Uj Szó, 1954. december (7. évfolyam, 291-316.szám)

1954-12-19 / 307. szám, vasárnap

6 UJ SZÚ 1954. december 19. Az NDK népi kamarája elnökségének felhívása a bonni parlament képviselőihez A Német Demokratikus Köztársaság népi kamarájának elnöksége újból levelet intézett a bonni parlament képviselőihöz, hogy felhívja őket ebben a komoly órában: „Fogjunk végre kezet egymással a német megegyezés érdekében, hogy Németország mielőbb békében és szabadságban egyesüljön." A dr. Dieckmann által aláírt kísérő levélben a népi kamara elnöksége arra kéri dr. Gerstenmaiert, a bcnni parlament elnökét, hogy a bonni parlament képviselőinek a következő tartalmú átiratot adja tudomására : „A Német Demokratikus Köztársaság népi kamarájának elnöksége figyelemmel kísérve a német nép létérdekeit, és a béke megtartására törekedve ismételten a bonni kormány összes képviselőihez fordul. A német nép a közös haza mind két részében azzal a ténnyel áll szemben, hogy majdnem tíz évvel a második világháború befejezése után az európai nemzetek békéje ismét komoly veszedelemben forog. Amint azt az európai országok moszkvai konferenciáján megállapították, olyan szerződéseket kötnek, amelyeket Párizsban a nyugati hatalmak és más államok, közöttük Nyugat-Németország is aláírtsík. Eme szerződések nagy akadályt jelentenek a német kérdés békés elintézésének útjában és kiélezik az európai nemzetközi helyzetet. Eme szerződések értelmében Nyugat-Németországot fel akarják fegyverezni és a NATO egyoldalú, a más államok ellen irányuló és támadó célokat szolgáló katonai tömbjébe akarják vonni. Ezek a szerződések ily módon elzárják nemcsak Németország egysége megújításának útját, hanem Nyugat-Németország militarizmusa ismételt felélesztésével közvetlenül veszélyeztetik a többi európai nemzetek biztonságát is. E szerződések szerint Nyugat-Némétországot továbbra is megszállás alatt tartják a külföldi csapatok, akadályozván a német népet abban, hogy sorsát egyedül intézze. A Saar-vidéket, amely mindenképpen Németországhoz tartozik, feláldozzák a német és francia monopolok érdekeinek s Nyugat-Németország gazdasági erejét idegen hatalmak érdekeinek vetik alá. Ez annyit jelent, hogy Németországnak mint erős és békés nagyhatalomnak újjászületése meghiúsul és Németország ismételt egyesítésének lehetőségét feláldozzák Nyugat-Németország felfegyverzése érdekében. Kétségtelenül ez ma a bonni kormány politikai irányvonala. Ahelyett, hogy segítő kezet nyújtana a nemzetközi helyzet feszültségének enyhítéséhez, tovább akar haladni az „erópolitika" útján, amely oly veszélyes az összes nemzetekre nézve. Nagyon is nyilvánvaló, hogy szükségszerűen hova vezetne az ez út. A nyugatnémet militarizmus felélesztése lehetővé tenné a régi militarista és fasiszta erőknek a „kényszerhelyzeti tövény" segítségével likvidálni a demokratikus jogokat és katonai diktatúrát bevezetni. A dolgozókra ismét nagy adóterhek nehezednének. A párizsi egyezmények megvalósítása azt eredményezné, hogy Németország egyik része szembefordulna a másikkal. Nyugat-Németország hovatovább az európai új háború tűzfészkévé válnék, ami tekintettel az atomháború veszélyére azt jelentené, hogy tűzvész és pusztulás övezetévé lenne. A párizsi egyezmények ratifikálása — ahogy azt a Szovjetunió 1954. december 9-i a nyugati hatalmakhoz intézett jegyzékében megállapította — tárgytalanná tenné „a Németország egyesítésére vonatkozó négyhatalmi tárgyalást és minden lehetőséget kizárna arra, hogy megállapodásra jussanak e kérdésben." Ezenkívül nem lehet azonban kételkedni abban, hogy a párizsi szerződések ratifikálása szükségképpen és kikerülhetetlenül a békeszerető államok, közöttük a Német Demokratikus Köztársaság elleni intézkedéseit váltaná ki. Azt eredményezné, hogy ezek az államok határozott és közös védelemre szánnák el magukat a fenyegető veszéllyel szemben, ez államok népe munkájának és területeik sérthetetlenségének megvédésére, mert ezek az államok okultak a legújabb történelem szörnyű eseményeiből és nem akarják magukat meglepni hagyni, A háború útja, amelyre a német militaristák léptek, egyedül csak az ő megsemmisítésükkel végződhet; de a német lakosságot, különösen NyugatNémetország lakosságát is számtalan újabb áldozat veszélyével fenyegeti. Elhárítható-e még ez a veszély, amiről már senki sem mondhatja: „mi erről ném tudtunk?" Igen, elhárítható! A moszkvai konferencia megmutatta Németország kérdése megoldásának lehetőségét és megmutatta azt az utat, amelyen haladva elérhető az összes európai államok biztonsága. Ez az út az európai kollektív biztonság rendszerének megalakítása, amely kizárja a német militarizmusnak — a béke kérlelhetetlen ellenségének — felújítását és kizárja Németország egyik részének egyoldalú katonai tömbbe való vonását. Ezen az úton haladva megteremthetjük a német egység megújításának kedvező feltételeit. Csakis így lehet Németország békés nagyhatalom, amelyet az összes többi állam elismer. Mivel csakis ez az út teszi lehetővé a német kérdés békés megoldását, a Német Demokratikus Köztársaság népi kamarája ismételten azzal a felhívással fordul határozottan a bonni parlament képviselőihez, hogy a béke, a biztonság és Németország egyesítése érdekében tagadják meg hozzájárulásukat a londoni és párizsi egyezményekhez és vigvék keresztül azt, hogy Kelet- és NyugatNémetország képviselői között megin dúljon a tárgyalás az 1955. évben tartandó szabad össznémet választások megrendezése ügyében. A szabad össznémet választások ügyében meg lehet és meg kell egyezni, mert e választások alapján létrejöhet az egységes, demokratikus és békeszerető Németország össznémet kormánya, amely kormánnyal megköthető a békeszerződés A népi kamara és a Német Demokratikus Köztársaság kormánya kész minden fenntartás nélkül e tárgyalások lefolytatására. A Német Demokratikus Köztársaság népi kamarája azzal a felhívással fordul a bonni parlament képviselőihez, hogy vigyék keresztül az európai kollektív biztonság rendszeré' nek létesítését, mely rendszer magában foglalná az összes európai államokat, közöttük Németországot is. A bonni parlament képviselőinek ilyen határozata megfelelne az össznémet nép érdekeinek, m,ely Németország egységének megújítását kívánja és megkönnyítené a Nyugat- és KeletNémetország küldöttei közötti tárgyalást is, ugyanakkor megegyezhetnének Németország mindkét része közötti kapcsolatoknak minden téren való normalizálása ügyében. Lehetővé tenné Németország mindkét részének közeledését és újraegyesítését és a né met nép életkérdéseire vonatkozó közös álláspont kidolgozását. A Német Demokratikus Köztársaság népi kamarája ezért felhívja e sorsdöntő percben a bonni parlament képviselőit, hogy nagy felelősségük telje,'! tudatában használják fel a meglévő lehetőségeket Németország mindkét részének politikai együttműködésére és a két rész összefogására az egységes, független, békeszerető és demokratikus Németország megteremtésében. Fogjunk már végre kezet egymással és egyezzünk meg, hogy lehetővé tegyük azt, hogy Németország mielőbb békében és szabadságban egyesülhessen! A bonni parlament párizsi egyezményekről szóló vitájának eredményei December 16-án véget ért a bonni szövetségi parlament tíznapos vitája a párizsi katonai szerződések ratifikálásáról. Ez a vita arról tanúskodik, hogy a bonni revansisták és militaristák minden téren a párizsi katonai egyezmények gyors ratifikálására és megvalósítására törekszenek. Ezek az egyezmények félmillió főnyi nyugatnémet hadsereg felállítását tervez'k hitleri tábornokok parancsonsága alatt és Nyugat-Németországot a nyugati hatalmak agresszív tömbjeibe készülnek besorolni. A bonni kormánypártok vezetőinek a párizsi egyezményekről szóló vita folyamán elhangzott beszédei és a szavazás eredményei újból bebizonyították, hogy a bonni hivataloknak semmi érdekük nem fűződik a Németország békés egyesítéséről szóló tárgyalásokhoz és az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtéséhez. Sajtójelentések szerint a kormánypártok koalíciója 236 szavazattal 153 szavazat ellenében (három képviselő távol maradt) elutasította ' Németország Szociáldemokrata Pártja parlamenti csoportjának azt a javaslatát, hogy a párizsi egyezmények ratifikálását halasszák el a Németorszáy egyesítéséről tartandó négyhatalmi konferencia utáni időre. A párizsi katonai egyezményeket a szövetségi parlament első olvasásban jóváhagyta és átadta a szövetségi parlament bizottságainak. Ugyancsak átadták a szövetségi parlament bizottságainak Németország Szociáldemokrata Pártja parlamenti csoportjának javaslatát, amely szerint tárgyalásokat folytatnának a bonni és a francia kormány között a párizsi egyezményeknek a Saar-vidékről szóló vitás pontjainak megvilágítására. A Saar-vidékröi szóló vita folyamán a bonni-francia megegyezés ellen foglaltak állást a szociáldemokrata képviselőkön kívül a „Szabad Demokrata Párt" és az „össznémet Tömb" képviselői is. „A Német Párt'' parlamenti csoportja nem hajlandó aridig álláspontot foglalni ezen egyezménnyel kapcsolatban, míg meg nem világítják a Saar-vidéki statutum néhány rendelkezését. A nyugati országok minisztereinek katonai megbeszélései Párizsban Pénteken, december 17-én délelőtt a párizsi Chaillot-palotában megkezdődött az északatlanti szövetség tanácsának ülésezése. Az ülésezésen részt vesznek az Amerika: Egyesült Államok által vezetett katonai tömb 14 tagállamának külügyminiszterei, hadügyminiszterei és pénzügyminisz terei. Az ülésen a szokásos kérdéseken kívül, amelyek főleg a részt vevő országok katonai költségvetéseinek megállapítását és a haditámaszpontok kérdését érinti ezen országok területén, megtárgyalják az atomfegyvernek e tömb fegyveres erői által való használatának problémáját is. A sajtójelentésekből kitűnik, hogy az OS"A vezető katonai tényezői kitartanak amellett, hogy az északatlanti -szövetség fegyveres erői főparancsnokának jogot adjanak az atomfegyver alkalmazására saját belátása szerint. Ez a javaslat több ország — Hollandia, Belgium és Dánia, valamint Anglia ellenállásába ütközött. Ez az amerikai követelés a valóságban annyit jelent, hogy az atomfegyver alkalmazása jogának kérdését arra a parancsnokságra ruháznák, amelynek csupán a neve nemzetközi, míg a valóságban te'jesen alá van rendelve a washingtoni utasításoknak. A Fehér Ház képviselője kijelentette, hogy Nelson Rockefellert, aki társtulajdonosa a „Standard Oil Company of New Yersey" legnagyobb amerikai kőolajmonopoliumnak és aki az amerikai külpolitika legagresszívabb irányzatát képviseli, kinevezték „Eisenhower elnök külön tanácsadójának a hidegháború stratégiájában és a külpolitikában". • * * A Reuter-ügynökség jelentése szerint a belga parlament alsóházának külügyi bizottsága december 14-én jóváhagyta a párizsi egyezmények ratifikálásáról szóló törvényjavaslatot. A bizottság képviselője bejelentette, hogy a belga parlament alsóházában -IBisBAef/íuaAflo e JieflJEi ueqjenuef ról szóló vitát és szavazást. Antonín Zápotocky köztársasági elnök jelen volt a jégkorongmérkőzésen Csehszlovákia—Svédország 2:2 (1:1, 0:0, 1:1) A csehszlovák jégkorongozók első nemzetközi mérkőzése az új idényben technikai szempontból még nem vf't kielégítő. A mérkőzés ünnepélyes keretek Között folyt le. Az üdvözlő beszédek után elhangzott a csehszlovák és a svéd himnusz. A mérkőzésen jelen .volt Antonín Zápotocky köztársasági elnök is, akinek a sportolók és a közönség nevében Kocvera, a jégkorong-szövetség elnöke kívánt szerencsét 70. születésnapjára. Krasl (Csehszlovákia) és Axberg (Svédország) játékvezetők és a jelenlevő 15.000 néző előtt a csapatok a következő felállításban vonultak fel: — Csehszlovákia: Jirí Hanzl — Gut, Novy, V. Bubník, Lidral — VI. Bubník, Danda, Vidlák — Hajsman, Barton, Pantucek — Ján Hanzl, Zábrodsky, Bacilek. Svédország: Y. Johansson — Thunman, Björn, Lars Pettersson, Ronald Petterson — Blomquist, Carlsson, Erik Johansson — Rolf Pettersson, Tumba Johansson, Elksbran — Larsson, Gösta Johansson, Sjöstam. Kezdet után egy perc sem telt el és Carlsson behatolt a csehszlovák védelmi harmadba, -átadta a korongot Blomquistnak, akinek ütése a kapu előtti kavarodásból Hanzl hálójába továbbította a korongot. A csehszlovák csapat az első harmad második felében vette át a kezdeményezést és a 16. percben Barton góljával egyenlített. A második harmadban gyorsabb iramban folyt a játék, azonban gól itt nem esett. Kitűnő gólszerzési alkalmuk volt Rolf Petterssonnak és Hajsmannak, azonban a kapusok elhárították a veszedelmet. Az utolsó harmadban a csehszlovák csapat vezetett, amikor Sedlák, aki ekkor állt be, a Hajsmantól hozzátovábbított korongot belőtte a svédek kapujába. Az utolsó harmadban továbbra is Sedlák játszót Barton helyett, aki viszont a gyenge Dandát váltotta fel. A mérkőzés végén Blomquist egyenlített. Csehszlovákia—NDK 5:3 A Lokomotíva Liberec tornatermében csütörtökön este folyt le a Csehszlovákia—NDK görög-római birkózómérkőzés. A találkozó ünnepélyes keretek közt ment végbe. Az Állami Testnevelési és Sporthivatal nevében a vendégeket Oldrich Bujánek, a libereci kerületi testnevelési és sportbizottság elnöke üdvözölte. A német sportolók nevében vezetőjük Hors Kogl válaszolt az üdvözlésre. A csapatkapitányok ezután zászlót cseréltek, a versenyzők pedig virágot kaptak és ezután bemutatkoztak a 2000 nézőnek. Valamennyi küzdelem egyenrangú volt. Hét mérkőzés pontozásos győzelemmel végződött. Csak a nehézsúlyban fektette Ruzicka sportmester kétvállra á maga ellenfelét. Eredmények (első helyen a csehszlovák birkózó van megnevezve) légsúly-: ban Rimar pontozással legyőzte Hoff-: mant, harmatsúlyban Odehnal sport-: mester pontokra veszített Kämmererrel szemben, pehelysúlyban Atanasov sportmester veszített pontokra Helmuth Albrecht sportmesterei szemben. A félközépsúlyban Sekal sportmester kipontozta Schöffert, a közép súlyban Ourednik pontozással veszített Finzeltől, a félnehézsúlyban Harencik pontozással győzött Herbert Albrecht sportmester felett, végül a nehézsúlyban Ruzicka sportmester győzött és vállrafektette Silmannt. Az első főiskolás világbajnokság Az OSSU francia diákszervezet kezdeményezésére Párizsban közös ülésezésre összejöttek a Nemzetközi Diákszövetségnek, a nyugati országok főiskolás szervezeteinek és a főiskolai sportnak képviselői egész Európából. A Nemzetközi Diákszövetséget J. Pelikán főtitkár (Csehszlovákia) és Delalov (Bulgária), a szövetség testnevelési titkára képviselték. A tanácskozáson fontos határozatot hoztak, amely szerint az 1956—1957. években először rendezik meg a főiskolai világbajnokságot valamennyi főiskolás szervezet tagjainak közreműködésével és részvételével. A konferencia határozata értelmében a főiskolás világbajnokságon minden olyan országnak főiskolásai részt vehetnek, amelynek szakosztályai a nemzetközi diákszövetségekbe tartoznak. A konferencia egyszersmind pontosan megállapította, hogy kik vehetnek részt a főiskolás világbajnokságon. Joga lesz a résztvételre minden egyetemi, főiskolai és szakiskolai hallgatónak 17—29-éves korban. Ezeket a határozatokat az egyes főiskolai diákszervezeteknek négy hónapon belül kell elfogadniok. A besztercebányai kerületi asztalitenisz-bajnokság Rimaszombatban December 11—12 én Rimaszombatban a DSO Tatran rendezésében került lejátszásra a besztercebányai kerületi asztalitenisz-bajnokság. A kerület kilenc helységéből mintegy 86 versenyző indult az idei kerületi egyéni versenyen. A végig élvezetes, szép küzdelmeket hozó vérsenyt nagyszámú közönség nézte végig, akik gyönyörködve lelkesítették a küzdelmekben részt vett játékosokat. A versenyt Pazúr, a kerületi asztalitenisz-szakosztály előadója nyitotta meg, majd a játékosok a sorsolás szerint megkezdték a küzdelmeket a bajnoki címért és a helyezésekért. A versenyen ezúttal is a rimaszombati játékosok érték el a legjobb helyezéseket. Gaál és Anné Lilly nyerték a férfi, illetve a női egyes bajnokságokat. Meg kell azonban állapítani, hogy általában az összes résztvevő játékosok játékszínvonala teljesen kielégítő volt. A szép sportot nyújtó kétnapos verseny befejezése után Pelikovsky, a kerületi asztaltenisz-szakosztály elnöke értékelte a versenyt, és kihirdette a végeredményt. Bejelentette, hogy a kerületi bajnokság győztesei részt vesznek a Tatran országos asztalitenisz-bajnokságain. Végül köszönetet mondott a játékosoknak sportszerű viselkedésükért, valamint a közönségnek a nagy érdeklődésért és példás, sportszerű magatartásáért. Külföldi hírek és eredmények Bannisteren kívül még több más neves angol atléta is bejelentette, hogy visszavonul a versenyzéstől. így Green, ki az idén 3 angol mérföldön javított világcsúcsot, Peters, többszörös marathoni bajnok, aki elsőnek futotta 2 óra 20 percen belül a legklasszikusabb távot, Shenton, Európa egyik leggyorsabb futója és Nankevitte ismert 1500-as, az atlétanők közül pedig Winn, aki eveken keresztül a kgjobb angol futónő volt. Az olimpiai lángot, mint ismeretes 1956-ban repülőgépen viszik Görögországból Ausztriália északi részén fekvő Cairns repülőterére. Innen a melbourni olimpiai stadionig vezető 500 mérföldes (több. mint 4000 kilométeres) úton 2500 futóból álló váltó fogja vinni a lángot 18 vagy 17 napon keresztül. Előreláthatólag e.i lesz az eddigi leghosszabb fáklyás váltó az olimpiák történelmében. A váltó utolsó tagjának A. W. Wilsont, az 1924. évi olimpiai hármasugróbajnokát, egykori világcsúcstartót szemelték ki. Az argentin—olasz mérkőzés után Antonio Ghirelli, a „Paese Sera" . c. olasz lap sporszerkesztője ezt mondotta Barassi mérnöknek, az olasz labdarúgó-szövetség egyik vezetőjének: „Űgy látszik, igazunk volt, amikor azért küzdöttünk, hogy erős ellenfeleket szerezzünk válogatott csapatunknak. A gyenge ellenfelek nein tanítanak semmire. Mennyivel jobb lenne, ha januárban Bariban nem Belgium, hanem Magyarország vagy Brazília ellen játszanánk ..."