Uj Szó, 1954. november (7. évfolyam, 265-290.szám)

1954-11-07 / 270. szám, vasárnap

218 01 $20 1954. november 5. Örök időkre a Szovjetunióval < *<•* «•*»»•>••>*« X'-N ra mm puma Ifottow do pohotovosti! SŽ* liléi Iž&äkirt? • ' za vkc .Oőmltnél ült i *.v>v ( •>» * •> x. Mikor köztársaságunkban a becsületes hazafiak ezrei a fasiszta megszillás ellen emeli ék szavukat, mikor az első szocialista köztársaság, a Szovjetunió katonai segítséget ajánlott" fe! számunkra, a burzsoázia prédául odadobta Csehszlovákiát. Lakájaikkal a képviselőházban keresztülviilék azt, hogy a Szovjetunió baráti segítségét visszautasították. E válságos időben a Rudé Právo, pártunk központi lapja, mozgósította népünket a fasiszta megszállók ellen. A két képen láthatjuk, hogy a cenzúra mennyire fékezte munkáját. Az újságban nem jelenhetett meg annak idején az a cikk, hogy „A Szovjetunió minden körülmények közt veliink tart — dolgozó népünkkel." Most, a csehszlovák-szovjet barátság hónapjában visszaemlékezünk erre az időre is és ma szabadon valljuk: A Szovjetunióval örök időkre, mert ebben látjuk békénk, szabadságunk és függetlenségünk biztosítékát. A Komszomol tapasztalataiból tanultak Még egy év sem telt el azóta, hogy a CsISz ezredbizottságainak tagjai először olvasták a ,,G. PSatunov — a Szovjet Hadsereg Komszomol szervezetei — az ifjúság élcsapata a hadseregben" című brosúrát. A brosúra rövid idő alatt számos CsISz-szervezetben nagy népszerűségre tett szert s a CsISzcsoportok működése megjavításának kútforrásává vált. A CsISz ezredbizottsága, amelynek Kvak ti$zt az elnöke, sokat merített ezekből jl gazdag tapasztalatokból. A bizottság tagjai többször áttanulmányozták a brosúra egyes részeit és a bizottság gyűlésén összehasonlították a csoport munkáját a szovjet hadseregben működő Komszomol-szervezetek' munkájával. Az összehasonlítás eredményeit olyképpen használtán fel, hogy a CsISz-funkcionáriusok az értekezleteken elmondták az elvtársaknak, hogyan dolgoznak a Komszomol-tagok, hogyan segítik a parancsnokokat a harci és politikai felkészültség tervének teljesítéséKATONÁIXK KÉSZÜLNEK A VÁLASZTÁSOKRA Egy agitációs központ megnyitásán Mikor Komáromban a katonák agitációs központot nyitottak, a műsoros estre meghívtak bennünket is, a helybeli mezőgazdasági iskola tanulóit. Az ünnepségen a katonákkal egy előadást hallgattunk végig. Az elvtárs, aki beszélt, rámutatott arra, hogy milyen igazságtalanul szervezték meg a választásokat az első köztársaság idején és hogy jelenleg népi demokratikus köztársaságunkban milyen szabadon választanak polgáraink. Az ünnepség zárórészében iskolánk kultúresoportja dalokkal és népi táncokkal szórakoztatta az alakulat katonáit. Eszényi József, Komárom. I ben. Meggyőzték elvtársaikat arról, hogy ,,Tanuljunk a Komszomol tapasztalataiból" jelszót következetesen alkalmazzák a gyakorlatban. Az ezredbizottság a CsISz-csoportok munkájának kiértékelésénél elsősorban Matus tiszt századáról tesz említést. Ez a század az altiszti iskola záróvizsgáján kiváló eredményt ért el. A jó eredmény elérésében része van a CsISz-csoportnak is, amely a Komszomol tapasztalatait alkalmazta. J. Podbraný TERVEK ÉS TÉNYEK N. egységben a választások előtti agitációs munkát példás tervbe foglalták. Eszerint a közeli napokban Komárom környékén több helyen a lakosság körében kultúrműsorral lépnek fel. A kultúrcsoport tagjai közt a legjobb katonák vannak, mint pl. Csermák János, akit néphadseregünk napján „Példás lövész" jelvénnyel tüntettek ki. A kultúresoport nagy igyekezettel készül fellépéseire, mert most tevékenyebb kultúrmunkát akar kifejteni, mint a nemzeti bizottságokba való választások előtt. * Konár hadnagy egységében a kommunisták taggyűlésen foglalkoztak a választások előti feladatokkal. Az elvtársak elemezték a nemzeti bizottságokba való választások előtti agitációs munkát. A vitában többen az előadások szervezésénél elkövetett hibákról 'beszéltek. Megtörtént, hogy az előadásokat nem terv szerint tartották és az előadókat későn értesítették ki, hogy mikor, hol és milyen előadást kell tartaniuk. Továbbá rámutattak a párt- és a CsISz_szervezet hibájára is, melyek vezetősége az említett egységnél későn ismertette az aktivistákkal munkájukat és így több esetben kapkodással, hajrával akarták behozni a mulasztottakat. A jövőben ez már nem ismétlődhet. A gyűlésen az elvtársak olyan határozatot fogadtak el, melynek teljesítésével kiküszöbölik a hibákat. A század kommunistái lelkiismeretes munkával akarnak hozzájárulni a választások sikeréhez. Vadovics József, tiszt. Sportélet a laktanyákban Néhány nappal ezelőtt egy eddig kihasználatlan helyen alakulatunk kaszárnyájának közelében ünnepélyes keretek között új sportpályát nyitottak meg. amelynek rendbehozásában kivették részüket alakulatunk tagjai Dronga tiszttel az élükön. Már a sportpálya megnyitásánál különféle sportversenyeket rendeztek, amelyen számos tehetséges sportolót fedeztek fel. Doležal, hadnagy. Egy vasárnap délelőtt egységünknél jól sikerült könnyűatlétikai versenyt rendeztünk. Hogy a verseny érdekesebb legyen, Csehország, Morvaország' és Szlovákia csapatai versenyeztek egymás között A morvaországi csapat volt a legjobb. Az egyéni versenyzők közül Fišnár tizedes vált ki, négy első helyezést ért el- Malv és Ondriáka őrvezetők és Hanuš katona is jó helyezést értek el. , Straňák, őrvezető. A DA tüzérség kosárlabdázói, akik az olomouci kerület versenyében pontveszteség nélkül bekerültek a döntőbe, két előmérkőzést játszottak az országos verseny csapataival. Habár nem volt kétséges, hogy melyik csapat győz, a DA tüzérség kosárlabdázói minden erejüket latbavetették és állandóan nyílt játékot játszottak. Az első találkozás alkalmával 67:41 arányú veszteséget szenvedtek az Uherský Brod Spartaktól. A második találkozás alkalmával 58:51 arányú vereséget szenvedtek a kyjovi Iszkrától, amikor 13 perccel a mérkőzés befejezése előtt a D A tüzérség kosárlabdázói 39:33 arányban vezettek. Jaros, százados. FELDERÍTŐ UTON Őszi este- Az égen ýgy világítanak a csillagok, mint távoli házikók mécses fényei. Hárman ülünk a tűz körül, melyet még sátorlapokkal is körülvettünk, nehogy árulónk legyen a íinye, mert az „ellenség" csupán négy kilométerre van tőlünk. A másnapi támadásról beszélgettünk. Az egyik Graca Jóska, aki civil életben igen tehetséges forgatója volt az asztalosszerszámnak, a puskával pedig igazán mesterien bánik, amit a legutolsó éleslövészetünkön is bebizonyított. Hatszáz méterre a fejnagyságú figurába három lövésből három találata volt. Ez pedig nem kis dolog. A másik Nagy Bandi, aki őrvezetoi előléptetését is jó lövéseinek köszönheti. Odahaza az esztergakéssel célozgatta a dugattyúgyűrűket — méghozzá sikerrel, s ezt a jő szokását itt is megtartotta. Példás lövő; utolsó lövésünkön is dicséretet kapott. Legkedvesebb témánkról, a lövészetről beszélgetünk. Az emelkedési szög, távolság, magasság kiszámítását éppúgy értik a fiúk, mint az esztergapadnál a tizedmilliméterek pontos betartását. Témánktól eltérően egyszer csak azt mondja Nagy őrvezető: — Fiúk, mi lenne, ha az éjjel eimennénk egy kis felderítő útra? Jobban tudnánk a holnapi támadásnál tájékozódni. Mit szóltok hozzá? — fordul felénk. Graca felel megszokott komolyságával: y — Nem lenne rossz, de ehhez engedély is kell, azt pedig nem biztos, hogy megkapjuk. Magam is elgondolkozom a dolgon. Bizony nagy segítség lenne egy kis terepszemle. Szeretném már látni az ,,ellenséges" állásokat magam is. Hirtelen határozok— Rendben, van, fiúk, megyek és 'megpróbálom a dolgot a századparancsnoknál — mondom nekik. Elhatározásunkat tett követi. Én megyek a századparancsnokhoz, ők pedig eloltják a tüzet, s felkészülnek az útra. Amikor beléptem a sátorba, a parancsnok éppen olvasott. Jelentkeztem, aztán bejelentem kérésemet. Először hallani sem akart róla, de aztán minden rábeszélőtehetségemet és cseh nyelvtudásomat elővéve, megkaptam az engedélyt. A két mesterlövő már izgatottan várt. Mikor megtudták a kedvező eredményt, majdnem hurrát kiáltottak örömükben. Magamhoz véve pisztolyomat és a látcsövet, elindultunk, hogy tervünket végrehajtsuk. Éjjel félegy lehetett, mikor már annyira megközelítettük az „ellenséget", hogy a halvány holdfénynél láthattuk őket, amint a védelmi vonalat építik. Kétsžáz méterre lehettek az erdő szélétől, ahol mi voltunk megbújva. Láttuk a tüzéreket, nehézgéppuskásokat, amint tüzelőállásaikat javítgatták- Pompás kilátásom volt az ellenség tüzelőállásaira. Már vissza akartunk fordulni, amikor merész gondolatom támad

1. ,,Nyelvet" kellene vinni. Az egyik őrszem társaitól távolabb egy kis facsoportban volt elhelyezve. Ezt szemeltem ki magamnalí. A terep is kedvező volt, mert egy régi vízmosáson át teljesen a hátához lehetett jutni. Megbeszéltem a fiúkkal a dolgotÜgy egyeztünk meg, hogy Nagy őrvezető hátramarad a rajzzal, s ha nem sikerül a vállalkozás, a legrövidebb úton visszamegy a századhoz jelentést tenni. i Pisztolyomon és egy jó hosszú kötélen kívül semmit sem vittem magammal. Graca nem vált meg a puskájától. Ránéztem az órámra, pontosan félkettő volt, amikor elindultunk. Sietnünk kell, mert hajnali négy óra előtt már a századnál kell lennünk. Az első húsz métert elég gyorsan megtettük. De a fekete leves csak most következett — mintegy 20—25 méteres távolságot kellett átkúsznunk, hogy eljussunk a másik vízmosásba, amely az őrszem hátához vezetett. Jóska indult elsőnek. Az ellenkező oldalra kavicsokat dobáltam, hogy eltereljem az őr figyelmét. Sikerült. Az őrszem ellenkező irányba fordult s Jóska három hatalmas vetődéssel az árokban volt. Most jövök én — gondoltam s éppen ugrásra készülök, amikor az őrszem egyenesen felém indul. Lelapulok a földre, s szinte nem is lélegzem:- Lelki szemeimmel már látom, amint az ,,ellenséges" táborban nagy üdvrivalgások között kopaszra nyírnak. Szerencsere meggondolta magát, mert egy örökkévalóságnak tetsző öt perc után pisszentést hallok. Jóska adta a jelzést. Szabad az út. Óvatosan feltekintek s látom, hogy az őrszem éppen most tűnik el az egyik galagonyabokor mögött. Egy pülana:,^ s már Jóska mellett lihegek a kiszáradt vízmosásban. Most már gyorsan megyünk előre. Gyorsan, az azt jelenti, hogy ötpercenként körülbelül tíz métert haladunk előre. Végre ott lapulunk a bokor mögött, ahová az őrnek vissza kell térnie. Nem volt sietős az útja, mert már jóideje ott várakoztunk, amikor meghallottuk óvatos lépteit a füvön. Minden idegszálunkat megfeszítve figyeltünk. Zsebkendő, kötél — kéznél. Ügy határoztunk, hogy megvárjuk, míg elhalad előttünk s hátulról támadjuk meg; összekö • tözve, a száját betömve, elvisszükMár a bokor mellett van. Mi félig álltunk, félig térdelünk. Most! Egyszerre ugrunk rá s mire észhez térne, már össze is van kötözve. Graca, nem kímélve a kötelet, úgy összekötözte, mint egy csomagot. A fegyverét magamhoz vettem, s megkezdtük a visszavonulást. Nem haladtunk még húsz métert sem, amikor megeredt a kiadós nyári zápor. A nagy izgalomban nem is vettük észre, hogy beborult és alig látunk valamit. Néhány percen belül már zuhogott az eső. De nekünk ez kellett. Nem telt bele tíz perc s ott voltunk a türelmetlenül várakozó Bandi mellett. Nem szólt semmit, csak megölelt bennünket. A foglyot még elvittük vagy száz méternyire, ott feloldoztuk a lábát, hogy gyorsabban haladhassunk. Beszélni nem mertünk, de mindannyian örültünk. Három óra ötven perc volt, amikor _ a századparancsnok sátrába léptem. Már fent volt, s a térképet tanulmányozta, amin az ellenséges' állások kék ceruzával voltak megjelölve. Leadom a jelentést és átadtam a rajzot. Ránéz, aztán rám. Elnevette magát s kezet nyújtott. Megkérdezem, hogy a fogollyal mit csináljak? Elővezethetem-e? Először nem akart hinni a szemének, amikor a két mesterlövő közt meglátta az összekötözött foglyot. Akkor röviden csak annyit mondott: — Azt tudom, hogy jó lövök vagytok, de ezt azért mégsem gondoltam volna rólatok. Most azonban azonnal átöltözni és lefeküdni, — adta ki a parancsot, mert látta, hogy már fázunk átázott ruháinkban. Az ajtóban még utánunk szólt: — Reggel felsorakoztok a századdal. A többit megtudjátok. Reggel kilenckor háromszor zúgott fel a „hurrá" a csendes kis erdei tisztáson. « Bóna László, szakaszvezető