Uj Szó, 1954. november (7. évfolyam, 265-290.szám)

1954-11-14 / 276. szám, vasárnap

1954. november 14. UISZ0 5 Az SzKí* Központi Bizottságának határozata a lakosság között folytatott tudományos és ateista propagandában elkövetett hibákról A Pravda közli az 'SzKP Központi Bizottságának határozatát a lakosság között folytatott tudományos és ateista propaganda te rén elkövetett hibákról. A hatá rozat a többi között ezeket mondja: Az SzKP Központi Bizottságának olyan tények állnak rendel kezésére, amelyek azt bizonyítják, hogy az utóbbi időben a lakosság körében folytatott tudományos és ateista propaganda terén sok he iyütt durva hibákat követnek el. Ahelyett, hogy rendszeres türelmes munkát végeznének a természettudományos ismeretek propagálásával és a vallás elleni ide ológiai harccal kapcsolatban, egye.s központi és helyi lapok, valammt egyes felolvasók és előadók sértő támadásokat intéznek a papság és a vallási szertertásokban résztvevő hívők ellen. Előfordulnak olyan esetek, amikor a sajtó hasábjain és a propagandisták előadásaiban egyes lelkészeket és hívőket minden alap nélkül olyan embereknek tüntetnek fed, akik nem érdemelnek politikai bizalmat. A vallás elleni propaganda terén elkövetett ilyen hibák gyökeresen ellenkeznek a kommunista pártnak a vallással és a hívőkkel kapcsolatos programjával és politikájával és megszegik a párt többszörös .'fásítását, amely nem tűrj a hírčík érzelmeinek megsértését. Az SzKP Központi Bizottsága elhatározta: Kötelezni kell az SzKP területi és határterületi bizottságait, a szövetséges köztársaságok kommunista pártjainak központi bizottságait és az összes pártszervezeteket, hogy határozottan küszöböljék ki az ateista propagandában mutatkozó hibákat és a jövőben semmi esetre se tűrjék a hívők és a lelkészek érzelmeinek semmiféle megsértését, sem az adminisztratív beavatkozást az egyház 'tevékenységébe. Figyelembe kell venni, hogy az egyházzal, a papsággal, a hivőkkel szemben elkövetett sértő cselekmények öszszeegyeztethetetlenek azzal az irányvonallal, amelyet a párt és az állam a tudomápyos és ateista propagandában követ és ellentmondanak a Szovjetunió alkotmányának, amely lelkiismereti szabadságot biztosít a szovjet állampolgárnak. _ „ A társadalmi és gazdasági viszonyokban végbement mélyreható változások, a kizsákmányoló osztályok megszüntetése, a szocializmusnak a Szovjetunióban aratott győzelme, a tudomány sikeres fejlődése és az ország kulturális színvonalának általános emelkedése következtében a Szovjetunió lakosságának többsége már régen megszabadult a vallásos csökevényektó'i — mérhetetlenül megnőtt a dolgozók öntudata. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy vannak olyam - állampolgárok is, akik tevékenyen részt vesznek az ország életében és teljesítik állampolgári kötelezettségüket hazájukkal szemben, de még különféle vallási hiedelmek befolyása alatt állnak. A párt mindig megköveteli és továbbra is meg fogja követelni. hogy ezekkel a hivőkkel szemben tapintatos, figyelmes magatartást tanúsítsanak. Annál ostobább és ártalmasabb dolog, ha valamely szovjet állampolgár iránt, vallási meggyőződése miatt politika! kételyeket támasztanak. A tudományos és ateista propaganda során figyelembe kell venni, hogy nem szabad azonosítani az egyháznak a szocializmus országában elfoglalt helyzetét az egyháznak a kizsákmányoló társadalomban elfoglalt helyzetével. Ma a szocializmus győzelme és • a kizsákmányoló osztályok megszüntetése a Szovjetunióban aláásta a vallás társadalmi gyökereit, megsemmisítette azt a bázist, amelyre az egyház támaszkodott. Mint a tények bizonyítják, a lelkészek nagy többségükben szintén lojális álláspontot foglalnak el a szovjet hatalommal szemben. En nélfogva a vallásos előítéletek elleni harcot ma a tudományos, materialista világnézet ideológiai harcának kell tekinteni a tudományellenes vallásos világnézet ellen. A vallás elleni propagandában elkövetett hibák kijavításának nem szabad a tudományos és ateista propaganda ellanyhulására vezetnie, mert ez a propaganda a dolgozók kommunista nevelésének szerves része és célja a tudományos, materialista ismeretek terjesztése a tömegek között és a vők megszabadítása a vallásos előítéletek befolyásától. Míg az állammal kapcsolatban a vallás magánügy és így az egyházat különválasztottuk az államtól, addig a kommunista párt, amely az egyetlen helyes tudományos világnézetre, a marxizmus-leninizmusra és ennek elméleti alapjára, a dialektikus mate nalizmusra támaszkodik, nem le het közömbös, semleges a vallás sal, mint olyan ideológiával szem ben, amelynek semmi köze a tu dományhoz. A tudomány és a vallás hom lokegyenest ellenkezik egymással ez nyilvánvaló. Míg a tudomány tényekre, tudományos kísérletekre és szigorúan ellenőrzött, az élet által igazolt következtetésekre tá maszkodik, addig minden vallás csupán a bibliai és egyéb hagyó mányokon alapul. A természet tudomány és a társadalomtudo mány mai tudományos vívmányai meggyőzően cáfolják a vallásos dogmákat. A tudomány nem fér het össze a természet és sz ember életéről alkotott vallásos képze. letbeli elgondolásokkal, ezért őszszeegyezl^etetlen a vallással. tudomány elősegíti, hogy az em beriség egyre mélyebben és mélyebben megismerje a természet és a társadalom fejlődésének ob jektív törvényeit, elősegíti, hogy a természet erőit az emberiség szolgálatába állítsák, elősegíti az ember öntudatának és kulturális színvonalának emelkedését.' Ezzel szemben a vallás elhomályosítja az ember öntudatát, az embert passzivitásra ítéli a természet erői vei szemben, béklyóba veri az ember alkotó aktivitását és lele ményességét. Mindezt figyelembevéve a párt szükségesnek tartja a mélyreható rendszeres tudományos és atetista propagandát, de ennek során nem engedi meg a hivők vallásos érzelmeinek, sem pedig a lelkészeknek megsértését. Az SzKP Központi Bizottsága úgy vélekedik, hogy a vallásos csökevények leküzdését célzó nevelő munkában csak akkor lehet pozitív eredményekre jutni, ha to vább emeljük a dolgozók körében folytatott egész kulturális felvilá gosító munkának színvonalát, jelentősen megjavítjuk a kultúrotthonok, klubok, könyvtárak, olvasótermek, előadóközpontok, kultúr- és üdülőparkok és más kul tiurális felvilágosító intézmények munkáját. Ezért a párt-, az állami és a társadalmi szervezetek feladata. hogy gyökeresen megjavítsák ä lakosság körében végwstt kulturális. felvilágosító munkájukat és így elérjék a dolgozók kulturális _ színvonalának további emelkedését. Francia kegyetlenkedések Dél- és KözépVietnamban Hanoiból jelenti az Üj Kína: A Francia Unió fegyveres erői folytatják a vietnami hazafiak könyörtelen üldözését Dél- és Közép-Vietnam átcsoportosítási területein. Az auguszus 11-től szeptember 15ig terjedő 35 napos időszakban a Francia Unió fegyveres erői csupán Dél-Vietnamban összesen 235 terrorcselekményt hajtottak végre. 32 embert megöltek és több mint 300-at megsebesítettek. A francia katonák 22 esetben géppisztolyukat és kézigránátokat használtak a béke helyreállítását ünneplő népgyűlések ellen intézett támadásaikban. A Francia Unió fegyveres erői által letartóztatott vietnami hazafiakat megkínozták, élve eltemették, vagy lefejezték. Sok embert, nyakukban nehéz kövekkel, folyóba hajítottak. A vietnami néphadsereg főparancsnokságának képviselője ismételten tiltakozott a Francia Uniő fegyveres erőinek a fegyverszüneti egyezmény megsértésével elkövetett ilyen terrorcselekményei ellen. Antidemokratikus módszereket alkalmaznak Adenauerék a Kommunista Párt ellen Nemrégiben az Adenauer-kormány elfogató parancsot adott ki Max Reimann elvtárs, Németország Kommunista Pártja elnöke és Walter Fisch elvtárs, az elnökség tagja ellen. Most a karlsruhei alkotmánybíróság, amely november 23-ra tűzte ki a Németország Kommunista Pártja betiltására irányuló per tárgyalását, közölte: kész időleges menlevelet adni Max Reimannak és Walter Fischnek, hogy megjelenhessenek a bíróság előtt és előadhassák a komunista párt ellen vetéseit az Adenauer-kormány kidolgozta vádirattal szemben. Németország Kommunista Pártja elnöksége az alkotmánybíróság ajánlatával kapcsolatban kijelentette: „Ez a felháborító feltételekhez kötött ajánlat is megmutatja a világ közvéleményének, milyen antidemokratikus és reakciós módszereket alkalmaznak Adena'uerék a kommunista párt ellen. Az Adenauer-sajtó azt híreszteli, hogy Max Reimann a Német Demokratikus Köztársaságban van, hogy elkerülje a letartóztatást. Egyes bonni hatóságok Max Reimann helye iránt tanúsított érdeklődése érthető. De ezzel kapcsolatban ma csak annyit lehet közölni, hogy a párt elnöke NyugatNémetországban van és tovább szervezi a harcot a bűnös párizsi egyezmények ellen". A párt elnöskége a nyilatkozatban követeli, hogy Németország demokratikus alapon történő újraegyesítése érdekében a bíróság tegyen intézkedéseket Max Reimann és Walter Fisch ellen kiadott elfogatóparancs visszavonására, továbbá Fritz Rische, Josef Ledwohn, Kari Zemke kommunista funkcionáriusok és más bebörtönzött hazafiak haladéktalan szabadonbocsátására. A Spanyol Kommunista Párt V. kongresszusa November 1—5-ig tartották meg a Spanyol Kommunista Párt V. kongresszusát. A kongresszus munkájában résztvettek a kommunista párt szervezeteinek képviselői Spanyolország minden részéből, továbbá az Egyesült Katalóniai Szocialista Párt küldöttsége. A napirenden a következő kérdések szerepeltek: 1. A Spanyol Kommunista Párt Központi Bizottságának beszámolója (előadó Dolores Ibarruri); 2. Vicente Űribe előadó beszéde a párt programjáról; 3. Santiago Carillo előadó beszéde szervezeti kérdésekről és a párt szervezeti szabályzatáról 4. a központi bizottság megválasztása. A kongresszusi küldöttek egy-' hangúlag helyeselték Dolores Ibarruri beszámolóját és elfogadták a párt programját, amely a következő címet kapta: „A Spanyol Kommurtista Párt programja a Spanyolország függetlenségéért és demokratizálásáért, a spanyol nép életkörülményeinek gyökeres megjavításáért folyó harcban." A kongresszus egyhangúlag elfogadta a párt új szervezeti szabályait is. A kongresszus befejezéseként a küldöttek megválasztották a 39 tagból és 22 póttagból álló központi bizottságot Felhasználjuk a csehszlovák tapasztalatokat — mondja V. Szorokin, a leningrádi cipőgyár mintázó j a Alexej Podenkoval, az Armamiri gyár technikusával együtt érkeztünk a gottwaldovi „Svit" cipőgyárba. Azért mentünk oda, hogy a kaptafák mintázásának és előkészítésének módjáról tapasztalatokat szerezzünk. Mindenekelőtt ki kell jelentenem, hogy a vállalat vezetősége gondoskodott arról, hogy a lehető legjobb tanulmányi feltételek mellett dolgozhassunk. Tapasztalt oktatómestereket rendelt mellénk, akik megismertettek minket az üzemek munkájával. Az egyes osztályokon lezajló termelési folyamatokkal. Három hónapig tanulmányoztuk a cipőgyártást. Különös figyelmet szenteltünk az új kaptafák és cipősarok mintázásának a fa technológiai szárításának és a kaptafa valamint a cipősarok készítésének. Sok tapasztalatot szereztünk egy fiatal tervezővel, Benessel való találkozásunk alkalmával. Csehszlovák barátainktól igen sokat tanultunk és tapasztalatainkat alkalmazni fogjuk cipőgyárainkban. A gottwaldovi „Svit" gyárban az ékelt cipősarkakat különös gép gyártja. Ezt a gépet vettük alapul az új gép szerkesztésénél. Már öt ilyen gépünk van. Az ékelt cipősarok gyártásánál teljes mértékben beváltak. A „Svit"-ben nyert tapasztalatokat bőven használjuk fel a könnyű nyári cipő készítésénél is. A cipősarokban tálszerú mélyedés kivájása lehetővé teszi a cipősarok könnyebb hozzaerősítését a cipőhöz. A mi gyárunk gépesítette a kaptafa aljára erősített fémlemezek gyártását. Azelőtt nálunk ezeket a lemezeket kézzel vágták ki és dörzspapírral simították körül. Most ezt a munkát frézelögép végzi, ami a kaptafa minőségét jelentós rnértékben javítja. Mi a csehszlovák barátainktól átvett új kaptafa mintázási módot fogjuk alkalmazni. Azelőtt a kaptafa sablon szerint készült, ma kopírozógép, rajztábla, fényezőkészülék és más segédeszköz segítségével gyártjuk, ami lényegesen hozzájárul a munkaeredmény pontosságához. A leningrádi „Proletárgyőzelem 2. sz." gyárban ma már a női cipőt és színes lakkcipőt az általam szerkesztett kaptafákon gyártjuk. Amikor Csehszlovákiában voltam, meggyőződtem arról, hogy a „Svit" üzem dolgozói és a szovjet dolgozók közötti meleg barátság népeink felbonthatatlan barátságának része. A japán sajtó Josida washingtoni tárgyalásainak eredményeiről A „Kiodo Csusin" hírügynökség jelentése szerint a tokiói újságok nincsenek teljes egészében megelégedve az együttesen kiadott japán-amerikai jelentéssel. Az „Asahi" című újság vezércikkében csodálkozását fejezi a jelentés elvont tartalma felett. Az újság összeveti ezt a kommünikét az együttes kínai-szovjet deklarációval és azt írja, hogy a japán-amerikai jelentés nem tartalmaz semmi reményt a béke megvédésére vonatkozólag. Az újság azt írja, hogy a „sajnálkozás" a március 1-én Bikini kerületben felrobbant hidrogénbombával kapcsolatban, melyet a kommünikében kifejezésre juttatnak, az egész japán népet érinti, nem csupán a 23 szerencsétlen halászt. A „Jomiuri" című újság megállapítja, hogy ez a kommüniké nemcsak hogy hiányos, de nem is világos. Nem mutatja meg az utat a leglényegesebb kérdések megoldásához, például a Kínával való kölcsönös kapcsolatok kérdését illetőleg. A „Mainicsi" című újság azt írja, hogy a jelentés semmi újat nem tartalmaz. Az újság rámutat arra, hogy a miniszterelnök természetesen becsapja a japán népet, mivel nem szállít „ajándékokat" gazdasági segítség formájában. Az újság továbbá rámutat azokra a sikertelen kísérletekre, amelyekkel az amerikaiak csökkenteni [ akarják az együttes kínai-szovjet deklaráció jelentőségét a közölt japán-amerikai jelentéssel szemben. „Természetesen az USA erőfeszítései sokkal gyengébbek annál, hogy sem a kellő engedményt meghozhatnák", írja az újság. A „Sanghio Keidzani" című újság, amely a kereskedelmi körök véleményét fejezi ki, azt írja, hogy az Eisenhower és Josida által kiadott együttes kommünikében egészen világosan beszélnek arról, hogy az „ajándékok", amelyeket Josida szállít, igen csekélyek lesznek. A „Tokio Simbun" című újság írja, hogy az amerikai-japán kommünikét a japánok csalódással fogadták. Ez vonatkozik a liberális párt vezetőire is, akik nagy reményeket fűztek ahhoz, hogy a miniszterelnök útja biztosítsa Japánnak a gazdasági segítséget. • Tanegoro Murata, a japán rádió hírmagyarázója a japán-amerikai komünikével kapcsolatos kommentárjában kijelentette, hogyha ebben a kommünikében nincsenek is benne az Egyesült Államok követelései Japán úirafelfegyverzésére vonatkozólag, az nem jelenti azt, mintha erről Amerika lemondott volna. A kommüniké szerzői — hangsúlyozza Murata — nyilvánvalóan tudomásul vették „a japán nép hangulatát, amely nem szívesen hallja, hogyha az ő védelméről beszélnek." Hogyha az együttes kommünikében nem használják „a fegyveres hatalom erősítése" kifejezést, ezt azzal lehet magyarázni, hogy Japán már rálépett az újrafelfegyverzés útjára. A megfogalmazás megváltoztatása nem jelenti azt, hogy az amerikai kormány nem törekszik többé Japán fegyveres hatalmának erősítésére, Külpolitikai vita az angol felsőházban A Reuter-hírügynökség jelentése szerint november 10-én kezdődött meg a külpolitikai vita az angol felsőházban. A vitát lord Alexander, volt hadügyminiszter nyitotta meg, aki kritizálta az angol-egyiptomi szerződésnek a Szuezi-csatornára vonatkozó néhány pontját. Ezután lord Reading külügyi államtitkár emelkedett szólásra és dicsérte a délkelet-ázsiai katonai szerződéseket. A kormány nevében a konzervatív Alexander gróf a Labour-párt volt hadügyminisztere, Lord Alexander névrokona foglalkozott a leszerelés kérdésével, az Indokínáról szóló genfi szerződéssel, a Szuezi-csatornára vonatkozó angolegyiptomi szerződéssel és a délkelet-ázsiai helyzettel. Ezután lord Sámuel, a liberális párt felsőházi csoportjának vezetője szólalt fel. Méltatta a nemzetközi helyzet általános javulását az utóbbi időben. Beszélt a Szovjetunió politikájáról is és rámutatott arra, hogy a Szovjetunió „aktívan és hatékonyan résztvesz az ENSz külön szerveinek munkájában, amelyeknek humánus céljaik vannak". Azután helyeselte az angol kormány legutóbbi külpolitikai óvintézkedéseit és kijelentette: „A további lépést az Egyesült Államoknak kellene megtennie és ez a lépés főleg az USAnak Kínával kapcsolatos álláspontjával függ össze'-'. Lord Sámuel a taivani helyzetet, mint „szinte nevetségest" jellemezte és azt mondotta, hogy ezí nem lehet azzal magyarázni, hogy a szigetnek hatalmas stratégiai jelentősége van a nyugati hatalmad számára és leginkább az Egyesült Államok számára, mivel azért, hogy az Egyesült Államoknak kötelezettségei vannak Csang Kai Sekkel szemben, „nem lehet megengedni, hogy ezek az indokok győzedelmeskedjenek az ENSz alapokmányának világos céljai felette