Uj Szó, 1954. november (7. évfolyam, 265-290.szám)

1954-11-25 / 285. szám, csütörtök

4 1954. november 24. Hazánk felvirágoztatásáért és békés gyarapodásé A 116-os választókerületben, amely Ústy nad Labem város középső szakaszát foglalja magába, L. Jankovcová mérnök, élelmiszeriparügyi minisztert javasolták a nemzetgyűlésbe képviselőjelöltként. A választók hétfőn, november 22én a Zdenék Nejedlý Színházban találkoztak jelöltjükkel. A gyűlés egységes manifesztációja volt a tartós világbéke megőrzéséért és a Nyugat-Németország újrafelfegyverzése elleni harcnak. Közöljük L. Jankovcová mérnök, élelmiszeriparügyi miniszter beszédének kivonatát. L. Jankovcová mérnök, élelmiszeriparügyi miniszter beszédében a következőket mondotta: Tisztelt barátaim, elvtársak! Engedjék meg, hogy elsősorban is köszönetet mondjak azért a megtiszteltetésért, melyben részesítettek, hogy a Nemzeti Front jelöltjeként Ústy nad Labem városa középső része nevében nemzetgyűlési képviselőnek javasoltak. L. Jankovcová mérnök, éldiiiszgriparügyi miniszter beszédéből A velem szemben megnyilvánuló bizalmukat a Nemzeti Frontba, Csehszlovákia Kommunista Pártjába vetett bizalmuk bizonyítékaként tekintem, amelynek tagja vagyok. Nemzeti Frontunk, amint tudják, semmiféle választások előtti ígéretekkel nem lép fel. Ezért én az önök jelöltje sem ígérek semmit. Csak biztosítani akarom önöket arról, hogyha megválasztásommal rámbízzák a nemzetgyűlési képviselő magas és felelősségteljes funkcióját, akkor minden erőmből dolgozó népünk boldogságáért és jólétéért fogok dolgozni. Hiszen népi demokratikus köztársaságunkban erre törekszünk. Hiszen ez és nem más volt és ma is az Csehszlovákia Kommunista Pártja és kormányunk politikájának célja és értelme. Azt akarjuk, hogy országunk az összes polgárok részére az öröm és elégedettség otthonává váljék Abban az országban, ahol a nép az úr és a gazda, nem lehet más és ennél szebb cél. Azt akarjuk, hogy hazánk virágozzák és békében gyarapodjék. Népünk büszkén és tántoríthatatlanul foglal állást a Szovjetunió vezette demokratikus tábor békepolitikája mellett. Ezt bizonyítja egész népünknek a Nemzeti Front konferenciája nyilatkozatával való egyöntetű egyetértése, melyet november 18-án tartottak meg a prágai vár Spanyol-termében. Kormányunk az egész lakosság spontánul megnyilvánuló óhajával megegyezően jóváhagyta a moszkvai vagy párizsi konferencia öszszehívását november 29-ére és megígérte, hogy azon részt vesz. Legfelsőbb képviseleti szervünk, a nemzetgyűlés is kifejezésre juttatta egyetértését a konferencia öszszehívásával külpolitikai bizottsá'gának ülésén és határozatában hangsúlyozta, hogy állásfoglalása „a csehszlovák nép törhetetlen akaratának kifejezője, melynek érdekei és utasításai legfelsőbb törvény számára." A nemzetközi politika legutóbbi kialakulására különösen érzékenyen reagál az önök kerülete. Ez érthető. Ústy vidékéről még nem tűntek el a háborús pusztítás összes romjai és az idő még nem volt képes kitörölni az emberek tudatából a fasiszta kegyetlenkedések összes emlékeit. Az itteni kerület 16 évvel ezelőtt, 1938 májusában ugyanilyen figyelemmel hallgatta Csehszlovákia Kommunista Pártjának felhívását, hogy az összes politikai pártok rendeljék alá pártérdekeiket a közös érdeknek: a béke megtartásának, hazánk függetlenségének és egységességének. De azóta sok minden megváltozott. Szilárdak és erősek vagyunk, mint soha ezelőtt. Csehszlovákia és a népi demokratikus államok, hála a Szovjetunió segítségének és népünk építőigyekezetének, független, gazdaságilag szilárd államok, amelyek képesek megvédeni polgáraik otthonát minden támadóval szemben. Elég, ha ezzel kapcsolatban öszszehasonlítjuk az ipari termelés fejlődésének egyes adatait az 1948. évtől kezdve 1953-ig, tehát első ötéves tervünk időszakának adatait. / Míg a vezető kapitalista államok ipari termelése csak kis mértékben emelkedett, addig az ipari termelés a Szovjetunióban 115 százalékkal, köztársaságunkban pedig 102 százalékkal növekedett. Míg a kapitalista államok ipari termelése a visszatérő kilengések egész sorát mutatja, amelyeknek kísérő tünete a fenyegető munkanélküliség, addig a béketábor államainak ipari termelése állandó emelkedést mutat. Gondoljunk arra, hogy köztársaságunk lakosainak számával a világ több mint 80 állama között a 30. helyet foglalja el. De iparának rohamos fejlődésével a háború utáni rövid9 évi tavaly a szénfejtésben a kilencedik helyre, a nyersvastermelésben a hetedik helyre, a nyersacél termelésében pedig a hatodik helyre kerültünk világviszonylatban, ha az egy lakosra eső termelést tartjuk szem előtt. Iparunk általános fejlődéséhez nagy mértékben hozzájárul az Ústy kerület is. Annak ellenére, hogy fejlett iparú kerületről van szó, az ötéves terv folyamán mégis az ipari termelés itt is teljes ötven százalékkal növekedett. Ez a növekedés annál jelentősebb, mivel a szocializmus anyagi alapágazatainak, mégpedig a széniparnak egynegyedével, az energiaalapnak kétharmadával való fejlődését jelenti. Az elektromosenergia termelésében köztársaságunk megelőzte Franciaországot és Olaszországot, a nyersacéltermelésben Svédországot és Franciaországot, Nagy-Britanniát pedig úgyszólván utolértük, ha az egy lakosra eső termelést tartjuk szem előtt. 1948 győzedelmes februárja után rendkívül rohamos fejlődés következett be az életszínvonal emelkedésében, amikor a burzsoázia gazdasági alapját lényegesen korlátoztuk, sőt gazdaságunk egyes szakaszain a gyakorlatban teljesen felszámoltuk. Ez észrevehető a személyi szükségletek, mégpedig anyagi és kultúrális téren való emelkedésén is és a közszükségletek hatalmas fejlődésében is. Nagyon szemléltetően bizonyítja ezt az egyes alapvető élelmiszerek fogyasztása. Köztársaságunkban 1948-ban az egy lakosra eső húsfogyasztás 27,72 kg-ot tett ki, 1953-ban pedig 36,53 kg-ra emelkedett. 1948-ban a zsírfogyasztás 2,92 kg volt, 1953-ban pedig 6,32 kg-ra emelkedett. Köztársaságunkban 1948-ban a búzaliszt fogyasztása 94,76 kg-ról 134,20 kg-ra emelkedett. Köztársaságunkban 1948-ban az egy lakosra eső cukorfogyasztás 22,|4 kg-ot tett ki, 1953-ban pedig 27,84 kg-ot. És ehhez hozzá kell tennünk, azt, hogy ezeknek a legértékesebb alapélelmiszereknek fogyasztása 1953-tól, vagyis a jegyrendszer eltörlése után és a pénzreform megvalósítása után újból emelkedett és állandóan emelkedik. És így folytathatnám az élelmiszerek egész sorát, ismertethetném a fogyasztásuk emelkedésével kapcsolatos számokat a káposzta és burgonya kivételével, am«ly élelmiszerek, ahogyan azt valamikor Zola mondotta, a szegények konyháját jellemzik. Nálunk a burgonya- és káposztafogyasztás évről évre csökken. Annak ellenére is, hogy az egészségügyi dolgozók számára ez semmi örömet nem jelent, mivel nagyon értékes tápanyagokat tartalmaznak. Míg a pénzreform óta eltelt aránylag rövid idő alatt az élelmiszerek ára háromszor csökkent, a kapitalista államokban az élelmiszerárak állandóan emelkednek, ami különösen Franciaországban ölt nagy arányokat. Az élelmiszerfogyasztás fejlődésével és azok árával kapcsolatban meg kell említenünk azt is, hogy a burzsoá köztársaságban és az egész kapitalista világban hogyan állították elő és állítják elő még ma is az élelmiszereket. Míg a többi ipari ágazatok technikai-gazdasági formáikban aránylag gyors ütemben fejlődtek, rmg valamelyik elérte a monopolizáció és koncentráció magas fokát, addig az élelmiszeripar az egész világon — a Szovjetunió kivételével — nem lépte át a kisüzemi keretet. Azt az aránylag kis húsmennyiséget, amelyet köztársaságunkban a háború előtt fogyasztottak, és amely a háború alatt egyharmadára csökkent, 16.000 hentesüzem dolgozta fel. Ezek mind fellendültek a háború folyamán, egyik sem jutott csődbe, de az embereknek hovatovább egyre rosszabb volt a kondíciójuk. A pékipari termelésben sem volt jobb a helyzet. 12.000 péküzem a felével kevesebb lisztet dolgozott fel és fehér péksüteményt készített, mint ma, és itt is nagyon jó volt az iparosok anyagi helyzete. Abból a 45.000 ütemből, amelyekben még 1948-ban élelmiszert termeltek, ma csak egytizedrészük dolgozik. Ezen üzemek nagy száma megfelel az élelmiszerek higiéniája legszigorúbb követelményeinek. Példaképpen felhozhatok tíz fagyasztó nagyüzemet, 46 hűtőüzemet, 30 tejüzemet, 7 nagy pékséget és a másfajta üzemek egész sorát, amelyeket az ötéves terv folyamán helyeztünk üzembe. Egyúttal kiküszöböltük a termelésből az élelmiszereket pótló anyagokat, mivel köztársaságunkban az élelmiszertermelés vezérfonala,' a kapitalista államokban a legnagyobb nyereség utáni hajszától eltérően az, hogy a lehető legjobban kielégítsük lakosságunk szükségleteit. A nyugati élelmiszeripar újdonságainak elrettentő példájaként említhetjük a penicillin-pótlékot tartalmazó rágógumit. A penicillin-pótlék kétségtelenül növelte a rágógumi iránti keresletet és így a termelők nyereségét is, de azon az áron, hogy gyengíti a szer vezetet, vagy egyáltalán kizárja a penicillin használatának lehetőségét betegség esetén. Nálunk az életszínvonal emelkedése az élelmiszerfógyasztásban két irányban nyilvánul meg. Egyrészt emelkedik a lakosság kereslete az élemiszerek mennyisége iránt, másrészt egyre többen keresik azokat az élelmiszereket, amelyek a kapitalizmus idején a dolgozók többsége számára nem voltak hozzáférhetők. De az élelmezés szakaszán az életszínvonal emelkedése megítélésekor nemcsak azokat az élelmiszereket kell alapul venni, amelyeket háztartásainkban felhasználunk, hanem tekintetbe kell vennünk a közös étkezőkben fogyasztott élelmiszereket is. A bölcsődékre, iskolákra, tanulóközpontokra, üzemi éttermekre, gyógy- és rekreációs intézetekre és hasonlókra gondolok. Hiszen csupán bölcsődékben és iskolákban 660.000 gyermek étkezik, az üzemi éttermekben pedig már 1,220.000-re emelkedett az étkezők száma. A dolgozó emberről való gondoskodás legfőbb törekvésünk Gazdaságunk kiépítésének és átépítésének jó eredményei megteremtették lakosságunk életszínvonala maximális emelkedése biztosításának és a fogyasztás növekedésének alapfeltételeit. A fejlődés ezen új szakaszára vonatkozó irányelveket Csehszlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusa történelmi jelentőségű határozata foglalja magában. Olyan alapelvek ezek, amelyek a szocializmus alaptörvényéből erednek, amely a dolgozó ember anyagi és kulturális színvonaláról való gondoskodást a gazdasági-politikai törekvések szakaszán első helyre állítja. Az élelmiszerek mellett az életszínvonal emelése szempontjából jelentős szerepet játszanak a könnyűipari termékek is. Elég nérány példát felhozni fogyasztásuk növekedéséről. Az ötéves terv folyamán pl. a gyapotszövetek termelése 24 százalékkal, a selyemszövetek termelése 67 százalékkal, a len- és fél-lenszövetek termelése pedig 38 százalékkal emelkedett hazánkban. Csupán az ústy-i kerületben 304.442 méterrel több műselyemszövetet adtak el ez év januárjától augusztusig, mint a múlt évben. Olyan mennyiség ez, amely elegendő lenne arra, hogy több mint 76.000 nőt szép nyári ruhába öltöztessünk. Lenszövetből 62.180 méterrel, gyapjúszövetből pedig 75.579 méterrel adtak el többet. Harisnyából 'csaknem félmillió párral, felsőruhából 120.240 darabbal, rádiókészülékből 3.995 darabbal, villanymosógépből pedig 2.706 darabbal adtak el többet. Az életszínvonal megítélésekor rendszerint elkerüli figyelmünket a társadalmi szükségletek nagy része. Ennek lényeges részét alkotja az ember egészségéről való gondoskodás, mely szakaszon átható sikereket értünk el. A kórházi ágyak száma az elmúlt öt év alatt 28.000-el emelkedett. A burzsoá köztársaságban ezer lakosra csak 3.3 ágy esett, míg ma az országos átlag 6,6, az önök kerületében pedig 8,7. Nem csoda, hogy a kórházi gyógykezelést követelő fertőző betegségek következtében való elhalálozások száma az 1948. évhez voszonyítva 43 százalékkal, az 1939. évhez viszonyítva pedig 59 százalékkal csökkent. 1937-ben köztársaságunkban 1.218 liakosra esett egy orvos, ma 760 lakosra, de az ústy-i kerületben 735 lakosra. Míg 1937-ben a gyermekeknek csak egy öltödrésze született szülészeti klinikákon, 1931-ben pedig' nem egészen 0,1 részük, addig ma az új polgárok kétharmadrésze intézetekben .lát napvilágot. Nem csoda tehát, hogy oly rohamosan csökkent, a szülőanyák és csecsemők elhalálozása és hogy Csehszlovákia a világ legfejlettebb államai közé került ezen a téren. Betegségbiztosítás címén az ötéves terv utolsó évében több mint 3,5 milliárd koronát, tehát 124 százalékkal többet fizettek ki, mint 1948-ban. Életjáradék címen 1953-ban 71 százalékkal tö

l oet fizettek ki, mint 1948-ban Emellett a kifizetés meghaladta a 6 milliárd korona évi összeget. És milyen hatalmas fejlődést ért el tudományunk! A munkásosztály, a kommunista párt és Csehszlovákia kormánya a tudomány fejlődésére hatalmas összegéket fordítottak és fordítanak. A tudomány a technika és ekonómia állandó tökéletesítésének erős serkentőjévé válik és a társadalmat kulturális virágzáshoz vezeti. A tudományban is megnyilvánul a lehetőségek közötti alapvető különbség, a kapitalizmusban és a szocializmusban. A tudomány vívmányainak érvényesítésére a kapitalizmusban csupán a nyereség szempontja a döntő. A kapitalisták a tudományt teljesen a tőke szolgálatába állították. És hogy leplezzék azt a becstelen játékot, amit a tudomány képviselőivel folytatnak, szüntelenül arról beszélnek, hogy a tudománynál szükség van a tárgyilagosságra, arra, hogy a tudomány távoli .álljon a politikától és szükség van a tudóso-k függetlenségére. De emellett, nem haboznak lemondani olyan nagy tudósokról, mint Jobot Curie és felesége, akik az emberiség számára megnyitották az új atomkorszakhoz vezető utat, saját szakmájukban pedig a további tudományos munka lehetőségeihez vezető utat. Mennyire máskénpen gondoskodnak nálunk a tudomány fejlődéséről és a tudományos dolgozók neveléséről. A háború előtti időszakhoz viszonyítva ma háromszor több főiskolánk van, a hallgatók kétszeres számával. Az iskolaügy fejlődése jelentős az önök kerületében is Az ötéves terv első évéhez viszonyítva a köTudományunk hatalmas fejlődést ért el Tisztelt barátaim, elvtársak! zépiskolai tanulók száma 20 százalókkal, az ipariskolák tanulóinak száma pedig teljes száz százalékkal emelkedett, ami szintén megfelel kerületük jellegének! Nagy haladás ez az új értelmiség nevelésének szakaszán, amely a népből származik és szocialista ideológiával van felvértezve. Azok a számok, amelyeket felsoroltam. nem nyújtanak teljes képet arról a nagy műről, melyet a szovjet hadsereg által való felszabadításunk óta valósítottunk meg. De népünk jólétének további rendszeres emelkedése megköveteli, a mezőgazdasági termelés lényeges növelését és gazdaságosságát, megköveteli az ipari termelés lényeges gazdaságosságát és a mu nkatermelékenység fokozását egész népgazdaságunkban. * * #• Városuk, amely lakosainak száma szerint köztársaságunk legnagyobb városai között a kilencedik helyen van, gazdaságilag jelentős kerület központja, ahol a Középhegység gazdag termő vidéke az Érchegység ásványokban gazdag vidékével találkozik. Az alapvető termelőeszközök micsoda gazdagságát bízták önökre, hogy velük gazdálkodjanak. ^ Kerületük gazdagsága nagy és magában foglalja a szenet, színesfémeket., energiát, a legfinomabb üveg- és textiltermékeket, amelyek népünk magasfokú művészi képességeit oly kifejezően bizonyítják. Kerületük ugyanilyen gazdag a mezőgazdasági termékek minden fajtájában. Hazánkban a boldog és nyugodt élet építésének útjáról semmi és senki nem téríthet le. Hiábavalóak a szökevények kísérletei, amelyek meg akarják dönteni népünknek a Nemzeti Front politikájába vetett bizalmát. Továbbra is növelni fogjuk népünk jólétét a szocializmus alaptörvényének szellemében, megvalósítjuk Csehszlovákia dicső Kommunista Pártja által vezetett Nemzeti Frontunk programját. A független és szabad Csehszlovákia már sohasem lesz az imperialista hatalmak kiszolgálója. Ilyen szilárd és teljesen egységes egész dolgozó népünk akarata. A nemzetgyűlésbe való választások váljanak városukban is az egész dolgozó nép egységének hatalmas manifesztációjává. Legyen kifejezője a választások eredménye városukban a nemzet egységének, szilárdságának és a Nemzeti Front kormánya köré való felzárkózásának! A Nemzeti Front jelöltjére leadott szavazat nemcsak a Nemzeti Front építő politikájával való egyetértést jelenti, hanem azt is, hogy a békére szavazunk. Közös harcra a világbéke győzelméért! Éljen a Szovjetunió, a világbéke és az emberi haladás hatalmas védőbástyája! Éljen és virágazzék gyönyörű népi demokratikus köztársaságunk! Virágozzék Ústí nad Labem városa, Csehország északi részének ipari metropolisa.