Uj Szó, 1954. november (7. évfolyam, 265-290.szám)
1954-11-14 / 276. szám, vasárnap
1954. november 14. UJSZ0 3 PÁRTÉLET Kuláktaoya — vagy közös gazdálkodás bástyája lesz-e a csízi szövetkezet? Csízen már a pártoktatás megkezdésénél is hibák vannak. A pártbizottság nem biztosított már jóelőre propagandistát, a párttá gok egy része már az első összejövetelre sem jött el. Az arra ér demes pártonkiviilieket, az EFSz becsületes dolgozóit, vagy helyi nemzeti bizottság tagjait egyáltalán nem készítették elő a páríok tatásra és nem hívták meg őket. Elhatároztam ezért, hogy írok er ről az Űj Szóba. Ilymódon talán még idejekorán segítségére le szek helyi pártszervezetünknek, melyben a falun kívüli munkabe osztásom miatt sajnos én sem tudok elég aktivan dolgozni. Ugyan is már a múlt évben sem ment nálunk a pártoktatás úgy, ahogy kellett volna. Ezzel magyarázhatók azok a hiányosságok és hibák amelyek Csízen vannak — írta szerkesztőségünknek Országh Rudolf elvtárs. Azután konkrétan rámutatott néhány súlyos gazdasági hi bára az EFSz-ben, melyeket a falu szocialista építése érdekében minél előbb ki kell küszöbölni. Nézzük csaik meg, mi is a helyzet Csízen és hogyan kell ezen javítani. A pártszervezet gyengén dolgozik. Pártbizottsági gyűléseket csak ritkán tartamak. E gyűlések programját felületesen, kapásból állítják össze, ahogy a pártbizott ság elnökének az eszébe jut. A párthatározatok teljesítését vagy egyáltalában nem, vagy csak na gyon ritkán elflenőrzik. Hasonló a helyzet a taggyűlésekkel is. Nincsenek eléggé előkészítve, sőt gyakran még a pártbizottság sem készül fel rájuk. Igy aztán elha nyagolják a sokoldalú politikai munkát, a párt politikájának megmagyarázását. Az EFSz termelési problémáival foglalkoznak, de nem tekintenek a dolog mélyére. Mivel keveset tanulnak és a járási pártbizottságtól sem kapnak kellő támogatást, helyes megoldásokat nem találnak. Ezért a csízi pártszervezetnek nincs kellő tekintélye. Mi a helyzet ilyen pártszervezet mellett az egységes földművesszövetkezetben? Amíg a falu határa tekintélyes részét (ami a falusi gazdagok tulajdona) szolgákkal. földnélküli proletárokkal műveltették meg, addig jól termett a csízi föld. Jól tejeitek a tehenek, jól tojtak a tyúkok és a sertés is volt elegendő a faluban. Amióta az EFSz-ben a kulákok is bent vannak, csodák csodája, keveset terem ugyanaz a föld, nem adnak tejet a tehenek, nem tojnak a tyúkok, elhullanak a malacok és kényszervágásra kerülnek a félig hízott 'sertések. Természetesen így nem tudnak elegeit tenni az állam iránti kötelezettségüknek, s mivelhogy nincs elegendő jövedelmük, pénzbeli jutalmat gyengén, sőt időnként egyáltalán nem kapnak. Az egységes földművesszövetkezet vezetősége nem is igyekszik ezen változtatni. Pedig lehetőség volna rá. Például a konyhakertészetből tavaly 140 ezer korona bevételük volt A múltban az ottani állami fürdőnek, a gyermekszanatóriumnak és Caritasban gyógyuló 350 főnyi betegnek és egészségügyi dolgozónak a zöldségszükségletét a csízi határban termelték ki, ebben az évben ezt a szükségletet a tornaijai zöldségüzletekbon kellett beszerezni. A szövetkezet vezetősége ezt azzal magyarázza, hogy májusban árvíz pusztította el a kertészetet, ezért nem tudtak zöldséget termelni, de hogy azóta, tehát több mint 5 hónap alatt miért nem termeltek újabb zöldséget, erre a kérdésre nem tudnak kielégítő választ adni. A szövetkezet állatállománya 122 szarvasmarha és 34 ló. Ezek 9 istállóban, főleg kulákoknál vannak elhelyezve. A szövetkezeti tagok javarészének ez nem tetszik. Ezért már az évzáró gyűlésen elhatározták, hogy 150 férőhelyes közös istállót építenek. E határozat alapján megrendelték az építőanyagot, amelyből 6 vagont meg is kaptak, illetve megkaptak volna, de nem vették át. Ugyanis e°y másik taggyűlés, amelyről sem a részvevők listája, sem a jegyzőkönyv nincs meg, Csiszár István 12 hektáros kulákpártoíló ]avasla tára azzal az indokolással,, hogy van a gazdáknál elegendő istálló, felesleges ezért adósságokat csinál ná, az istálló építésére vonatkozó határozatot' megsemmisítette. Ez helyzet jobban megfelel a kulá koknak, mintha közös istállót épí tettek volna. Ugyanis így több hasznot húrnak a szövetkezetből Nevetségessé tehetik a közös gaz dállkodást és spekulálni is tudnak. ELAPAD A TEJ, HOVÁ LESZNEK A JÓ TEHENEK? Ha a szövetkezet marhaállomá nya a kulákok istállóiban van, a kulákok a maguk marháit is az EFSz takarmányából etethetik. Igaz ugyan, hogy a kulákok cílyan tisztán tartják a szövetkezet álla tait, hogv tisztábbak nem is lehetnek. A teheneknek még a farkát is megmossák, de a szövetkezeti tehenek átlagos tejhozama nem haladja meg a napi egy litert. Ugyanis abrak az EFSz teheneinek nincs. A silózásra vonatkozó párt- és kormányhatározatnak, jó tanácsoknak, instrukcióknak és újságcikkeknek fittyet hányva, nem silózitak és már most szecskára vágott kuikoricakórót etetnek. Azzal beszéd i k ki magukat, hogy meddők a tehenek, azért nem tejelnek. Pedig a csiziek tudják, hogyan lehet magas tejhozamokat elérni. Bizonyíték erre az, hogy a szövetkezet megalakulása előtt bőven ellátták fürdővendégeket tejjel, vajjal, túróval, sőt még a tornaijai piacrrt is jutott. Igaz, hogy akkor az nem ütközött a kulákok érdekeibe. Nem volt szükség a közös gazdálkodástól való elriasztó példára. De nemcsak az ilyen elriasztó eredmények elérésére jó a közös istálló felépítésének megakadályozása, illetve alattomos ravaszsággal a tagságnak az építésről való lebeszélése, hanem a spekulációra is. Molnár István volt tízhektáros gazda, aki magángazdálkodó korában'kupeckedett, most a szövetkezet vezetősége megbízásából mint „szakértő'- jó húsban lévő tehenet vett... A tehén árát a bank a szükséges formaságok után kifizette. Mivel azonban az EFSz-nek nagy közös istállója nincs, az ellenőrzés csaknem lehetetlen, a tehenet abba az istállóba vezette, amely a legjobban megfelelt tervének. A tehenet néhány nap múlva szabadpiacon jóval drágábban eladta. De hogy a szövetkezetnek a darabszáma meglegyen, vett egy olcsóbb, rosszabb tehenet. Az árkülönbséget persze a zsebében hagyta. Ez az ügy a marhapasszu'i ügyetlen hamisítása miatt kiderült. Ki tudja azonban — mondják a. csíziek — nem jutottak-e az EFSz jó fejőstehenei is hasonló sorsra. MONDD MEG AZ IGAZAT ... A szövetkezet egyszerű, de becsületes tagjai ugyanis csak igen óvatosan beszélnek a hibákról, s azok okairól. Egyesek félnek a kulákok és spekulánsok bosszújától. Egyszer már előfordult, hogy Štefan Kaštan EFSz tag nyíltan megmondta Molnár Istvánnak, aki még ma is szívesebben kupeckedik, mint dolgozik, hogy a szö vetkezet jobb gazdasági helyzetben volna, ha ők is becsületesen dolgoznának. Ezért Molnár úgy megverte Kaštant, hogy attól napokig munkaképtelen vált. A sertésól bejáratánál semminemű óvintézkedés, pl. fertőtlenítés nincs. Az ól, amennyiben ezt a tető alatt lévő ideiglenes deszkaketrecet ólnak lehet nevezni biztonság szempontjából sem ki elégítő. Az ilyen gazdálkodás az egyénileg gazdálkodó parasztoka egyenesen elriasztja a szövetkezeti gazdálkodástól. Hogy ez mennyire így van, azt a következő eset bi zonyítja a legjobban: amikor egy középparaszttól, aki négy tehén nel vontatott faekével fia segítse gévöl sem volt képes 8—10 cm-nél mélyebben megszántani kemény földjét, megkérdeztem, hogy miért nem lép be a szövetkezetbe, így válaszolt: „Az ilyen vezetőségtől irányított EFSz-nek nincs jövője Ilyen szövetkezetbe én nem lépek be. És amíg így fog menni ná luk a munka, addig nem is lép be hozzám hasonlóan a többi gaz da sem." A dűlő végére érve kifogott azzal az eűhatározással, hogy hazamegy és megvárja míg esni fog, amíg puha lesz a föld — Ha megváltozik a helyzet a szövetkezetben, lehet róla szó, hogy belépek, de addig nem — tette még hozzá és elköszönt. MILYEN IS TULAJDONKÉPPEN A SZÖVETKEZET VEZETŐSÉGE? Az elnök Tóth Rudolf például atyafiságban van a falusi kulákokkail. Jobban szereti a pálinkát, mint a munkát — mondják róla — és minthogy ő maga nem nagy barátja a munkának, másoktól sem igen kérdi meg, mit dolgoz tak egész nap, egész héten, sőt hónapokon át sem. A munkabeosztást reggelenként csinálja meg Azután úgy 8 óra tájban beolvastatja a községi hangszóróba, kit milyen munkára osztottak be: hogy a beosztottak mikor mennek a munkahelyre és mikor hagyják abba a munkát, azt már senki sem ellenőrzi. Igy a szerencséseb bek, de főleg a kulákok kevés munkával sok munkaegységet biztosítajnak maguknak a többiek rovására. A cséplés idején előfor dúlt, hogy a vezetőség néhány tagja még délelőtt 9—10 óra tájban is a korcsmában szórakozott. Megtörtént az is, hogy az ellenőrző bizottság elnöke, Buvala András, aki egyébként a párt helyi szervezetének is elnöke, amikor a cséplőgépnél az EFSz vezetősége megbízásából ügyeletes volt, 1 s neki kellett vol/na bejegyezni menynyit csépeltek ed — úgy berúgott, hogy nem tudott dolgozni. Azalatt az idő alatt, amíg részeg volt, hat zsák búzát a szalma alá rejtettek és éjszaka Vojtko István traktoros ellopta. Egy másik alkalommal a vezetőség felelőtlen magatartása következtében egy kocsi árpát egész éjszakán át egy kana alatt hagytak. Ismeretlen tettesek ezt kihasználva, reggelig 13 zsákkal elloptak belőle. NEKIK MOST NEM KELL A FÖLD Ennyi hiba és ennyi baj láttára tagság szeptember elején kizárta kulákokat a szövetkezetből. A helyi pártszervezet, a helyi nemzeti bizottság és az EFSz vezetősége együttesen megegyezve megállapodtak, hol adják ki a kulákok I földjét, kiknek az istállóiba helye zik át tőlük a szövetkezet marhá it. Ennek a határozatnak gyakorlati megvalósításához a járási pártbi zottság segítségét is kérték. A se gítség azonban néhány hétig ké sett. A kulákok egyszerűen nem akartak kimenni a szövetkezetből s amikor a helyi nemzeti bizott ság ki akarta kézbesíteni a telek könyvi kivonat szerint mérnök ál tal kimért földjükről szóló végzést, megtagadták annak átvételét kijelentették, hogy nekik most nem kell a föld. Ők a szövetkezetben akarnak dolgozni. A szövetkezet szűkkörű vezetősége erre ingadozó lett és nemcsak hogy nem igye kezett a szövetkezet marhaállomá nyát áthelyezni a kizárt kulákok istállóiból, hanem másnap reggel mintha mi sem történt volna be osztották őket munkára és ezt helyi hangszórón közölték is velük. Mivel azonban a kulákok jogilag ki vannak zárva az EFSz-ből, földjüket a szövetkezet már nem mű veli meg és nem veti be. A kulá kok nem művelik a földet tehát 130 hektár szántóföld megművelé se és bevetése a csízi határban egyelőre nincs biztosítva. Felhív jul^ erre a járási nemzeti bizottság figyelmét. Tegye meg idejében kellő intézkedéseket. Egy talpa latnyi földnek sem szabad parla gon maradnia! A kis és középpa rasztok pedig mutassák meg, bizonyítsák be becsületes odaadó munkával, hogy a kulákok kizárása az EFSz-ből helyes volt és hogy náluk nélkül gazdaggá, virágzóvá fejlesztik a szövetkezetet. Ahhoz, hogy Csízen megjavuljon a politikai és gazdasági helyzet, járási pártbizottság hathatósabb támogatása szükséges. Minél előbb át kell szervezni a pártbizottságot A pártszervezet elnöke ugyanis megfeledkezett a pártalapszabályzatban előírt párttagsági kötelességéről. Nemcsak a szövetkezet bizalmával élt vissza, amikor a csép lőgépnél berúgott, hanem napok hosszat indokolatlanul nem dolgozik az EFSz-ben, s amikor ezért taggyűlésen felelősségre vonták, mégcsak nem is válaszolt rá. Ezzel aláásta a pártszervezet tekint lyét. Fegyvert adott a kulákok kezébe — nyugodtan mondhatják: miért dolgozzon fegyelmezetten a többi, hiszen a pártelnök sem dol gozik a szövetkezetben. Az elnök magatartása miatt nemcsak őt ma gát, de a többi párttagokat is ferdén ítélik meg a faluban. Nagyobb súlyt kell fektetni a pártoktatásra Állandóan emelni kell a pártszervezet munkájának színvonalát, fejleszteni a tagság kommunista helytállását. Mutassanak a párttagok példát a kötelességek teljesítésében. Vegyék ki aktívan részüket mind szövetkezet, mind a pártszervezet munkájából. Meg kell erősíteni új tagok felvételével a helyi pártszervezetet. Elő kell erre készíteni az EFSz-ben lévő becsületes kis- és középparasztokat, az arra érdemes egyénileg gazdálkodókat és az ifjúságot. taggyűléseknek a kommunisták iskolájává kell lenniök. A pártszervezet részére biztosítani kell állandó képzett instruktort és már most téli időszakra rendszeres előadókat, akik színvonalas előadásokat, konzultációkat, tapasztalatcsere megbeszéléseket fognak vezetni és képezik a tagságot. Aktivizálni kell a tömegszervezeteket, több támogatást kell nyújtani nekik, hogy segítségükkel Csízt is mielőbb szocialista faluvá építhessék ki. Száraz József. KÜLFÖLDI HÍREK A franciaországi Drome megye mezei tanácsa egyhangú határozatot hozott, amelyben négyhatalmi értekezlet összehívását sürgeti a német kérdés békés megoldására. (A megyi tanács 31 tagja közül csak 1 kommunista, a tainács többi tagja a burzsoá pártok képviselői közül került ki.) Angol üzletemberek küldöttsége a kínai export-import társaság meghívására Londonból repülőgépen elindult Kínába. A küldöttség vezetője Pulién, az India-Ausztrália-Kíha Bank vezérigazgatója. Pulién elutazása előtt nyilatkozatott tett, kijelentette, hogy „a látogatás célja a két ország kereskedői között fennálló jó kapcsolatok fenntartása és a kereskedelmi forgalom kiterjesztése." • » « Közös közleményt adtak ki Eisenhower elnök és Joszida japán miniszterelnök tárgyalásairól. A közlemény csupán általános megállapításokra szorítkozik. • « * A brit külügyminisztérium közölte, hogy Dél-Afrika kivételével, a brit nemzetközösség valamennyi miniszterelnöke elfogadta már a meghívást a január 31-én kezdődő Iondoni nemzetközösségi értekezletre. » • • A Foroe Ouvriérehez tartozó francia postások szerda es|ti gyűlésükön elhatározták, hogy november 12-től sabrájkba lépnek A belgrádi rádió jelentése szerint Misa Pavcsevics ankarai jugoszláv nagykövet szerdán felkereste Köprülü török külügyminisztert és megbeszélést folytatott vele. • » • A londoni rádió közölte, hogy az ausztráliai szenátus ratifikálta a SEATO-egyezményt. Legújabb kimutatások szerint hivatalos engedéllyel 714 fasiszta frontharcos és úgynevezett bajtársi szövetség működik jelenleg Nyugat-Németországban. A londoni rádió szerint az Egyesült Államok a közeli hónapokban atombomba-kísérleteket akar végezni az Antarktiszon. Webb újzélandi külügyminiszter ezzel kapcsolatban kijelentette: „ŰjZéland nyugtalankodik a rádióaktivitás veszéiye miatt." A Reuter jelenti: Eisenhower elnök szerdán ratifikálás céljából a SEATO-szerződést az amerikai szenátus elé terjesztette. Howart Fast, a híres amerikai író és békeharcos november 11-én ünnepelte 40. születésnapját. Ebből az alkalomból a szovjet írók, köztük Fagyejév, Szimonov, Erenburg gratuláló leveleket küldtek az írónak, melyben kifejezésre juttatták a szovjet olvasók és irodalmi közönség szeretetét és tiszteletét. * » * Űj. alumíniumot gyártó üzem épült fel Jugoszláviában. Kidriesevben (Szlavónia) a napokban fejezik be egy nagy alumíniumgyártó üzem építését, melynek évi kapacitása 30.004 tonna. Az algíri harcokról szerdán kiadott hivatalos jelentés hangoztatja, hogy a „nehéz terepviszonyok'' miatt csak lassan halad előre a támadó erők felvonulása. Megjelentek a francia lapokban az első veszteséglisták is, amelyek számos ejtőernyős megsebesüléséiről adnak hirt. Folytatódik „gyanús elemek': letartóztatása és a sajtószabadság erőszakos elnyomása . is.