Uj Szó, 1954. december (7. évfolyam, 291-316.szám)

1954-12-17 / 305. szám, péntek

1954. december 17. tfJSZG 3 A nemzetgyűlés jóváhagyta a mandátumbizottság jelentését Ján Vodicka képviselőnek, a mandátumbizottság előadójának beszédéből A nemzetgyűlés mandátumbizottsága, — mondotta J. Vodicka képviselő, a mandátumbizottság előadója, — a nemzetgyűlési választásokról szóló törvény 50. §-a alapján felülvizsgálta b nemzetgyűlés 1954. november 28-án megválasztott egyes képiselők megválasztásának érvényességét és .nunkájának eredményéről jelentést tesfc. Beszéde további részében a választások eredményeivel foglalkozott. Elmondotta a választások végső eredményét és a választások eredményét Csehszlovákia dolgozó népének nagj győzelmeként, a Nemziti Front nygy győzelmeként értékelte. A választások óriási hazafias lelkesedéssel folytak le a lakosság mágus-' fokú politikai és munkaaktivitása mellett, — hangsúlyozta J. Vodicka képviselő. — A polgárok ezrei dolgoztak a választási bizottságokban. Több mint 250.000 választó tevékenyen részt vett a választási kampányban, mint a Nemzeti Front jelöltjeinek agitátora. Több mint hatmillió választó vett részt a választási gyűféseken, ahol őszinte lelkesedéssel foglaltak állást a Nemzeti Front jelöltjei mellett. A választási kampány folyamán az ipari és mezőgazdasági dolgozók sokezer munkafülajánlást tettek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37. évfordulójának tiszteletére, valamint Csehszlovákiának a dicső szovjet hadsereg altal való felszabadításának 10. évfordu'ója alkalmából. Gyűléseikről a határozatok és levelek ezreit küldték, amelyekben éiesen tiltakoznak Nyugat-Németország remilitarizálása ellen. Ezáltal a választások egyértelmüleg megerősítették, hogy népünk szilárdan áll kormány® és a kommunista párt mellett és kész elszántan tovább harcolni a szocializmus kiépítéséért hazájában és a világbéke megszilárdításáért. A képviselőjelöltek nyilvántartásáról szóló feljegyzések, a szavazásról szóló jegyzékek felülvizsgálása után, amelyeket a kerületi választási bizottságok készítettek és a nemzetgyűlési választások központi választási bizottsága által előterjesztett egyéb anyag átvizsgálása ' után a jelölőbizottság megáll-oította, hogy a választásokat valamennyi 368 választási kerületben a nemzetgyűlésbe és a Szlovák Nemzeti Tanácsba való választások alkotmánytörvényével és a nemzetgyűlési választásokról szóló törvénnyel teljes összhangban folytatták le. A felülvizsgálás folyamán megállapították, hogy sem a központi vaiasztási bizottsághoz, sem a nemzetgyűlés mandátumbizottságához nem érkezett panasz vagy jelentés a nemzetgyűlési választásokról szóló törvényes rendelkezések megsértéséről. A mandátumbizottság ezért megállapítja, hogy valamennyi 368 képviselőt jogérvényesen választották m^g a nemzetgyűlésbe és nincs ok a választások érvénytelenítésére egy választási kerületben sem. A nemzetgyűlés képviselőjévé 95 munkást, 70 parasztot, 21 katonát, értelmiségit, mérnököt, technikust, párt- és tömegszervezeti dolgozót, tudományos-kulturális és más dolgozót választottak. A nemzetgyűlés képviselőjévé választották közvetlenül a termelésben dolgozó munkásokat, vállalati igazgatókat, építkezési vezetőket, mérnököket és népgazdaságunk különféle szakaszainak egyéb szakértőit. A nemzetgyűlésbe megválasztottak 24 EFSz elnököt, két állami gazdasági igazgatót, traktorosokat, agronómusokat, valamint az egységes földmüvesszövetkezetek és állami gazdaságok egyéb dolgozóinak egész sorát. Ugyancsak megválasztottak 19 egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztot. Képviselővé választottak élenjáró tudományos dolgozókat, akik munkájukkal gazdagítják tudományunkat és elősegítik a népgazdaság sikeres fejlődését. A nemzetgyűlés képviselői között vannak kiváló írók, tanítók, orvosok és művészek, akik munkájukkal elősegítik a nép műveltségének emelését, egészségének megszilárdítását, hazánk kultúrájának és művészetének fejlesztésit. Számos képviselő már a háború előtt és a megszállás alatt a hazánk felszabadításáért és a szocializmus győzelméért folytatott harc élén állott. Két képviselő Lenin-renddel van kitüntetve, két képviselő a szocialista haza építéséért adományozott rend kitüntetettje, két képviselő elnyerte a csehszlovák békedíjat és 17 a köztársaság rendjét vagy a munkarendet, 29 képviselő allamdíjas és más kitüntetések viselője. Képviselőül választottak 63 nőt, ezek közül 24 munkásnőt, 14 mezógazdasagi dolgozót és 25 értelmiségi dolgozot Ez azt bizonyítja, hogy népi demokratikus rendszerünk a nőknek teljes lehetőséget nyújt a gazdasági, kulturális, politikai és állami tevékenységben való aktív részvételre. A választások kifejezésre juttatták nemzeteink testvéri szövetségét is. A nemzetgyűlésbe beválasztottak 253 csehet, 98 szlovákot, 9 magyar képviselőt, 3 ukrán, 2 lengyel és 3 német nemzetiségű képviselőt. Kor szerint a nemzetgyűlés képviselői a következőképpen oszlanak meg: 56 képviselő 21-től 30 évig, 136 kepviselő 31-től 40-ig, 11 képviselő 41-tól 50-ig, 49 képviselő 51-től 60tg és 16 képviselő 60 éven felüli. A nemzetgyűlési képviselőkről szóló adatok azt bizonyítják, hogy népi demokratikus államunk irányításából kiveszik részüket dolgozó népünk legszélesebb rétegei, tekintet nélkül nemzetiségi hovatartozásukra és műveltségükre. Képviselő elvtársak! Hadseregünk megbízhatóan védelmezi hazánk határait és népünk békés munkáját. A nep bizalmát és teljes. támogatását élvezi. A csehszlovák nép szereti hadseregét és ezért a hadsereg soraiból 21 képviselőt választott. Népünk nagy lelkesedéssel választotta meg képviselekül Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága politikai irodájának tagjait is. A mandátumbizottság jelentését jóváhagyásra a nemzetgyűlésnek terjeszti elő. Vkicent Pokojny képviselő hozzászólásában arról beszélt, hogy a nemzetgyűlésbe és a Szlovák Nemzeti Tanácsba való választások folyamán népünk az egész világ előtt bebizonyította politikai fejlettségét, amikor csaknem száz százalékban állást foglalt a Nemzeti Front jelöltjei mellett és megválasztotta képviselőit a nemzetgyűlésbe és a Szlovák Nemzeti Tanácsba. Népünk ezekben a választásokban egyúttal a békére szavazott. Népünknek a* elmúlt választásokban oly kifejezően megnyilvánult szilárd egysége világosan beszél és határtalan erőre vall. A München előtti köztársaságban a szociális és osztálykülönbségek mellett nagyon sok félreértés keletkezett a helytelen nemzetiségi, de főleg a felelőtlen gazdasági politikából. Ám népi demokratikus köztársaságunkban orvosságot találtak erre az akkor látszólag gyógyíthatatlan betegségre is. A nemzetiségi kérdés bölcs megoldása a köztársaság minden egyes polgárának egyforma jogokat biztosít anyanyelve használatában. " • Népünk gyűlöli a háborút és az eröszakot, szereti népi demokratikus köztársaságát, amelybon megvannak a szabad fejlődés összes lehetőségei és át van hatva attól a törhetetlen elhatározástól, hogy eít a köztársaságot megvédi a békeszerető emberiség ellenségeinek minden gonosz tervével szembén. Sziklaszilárd elhatározása, hogy minden áldozatot meghoz hazájának megvédéséne, a béke, az új élet megvédésére. Nem egysner világosan kijelentette ezt elnökének, kormánya képviselőinek, az íróknak, képzőművészeknek, munkásoknak, földműveseknek, tudósoknak és papoknak közvetítésével. A választások eredményei az egység, erő és határozottság bizonyítékai és választásaink bebizonyították, hogy a miniszterelnök tolmácsolásával Moszkvában CsehszWválda egységes, szilárd és elszánt népe beszélt. Ez a dicső győzelembe vetett hitünk forrása, ez biztonságunk forrása, hogy a béke ügye meg lesz védve. És ha tank építésének ilyen megvédéséhez csatlakozunk mi is, a Szabadságpárt tagjai. Hogy a békét megvédhessük, a hazát tovább kell építeni. Az építés legfőbb feladatai között a kormány első helyre állítja a mezőgazdaság fellendítését és a hektárhozamok növelését A továbbiakban Vinoent Pokojny képviselő, a szenei—szeredi választási kerület mezőgazdasági problémáiról beszélt és bmejezésül kijelentette: Dél-Szlovákia hazafias érzésű földműves népe csatlakozik hazánk többi lakosságához és munkájával hojtá akar járulni a több kenyér, hús és más mezőgazdasági termékek termeléséhez és a többi hazafiakkal együtt a békeharcosok arcvonalába áll. És hogy gyönyörű országunk valóságos földi paradicsom legyen, ezért valamenynyien példásan fogunk dolgozni i* kormányunkat a nép jóléte fokozására, valamint hazánk biztonsága biztosítására irányuló igyekezetében minden téren támogatni fogjuk. kot intézni a kormányhoz, annak tagjaihoz és a nemzetgyűlés elnöksegéhez, valamint az állami igazgatás szerveitől és más szervektől olyan felvilágosításokat kérni, amelyek feladatainak teljesítéséhez szükségesek Az ái mi szervek, főleg a nemzeti bizottságok, de az összes polgárok és dolgozók szerv, zetei is Kötelesek támogatni a képviselőt tevékenységében és segíteni őt feladatainak teljesítésében. A napirendi szabályzat javaslata meghatározza A képviselők jogait és kötelességeit mind a nemzetgyűlésben, mind pedig a választási kerületekben végzett tevékenységük terén ' Ebben abból az elvből indul ki, hogy a képviselő a nép érdekeit szolgálja és a képviselői tisztséget csupán szoros kapcsolatban, úgyszólván mindennapi kapcsolatban a választókkal láthatja el felelősségteljesen. A képviselőknek ez a szoros kapcsolata a választókkal lehetővé teszi nekünk, hogy a lehető legteljesebben és leghűségesebben kifejezük a nép akaratát a nemzetgyűlés ülésein és ezért . a nemzetgyűlés valamennyi törvényét köztársaságunk összes lakosai nemcsak egyhangúlag jóváhagyják és támogatják, hanem ők hozzák is. A képviselő kötelességei közé tartozik főként a nemzetgyűlés összes ülésein és munkájában való részvétel és azokban a bizottságokban való részvétel, amelyekbe beválasztották. Különösen fontos kötelessége a képviselőnek, hogy segítse választási kerületének nemzeti bizottságait szervező munkájukban. A képviselő egyúttal mindennapi tevékenységében figyelemmel kiséri, adatainak példás teljesítésével a dolgozókat a terv teljesítésére és túlteljesítésére, a szocialista munkaversenyre és az építő feladatok megvalósítására mozgósítsa. így elsősorban a példás munka szilárdítja meg a választók bizSlmát a képviselő iránt és kölcsönös egységüket; a képviselő így nyeri meg választói szeretetét és tiszteletét. A képviselőnek ezek a jogai és kötelességei élesen különböznek a burzsoá parlamentek képviselőinek helyzetétől, ahol érvényes az úgynevezett ímperatív mandátum tilalmának elve. Ennek értelme az, hogy a képviselőnek rjgm szabad választói utasításai szerint igazodnia. A képviselőre ruházott fontos jogok és nagy kötelességek megkövetelik, hogy az ugyanazon kerületi (központi) nemzeti bizottság területének választási kerületeiben megválasztott képviselők kerületi képviselő egyesületekbe tömörüljenek. Ezért a napirendi szabályzat javaslata eltérően az 1949. évi napirendi szabályzattól, bevezeti a kerületi egyesületeket, és valamennyi képviselő feladatává teszi, hogy tekintet nélkül lakóhelyűkre és munkahelyükre, a kerületi egyesület tagjai legyenek. A képviselők kerületi egyesületében együttműködnek a képviselők, pártba tartozásukra való tekintet nélkül. Szlovákiában a kerületi egyesületek tagjai lesznek a nemzetgyűlési képviselőkön kívül a Szlovák Nemzeti Tanács képviselői is. A nemzetgyűlés szűkebb elnöksége és annak segítőszerve a képviselők tanácsa, amely a szűkebb elnökség tagjaiból és a kerületi képviselő egyesületek képviselőiből áll, összhangba hogy a törvények hogyan válnak be ( hozza a képviselők tevékenységét és A nemzetgyűlés új napirendi szabályzata Dr. Jaroslav Krofta képviselőnek, az ideiglenes bizottság előadójának beszédéből Dr. Krofta előadó-képviselő beszédének bevezető részében rámutatott, hogy a nemzetgyűlésre felelősségteljes munka vár, amely a szocializmus felépítésének megvalósításából és a béke biztosításából következik. Hogy megkezdhessük — folytatta — e fontos feladatok megoldásét, szükséges, hogy itt megadjuk az alapelveket a nemzetgyűlés napirendi szabályzatához, valamint a képviselők jogai és kötelfességei megszabásához. Előterjesztem tehát a teljes ülésnek a nemzetgyűlés napirendi szabályzatára vonatkozó javaslatot, mint a képviselők kezdeményezéséből eredő javaslatot. A nemzetgyűlésre vonatkozó fo el, vek — hangsúlyozta az előadó — az alkotmány 39—66. §-aiban foglaltatnak. Ezekre a rendelkezésekre támaszkodik a napirendi szabályzat javaslata, illetőleg ezt a rendelkezést részletezi. Az új napirendi szabályzat javaslata tartalmaz néhány olyan intézkedést, amelyek az 1949. évi régi napirendi szabályzatban is megvoltak és azért tartottuk meg, mert beváltak. Emellett a javaslat főként az előző nemzetgyűlés és annak képviselői tapasztalataiból és munkája pozitívumainak és hiányosságainak értékeléséből indult ki. A napirendi szabályzat demokratikus elveken épül, ami elsősorban abb».n nyilvánul meg, hogy a nemzetgyűlés és szerva eljárási módjának és munkamódszereim** lehetővé k=il tenniük, hogy a nép akarata a nemzetgyűlés tárgyalásain teljesen kifejezésre jusson. Ezért a torvény egyenesen kötelességévé teszi a képviselőknek, hogy munkájuk folyamán vegyék figyelembe a polgárok javaslatait. panaszait és kívánságait. Ezért az összes bizottságoknak eljárásuk fcUamán a legszélesebb mértékben a dolgozók tapasztalataira és javaslataira ketl támaszkodniuk és együtt kell dolgozniuk a többi képviselőkkel és más doloozókkal, főként az állami és gazdasági apparátus dolgozóival, tudósokkal és szakértőkkel, valamint népünk szervezeteinek képviselőivel. Azt az elvet, hogy a dolgozók a nemzetgyűlés szerveinek tárgyalásain részt vegyenek, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa gyakorlatából és tapasztalataiból vettük át és cz biztosltja, hogy a fontos kérdések megtárgyalása a nemzetgyűlésben gyáraink, hivatalaink, iskoláink, falvaink életéből, a munkások, parasztok és a dolgozó értelmiség tapasztalataiból iog kiindulni. A dolgozók egyre szélesebb aktiv és közvetlen részvétele az állam igazgatásában — ez a népi demokrácia legalapvetőbb szükséglete, legalapvetőbb vonása. Minden egyes dolgozó einber, munkás, paraszt, a dolgozó értelmiség tagja, megtanulja az állam igazgatását, részt vesz a döntésben és megtanulja, hogy országa gazdája legyen. A burzsoá parlamentek napirendi szabályzataiban ez az elv teljesen ismeretlen. E parlamentek napirendi szabályzatai épp ellenkezőleg megakadályozzák, hogy a választók valamiképpen is részt vegyenek ü parlament munkájában. A kezdeményező törvényjavaslat III. része rendelkezéseket tartalmaz a nemzetgyűlés szerveiről. A nemzetgyűlés eddigi vezető szervei, vagy-.s az \ elnökség, a szűkebb elnökség és az elnök, valamint e szervek fő feladatai változatlanok maradnak. Nemzetgyűlésünkben eddig kilenc állandó bizottság volt, ezek közül hármat közvetlenül a napirendi szabályzat törvénye irányított (a költségvetési bizottságot, a gazdasági-tervezési és ellenőrző bizottságot, valamint a mandátumbizottságot.) A törvényjavaslat négy állandó bi zc ttság felállítását - ajánlja, mégpe dij alkotmányjogi, költségvetési, gazdasági, külügyi és mandátumbizottság felállítását, amelyek külön fsl vannak tüntetve a 12. §-1. szakaszában. A nemzetgyűlés választhat természetesen további állandó bizottságokat is, amelyekre szükség van i nemzetgyűlés feladatainak teljes elvégzéséhez. A napirendi szabályzat továbbá ' lehetővé teszi, hogy ideiglenes bizottságokat létesítsenek, bizonyos kérdések megoldására, ahogy azt a nemzetgyűlés gyakorlati mvinkfja megköveteli. A törvényjavaslat természetesen nem állapítja meg a bizottságok tagjainak határozott számát, ezt a nemzetgyűlés saját intézkedésével szabja meg. A tervezett törvény további demokratikus vonása az, hogy szigorúan gondoskodik arról, hogy minden egyas képviselő számára .biztosítva legyen a szólásszabadság és az indítványozás szabadsága. A nemzetgyűlés plénumában és a bizottságokban JÍ képviselőnek joga van kifejteni nézetét és javaslatait a tárgyalt ügyről. Minden egyes képviselőnek joga van a nemzetgyűlés tárgyalásain anyanyelven beszélni. Az eddigi napirend, szabályzatban a tői vényjavaslatok parlamenti tárgyalása nem volt külön szabályozva. Az új napirendi szabályzat most külön szakaszban összefoglalja a nemzetgyűlésben ésx annak szerveiben a legiszlatív eljárás szabályait. Ezzel hangsúlyozza, hogy a nemzetgyűlés tevékenységének súlypontja a törvényhozó jogkör. Fontos új rendetkazés az, hogy a képviselők törvényhozó kezdeményezése • nem csupán a képviselők csoportját illeti meg, mint azelőtt, hanem az egyes képviselőket is. És ezek a törvényjavaslatok éppúgy, mint más javaslatok is. éppen népképviselői tevékenységéből folynak. Ezáltal egyebeken kívül biztosítja a dolgozók tapasztalatainak, ja vbslatainak és kívánságaink felhasználását, a nép alkotó részvéteiét. A képviselőnek joga van kérdésea gyakorlatban. Így a képviselő segít megszilárdítani a szocialista törvényességet és az állami apparátus munkájának megjavítását. A képviselőnek azonban szervezői munkájának kifejtésében nincs joga közvetlenül beavatkozni az államigazgatás és a gazdasági szervek többi szerveinek döntésébe. Munkájuk megjavításához hozzájárul bírálatával és javaslataival. Valamennyi szerv és szervezet köteles a képviselő javaslatait megtárgyalni és vele -az eredményt közölni. Ha szükséges, a képviselő a felettes szervekhez fordul és tőlük követeli az alárendelt szervek és szervezetek munkája hiányosságainak kiküsaöbölését.^ A Képviselő elsőrendű kötelessége, hogy személyes példájával, munkafelellenőrző munkájukat. A képviselőtanács a szűkebb elnökség fontos segítő szerve a nemzetgyűlés tárgyalásainak előkészítésében.^ Feladata főként biztosítani azt, hogy a képviselőknek a kerületekben és a választási kerületekben szerzett tapasztalatai teljesen érvényesülhessenek a nemzetgyűlés tárgyalásain. Költségvetési téren a napirendi szabályzatról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban nem keletkeznek semmilyen újabb kiadások az állam részire. Az ideiglenes bizottság megtárgyalta 1954. december 13-i ülésén a nemzetgyűlés napiréndi szabályzatán')! szóló törvényjavaslatot és egyhangúlag elhatározta,' hogy a nemzetgyűlésnek javasolja e törvény ^elfogadását. Hazánk és a béke védelmére