Uj Szó, 1954. november (7. évfolyam, 265-290.szám)

1954-11-11 / 273. szám, csütörtök

1954. november IX 7. Megnyíltak a szövetkezeti munkaiskolák őszutó hónapjában vagyunk, végéhez közeledik az év. A szö­vetkezeti tagok, a kis- és közép­parasztok számadást csinálnak egész évi gazdálkodásuk eredmé­nyéről, leltároznak, értékelnek. Az elmúlt gazdasági év eredményei jelentős sikert mutatnak az elő­ző évekhez viszonyítva. A párt és a kormány megmutatta parasztsá­gunknak a jólét és boldogság út­ját, fokozódott a gépek munkája a közösen gazdálkodók vetéstábláin, s új munkamódszerekkel növelik a hektárhozamokat, fejlesztik az állattenyésztési termelést. A ke­reszt- és sűrűsoros vetés nyomán a búzánál a termés jóval 30 má­zsa fölött volt, s Malinyinová elv­társnő fejési módszerének alkal­mazása sok százezer liter tej ter­ven felüli beadását tette lehetővé. Az új munkamódszereket falusi dolgozóink a szövetkezeti munka­iskolákban sajátították el. A múlt évi téli hónapok iskolázása nagy segítséget jelentett a szövetkezeti gazdálkodásban. Voltak, akik ele­inte idegenkedtek az iskolától, hi­szen a múltban nem volt arra le­hetőség, hogy falusi ember mun­kája mellett szakoktatásban is ré­szesüljön. Ideje, pénze sem volt az ilyesmire. A falusi gazdálkodást azelőtt az öregektől átvett régi tapasztalatok irányították. Ma a jó gazdának bővíteni kell ismereteit, elméleti tudással kell kiegészíteni a tapasztalatokat. Ezért váltak szükségessé a három évfo­lyamú szövetkezeti munkaiskolák, ahol a falu dolgozói megismerik a növénytermelés és állattenyésztés legújabb módszereit, a tudományos kutatások legújabb eredményeit, és bevezetésük módozatait. A szövet­kezeti munkaiskolák a szövetkezeti többtermelés fokozásának hathatós eszközeivé váltak, s az ott szerzett ismereteket dolgozóink már a ta­vaszi munkálatoknál sikerrel érvé­nyesítették. A kassai kerületben az elmúlt évben 18 szövetkezet­ben nyitották meg a három évfo­lyamú munkaiskolák első osztá­lyát. Az oktatás a szepsi, kassai' és királyhelmeci járásokban volt a legeredményesebb. A csécsi szö­vetkezeti munkaiskolát pl. 22 hall­gató fejezte be sikerrel, jó bizo­nyítvánnyal. Benjakovcén az isko­la hallgatói közül a vajkóci szö­vetkezet dolgozója, Bodnár István kitüntetéssel végezte el az első év­folyamot. Az iskolában tanultakat szövetkezetében szép eredménnyel alkalmazta. Bodnár István azelőtt könyveket nem lapozgatott. Most gyakran látni őt szakkönyvek ta­nulmányozása közben, szaktekin­tély lett a szövetkezetben, a kör­nyék dolgozói gyakran keresik fel, hogy tanácsot kérjenek tőle. Érté­kes ajándékokkal jutalmazta meg. a kassai kerületi bizottság Ján Hor­skýt, a legjobb iskolavezetőt és Ra­hovecký mérnököt, a szövetkezeti iskolák legjobb előadóját. A kassai kerületben még 136 alapfokú gaz­dasági iskola is működött, ahol a falu dolgozói a gazdálkodás elemi ismereteit sajátították el. A besz­tercebányai kerületben 11 szövet­kezeti munkaiskolában és 60 alap­fokú iskolában folytak az előadá­sok. Az oktatás eredményeképpen 6.000 hektáron már alkalmazták a sűrűsoros vetést a szövetkezeti földeken. Ezekben a napokban országszerte megkezdődött az oktatás a szövet­kezeti munkaiskolákban. A múlt esztendőben tervezett hároméves iskolák folytatják áldásos munká­jukat. A már meglévő iskolákon kívül nagy számban nyíltak meg mindenütt az újonnan szervezett iskolák, ahol a szövetkezeti tagok, kis- és középparasztok megszerzik mindazokat a szakismereteket, amelyek ma már elengedhetetle­nek, amelyek nélkül a mezőgaz­dasági termelés fejlődese elkép­zelhetetlen. A szövetkezeti munkaiskolákat tanszerekkel, mikroszkóppal, vetí­tőgépekkel, laboratóriumi felszere­léssel látják el. Pártunk és kormá­nyunk gondoskodása arra irányul, hogy ezek az iskolák olyan szak­tudás elsajátítását tegyék lehető­vé, mely a mezőgazdasági termelés magasabb hozamában, a szövetke­zeti dolgozók anyagi és kulturális színvonalának emelésében mutat­kozik meg. Az iskolák pedagógiai nunkáját sz erre a célra kiadott tanterv irányítja. Ez állapítja meg az ciő~­adások témakörét, ez jelöli ki a vetítésre -kerülő filmeket, írja,.elő » példás szövetkezetek alapszabá­lyainak részletes tanulmányozását, a munkaszervezés módozatait, a munkabérek és jutalmak kifizeté­sének irányelveit. A munka meg­szervezését szövetkezeti tagjaink a legtöbb helyen nem vették komo­lyan, sok esetben vaktában, ter­vezetlenül fogtak hozzá a munká­hoz, aminek aztán időveszteség, fejnélküliség, kapkodás volt az eredménye. Az idei gazdasági év a legtöbb helyen már megmutatta a jó előre megszervezett munka előnyét: az agrotechnikai határidők betartását, a szebb terméseredmé­nyeket, a beszolgáltatás teljesíté­sét stb. A szövetkezetekben a múltban gyakran fizették a munkát annak mennyiségére és minőségére való tekintet nélkül. A munkaiskolákat látogató tagok csakhamar rájöttek az ilyen bérelszámolás helytelen voltára, s ma már az elvégzett munkát pontosan a munkaegysé­gek értéke szerint jutalmazzák. Az állatgondozókat pl. az elért súly­gyarapodás, szaporodás, a fejőket a tejhozam mennyiségének arányá­ban jutalmazzák. Szép eredményekről vannak ér­tesüléseink azokról a helyekről, ahol a szövetkezetet iskolázott ve­zetők irányítják. Ugyanúgy szük­séges azonban a szövetkezeti tag­ság szakismereteinek fejlesztése is. Fontos, hogy a járási nemzeti bi­zottságok jó szakelőadókat küld­jenek a szövetkezeti munkaisko­lákba, hogy felszereljék őket a szükséges szemléltető észközökkel és az előadások keretében lehetővé tegyék az ismeretterjesztő filmek •vetítését. Mindezek felkeltik fa­lusi dolgozóink érdeklődését, s nem telik bele hosszú idő, amikor minden szövetkezeti dolgozó bir­tokában lesz annak a Szaktudás­nak, mely a mezőgazdasági több­termelést a X. pártkongresszus irányelvei szellemében viszi előre. A szövetkezeti munkaiskolák hallgatói új típusú emberek, akik tudják, hogyan kell a szövetkezeti gazdálkodásban jó munkát végezni. Ez a munka célszerűbb, gazdasá­gosabb és nagyobb jövedelmet biz­tosít. Az életszínvonal emelkedésé­nek útja ez, ezen az úton csak ta­nulás árán haladhatunk előre. Megnyíltak a munkaiskolák, min­denki számára adva van a tanulás lehetősége. Minden falusi dolgozó a mezőgazdasági termelés mesteré­vé válhat. Rajta áll, hogy ezt az alkalmat saját érdekében el ne mulassza. Mészáros Gyula. Az adott szó valóra vált A nemesócsai EFSz tagjai telje­sítették a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére tett kötele­zettségvállalásaikat. A kapásnövé­nyek termését november 7-ig száz­százalékig betakarították, a búza ve­tésének a határidejét is lerövidítet­ték két nappal. A gabonaneműeket kereszt- és sürűsorosan vetették. A traktorosok november 7-ig 500 hek­tár helyett 700 hektáron végezték el a mélyszántást. A szövetkezet tagjai a krumpliból, cukorrépából és kukoricából teljesítették a be­adást. Október 30-án a járási értekezle­ten elnyerték a versenyzászlót. Az állattenyésztési csoport dol- ' gozói silózási munkát végeznek. A tejhozamot több mint 10%-kal emelték. Az őszi munkák idején brigádosok nem dolgoztak a szövet­kezetben. Németh Mária, Nemesócsa Teljesítették felajánlásaikat Az ipolynagyfalusi szövetkezet ősz i munkájáról az egyik traktorostol érdeklődtem, aki elmondotta, hogy mit vetettek már el és hogyan áll­nak az őszi mélyszántással. A dol­gozók az előbbit és utóbbit is teljes egészében elvégezték. Az ipolynagyfalusi traktorállomás legjobb traktorosa Németh Lajos Škoda harmincas traktorával határ­idő előtt teljesítette tervét. A szövetkezeti tagok szintén jó munkát végeztek. A Nagy Októberi Forradalom tiszteletére 50 birkát és hat sertést adtak be terven felül. Hétszáz mázsa burgonyát és 220 mázsa takarmányrépát már felszed­tek. Az építési csoport dolgozói a közeljövőben fejezik be egy száz férőhelyes szarvasmarha istálló épí­tését. A szövetkezetnek minden fel­szerelése megvan a gazdaságban. Egy valami nagyon hiányzik, a vil­lany. Ha ez is lenne, sok időt meg \ tudnának takarítani. Villant László, Ipolynagyfalu Az érsekújvári járásban beíejezik a cukorrépaszedést ; A Gukorrépa betakarítási mun­káit a héten befejezik a járás min­den szövetkezetében. Már csak az érsekújvári 2. számú szövetkezet­nek van 145 hektárnyi szedni való répája. November 10-ig befejezik a ku­koricatörést, huszadikáig pedig be akarják fejezni a mélyszántási mun­kákat. Több mint 150.000 korona jövedelem cukorrépából Szép őszi nap van. Az alsószecsei vasútállomáson vagyunk. Szo­katlan nagy a forgalom. Három egységes földművesszövetkezet, a nagyodi, a zsemléri és az alsószecsei szállítja a cukorrépát. Szomo­ra elvtárs, az oroszkai cukorgyár felügyelője azt mondja, hogy már régi dolgozója a gyárnak, de cukorrépa átvételnél még ekkora forga­lomra nem emlékszik. Az alsószecsei szövetkezet tagjai mindent elkövettek, hogy az őszi tennivalókat kifogástalanid elvégezzék. Igyekezték teljesíteni azt a kötelezettségvállalást, hogy október 20-ig az összes őszi gabonane­műeket elvetik, 25-ig a kukoricát letörik és 30-ig százszázalékban teljesítik a beadási tervet. Sőt a tagok azt is elhatározták, hogy no­vember 15-ig az őszi mélyszántást is elvégzik. Nézzük csak meg, hogy a tagok mit valósítottak meg a felajánlás­ból. Az őszi gabonaneműeket október 20-a helyett már október li­án elvetették. A kukoricaszedés határidejét 5 nappal lerövidítették. A cukorrépát idejében felszedték és elszállították. Az őszi mély­szántás is szépen folyik, pedig az S-80-as nagyteljesítményű trak­tojon. kisebb hiba^történt^ Elszakadt egy láncszem, Sajr^os a kál.nui traktorállornús dolgozói a mai napig sem gondoskodtak, arról, hogy szerelöket küldjenek a gép megjavítására. Az alsószecsei szövetkezet az előírt 9.900 mázsa cukorrépa helyett 12.067 mázsát adott be. A szövetkezet 90 vagonért 12 koroná­jával 108.000, 9 vagonért 18 koronájával 16.200, 9 vagonért 24 ko­ronájával 21.600, 785 mázsáért 30 koronájával 23.550, összesen 169.350 koronát kapott. Ha összehasonlítjuk ezt az eredményt a múlt évivel, akkor azt látjuk, hogy nagy lépést tettünk előre a mezőgaz­dasági termelés felvirágoztatásának útján. Henzsel Mihály, Alsószecse a vele szemben támasztott köve­telményeket. A mezőgazdaság to­vábbi növelésének biztosítása fon­tos és lényeges feladat; végrehaj­tása elsősorban attól függ, hogy az egyénileg dolgozó kis- és kö­zépparasztok áttérnek-e a nagy­üzemű szocialista szövetkezeti me­zőgazdasági termelésre. Csehszlo­vákiában a kis- és középparasztok mindinkább okulnak tapasztala­taikból, egységes mezőgazdasági szövetkezeteket alakítanak, s meg­erősítik a szövetkezeteket, vagyis a szovjet kolhozparasztság példá­jára a nagyüzemű szövetkezeti mezőgazdaság megteremtésének út­jára lépnek. Az egységes mező­gazdasági szövetkezetek és az álla­mi gazdaságok 1953 végéig a szán­tóföld 44 százalékát művelték meg: a részesedésük a gabonabeadásban 51 százalék, a húsbeadásban 4S százalék volt. Csehszlovákia Kommunista Párt­jának X. kongresszusa hangsú­lyozta. hogy folytatni kell a szö­vetkezetek alakítását, más szóval biztosítani kell a nagyüzemű me­zőeazdasági termelés fellendítését De ebből nem következik, hogv a mezőgazdasági termelés növelé­se ma csak az egységes mezőgaz­dasági szövetkezetektől függ. A párt és a kormány támogatja a kis- és középparasztokat is: gon­doskodik róla, hogy mind a nö­vénytermesztés, mind az állatte­nyésztés fellendüljön. A párt nagy felvilágosító mun­kát is fejt ki; bebizonyítja a pa­rasztoknak, hogy a szövetkezeti közös gazdálkodás az egyetlen he­lyes út. amely biztosíthatja a dol­gozó parasztok anyagi és kulturá­lis színvonalának állandó emel­kedését. Ezért a munkásosztály fontos feladata, hogy a párt veze­tésével nevelje a dolgozó paraszt­ságot, sokoldalúan támogassa és se­gítse, különösen a gép- és trak­toi4llomások útján, s vezesse a nagyüzemű szocialista termelésre való áttérésben. Az egész mezőgazdasági termelés nagyfokú emelése ma a csehszlo­vák népgazdaság fejlesztésének legelső szükséglete. Csehszlovákia Kommunista Pártjának X. kon­gresszusa úgy döntött, högy két­három év alatt el kell érni ezt a célt. Csehszlovákia Kommunista Pártja a Szovjetunió Kommunista Pártjának tapasztalatai alapján hozzáfogott a mezőgazdasági ter­melés alapkérdéseinek határozott megoldásához. Ezen a területen az elsőrendű feladat a terméshozam további növelése, ŕninden hektár föld teljes kihasználása a belter­jesebb gazdálkodásra. A növény­termesztés tetemes növelése, külö­nösen a takarmányalap kibővítése az állattenyésztés fokozásának legfontosabb útja A csehszlovák mezőgazdaság fel­lendülése szempontjából óriási je­lentőségű az élenjáró szovjet me­zőgazdasági tudomány és agro­technika felhasználása. Tudjuk például, hogy a csehszlovák fal­vakban egy ideje rendszeresen al­kalmazzák az élenjáró gazdálkodá­si módszerek kerületi mezőgazda­sági kiállítások szervezésével való terjesztésének szovjet tapasztala­tát, a mezőgazdasági munkák gé pesítésének tapasztalatait, az álla­tok produktivitásának növelésére szolgáló élenjáró módszereket, ta­nulmányozzák a ialaj termelékeny­-éü fokozásának Malcev-féle mód­szerét. A Szovjetunió Kommunista Párt­ja által vezetett szovjet népnek a mezőgazdaság fejlesztéséért vívott harcban élért eredményeiről a Szovjetunió ez évi moszkvai mező­gazdasági kiállításán járt csehszlo­vák küldöttségek a helyszínen győ­ződtek meg. A küldöttségek tag­jai most előadásokban és beszél­getésekben számolnak be dolgo­zóinknak a kint szerzett ismere­tekről és tapasztalatokról. Cseh­szlovákia Kommunista Pártja min­dent megtesz, hogy Csehszlovákiá­ban a szövetkezetek tagjai és a dolgozó parasztok alkotó módon elsajátítsák és a mi viszonyaink­nak megfelelően sűrűn alkalmazzák a szovjet mezőgazdaság tapaszta­latait. • ¥ A sikereknek és a szocializmus felé vezető úton való gyors hala­dásnak alapja a párt, a pártszer­vek é s a pártszervezetek sokolda­lú munkája. A szocializmus építé­se minden szakaszban a párt ve­zető szerepének helyes és követ­kezetes megvalósításától függ. Csehszlovákia Kommunista Pártjá­nak X kongresszusa elsősorban a pártmunka kollektív vezetésével, a pártbeli demokrácia kibontakozta­tásával. a bírálattal és az önbírá­lattal, az aktívák felhasználásának kérdéseivel, a pártszervezetek mun­kamódszereinek és munkastílusá­nak megjavításával foglalkozott. A sikerek ellenére ma is sok hiba van a pártmunkában. Cseh­szlovákia Kommunista Pártja a Szovjetunió Kommunista Pártjának tapasztalatai alapján világosan lát­ja ezeket a hibákat. A SzoVjetunió Kommunista Pártjának tapasztalata; értették meg pártunkkal, mennyire szükséges, hogy következetésen alkalmazza , a kollektív vezetés, le­nini elvét, hogy csak eszerint le­het dönteni a fontos pártpolitikai kérdésekben. Csehszlovákia Kom­munista Pártja egyúttal jól meg­értette, hogy a kollektív pártve­zetés kérdése szorosan hozzákap­csolódik a káderek nevelésének kérdéséhez, a párt ideológiai mun­kájához, a pártaktíva sorainak megerősítéséhez, a bírálat és az önbírálat fejlesztéséhez. A párt­vezetés állhatalosan igyekszik, hogy minden pártszerv és pártszervezet pontosan ezekhez az alapelvekhez igazodjék tevékenysége során. Csehszlovákia kommunistái min­dig a párt szervezeti szabályzatát követik mindennapi munkájuk­ban. A csehszlovák kommunista párt szervezeti szabályzata a Szov­jetunió Kommunista Pártjának a XIX. kongresszuson elfogadott szervezeti szabályzata alapján ké­szült. A csehszlovák kommunista párt országos értekezletén elfo­gadott szervezeti szabályzat mái­két éves. Csehszlovákia Kommunis­ta Pártjának X. kongresszusa ki­egészítette a szervezeti szabályza­tot a kollektív vezetésről, a párt ve­zető szerveiről szóló pontokkal, s kimondta, hogy. a pártszervezetek jogosultak a vállalati igazgatás te­vékenységének ellenőrzésére. A párt szervezeti szabályzata áthat minden pártszervezetet és minden kommunistát. Pártunk ma ideoló­giailag és szervezetileg szilárdabb, és egységesebb, mint valaha, állan­dóan erősödik és edződik a párt sorainak egysége, javul a pártak­tíva munkája, az aktíva, rr.a már 'anasztalt és edzett. Csehszlovákia Kommunista Párt­ja mérhetetlenül sok tanulságot merít a Szovjetunió Kommunista Pártjának tapasztalataiból. Cseh­szlovákia Kommunista Pártja na­gyon jól tudja, hogy a pártmunka eleven, alkotó, sablonba nem szo­rítható folyamat. Jól tudja, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja gazdag tapasztalatainak teljes fel­használása nem tűri meg, sem a dogmatizmust, sem a kész séreá­kat; ellenkezőleg, megköveteli a szerzett ismereteknek a mi viszo­nyainkká való teremtő alkalmazá­sát. A Szovjetunió Kommunista Párt­ja újabb értékes tapasztalatokat szerzett a párt Központi Bizottsága legutóbbi ülései határozatainak megvalósítása során; / A Szovjetunió Kommunista Párt­jának tapasztalatai mérhetetlenül megkönnyítik, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja közvetlenül a helyszínen fokozhassa a pártmui;­kát a tömegek közt, különösen a falusi pártmunkát. A falusi párt­munka megjavítása és a tömegek közt végzett eleven munka bizto­sít ]a a csehszlovák mezőgazdaság hatalmas fellendülését. A Szovjetunió Kommunista Párt­ja mérhetetlen tapasztalatainak tel­jes felhasználása és alkotó alkal­mazása lehetővé teszi, hogy oár­tunk mentesüljön sok hibától és nehézségtől. Csehszlovákia Kommunista Pártja a szovjut ta­pasztalatokból levonja a szükséges következtetéseket, hogy helyesen folytassa tevékenységét, hogy si­keresen kibontakoztassa a szocia­lista építést a népi demokraükjs Csehszlovákiában. (A „Tartós békéért, népi de­mokráciáért" legújabb száma* bőí.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom