Uj Szó, 1954. november (7. évfolyam, 265-290.szám)
1954-11-10 / 272. szám, szerda
1954. november 10. 1 Ez volt a kapitalista idők „konftinktúrája" A kisgazda szól ebben az írásban a „Magyar Nap" 1937-ben megfielent számának hasábjain a kapitalista konjunktúráról. Kisparaszt társainak véleményét fejezi ki tömören ez a mondata: „Gazdasági fellendülés csak az ágyú- és municiógyárakban van, azoknál, akik készítik a parasztember számára a gyorsfogatot, amely a másvilágra visz bennünket, hogy hamarább élvezhessük a „paradicsomi örömöket". Hogyan volt és hogyan van ma Keszegfalván Mindennap közelebb jutunk november 28-ához, a nemzetgyűlésbe és a Szlovák Nemzeti Tanácsba való választások napjához. A faluban egyre többet beszélnek a közelgő választásokról. Az emberek összehasonlítgatják a multat a jelennel, véleményt nyilvánítanak, kicserélik nézeteiket, szóval választások előtti hangulat van. Én is szeretném elmondani néhány szóval, mily fejlődésre tekinthet vissza ma Keszegfalva1938-tól 1948-ig mindössze 80 vályogház épültj a faluban. A következő hat év alatt 116 családi ház épült téglából, padlós szobákkal, villanyvilágítással. A község lakossága 1948-ig összesen kilenc detektoros és telepes rádióval rendelkezett. Ma már 196 modern, nagyteljesítményű készülék és 14 hordozható rádió van a faluban. Még hat évvel ezelőtt csak egy motorkerékpár volt Keszegfalván, ma 55 motorkerékpár zavarja a kis falu csendjét és közben még azt mondják, akinek van, düböröghet. Sőt, személyautó-tulajdonosok is vannak már Keszegfalván. Ha valakinek kedve volna ellenőrizni ezeket a számokat, amelyeket felsoroltam, ajánlom, tegye meg. Még több és talán érdekesebb számokra is bukkanhat. Czifra elvtárs, a HNB titkára bizonyosan., segítene ezt megállapítani. Kvas Lajos, Keszegfalva. vJán Svet ma — kommunista újságíró Tíz évvel ezelőtt halt hősi halált a szlovák nemzet hőse, Csehszlovákia Kommunista Pártja legkiválóbb képviselőinek egyike, Ján Šverma elvtárs. Közvéleményünk már tudja, hogy Šverma elvtárs, akit 1944 szeptember végén a Moszkvában székelő CsKP külfö'.di vezetősége Besztercebányára küldött a CsKP képviselőjeként, a felkelésben való részvételével jelentős mértékben hozzájárult a felkelés céljainak és az új köztársaságban a fejlődés távlatainak megvilágításához és törhetetlen akaratával és áldozatos munkájával segített a felkelő nép belső erőforrásai mozgósításának fokozásában. Kevésbé ismert azonban újságírói tevékenysége. A felkelés idején kiadott Pravda ennek a tevékenységének köszönheti, hogy 1944 októberében hatásos fegyverré vált a felkelő nép kezében. Šverma elvtársnak a Pravda irányvonala meghatározásában való ezen részvétele, amikor naponta utasítósokat adott a pártszervezetek munkájához, annál jelentősebb, mivel abban az időben Szlovákia Kommunista Pártja vezetőségébe burzsoá nacionalisták fészkelték be magukat, akik ebben a pozícióban fékezték a felkelő nép forradalmi kibontakozását. Šverma elvtárs a felkelésben, a nemzetfelszabadító harc fontos kérdéseiben és annak eredményei távlataiban a felszabadított Csehszlovák Köztársaságban ideológiai világosságot teremtett azon történelmi tapasztalatok alapján, amelyeket a CsKP moszkvai külpolitikai vezetősége Gottwaldl elvtárssal az élen kidolgozott. A párt helyes irányítását célzó igyekezete mellett a felkelő nép összes harci erejének aktív kifejtése szempontjából a kommunista újságírót és a párt élenjáró harcosát jellemző gazdag tapasztalatai nagymértékben érvényesültek az első köztársaság idején és a háború folyamán. Érvényesültek a bolsevik párt és a szovjet nép harcából szerzett felbecsülhetetlen tapasztalatai is, amelyekre moszkvai tartózkodása idején a Nagy Honvédő Háborúban tett szert. Mint a CsKP bolsevik vezetősége jelentős tagjainak egyike, akiket Gottwald elvtárssal az élen a CsKP V. kongresszusa választott meg, Šverma elvtárs a Rudé Právo főszerkesztőjeként azokban az években, amikor köztársaságunkat a fasiszta veszély fenyegette, a cseh nemzet hű fiához méltó odaadással cikkeiben magasra emelte az egységes Csehszlovák Köztársaságnak és függetlensége biztosításának gondolatát a Szovjetunióval való szilárd szövetség révén. Šverma elvtárs tevékenységének nagy jelentősége van a felkelés sajtója szempontjából. Már a SzlovákNemzeti Tanácsnak 1944. október 8-án tartott ünnepi ülésén mondott beszéde, amely megjelent a sajtóban és melyet a szabad szlovák leadóállomások is ismertettek, valamint a többi dokumentumok, amelyeket írt és teljes tartalmukban leközölt a Pravda, mint pl. Szlovákia Kommunista Pártja október 8-i kiáltványát, a forradalmi üzemi bizottságok küldöttségei podbrezovai konferenciájának határozatát, vagy a részletesen kidolgozott tételeket, amelyek alapján Marek Čulen elvtárs a falusi gyűléseken mozgósítási kampányt indított a párt parasztpolitikájával kapcsolatban, mindez azokra a kérdésekre irányította a felkelési sajtó figyelmét, amelyekkel a burzsoázia és a burzsoá nacionalisták hibájából addig nem foglalkoztak megfelelő mértékben. Šverma elvtárs közvetlenül, mint újságíró is segítette a felkelési sajtót felelősségteljes harcos feladatának teljesítésében. Csaknem minden nap tanácskozott a Pravda főszerkesztőjével és állandóan még harcosabb, támadóbb hangra ösztönözte. Állandó kampány megszervezésére serkentett a burzsoá katonai vezetőség káros defenzív taktikája ellen és azok ellen a hangulatok ellen, amelyek a szovjet hadsereg megérkezésével kapcsolatban passzív álláspontot foglaltak el. Tanácsolta, hogy rá kell mutatni a nép kimeríthetetlen erőforrásaira, hogy a felfegyverzett alakulatokat harci akciókra kell buzdítani, s arra, hogy higgyenek szabadságharcunk biztos győzelmében, de emellett nem szabad lebecsülni az ellenség erejét és a harc nehézségeit sem. A sajtó fő feladatát abban látta, hogy segítsen az egész nemzetet bekapcsolni a harcokba, a katonákat és polgárokat egyaránt, hogy ne legyen különbség a front és a hátország között, hogy minden egyes polgár frontharcosnak érezze magát, Šverma elvtárs egyúttal beszédeiben, írásaiban és cikkeiben állandóan éberségre buzdít az ellenséggel és a pánikkeltőkkel szemben, arra tanít, hogy a gyávaságot nemzetárulásnak tekintjük. És mindezen szavait a nép erejébe és a nén hősiességébe vetett hittel támasztja alá, ' követésre méltó például hozva fel a szovjet nép hősiességét. Ilyen harcos forradalmi szellemben írta cikkeit a Pravdába is. A nehéz októberi napokban, amikor Magyarország felszabadítása után a hitleri hadsereg délről is támadni kezdett és a felkelők elleni nyomást minden oldalról megerősítette, hogy bármily áron visszavonulási utat nyerjen a szovjet hadsereg halálos csapásai alól, Šverma elvtárs a harcoló nemzethez fordul „Az utolsó harc a legnehezebb harc" című vezércikkével. amely 1944. október 22-én jelent meg a Pravdában. Néhány nappal előbb a szovjet hadsereg 270 kilométeres szakaszon átlépte a Kárpátokat és megkezdte felszabadító menetelését köztársaságunk keleti részében Sverma elvtárs ezt a tényt ügy kommentálja, mint annak a bizonyítékát, hogy „közel van győzelmünk napja, közel van az a nap, amikor szabadságunkat szilárdan biztosítja az erős, legyőzhetetlen Vörös Hadsereg". Da egyúttal óv harcos igyekezetünk lankadásától. Felhívja a figyelmet arra, hogy a megsebzett hitleri vadállat új b Krivel támadó hadseregei állandóan nagy veszélyt jelentenek, mivel az elkeseredés erőt ad nekik a harchoz és a kegyetlenséghez a pusztításban. „A győzelemhez vezető út rövid — de nehéz lesz. Az utolsó harcok előtt állunk, de ezek lesznek a legnehezebbek." Ezekkel a szavakkal, amelyeket Šverma elvtárs az egész nemzethez, arínak harcos alakulataihoz intéz, gyönyörűen alkalmazza pártunk helyes irányvonalát nemzetfelszabadító harcunk tényleges helyzetére. A szerző kiemeli, hogy „milyen felelősség hárul ránk valamennyiünkre a felszabadított területen, azon a területen, amely felé mint a szabadság büszke világítótornya felé fordul az egész csehszlovák nép, az összes nemzethű szlovákok és az egész világ tekintete". A hadsereg elé feladatul tűzi, hogy „gyakorlatilag értékelje azokat a katonai tapasztalatokat, amelyeket oly drágán megfizettünk. Szükséges, hogy minden egyén tapasztalatát átvegye mindenki, hogy megtanuljunk még jobban harcolni és védeni szabadságunkat." Egyúttal kéréssel fordul a nemzet minden egyes tagjához, hogj segítsen növelni véderőnket, hogy minden érdeket a haza védelmének szolgálatába állítsunk. Emellett felhívja a figyelmet arra, hogy a felszabadított terület Szlovákiának csak egy része, „pedig az egész szlovák föld a mi földünk és az egész szlovák föld a szabadságharc arcvonala". És itt rámutat a partizánok és az összes hazafiak feladatára és arra, hogy egyetlen szlovák kézben levő puskanak sem szabad pihennie ebben a nehéz és kemény harcban". „Tudjuk — írja a továbbiakban Sverma elvtárs — hogy emögött a harc mögött a győzelem van — a nemzetünk szabad életéhez, munkásaink, földműveseink, értelmiségünk boldog életéhez vezető szabad út... A Vörös Hadsereg már közel van. Szilárdan kitartunk helyünkön és a Vörös Hadsereggel átmegyünk aztán Žilinára és Bratislavába, elmegyünk Brnóba és Prágába. Elmegyünk egészen a német vadállat barlangjába és ott leszünk annak bevételénél, akkor, amikor elesik az utolsó csapások alatt". Ezek a mozgósító szavak jelentős szervező szerepet töltöttek be október utolsó napjaiban és később a partizán harcmódra való áttérésnél, különösen a kommunisták részére váltak irányelvvé, akik a szabadságharc további időszakában szilárdan álltak a partizánháború első soraiban és a' partizánosztagokban, valamint otfthon a nép között is áldozatosan vettek részt a megszállók elleni harcban. Sverma elvtárs úgy, ahogyan írta, hogy „valamennyien szilárdan kitartunk helyünkön", híven kitartott a nép mellett a legnehezebb pillanatokban élete utolsó órájáig. Bár testben gyenge és beteges volt, visszautasította a hátországba való repülést, amikor a megszállók már Besztercebányát veszélyeztették. Kijelentette: „Egész életemen keresztül szégyenkezném amiatt, hogy a szlovák népet a veszély pillanataiban magára hagytam. Nemcsak azért jöttem Szlovákiába, hogy szónokoljak és írjak, hanem azért is, hogy harcoljak". Sverma elvtárs 1944. november 10én a szlovák hegyekben bekövetkezett halálával tettekre váltotta a felkeléí újságírójának szavait >»••'•#« -m kewwm, dí mm - , Hite, nem I •• -ipodfk. U zumrpita**'' • <-uy». Éteí ímm>i ntwú • mijt ,<4k, jmf$ár~ &%v-m -í-ít ťmnd'ta tmt, tHfff k&fy ľrokíjUw nú?. -nzi 'M í f }<£ŕUm> ŕiľmtkwbM ktÍM&ujm J >••<* «.<*< '-'"•f , * 'wfi;í- h *í:K*.O , árJ; í kwm-Má /•< •* • ••:•< /.i-így t&nént, >*k -mi totem, mť&y 4 >f '•:wí S i-jiy a Hík<«>.*', kJ* f., .ti, f.iham^fJiiv! >~Í MtJÍákvi mmJwtttL ' • •<m ť}tt'**i ľ'e'KK (H 5« -&kj-( urm wä 'rwumá4i*i •t kgjtobb fvrMnk ditf ffm, >wtn .»<*% i jtn .t ;f<%, í'Ofy Hr n: ubs*. hog ) /n .-< í i s . *•<•%•> <:'e.%étyw'< l&fim, wkór >s? . . 'iWú'.tki <• s.'t>>;>.•J n; s • •>• ••ff'ojj iitj fcdn ? ; •'\2> W :*• '^Äl W'it i. *í'/»í<* * ;-y wi >s,»t, «*4M ttiJí • 'tmsi ?>sck ,í «0V!» r\ tfjjj -'.f ' >:% •J 'fii, d ott<4 »«•-'< i'< v x-íii' :•• "t t p.rji>t.t>Át f J.- <j • • , . í'.f, : c'iíýír <rík'?, !•« <» t i " * • hciftiimkČKU, ->vs kjtvitä* min J -A " 'éz! í parw&tónkťr G > ;ftikrsdutimií it*}<tk -i i i* • i».'i-:c>! i ué <,>:<? húán {í'lh-udíiUmtk íflŕfÄif^i iUi> •y;-- $ <>.tboKx drji stis D* kinek k. . íclkndäiéiit á »ji?>* :*>*w>7*k, men <>k akié mwikmmvt! i.'xwuik: #i kiJ'.h.ham ipékiflkiéMŠtií <m£ttkw<. I*" 'itkíi.-ik, k•iipáľ.Ut'< t<'' v jtiei 1 tmi- r.m r .i r 'whí j<>U}c, jól kdl i : é; i. y 4/ é-. -> g&sáuijp -t f-h 'íoid fíi'äei m k f U mvu íc>i]éävp>'£ ?•(.*!». gazdái><i ; -cMt. Amikor eljött ms '>?.>uter?Ké; á>ln.tk iJeje, ukkof 4sí,re tj emb<r, hógý »<<?» fizetődik 'i m istfol&gip odahurcaUi*. A kis^dáisjb ;:. f o izAzitUkkíi drágább, van? o •ať i>kná!, /.ry stzuiitn n-Jkarra. nusthztí -anden!: Miaui jAót. ti' .dM: é «». i/w^rj'r- . v'^-'V; ••oi, bopún, zf.di'ii h <•; ytb i:?.n$cp,ckc(, sivá" •."fn -C" '> ; .r r-c y •«« ,;r .r siva tŕgtémd • h -úkc.'di j .'dkaná ta ,f« ,.<.'.í.;.'', "í:.i *ňét> k kitek* tl.i f cdh. tmr ixm. t rffef -.in - viz ' ídbv tűm/imái* 'mnokndk* aklmk i<Ha x •- c Ai.-^UÍ,: k! :>-J;;!č> {tuk • > > ' » .' .i . i • ť •'•!. ; .í>':.-' , . a. oKŕ , .tíik kťiíiíik i ex .:•. • -itbťr t •á'ttá-A • - JVÖC 'O^IM)*. >-::>.i\ ,< -.'„ ''eniotkí;*, mg%>, '-•»>, i '< ŕL »•.«.>.• ,? . „px*sd>(ftmi i.>•><.!>, :-.«.• rr: '•>.íŕ-<!-. dp •• i .. - f -\-v •• . t: k. ftd'<> <~í; : > . • rr .;.. ' t ><">'. „> ( Imíííí ó^f •; :: stéväí, sihruÁt ti,* vmmM "imíefíől » E .</ iňôm évtkU*. hm j (aíiát n« -s Jliri Sám j : >>!!. 'ČVlťí 11 !.-<s.'ivv,si 4.:.:-;. A JíSityŕí •!'' |j,t;s>sc' - Í< ' í: M. | j -;h«K' i mtfrtnSi, S f/Ctč* m ••• tj-í •• C's!- •€ b.iú » mngyét í'.c-kven íftMm ksiervík' > ivK 'Mitltip' f \ ; >• < ík> 4 ?•;«!,« nVisiia! SibHii tSiVÍ ňg !!•<.'!!•« 4*>mtltlt£. n.' iťUtk d ,.t tnaf« r niuwVäsaJ tíSfk tsev tíMsyar í U äx'n. nfsn Utv. tsyilíí \ é r k e Ívrét e é U'int J xtiuk .a iyik Cvik u íii»É« 5íi2va a üí.tnkáté fiiítslnssiň, <jr4i»kt5íf ái rOíhetôtkji «!s<ýtUs4«ž koáfesJÍ ríf Ue niy.tnkfir .innai na ujk sn;M«f» jdžvcl. / \á«y Uíttye aiôHeu <ivk íor.va č s wvóic r íevtxräic. Míf: c&ik fásírä." kňriit :i muiik.\ gycrmokeikro} —- Amikor háfAUl kúrtiiuk — kendik — dalom két fejvaUtnokau.; t.sfco'át c-setfeííTt. lioiry a* i.4:t>l.i ssl .s itjťréket sxckérpt SÄkcrííi líű.-uik liiŕa is hMv.'ítl s . w^'^um'-. !*á.i' ;< ss j K.ipra iátír.iiik kelíeít [ üváíbtíí -ásjlt ÜKikka. jhrrc üvmdokuaK. é* t, .i - iskrila s ílovák teí ll * ':) •<f>:&ií •
