Uj Szó, 1954. november (7. évfolyam, 265-290.szám)

1954-11-06 / 269. szám, szombat

8 1954. november 6. „ŰJ S/.O Kiauj; äzluvaitia Koimmiiiiatn Pártjának Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős Lőrincz i-Jyuls főszerkesztő Szerkesztőség: Bratislava. Jeaenskéhu s—10, teleion 847-16, 352-Ui Kiadóhivatal: Bratislava, Gorkého 8, telefon 337-28. Előfizetési dij havonta KCs 6.60. Terjeszti a Posta Hírlap szolgálata Megrendelhető minden postahivatalnál és kézbesítőnél. Nyomás: Pravda. Szlovákia Ö-55284 -v Kommunista Pártja Központi Bizottságának kiadóvállalata, Bratislava. I 4 szovjet nép nagyra értékeli az eréi* az ügyeméget és az egészséget A szovjet testnevelési mozgalom együtt nőtt és izmosodott a szocialista állammal, soha nem li tott méreteket és' fellendülést ért el, a dolgozók hatalmas tömegei számára az egészség fokozásának, kommunista nevelésnek fontos eszköze lett „Munkásállamianknak erős testű és akaratú, férfias, energikus é« re van szüksége — mondotta Le nin. Az övék a jövő. Az ö kczü 1 .iogot az emberi társadalom új a lapjainak felépítéséhez.'-' ;s kitartó emberek milliós seregéi-k munkájával fogjuk kiharcolni r 191^3 márciusában . az Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt VII. kongresszusa megvetette egy hatalmas sportmozgalom alapjait. 1947. július • 20-án ez a bolsevik párt atyai gondoskodásává nevelt új erő az egész ország színe előtt beszámolt az elvégzett munkáról, kivívott eredményeiről. A sportolóik százezrei vonultak feAaz utcákon,.tereken, stadionokban, .hogy bemutassák - tudásukat, edzett'ségükét\ A legkiválóbb sportolók', részt vettek a Moszkvai Dinamo-stadionban rendezett országos ' sportbemutatón. Ez a bemutató az erő és ügyesség díszszemléje, az erős és életvidám ifjúság ünnepe volt. Tizenhat szövetséges köztársaság sportolói személyesítették meg a Szovjetunió népeinek törhetetlen barátságát. Kifejezést adtak lángoló i hazaszeretetüknek. Ez a bams'tató is bizonyította ? bö)c>; lenini-sztálini nemzetiségi politika nagy diadalát. Ezen az ünnepen, az ifjúság és az egészség ünnepén, az egész szovjet nép látta, hog-y fiatalsága munkaszerető, harcos és életvidám, látta, \ hogy fiatalsága — a szovjet haza megdönthetetlen erejeként, az új világkultúra és az emberi haladás biztos támaszaként.— nő és izmosodik. A szovjet állam gondoskodása és vezetése szárnyákat ad az ifjúságnak, ajnikpr megnyitja előtte a fizikai és szellemi • fejlődés és tökéletesedés felé vezető utat. A szovjet nép nagyra értékeli az; erőt, az ügyességet, az egészséget. A párt és a kormány a testnevelés és' a sport eredményes fejlődéséhez szükséges minden előfeltételt biztosít. A szovjet állam jelentős anyag eszközöket fordít a testnevelésre. A szovjet hatalom éveiben a stadionok, labdarúgó-, röplabda- és kosárlabdapályák, silesiklópályák és vízisporttélepek ezrei épültek. Az iskolákban bevezették a kötelező teste#rést. Kidolgozták és in tézményesítették az I. és II. fokú GTO sportfokozataiťv (A GTO sportfokozat megfelel a mi MHKrendszerüriknek). A szovjet állam elrendelte a sportolók napjának megünneplését minden évben. A legjobb sportolókat, vagyis az országos sportversenyek győzteseit jutalomban részesítik, aranyérmekkel és plakettekkel jutalmazzák teljesítményeikért, a sport legjoob művelőit pedig a kiváló sportoló jelvénnyel tüntetik ki. A dolgozók nagy tömegeinek alkalmuk nyílik a testedzésre és sportolásra. Az ez évi testnevelési és sportnapot július 18-án tartották meg a Szovjetunióban. Ezen a napop szerte az országban a legjobb szovjet tornászok és sportolók részvételével mindenütt sportünnepélyeket rendeztek. Az ünnepségek fénypontját a moszkai Dinamostadionban megrendezett ünnepély jelentette. Erre az ünnepélyre meghívást kapott több mint 30 külföldi ország, közöttük Csehszlovákia is. Az ünnepély után Brundage, a Nemzetközi Olimpiai Bizottságamerikai elnöke, nagy elragadtatással nyilatkozott a látottakról;

1 és, mint aki bódulatból ébred, halkan ismételgette: — Fantasztik ... fantasztik . . . Talán az első pillanatban té-. leg fantasztikusnak tűnik fel az ünnepély, de később rájövürk arra, hogy nincsen' benne semmi fantasztikus. Mindössze arról van szó, hogy a szocialista társadalom ban a sport és a testnevelés ál'a-n ügy és a

; dolgozó nép állama minden lehetőséget megad a sportolni vágyó dolgozóknak. A magasíckú termélékenység lehetővé te-zi, hogy a testnevelési és sportmozgalom minden anyagi -támogatási megkapjon, ami fejlődéséhez szükséges. Felvetődik a kérdés, hogy rri milyen tanulságot merítettünk a moszkvai ünnepélyből? Röviden válaszolhatunk: igen sokat. K: menthetetlen kincsesbánya volt ez az ünnepély, amelynek mi den egyes mozzanata külön tanulmányozást érdemel. Feladatunk tehát, hogy a nagyszabású sportünnepélyek alkalmával lehetőségeinkhez képest a legjobbat nyújtsuk mind szakmai, mind művészi szempontból. Ennek b'eiÖiaonyitásiái;a legjobb é> szebb alkalom az 1S55. évi I. Országos Spartakiád lesz. A gyakorlattervezéseknél vegyük figyelembe a tömegek sportképzettségét, teberbíróképosségét. a gyakorlatok betanulási le hetőségeit. Továbbra is törekedjünk arra, hogy a jövőben sorrakerülő ypc-rtünnepségeink még szebbek, még magasabb színvonalúak legyenek, és ezekhez nagymértékben használjuk fel a moszkvai sipor.tünnepély gazdag tapasztalatait is. A Szovjetunió sportolói, akik már a helsinki olimpián oly sok fényes sikert arattak és a pontversenyben elsők lettek, tavaly is folytatták diadalútjukat, de 1954-ben még ennél is nagyobb sikereket értek el, amikor is tíznél több sportágban a világ- és Európa bajnokságok hosszú sorát nyerték, többnyire fölényesen. Sok számban már az előző évek folyamán is megszerezték az elsőséget. De a szovjet sportolók ebben az esztendőben olyan vetélkedésekben is győztek, amelyekben először indultak a világ legjobbjaival versenyre. unió versenyzői, éspedig a váltó-, a félnehéz- és a nehézsúlyban Balavadze, Englas és Mekokisvili révén. Utóbbi 1952-ben olimpiai bajnokságot is nyert. Torna. A szovjet tornászok, akik már Helsinkiben a világ legjobbjainak bizonyultak, június végén Rómában világbajnokságot szereztek a férfi és a női csapatversenyben is. Egyéni világbajnokságot pedig Csukarin nyert, aki már Helsinkiben is az összetett verseny olimpiai bajnoka lett. A női egyéni összetett vrsenyben a szovjet Rudkova szerzett világbajnoki <ímet. Atlétika. Az év első atlétikai világcsúcsa N. Konyajevova nevéhez fűződik, aki február elején Leningrádban a női gerelyvetésben 53.56 m-re javította az eddig elért legjobb eredményt. Bernben aztán, az atlétikai EB során augusztusban a szovjet színek képviselői ismét bebizonyítják, hogy Európa legjobb atlétái. A férfi és női versenyzők egyaránt 8—8 bajnokságot szereztek s közben Kuc is, Krivonosov is világcsúcsot javított, de Bulancsik, Julin, Uhov és Scserbakov, illetve; Otkolenko, Zibina, Golubnyicsaja és Csudina stb., ugyancsak kiemelkedő teljesítményeket nyújtottak. Szeptemberben, a szovjet atlétikai bajnokságok során ismét két világcsúcsot javítottak a szovjet atléták, majd Londonban és Prágáoan újabb rekordokat döntöttek meg. Úszás. Szeptember elején Torinóban bonyolították le a VIII. úszó Európa-bajnokságokat. A férfi-ínűugrást és toronyugrást a szovjet Brenner nyerte, a női műugrást és toronyugrást pedig a szovjet Csumicsova és Kerakasanc. A szovjet Nézzük már most, hogy az év eleje óta miként szerepeltek a szovjet versenyzők, vonultassuk fel csupán a világraszóló sikerek legfőbb állomásait, amelyek neveikhez fűződnek. Gyorskorcsolyázás. Január közepén a japán Sapporóban került sor a világbajnokságra. Az összetett pontverseny végeredménye: világbajnok: B. Silkov, 2. O. Goncsarenk'o, 3. E. Grisin, mindhárom a Szovjetunió versenyzője. Azelőtt Goncsarenko volt a világbajnok. Február elején ugyancsak Silkov nyerte a gyorskorcsolyázó Európabajnokságot a svájci Davosban, ahol jóval erősebb mezőnnyel találkozott, mint Japánban. A nők gyorskorcsolyázó világbajnokságát, amelyre a svéd Östersundban került sor, a szovjet Szelihova nyerte, és szovjet versenyzőnő végzett a második és harmadik helyen is. Sífutás. Ugyancsak februárban a svédországi Falun volt a II. sívilágbajnokság szinhelye. A 30 és 50 kmes sífutás világbajnoka VI Kuzin lett, de a 10 km-es női sifutás és a 3X5 km-es női váltó is szovjet győzelmet hozott. Jégkorong. Március elején a jégkorongozók világ- és Európa-bajnokságára került sor Stockholmban. A legjobb európaiak és a kanadaiak i'elett aratott fölényes győzelmekkel a Szovjetunió együttese nyerte a világ- és Európa-bajnoki címet, jóllehet elsőízben vett részt e vetélkedésben. Szabadfogású birkózás. A világbajnokságért vivott küzdelmek során május végén Tokióban 3 világbajnokságot szereztek a Szovjetversenyzők Torinóban összesen 4 első, 3 második, 4 harmadik, 1 negyedik és 4 ötödik díjat szereztek. Evezés. Amszterdamban augusztus végén rendezték az első női evezős Európa-bajnokságot, melynek során minden számban a szovi jet nők győztek. Sakk. Ugyancsak Amszterdamban tartották a XI. sakkolimpiát, mely fölényes szovjet győzelemmel végződött. A Szovjetunió képviselői nem kevesebb mint 7 ponttal előzték meg Argentína sakkozóit. Labdarúgás. A Szovjetunió élcsapatai egyrészt otthon, másrészt külföldöh lejátszott nemzetközi mérkőzéseik során számottevő sikereket értek el. Elsősorban a Moszkvai Spartak és a Moszkvai Dinamó. Ragyogó eredmény volt, amelyre az egész világ felfigyelt, a Szovjetunió válogatott csapatának Svédország ellen Moszkvában aratott 7:0 arányú fölényes győzelme és az ugyancsak Moszkvában Magyarország ellen kiharcolt döntetlen. Súlyemelés: Október közepén Bécsben rendezték a súlyemelés világbajnokságát 27 ország részvételével. A Szovjetunió 4 arany és 3 ezüstérmet nyert i és a t-v-mzetek pontversenyében 29 ponttal lett első. íme, ezeket eredményezi a széles alapokon nyugvó és hozzáértéssé! vezetett tömegsport. Ez az az út. amelyen a népi demokratikus államok is haladnak s amely a sikerek legfőbb záloga. Olyan sikereki amelyek a következő Äztendôkber még fokozottabb mértékben jelentkeznek majd! (hf)