Uj Szó, 1954. november (7. évfolyam, 265-290.szám)

1954-11-29 / 289. szám, hétfő

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1954. november 29. hétfő 30 fillér VII. évfolyam, 289. szám A mai számban: Üdvözlő táviratok az albán nemzeti ünnep alkalmából f2. old.) A Béke-világtanács stockholmi ülésszakának záróokmányai (3—4. old.) A békeszerető emberiség megőrzi A. J. Visinszkij emlékezetét ^ ol

d> Célszerűen gazdálkodjunk a villanyárammal (5. old.) A juhászok tánca 0,

d ) Izabad hazánkra, békés, boldog ételünkre szavaztunk! • • • Ä jólétre és a békére szavaztak a prágaiak Nem olyan ez a mai vasárnap Prágában, mint általában a novemberi vasárnapok. A mai vasárnap valami más, ünnepélyesebb. A prágaiak túlnyomó többsége korán kelt ezen a reggelen. Most mindenkinek dolga akadt. Rendkívüli dolga? Ez vita tárgyát képezheti. Szerintem a szocializmus felé haladó társadalmunkban nincs abban semmi rendkívüli, ha a polgár megmondja, mi a véleménye az ország vezetéséről. A rendkívüliség ma abban van, hogy Prága ezen a vasárnapi reggelen lobogó zászlódíszben, feldíszített házakkal, villamosokkal, a Nemzeti Front jelszavaival és sok helyen zenével köszönti lakóit. Boldog megelégedettség ül az ekiberek arcán, sietnek, hogy mielőbb — az elsők között — leadhassák szavazatukat. Az emberek elsők között akarnak hitet tenni jól kiválasztott jelöltjük mellett. Nem csoda, hisz Nemzeti Frontunk soha ilyen egységes nem volt, mint ma, amikor a moszkvai nagy értekezlet előnapján az európai kollektív biztonság mellett is hitet tehetünk. Ám nemcsak Prága külső képe mülatja, hogy milyen nagy ünnep van. ma. A jólöltözött emberek sugárzó szeme, határozott lépte bizonyítja, hogy a polgárok nemcsak kötelességüket teljesítik, hanem jogukkal élnek. Már korán reggel, 7 órakor türelmesen várták a választási helyiségek előtt, hogy mielőbb leadhassák szavazatukat. A Prága II. kerület štepánskautcai 4-es számú választóhelyiségben elsőnek az alig 19 éves Ján Vachal szavaz. Fél hét óta vár, csakhogy első lehessen. Zenével üdvözlik. Jönnek a többi választók, hogy mielőbb győzzön jelöltjük: dr. Mojmír Fučík, a IV. belgyógyászati klinika tudós docense, a gyomorfekélygyógyítás kiváló szakértője. Hogyne támogatnánk ilyen képviselőjelöltet, aki Wiinden tehetségével arra törekszik, hogy az embereket meggyógyítsa és életüket meghosszabbítsa. Itt szavaztak Mária Pujmanová, nemzeti művész, a nagy cseh regényíró és a napokban akadémikussá megválasztott dr. Henner orvostanár. František Benda, 62 éves öreg nyugdíjas elmondja, hogy szívesen szavaz, mert szép öregkora van. Mint özvegyember a lányánál lakik. de egészségesnek érzi magát, s bár nem köteles dolgozni, vállalt napi 5 órai munkát. Kitanult fűtő és a fiatalabbakat arra oktatja, hogyan kell takarékosan gazdálkodni a fűtőanyaggal. * * * Reggel 8 órakor vidám harmonikaszó hangzik a Vencel tér 39 számú bérház előtt. A harmonikán a 17 éves Jaroušek Svetlik CsISz-tag játszik cseh, szlovák és szovjet népdalokat. Kučerová házbizalmi, Havlíková, Svetliková

1 elvtársnők megszervezték a ház lakóit és 75 választópolgár együtt megy az urnához. Van, aki gyermekét is magával viszi, hadd lásson, hadd tanuljon a fiatalság. Ennek a háznak a lakói a Praha III. kerületi 1; számú, fényűzően berendezett választóhelyiségbeft gyakorolták polgári jogaikat. Jelöltjük Veselý munkásember volt az első köztársaság idején, de többször ette a munkanélküliség keserű kenyerét. A felszabaduás után mint fűtő dolgozott. Szorgalma, munkaszeretete továbbképzésre ösztönözték. Ma egyik legjobb mozdonvvezető és a Munka-érdemrend tulajdonosa. * * * Nagy az élénkség a žižkovi 67. számú nyolcosztályos középiskola hatalmas épülete előtt. Itt hét választási helyiségben szavaznak. Ebben a jellegzetes munkásnegyedben különösen vidám a hangulat, rezesbanda is játszik. Kellemes meglepetés: a bizottság elnöke, vagy valamelyik tagja személyes ismerősként üdvözli itt a választókat. Ez az igazi jóviszony funkcionárius és polgár között. Itt úgy látszik mindenki népnevelő. Ebben is különbözik ez & negyed a belvárosi városrészektől, ahol a bérházak lakói alig ismerik egymást. Mondja is Emil Hradecký, a ČKD Sokolovo dolgozója, a 32. választási helyiségben: — Mindnyájan ismerjük egymást, ezért megy a munka előre. Nagy az öröm, ha egy-egy gyerek szülője kíséretében bejuthat a hivatalos helyiségébe. Hetek óta éltek a választások jegyében, most látni akarják, hogy megy a szavazás. A 3p. választóhelyiségben éppen a négyéves Bohuslav Sláviknak, az Energoprojekt műszaiti alkalmazottjának fia „szavaz". Meginterjúvoltam a fiatal apát, aki azt mondja, hogy a gyerek már egész héten előre örült a választásoknak és kijelentette, hogy ő bizony szavazni fog. A legfiatalabb választó arra a kérdésemre, hogy kire szavazott, azt'válaszolta, hogy az édesapjára. Jól felelt a gyerek és én még azt felelhetem, hogy az apa viszont a gyermekére szavazott, szebb jövőjére, jólétére és a békére. Ebben a választási helyiségben a szavazás után a választókat Picasso galambjával ajándékozták meg. Jelkép ez a békegalamb, vagy valóság? A világ nagy részén még csak jelkép, nálunk már valóság. Mindenütt valóság lehet, ahol a béke ügyét a dolgozók sajátmaguk veszik a kezükbe. Prágában és köztársaságunk legkisebb falujában is kezünkben tartjuk, a haza ügyét, a nemzetek közötti békés együttműködés ügyét minden erőnkkel védelmezzük. Široký elvtárs az európai kollektív biztonság megszervezésének moszkvai értekezletén mindnyájunk nevében, erkölcspolitikai egységünk felemelő tudatában kijelentheti: a főváros népe, Csehszlovákia népe manifesztációs egységben a békére szavazott. Jó Sándor. Ha most nem tud valaki boldogulni, akkor soha Kosúton mindenki ismeri Turzó Annát. Egyszerű falusi asszony, a falu lakói mégis bizonyos tisztelettel tekintenek rá. Ez az 52 éves törődött asszony annak a Turzó Istvánnak az özvegye, akinek az emlékezetes kosúti vérengzéskor a burzsoá államapparátus csendőrszuronpa oltotta ki fiatal életét. Nagyobb darab kenyérért harcolt családja, gyermekei és a többi földmunkás gyerekei számára a bátor munkás. A burzsoá köztársaság azonban sortűzzel és csendőrszuronnyal felelt. Turzó néni ma reggel az elsők között adta le szavazatát a nép jelöltjeire. Nem egyedül ment, vele ment az egész család, fia, menye, lánya, veje. Az egész család azzal a biztos tudattal lépett a szavazóurnához, hogy szavazatukkal hitet tesznek rendszerünk mellett, egyre szépülő életünk mellett, amely mindenki számára biztosítja a biztos megélhetést, a munkát. Turzó néniék élete nagyot változott a felszabadulás óta. Nyugdijat kap férje után. állásban is van. Fia jólkereső kőműves, a lánya férje pedig vízvezetékszerelő. Megelégedetten élnek. A régi házhoz új szoba épült, új bútorok kerültek a szobába, ezenkívül rádiót is vásároltak. A fiatalok most új lakás építését tervezik. Rövidesen megvalósul a terv. Amikor hazajöttek a választásról, Turzó néni csöndesen megjegyzi, a tűzhelyre mutatva, ahol a vasárnapi ebéd főtt: — Látod lányom, most kétféle hús is készül ebédre. Te bizonyára már nem is emlékezel rá, hogy valamikor negyedkiló hús is ritkán került az asztalra. Ilyenkor, karácsony közeledtével, meg arról beszéltem veletek, hogy karácsonyfát csináljunk-e vacsora nélkül, vagy vacsorázzunlc-e inkább. — Ég és föld a különbség a múlt és a ma között — mondja válaszképpen az asszony szavaira a fiatalember, a lánya férje. — Ha most nem tud valaki boldogulni, akkor soha. Gál László Nagy ünnep dolgozó népünk életében Pincén szombaton este a szlovák és a magyar iskolák tanulói szavalóversenyt rendeztek. A község lakossága, a szövetkezeti dolgozók, egységesen akartak a szavazóurnák elé járulni, és ezért már szombaton ünnepélyesen kinyilatkoztatták, hogy ezt valóra is váltják. Vasárnap reggel 7 órakor, amikor megkezdődött a szavazás, elsőnek Kardinák Matús, utána pedig Varga Erzsébet járult az urna elé. Utánuk csoportosan, mosolygó arccal, zeneszó mellett jöttek a többi dolgozók. Löke Lajos nyolcvannégy éves bácsika botjára támaszkodva jött a szavazóhelyiségbe. — Alig birok már menni, édes fiam — mondotta, —, de azért eljöttem én is, hogy eleget tegyek állampolgári kötelességemnek. Kilenc órakor már túlnyomó többségben leadták szavazatukat a község dolgozói. Pinc község dolgozói igy akarják bebizonyítani, hogy egyöntetűen Lőrincz Gyula elvtárs nemzetgyűlési képviselőjelöltjükre és Mercsák János elvtársra szavaznak, aki majd a Szlovák Nemzeti Tanácsban fogja képviselni községüket. Kelemen Béla Szlovákia egész területén, a városokban és a legkisebb falvakban november 28-án, vasárnap 7 órakor megkezdődtek a Csehszlovák Köztársaság nemzetgyűlésébe és a Szlovák Nemzeti Tanácsba való választások. Feldíszített szavazóh^lyiségek fogadták az első szavazó munkásokat, szövetkezeti tagokat, kis- és középparasztokat, a gép- és traktorállomások, valamint az állami birtokok dolgozóit, tudósokat, írókat, művészeket, műszaki dolgozókat, hivatalnokokat, a fegyveres alakulatok tagjait, szlovákokat, magyarokat, ukránokat egyaránt, akik egységesen a Nemzeti Front jelöltjeire, Szlovákia boldog életére, a virágzó szocialista Csehszlovákiában, a német militarizmus újjáteremtése ellen, a békére adták le szavazataikat. Ünnepélyes hangulat Komáromban lalták, a tegnapi napig 102.71 százalékra teljesítették. Hasonló a helyzet a többi kötelezettségvállalás teljesítésével is, amelynek minden pontját a komáromi villanytelep dolgozói a mai napig 100 %-on felül teljesítik. így például az áramtermelést 119,4 százalékra. A belső áramfogyasztás 17,4 százalékkal alacsonyabb, mint a vállalt csökkentés, a szénfogyasztás pedig 0,6 százalékkal csökkent. A villanytelep dolgozói este 6 óra után,' amikor a műszakot befejezik, járulnak majd az urnákhoz, azzal a tudattal, hogy szavazatukkal éppúgy, mint munkájukkal bebizonyították,' hogy köztársaságunk ügye az ó ügyük is. Az új komáromi vasúti hídon ma szünetel a munka. A magyarországi hídőpítők ma a tanácsválasztások napját ünneplik és szavazatukat jelöltjeikre adják le. A csehszlovákiai szakasz dolgozói, hídépítőink képviselőiket választják ma a nemzetgyűlésbe és a Szlovák Nemzeti Tanácsba. Közös célja van ma mindkét ország dolgozóinak. Közös munkájuk eredménye a Duna felett ívelő hatalmas híd, amelynek ma már utolsó részét is beemelte helyére a nagy daru. v Vilcsek Géza Komárom utcáin ünnepélyes a hangulat. Az emberek ünneplő ruhában járnak, mindenütt szünetel a munka. A:; áramszolgáltatás azonban nem szünetelhet. A komáromi villanytelep dolgozóit serény munkában találjuk az ünnepi reggelen. Az üzem kéménye talán az egyetlen, amely Komárom felett jelzi, hogy itt javában folyik a munka. Az idejében beérkezett szénszállítmányt rakják le éppen a vasúti kocsikról. A választási hangulat azonban itt is meglátszik. Ma reggel 6 órára vállalták az üeem dolgozói a nagy turbina javításának befejezését. örömmel tudatják, hogy a munkálatokat a karbantartók, szerelők és lakatosok önfeláldozó munkája segítségével már november 24-én éjjel 2ő órakor befejezték. Ezzel a választások tiszteletére határidő előtt befejezett munkával 200.000 kilowattóra áramot adtak terven felül hálózatunknak. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére tett kötelezettségvállalásaik teljesítésében is becsülettel megállták helyüket a választások j napjáig. Megvan minden előfeltételük arra, hogy december 5-ig, a sztálini alkotmány napjáig befejezik egész évi tervüket. A felemelt tervet, amint válHatvannyolc év után először választ képviselőt Kollár Lipót Tíz óra felé jár az óra mutatója. A köd lassan szertefoszlik és előbújt a nap a felhőfoszlányok közül. Ragyogóan szórja sugarait, mintha ezzel is ünnepélyesebbé, szebbé akarná tenni hazánk nagy napját, november huszonnyolcadikát. Ez a vasárnap, a szavazás napja. Csallóközaranyoson is különbözik a többi vasárnapoktól. Az utca már a kora reggeli órákban benépesedett. Az emberek csoportokba verődve vidám beszélgetés közepette igyekeznek a szavazóhelyiség felé... Benn a teremben ünnepélyes a csend. Csak néha-néha szólal meg valaki, elmondja a szomszédnak, vagy, ismerősének, hogy miért szavaz és miért áll ki a nép jelöltje mellet*.. Itt áll például előttünk egy megtört, őszbecsavarodott hajú, fehérbajszú ember, Kollár Lipót. Életében most szavaz először, most válasz*, először képviselőt. Hatvannyolc év hosszú idő, még sem adatott meg neki, hogy beleszólhasson az ország ügyeibe. Hatvannyolc évből ötvennyolcat a rettenetes nyomor rabolt el tőle. Tíz éve él csak igazán emberségesen. Most már nem dolgozik, de segíti őt a család, no meg itt a =egély, és ez is valami! Egy utca lakói érkeznek egyszerre. Többnyire asszonyok, leányok. Idősebbek, fiatalabbak. Egy asszony, Győri Zsigmondné, halkan mondja szomszédjának, mielőtt a szavazócédulát az urnába tenné: — Öt éves kisfiam van. Féltve őrzött legdrágább kincsem. Én azért szavazok a jelöltjeinkre, hogy béke legyen mindig a világon! Győri Zsigmondné és kisfia jövője biztos. És boldog jövő vár az egész község dolgozó népére. Szorgos, munkálkodó nép lakik Csallóközaranyoson Az egységes földművesszövetkezet már szilárd alapokon nyugszik, bátran mondhatjuk, hogy a járás egyik legjobb szövetkezete. A falu egyre jobban épül, szépül, a szövetkezeti tagok a nagy terméseredményekből bőven adnak élelmiszert az országnak. A választások előtti napokban is elhatározták, hogy e nagy nap tiszteletére 68 mázsa sertéshúst adnak be terven felül és a silozási tervet 30%-kal túlteljesítik. Büszkén járult tehát minden szövetkezeti tag, s az ott lévő állami gazdaság minden dolgozója ma a szavazóurna elé, mert egy igen szép kötelezettségvállalásukat már a szavazás napjáig teljesítettek. Befejezték az őszi munkákat. Méry Ferenc.