Uj Szó, 1954. november (7. évfolyam, 265-290.szám)

1954-11-02 / 265. szám, kedd

19,54. november 2. ül SZö 3 Igyekezni fog a nép bizalmát kiérdemelni Már öt éve működik Leleszen a szövetkezet. A környékről a szövetkezeti tagok tanulmányútra járnak ide, meri tanulni akarnak a lelesziektől, akiknek a föld közös megművelése ma már úgy megy, akár a karikacsapás. A szövetkezet vezetése jó kezekben van. Dobos Imrét a királyhelmeci járásban a legjobb szövetkezeti tagok egyikének ismerik. Nagy megtiszteltetés érte nemrég Dobos Imrét, amikor a kassai kerület dolgozói nemzetgyűlési képviselőjelöltként emelték ki soraikból. Életrajza egyszerű. Parasztcsaládból származik. Leleszen nőtt fel és ott is folytatja nagy odaadással munkáját. Abban az időben, mikor a közös gazdálkodás elve begyökeredzett a faluban, na- ! gyón sok és nehéz problémával kellett megbirkóznia. Az eredményes ,.s meggyőző agitáció meghozta gyümölcsét. 1949-ben 27 kis- és középparaszt megalakította a szövetkezetet. 1950-ben már néhány család kivételével az egész falu lakossága a szövetkezetben dolgozott. Dobos elvtárs mint jó szövetkezeti tag példaadóan végezte munkáját. Két év óta ő vezeti a szövetkezetet. Ha munkája felől érdeklődnek, szívesen beszél tapasztalatairól. De lehet is a leleszi szövetkezet jó műnk sokat baszélni. Lelesz község, t a kapitalista köztársaság idején, mint minden vasúttól messzeeső községet,, nagyon elhanyagolták, A felszabadulás után korszerű, hosszú sertéshizlaldát, lóistállót, anyakocanevelőt, juhistállóti 5 marhaistállót, tyúkfarmot, 3 dohányszárítót, kultúrházat építettek, mindez a leleszi szövetkezeti tagok szorgalmas munkájának az eredménye. Pártunk X. kongresszusának irányelvei naponta valósulnak meg. A szövetkezetben az állattenyésztés terén is szép,eredményeket érnek el. A húsés. terménybeadásban járási viszonylatban első helyen állnak. Halastavat, méhészetet, új szőlőkerteket is létesítettek. Eddigi eredményeikkel a lelssziek meg vannak elégedve, mert jó munka után bő a jutalom. De nincs ám megelégedve Dobos elvtárs. Azt szeretné, ha a járás összes szövetkezeteiben így menne már a munka és a jutalmazás, mint Leleszen. Nem az a célunk, hogy a járásban néhány szövetkezet jól dolgozzon, s egyesek lemaradjanak. így gondolkozik Dobos Imre nemzetgyűlési képviselőjelölt. Látja, hogy mi a járásban a sürgős teendő, a lakosság beszédeiből -megérti az előforduló hiányosságok okát, mert hisz neki is gondoskodni kell majd mint képviselőnek a hibák orvoslásáról. Eddig már öt falut látogatott meg a járásban a választási kampány keretében, de ez még csak a kezdet. Most már mindenütt ott kell majd lennie, ahol a legnagyobb szükség lesz rá. Nem számított ilyen magas funkcióra és meglepte őt ez a nagy megtiszteltetés. Szokatlan lesz számára, de ha megválasztják, igyekezni fog, hogy kiérdemelje a nép bi| zalmát. H. S. A nagyszombati Kovosmalt dolgozóinak jelöltje 192C—23-ban a Rimamurányi Vasipari Társaság üzemében beszüntették a munkát és csaknem 5000 munkást bocsátottak el a krompachi, zólyomi, hnustyaí és chyžna-vodai üzemekből. A gyárosok több más üzemben is beszüntették a munkát. Többen közülük a kapitalista. Csehszlovák Köztársaság nemzetgyűlésében mint képviselők „képviselték" a népet. Az akkori nemzetgyűlés képviselői egyetértettek a munkabeszüntetésekkel, a munkások elbocsájtásával a podbrezovai Állami Vasipari- és Kohászati Vállalatban és több más üzemben. A nép nyomora növekedett. A munkanélküliek | külföldre vándoroltak és a szakképzett munkásoknak csak kis része tudott nehéz harcok után elhelyezkedni a még üzemben levő vállalatoknál. Ezek közé tartozott Kuchta rriunkás is. Kilenc gyermekével Nagyszombatba költözött és az akkori Koburg-üzemekben kapott munkát. A kilenc gyermek egyike volt Mária. Testvérisível munkások között nőtt fel. Ha'zánknak a szovjet hadsereg által való felszabadítása és a munkásosztály 1948 februárjában aratott győzelme óta Mária családjában is örömteljes lett az élet. Mária a nagyszombati Kovosmaltban dolgozó Hanzlik darukezelőhöz ment férjhez. Felszabadított hazánkban nagy lelkesedéssel kapcsplódott he az építőmunkába. 1950-ben a Kovosmalt öntődéjében kapott munkát. Mint ügyes munkásnő egy tanfolyam elvégzése után olvasztókeínence-mester lett. Munkatársaival Klub-kályhák vasöntvényeit készíti, i Hanzliková Mária munkahelyén példásan dolgozik és öt gyermek gondos anyja. Munkatársai, a Kovosmalt mesterei és technikusai, az országos komplex fémtakarékossági akció kezdeményezői, "eddigi munkája elismeréseképpen az összüzemi gyűlésen képviselőjelöltjüknek javasolták a Szlovák Nemzeti Tanácsba. Hanzliková Máriát ismerik a többi nagyszombati üzemekben i^ és a vidéken is tudják róla, hogý a szocializmus építésének és a világbéke ügyének fáradhatatlan harcosa, ezért a nagyszombati fémipari dolgozók lelkesedéssel fogadták jelölését. A VÁLASZTÁSI TÖRVÉNYT MAGYARÁZZI K Mit kell tudnunk a választói névjegyzékekről? Kit írnak be a választói névjegyzékekbe? Nagyon fontos, hogy minden polgárt, akinek választójoga van, beírjanak a választói névjegyzékekbe. Szavazólapot ugyanis csak az kaphat, akit beírtak a választói névjegyzékekbe. A választói névjegyzékekbe minden olyan polgárt be kell írni, aki 18. életévét betöltötte és megvan a csehszlovák állampolgársága. Nem szabad beírni a választói névjegyzékekbe olyanokat, akiket a bíróság tartós elmezavar miatt önrendelkezési joguktól megfosztott, vagy akiket a bíróság egy bizonyos időre tiszteletbeli polgárjoguk elvesztésére ítélt és ez idő még nem telt le. Hol. írják be a választókat a választói névjegyzékbe? ,Mindenkit állandó lakhelyén kell beírni a választói névjegyzékbe. Azokat a választókat, akik tanulmányaik, vagy munkájuk miatt csak ritkán jönnek állandó lakhelyükre, (pl. szénbányákban, mezőgazdaságban dolgozó brigádosok, diákok, stb) ideiglenes lakhelyükön is be lehet írni a választói névjegyzékbe. Ebben az esetben azonban a választót az állandó lakhelyén közzétett névjegyzékből törölni kell, nehogy mindkét helyen nyilvántartsák. Lesznek-e külön választóinévjegyzékek a nemzetgyűlési választások és a Szlovák Nemzeti Tanácsba való választásokszámára? Szlovákiában, ahol a nemzetgyűlési képviselőkön kívül még a Szlovák Nemzeti Tanácsba is választanak képviselőket, közös választói névjegyzékek lesznek. A közös választói névjegyzékek idő- és anyagmegtakarítást jelentenek, de nieg felesleges is volna külön választói névjegyzékek összeállítása, mert a választási feltételek egyformák. A vítkovicei dolgozók beszélgetése képviselőjelöltjükkel Október 28-án a Jeremenko tábornok-bánya többszáz dolgozója és bányásza, valamint számos vítkovicei dolgozó a Cseh-házban gyűlt össze, hogy találkozzon dr. Jaromír Dolanskýval, a miniszterelnök első helyettesével es a CsKP KB politikai irodájának titkárával, aki a Klement Gottwald új-kohó dolgozóinak képviselőjelöltje. A beszélgetés folyamán az idősebb dolgozók és a nyugdíjasok visszaemlékeztek a München előtti köztársaság választásaira es a munkáscsaládok nyomorúságos életére és összehasonlították az akkori viszonyokat a dolgozók mai életével. A beszélgetés után Adolf Toman, a Jeremenko tábornok-bánya igazgatója emelkedett szólásra és bejelentette a bányászoknak azt az elhatározását, hogy az év végéig 18.000 tonna helyett 20.000 tonna szenet fejtenek ki terven felül és ezzel biztosítják a téli készleteket. Továbbá megfogadták, hogy 450 méter- terven felüli folyosófejtési felajánlásukat további 50 méterrel felemelik. Zdenek Adamík gyorsfejtő megfogadta, hogy csoportjával minden hónapban 25 méter folyosót tör át terven felül. Rudolf Miiek, a CsSzBSz brigád vezetője a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37. évfordulójának tiszteletére megfogadta, hogy brigádja az év végéig 500 .tonna szenet fejt ki terven felül. i KÉT KEZÉBEN VIZESKANNA, s az udvaron lévő kúthoz siet, hogy vizet vigyen a konyhára. Hátulról egészen fiatalembernek látszik, s mikor arccal felém fordul, látom, hogy van már vagy negyven éves. Van valami vonzó-a nézésében, ami arra késztet, hogy elbeszélgessek vele. Bemutatkoztunk egymásnak, s utolsónak ő mondta meg a nevét. — Gál János "vagyok, a gazdaság fejője — mondotta erős hangon, s láttam a szemében, hogy büszke arra, hogy fejő. Mint t később megtudtam, van is neki mire büszkélkedni. Kérdezés nélkül megemlíti, hogy munkáját már jó ideje elvégezte, s míg. eljön a fejés ideje, a házkörül tesz-vesz egyetmást az aszszonyoknak. Majd felém int, hogy kövessem a házba. Szótlanul tettük meg a hátralévő pár lépést, s az egyik ajtónál jelezte, hogy helyben vagyunk. A konyhában csínos fiatalaszszony sürgölődik, nagy sütőteknő körül. Izmos kezekkel gyúr bele a teknőbe, s öklei nyomán nagyokat cuppan a tészta. Kenyeret síit. Pattog már a tűz a kemencében. Estére megsül a lágy, ízletes, hófehér kenyér. Kell is az embernek, no meg a három gyereknek akik anyjuk körül forgolódnak. Ilonka a legnagyobb közöttük, aki most jött hazi az iskolából, az ebédet készíti a tűzhelyen. Elmúlt már 13 éves. Középiskolába jár. A KÉT ÖTÉVES IKERGYEREK János és Terézke, amint megpillantanak, szégyenlősen bújnak az anyjuk szoknyájához, s bentről a szobából gyermeksírás hallatszik. A kéthónapos Gyurika, a család szemefénye hangoskodik az ú.i gyerekkocsiban. Közeledtünkre ' még nagyobbra ereszti hangját, s egészséges sírásba kezd. Mindegyiken meglátszik a jó táplálkozás, pirosak mint az érett alma, s fjmbeiwé telte a néfti diemoUvá&iíL egészségesek mint a makk, — ahogyan az apjuk mondja, öröm nézni ezt az egészségtől duzzadó családot. A harmincötéves apa csupa szívvel beszél mindegyikről. Egyformán szereti mindegyiket, s már most a jövőjükön töri a fejét Ilonkát felsőbb iskolába adja, ha lesz hozzá kedve, hiszen tanítója is mindig dicsérj őt éles eszéért. Az ikreket is iskoláztatja, ha megnőnek, s a kis Gyuri is választhat pályát, ha eljön az ideje. így gondolkozik Gál János és azt tartja, ha neki nem volt módja a tanulásra, ha tőle ezt megvonták az urak, tanuljanak most a gyerekek. Majd nagy lélegzetet vesz; s felsóhajt. — Bárcsak én lehetnék mégegysizer húszesztendős. Az én gyerekkoromban még más világ volt, mint ma — fűzi tovább a szót. — Az urak úgy spekuláltak, hogy elég ha a nevünket le tudjuk írni, és csak az kellett nekik, hogy a munkát bírjuk. Nekik az volt a fontos, hogy minél kevesebbet tudjunk, hogy. annál szabadabban zsákmányolhassanak ki bennünket. Gál János állvs tnondja el ezeket bevezetőül, s int, hogy le is ülhetnénk. Mikor helyet foglalunk, megered a nyelve, és sokat, nagyon sokat beszél gyermekkoráról. keserves életéről. Arcán is meglátszik a viharos múlt, jóval többet mutat harmincöt événél. Visszaemlékszik, mikor nyolcéves korában sokszor versenyt dolgozott a felnőttekkel éhesen, s minden nehéz munkában részt vett. A nyomor kényszerítette rá, hogy már zsenge gyerekkorában nehéz munkát végezzen. Tovább folytatja mondanivalóját, s annyit beszél, hogy regényt, egész könyvet lehetne írni

x.szenvedéseiről. AZ APJA IS ITT SZÜLETETT a hetményi gazdaságban, s hosszú éveken át szolgálta a Hunyadiak leszármazottját, gróf Hunyadi Lászlót. Sorsuk nem különbözött a kivert kutyáétól. Látástól-vakulásig dolgozott apja mellett, s nem volt megállás, s igen ritkán pihenhettek át egy-egy vasárnapot. Szórakozás ... azt sem tudták, hogy micsoda. Az urak egyre tanították meg őket csupán. Dolgozni szüntelen, tűrni és szenvedni szótlanul. Fizetésként annyit vetettek csak, hogy táplálkozni tudjanak s bírják a munkát. Egyedüli céljuk volt, hogy minél nagyobb hasznot vághassanak zsebre a munkások véres verejtékéből. — Ezt aztán kitűnően értették az urak — szövi tovább a szói Gál János. — Megmozdulnunk sem volt szabad, s ha szólni mertünk, megjelentek a csendőrök állig felfegyverkezve. Kezükben tartották az egész államapparátust, s, hatalmukat vér és könny közepette tartották fenn hajcsáraik segítségévél. Csak amikor nagy szükségük volt ránk, ígértek fűtfát, s ha tervük sikerült — félredobtak bennünket. Úgy bántak velünk mint bábukkal, s jött újra a gumibot. Utolsó kutyák voltunk a szemükben. Olyan hévvel mondja ,el. mindezt Gál János és oly gyűlölettel emlékezik meg régi kenyéradó gazdájáról, hogy jaj volna annak, ha most kezei közé kaphatná. Hogyan felejtené el azt, hogy az iskolába rongyos ruhában és csaknem mezítláb iárt. Vagy mikor nyolcéves korában felnőttekkel dolgozott versenyt és félnapszámot kapott, pedig ugyancsak kevés volt az egész napszám is. Erős fiatalemberek hat koronát kaptak napi 14—16' órai munkáért. HIÁBA HÜZTA AZ IGÁT, bármennyit is dolgozott, még jó szót sem kapott soha. Nagy legény volt már, s alig várta a marhakersskedőket, a pár fillér borravaló reményében, hogy vasárnapra egy kis zsebpénze legyen. Huszonnégyéves korában megnősült, hogy beteg apjának legyen, aki gondját viseli. — Meg azt gondolta, hogy kettesben könynyebben' boldogulnak. Ez időtől fogva felesége is a földeken dolgozott. s éjt nappallá téve küszködtek a betevő falatért mindketten. Telt az idő, s megszületett az első gyerek. Az asszony kidőlt, s még nehezebb lett a sorsuk. Keservesen nevelték a gyereket, s még attól is rettegni kellett, hogy holnap a munkából is elbocsátják. Álmodni sem mertek másik gyerekről abban az időben. SORSUK A FELSZABADULÁS UTÁN fordult jóra, Gál János sohasem felejti el, hogy mit adott nekik a dolgozók állama. Minden munkában becsülettel állja meg a helyét. Dolgozott a kocsisoknál, a traktorosoknál és a gőzekénél is. Munkájáért mindenhol dicséretet kapott. Két éve került a fejőkhöz, s ott is az élen halad. Négyhónapos állattenyésztési iskolájának elvégzése után 8 fejők megválasztották vezetőjüknek. Gál János szüntelen jótanácsokkal segíti, s tudatos munkára tanítja valamennyit. Magyarázatot ad arról, hogy ma jobban kell dolgozniok. mint a múltban, mert saját maguknak építik a jövőt. Társai szeretik őt és laajlanak a szavára, hiszen tudják, hogy c javukat akarja. Ennek köszönhetik, hogy a tervezett 8 literes átlag helyett 11.2 liter a napi fejési átlag a teheneknél. Maga Gál János már október 9-én teljesítette egész évi fejési tervét, s a 12 tehéntől 35.100 liter teje,

t fejt ki. Az év végéig 9—10.000 liter tejjel ad többet az ország dolgozóinak a tervezettnél. — Már 17 liter ovlna a fejési átlagj ha a „bang"-betegség fel nem üti a fejét a teheneknél — jegyzi meg szomorúan Gál János. — Nagy és lelkiismeretes munkánkba került, hogy ennyire is fel tudtuk javítani az elvetélt teheneket. Büszkén beszél arról a két tehénről, amelyik rendesen borjazott. ötvenegy liter tejet fejt tőlük naponta. A 74. a 23. és a 73-as számútól 23 litert. Szimentáli teheneknél ez nem mindennapi eredmény. — Ha holland teheneim volnának, már a 19—20 literes átlagot is elértem volna. Most igazán tnegéri jól dolgozni — fűzi tovább a szót. — Megfizetik az ember munkáját, s nem kell rettegnie a holnáptól. Aki jól végzi munkáját, az magánák használ, de a hanyagul dolgozó — embertársait is megkárosítja. S mikor keresete felől érdeklődöm, mosolyogva feleli: meg vagyok elégedve fizetésemmel. Jut ruhára, cipőre és szép bútorom is van — no meg szórakozásra és borocskára is telik keresetemből. — Havi keresetem 1.900—2.000 korona tisztán. — vágta ki büszkén. MAJD A GYEREKEIRE MUTAT, akiken feszül az új ruha, s majd kicsattannak az egészségtől. Egész évi kenyeréért félhavi keresetét sem kellett kiadni. Gál János életét nem lehet összehasonlítani a múlttal. Rettegnie sem kell gyermekei jövőjéért. Örül az életének, mint sokszázezer munkatársa, akikkel együtt embert csinált belőlük a népi demokrácia. Érzi, hogy emberhez méltóan bánnak vele mindenütt, s még lelkesebben dolgozik munkahelyén. hogy n-égegyszer vissza ne jöjjön a múlt. Halász Ambrufc %