják egymást, de mindhárom kiváló dolgozó és ernyedetlen szorgalmuk, fényes eredményük nagy hasznára van az országnak. Ha egyikük szabad­ságra, rekreációra megy, a másik kettő szó nélkül ledolgozza a 12 órára megnyúlt műszakot. Mihalik Zoltán, ez a tömzsi, min­dig jókedélyű, fürge kis ember, roppant szereti szakmáját. Meg­győződtem erről már a nyári rek­reáción, amit a Beszkídek sűrii, fenyvesekkel övezett vadregényes hegyvidékén, a szokatlan elnevezé­sű „Anyámasszony" szakszerveze­ti üdülőtelepén töltöttünk. Ha együtt voltunk, legszívesebben a munkájáról, a löketi áramfejlesz­tő-telepről és a louCki porcelánt: gyárról beszélt. Mihalik Zoltán ugyanis nemcsak villanytelepi gé­pész, hanem brigádos alapon, mint villanyszerelő a közelben lé­vő Bohemia porcelángyárban is dolgozik, ahol a világítás és 170 villanymotor gondját viseli. Itt vagyok most Mihalik elv­társsal a ' löketi villanytelep gép­Házában. A magam szemével győ­ződtem meg róla, milyen maga­biztosan végzi felelős munkáját. Lángoló szeméből kiolvasom, hogy ha még szigorúbb elbírálás alap­ján választanák ki a. rekreánsokat 1955-ben, Mihalik elvtárs akkor is jogot formálhatna 14 napi csalá­di üdülésre. De hadd beszéljen Mihalik elvtárs. — Már október 16-án teljesítet­tük az idei tervet. Jól esett, hogy az újságok is közölték és hogy a plzeAi rádió ..egyik híradásában köszönetét fejezte ki. A • Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom tisz­teletére az év végéig 100.000 KW óra túlteljesítményt vállaltunk. A vízállás azonban olyan jó volt, hogy gondos munkánkkal gépein­ket rendben tartva és a rostokat az őszi lehulló falevelektől állan­dóan megtisztítva, hogy a vízfo­lyás a lehető leggyorsabb legyen, sikerült felajánlásunkat október 25-én d. u. 18 órára teljesítenünk, így 150 tonnányi szenet takarí­tottunk meg., örömünk oly nagy volt, hogjy Zápotocky köztársasági elnök elvtárs 70. születésnapjának tiszteletére még külön 60.000 KW óra ,túlteljesítési kötelezettséget vállaltunk, — szem előtt tartva pártunk X. kongresszusának bölcs iránymutatását. Meg kell ^ monda­nom, hogy felajánlásunk mozgó­sító jellegű, mert hiába teljesítet­tük globálisan az egész évi ter­vet október közepéig, ez nem mentesít áz alól, hogy külön-kü­lön mindennapi tervünket ne tel­jesítsük. Mi haszna volna a fo­gyasztóknak abból, hogy október 16-ig teljesítjük az egész évi ter­vet, azután pedig babérainkon pi­henünk. Kötelezettségvállalásun­kat úgy kell értelmezni, hogy az a mindennapi kötelező termelésen felüli túltermelésre irányul. Éppen ez kölcsönöz felajánlásainknak mozgósító jelleget. Az október ha­vi tervet 189.4 százalékra, a no­vemberit 200 százalékon felül tel­jesítettük. Amint látom, hogyan kezeli Mi­halik elvtárs. a bonyolult gépe­ket, hogyan figyel minden jelző­készülékre, órára, neszre, hogy üzemzavar ne legyen, hogyan ta­nulmányozza a grafikonokat, dia­grammokat és ahogy látom mennyire kiismeri magát min­denben, egyáltalán nem kétel­kedem, hogy a háromtagú kollek­tíva becsülettel betartja szavát. Miután , a villanyáramból sose elég, termeljenek csak a kötele­zettségvállalásukon túl is nyugod­tan, — köszönet, dicséret jár ér­te. Ezt a köszönetet Mihalik elv­társéknák kifejezte már a Cseh­szlovákia Kommunista Pártja Kar­lovy Vary-i kerületi pártbizottsá­ga. Á köszönőlevél megállapítja, hogy az elvtársak hatékonyan hoz­zájárultak az energetikai ipar helyzetének megjavításához és jobbá, folyamatosabbá tették az áramszolgáltatást mind az üte­mek, mind a háztartások részére. A hozzájuk intézett levélben to­vábbi sikerekre buzdítva azt az óhaját fejezi ki pártunk legfőbb kerületi szerve, hogy a jövőben is változtassák át a vízcseppeket életadó villanyárammá. Rendkívüli akaraterővel telje­síti a három gépész felelősségtel­jes feladatát. Párját ritkítja az az elvtársi együttműködés, ami közöttük uralkodik. Nem csoda, hogy szeretik, megbecsülik őket. Talán nem követek el főbenjáró bűnt, ha megírom, hogy a villany­művek kerületi igazgatójának köz­lése szerint a három gépész közös munkatermébe, jutalomképpen hű­séges és kiváló munkájukért a karácsonyi ünnepek előtt rádiót szerelnék, hogy éjjel-nappali mű­szakaikban, vasár- és ünnepnapo­kon — ha idejük engedi — kicsit szórakozhassanak. Az üzemi ta­nács az eredményesen dolgozó gé­pészek gyermekeinek már Miku­lásra is Szép ajándékkosárral ked­veskedett. Megírom azt is, hogy a Mihalik-családban — Mihalik barátunknak felesége és két nagy lánya van •— sem marad senki karácsonyra ajándék nélkül. Erről Mihalik elvtárs megérdemelt ke­resete és apai jó szíve gondosko­dik. Lilla lánya szépen fest és otthon tevékenykedik, Klári most érettségizik és építészmérnöknek készül. Hogy miért dolgozik ilyen lelkesen Mihalik Zoltán és a lö­keti villanytelep többi gépésze? A rendes fizetésükön kívül jól esik nekik a jutalom, az elisme­rés, buzdítás, köszönet, az em­berekkel való igazi, meleg törődés, amiben részük van. — Azért teszem mindezt, mert boldogít az a tudat, hogy én is építője vagyok szebb, jobb jö­vőnknek — mondja nyugodt han­gon Mihalik Zoltán. Jó Sándor A „Lőrinci fonóipar'-gyárban -Budapest külvárosában, Lő­rincen egymás mellett sorakoznak a gyárépületek. Az egyiknek homlokza­tán az ötágú élüzem jelvény csillog. Közép-Európa egyik legnagyobb fonó­gyára, a „Lőrinci fonóipar" ezt a címet már 1953 óta viseli. 1954 első és má­sodik negyedévében az élüzem-csillagojt is megkapta. Ezt a kitüntetést csak az országos viszonylatban legjobb fonodák kaphatják. A szürke falak a legmoder­nebbül felszerelt, a technika legkor T szerúbb vívmányaival ellátott tágas, vi­lágos csarnokokat takarnak. 87.000 orsó pereg itt éjjel-nappal és termeli a szebbnél szebb fésült és kártolt fo­nalakat. — Hahner elvtársat a fésülőgépek­hez kérik. — Hahner elvtársat a gyű­rűs vég fonó gépeknél várja Sütő elv­társ — hallatszik a helyi rádióban. Hahner elvtársat keresem én is és hi­tetlenkedve veszem tudomásul, hogy a felémtartó, még 30 évesnek sem látszó fiatalember ennek az óriási fonodának a vezetője. Gomblyukában sztahano­vista kitüntetés csillog, de mint ké­sőbb kiderül, ez csak az egyike a sok kitüntetésnek és jutalomnak, amelyek­ben az utolsó évek során részesült. Elismerő oklevelek, jelvények, zászlók díszítik dolgozószobáját. Az utolsó sztahanovista kitüntetést azért kapta, mert a gyár teljesítette az élüzemszint követelményeit. Hahner elvtárs elmondta, hogy nem olyan egyszerű már második éve tarta­ni az élüzem címet. Ehhez több felté­telt kell teljesíteniük, melyek közül a legfontosabb a termelékenység emelé­se és az önköltség csökkentése. Az üzem a tervet egyenletesen, tel­jesíti. A termelékenység emelkedésé­nek elősegítésére műszaki intézkedési tervet készítettek, amely biztosítja a termelés jobb feltételeit. Megkeresték azt a súlypontot, ahol a rendelkezésre álló pénzkeret a leggazdaságosabban fektethető be és eredményei a legrövi­debb időn belül mutatkoznak. Pl. a gyűrúsfonodában új, korszerű' magas­nyújtású nyújtómúvel láttak el több gépet. Ez a beruházás a termelékeny­séget lényegesen emeli. Az is fontos szempont, hogy a fonás, kedvező felté­teleit biztosítva, a dolgozók munka­körülményeit megjavítsák. Ezt a célt szolgálja az új fonodának a klímaberen­dezése, amely a külső időjárástól füg­getlenül, az üzem hőmérsékletét és páratartalmát a megkívánt szinten tartja. Ha a termelékenységi mutató 1954 januárjában 100 százalék volt, akkor júniusban már 121 százalék. Az önköltségcsökkentés terén a ha­zai pamutok felhasználásával lényeges eredményeket értek el éspedig úgy, hogy a jóval olcsóbb magyar pamut­ból kiváló minőségű fonalat fontak, míg azelőtt ugyanezt a minőséget csak import pamutból tudták előállítani. A.Z üzemben igen elterjedt az újító­mozgalom és ennek hatása az önkölt­ségcsökkentés terén is erősen érez­hető. Több nagy jelentőségű újítás közül kiemelkedik Hahner elvtárs és Skulecz István üzemvezető újítása, amelyről a szerény Hahner elvtárs nem is akar beszélni. Sütő János üzemmérnök sze­rint az utóbbi időben Hahnerék újítása a legnagyobb megtakarítást eredmé­nyezte. Végül mégis csak szóra bírom az eredményes újítót. — Az előfonodában öt u. n. géplép­csőn, ötféle munkafolyamaton megy keresztül a fonal, — magyarázza Hah­ner elvtárs. — A közép-fleyerfonó­gépeket úgy alakítottuk át, hogy a go­romba-fieyerfonógépek munkáját is egyben ezek végezzék. Tehát a ter­melés közben kimarad egy folyamat; kisebb költséggel és kevesebb ember­rel'ugyanolyan, sőt a gyakorlat azt bi­zonyítja, hogy még jobb fonalat állí­tunk elő. Sok próbálkozás, hosszas kí­sérletek után sikerült ez az újítás, — meséli —, de a vártnál jobb eredmé­nyeket hozott. Eddig két gépcsoportot alakítottunk át és ezáltal tizenhat munkás szabadult fel. Ez egy év alatt 220.000 forint megtakarítást jelent. Folyamatban van az egész üzemre való kiterjesztése. Ebben az esetben egy­millió forint megtakarítás várható. Sütő János üzemmérnök elmondta, hogy igen jól bevált a vállalaton be­lüli önálló elszámolás alkalmazása. Mi­után az üzem megkapja a termelésre vo­natkozó keretszámot, a tervosztály azt egyes minőségekíe bontja fel. Meg­határozza továbbá az előírt mennyi­ség gyártásához szükséges gépek szá­mát, amiből az üzem tervteljesítéséhez szükséges mennyiséget gépekre és dolgozókra bontja fel. Vagyis minden dolgozó ismeri azt a pontos követel­ményt, amelyet teljesíteni kell egy hónap alatt és egy műszak alatt. Ez a mennyiség>nem minden esetben fe­di a normakövetelményt. Pl. kedvező műszaki feltételek fBnnforgása' ese­tén a terv teljesítéséhez 102—103 százalék normateljesítmény is tartoz­hat. Másnap a dolgozó már ismeri előző napi munkájának kiértékelését (melyet a gépén kifüggesztettek! min.l a norma, mind a tervteljesítés terén. Szervezetileg a gyér nyolc csoport­ra oszlik. Minden csoportot más-más szin különböztet meg egymástól Ez­zel a színnel nemcsak a gépek, hanem a gépről lekerülő hüvely is meg van jelölve. Minden egyes gép, illetve dol­gozó egy és ugyanazon géptől — dol­gozótól kapja, illetve adja tovább az anyagot. A technológiai fegyelemnek ez a magas szervezettsége biztosítja a minőségi fonalgyártást és az eset­leges hibák gyors kiküszöbölését. '• A. gyár megtekintése közben rop­pant kedves jelenetnek voltam szem­tanúja. Az előfonóda dolgozói között sötétkék kis postás egyenruhában, el­lenzős sapkával, nagy 1 bőrtáskával a vállán, szőke kis fiúcska jelent meg. Komoly mozdulattal kinyitotta a tás­káját és a legjobb termelőknek dísz­táviratot nyújtott át. A dísztáviraton a Lőrinci fonó nagycsarnoka, fakó­. szürke dísztornya látható, rajta a következő szöveg: „Kiváló teljesítmé­nyéért szívből köszönti az üzemi bi­zottság." Az ötéves Sándor Pistike az üzem óvodájába jár. Mindig a legjobb viselkedésű gyermek ölti fel büszkén a kis potásegyertruhát, hogy tol­mácsolja a dolgozóknak az üzemi bi­zottság köszönetét. Ha már az óvodáról beszélek, meg­említem még a gyár gyönyörű új böl­csődéjét, amelyet szeptember 25-én adtak át rendeltetésének. A fehérre meszelt vadonat új épületben 120 apróság talál otthonra. A bölcsődében állandó szolgálat van. Az anyák mű­szakuknak megfelelően délelőtt, dél­után, vagy egész héten keresztül ott hagyhatják gyermekeiket. A kis ágyacskákban egész pici, hathetes új­szülöttek is vannak, mert a szopta­tó anya munkáját rövid időre félbe­szakítva, átmegy a bölcsőde szopta­tószobéjába és kényelmesen megete­ti gyermekét. A Lőrinci fonó vezető­sége és üzemi bizottsága az új böl­csőde felépítésével még gondtalanabbá, még kényelmesebbé akarja tenni az üzem alkalmazottainak munkáját, an­nál is inkább, mert a dolgozók nyolc­van százaléka nő. A 200 személyes leányotthon, a kultúrterem, a most épülő sportpálya is ezt a célt szol­gálja. A dolgozó asszonyok a róluk való gondoskodást jó munkájukkal érde­melik ki. Deli Ferencné előmunkásiló tizennégy hatalmas modern fonógép parancsnoka. Szüntelenül azon van, hogy csoportjával minél több anyagot takarítson meg. Bitter Józsefné. aki mint gyűrűsfonó kezdte, majd elő­munkás lett és 1951. óta az üzem euyik legjobb művezetője, nemcsak a termelés biztosításával törődik, hanem a dolgozók gondjait is szívén viseli. Fiatal lányok, idős asszonyok egy­aránt bizalommal fordulnak hozzá. A, „Lőrinci fonóipar" az élüzem címet és csillagot dolgozói jő mun­kájának köszönheti. Az üzem vezető­sége, a párt- és az üzemi bizottság viszont mindet megtesz, hogy a dol­gozók kulturális és szociális igényei kielégítést nyerjenek így aztán kéz a kézben, a legteljesebb összhangban halad az üzem azon az úton, amely a szocializmus teljes megvalósítása felé vezet. Ez a Lőrinci fonóipar dolgo­zóinak és az egész magyar népnek gyönyörű perspektívája és közös cél­kitűzése. Kis Év*,

Next

/
Oldalképek
Tartalom