Uj Szó, 1954. november (7. évfolyam, 265-290.szám)

1954-11-25 / 285. szám, csütörtök

4 III %W 1954. november 25. A nép életszínvonalának tartós emelése és a nemzetközi feszültség enyhítéséért folytatott harc — ez a párt és a Nemzeti Front kormányának célja sítése. A gépiparnak nagy jelentősége van és lesz a belföldi piac szempontjából is, közszükségleti árucikkek, automobilok, motorkerékpárok szállítása terén. A jövő évben ezt a termelését meg kell kétszerezni. A nehézipar további fejlesztésében legfontosabb feladatunk a X. kongresszus irányelvei alapján felszámolni nyersanyag, tüzelő- és energetikai alapunk, valamint a továbbfeldolgozó ipar közötti rossz viszonyt. Ennek kiküszöbölése a létfontosságú, állami jelentőségű feladat, amelyet megoldhatunk és meg kell oldanunk hamarosan saját erőinkkel és saját forrásainkból Hisz az elegendő tüzelőtől és energiától függ ipaOstravából áramlik egész népgazdaságunkba a szén, a vas, az acél és az energia. Ostrava — egész kőszéntermelésünk 80%-át, a kohókoksznak majdnem 10Co/o-át* a nyersvastermelés 800/o-át, az acéltermelés 720/o-át, és a köztársaság egész villanyenergia termelésének 30o/o-át szolgáltatja. A feladatok teljesítése Ostravában — egész termelésünk folyamatos fejlesztésének és tartós növelésének előfeltétele és népünk anyagi, kulturális színvonala emelésének kulcsa. Ostrava — a béke erődje, a Ruhr-vidéknek, a német imperializmus fegyvertárának ellensúlya. Hogy mit jelent Ostrava a béke, népünk sorsa szempontjából, azt legjobban éppen ma tudatosítjuk, amikor a Ruhr-vidéki ágyúkirályok újból fegyvereket kovácsolnak a felújított támadó Wehrmacht számára. Minél nagyobb Ostrava jelentősége nehéziparunk fejlesztésére, annál nagyobb a felelőssége is. Ez ma elsősorban az ostravai vájárokra érvényes. Minden egyes tonna szén, amelyet terven felül termelnek ki, fontos hozzájárulás a téli runk és közlekedésünk menete és továbbfejlődése, valamint a lakosság világítással és fűtéssel való ellátása is. Ezeknek az aránytalanságoknak kiküszöbölése érdekében a legközelebbi években minden erőnkkel fokozni fogjuk a szén- és villamosenergia termelést. Arra fogunk törekedni, hogy e termelés gyorsabb ütemben növekedjék és megelőzze a többi ágazatokat. Köztársaságszerte kiépítjük a vízi- és hőerőművek széles hálózatát. Ezek költséges és igényes feladatok, amelyeket nem lehet egyik napról a másikra megoldani. Annál inkább szükséges, hogy mindenütt, főleg az üzemekben megszüntessük a tüzelővel és energiával való pazarOstrava — iparunk szíve tartalékokhoz és fordítva, minden egyes tonna, amellyel a terven alul maradnak, mérhetetlen nehézségeket és veszteségeket okoz. Ezek a nehézségek láncreakcióként kihatnak a népgazdaság valamenynyi szakaszára és erre elkerülhetetlenül ráfizetnek maguk a vájárok is. Nemcsak az idei évről van szó. Arról van szó, hogy biztosítsuk a fejtési terv teljesítését a jövő évben is és ne engedjük az előkészítő és feltáró munkák elmaradását. És mit várunk a kohászoktól? Már beszéltem itt erről és most csupán néhány szóval említem meg: főként arról van szó, hogy fokozzuk a kohóipar rentabilitását. Tízmilliós összegeket veszitünk a nyersvastermelésen, sokezer tonna kokszot veszítünk azzal, hogy rosszul készítjük elő a keverékeket, nem alkalmazunk elég magas hőmérsékletű szellőztetést. Homogénizálni kell az ércet és ehhez Ostravában megvannak a lehetőségek, fokozni kell az agglomerációs berendezések teljesítményét, megjavítani az agglomerát minőlást és biztosítsuk leggazdaságosabb felhasználásukat. Ez közös érdekünk. A gépiparnak több erőfeszítést és gondot kell fordítania az energetikai berendezések termelésére és főként csökkentenie kell a selejtet. Azonban az energetikai dolgozóknak is az eddiginél sokkal jobban kell dolgozniuk az ellenőrzés jobb megszervezésével, a karbantartási munkák és javítások jobb elvégzésével, rugalmas irányítással, a téli időszakra való jó felkészüléssel, ki kell használni az üzemek és háztartások szükségleteinek fedezésére a rendelkezésünkre álló teljesítőképességet és itt Ostravában a gichtgázra berendezett vjllamosmüveket ségét, meggyorsítani az épülőfélben levő agglomerációs szalagok építését, gyorsabban bevezetni a gőzfúvást a magaskemencékbe, a magasnyomást a kürtőkbe stb. Gyenge termelés mutatkozik a hengerelt anyagok fajtáinak egész sorában is. Emellett az úgynevezett gyengén termelő vonalakon is mintegy 20 százalék ki nem használt kapacitásunk van, mivel túlságosan gyakran változtatjuk a hengereket és a készítmények .fajtáit. Jobban kell tervezni és nem szabad elaprózni a rendeléseket, egyszerre kell hengerelni az egyes készítményfajták mennyiségét, a kaliberek számát összhangba kell hoznunk a készítmény fajtájával, fokozni kedl a hengerek tartósságát. gépesíteni a hengercserét, gépesíteni és automatizálni a vonalakat. A kohóipar merész távlat előtt áll. A fő feladat az adott időszakban: fokozni a termelés minőségét. Ennek szüntelen növeléséhez szükséges a műszaki berendezés, technológia, a szervezés és tervezés színvonalának emelése. A mezőgazdasági termelésnek lépést ke!! tartania az ipari termeléssel A X. pártikongresszus megmutatta, hogy az életszínvonal emelésének fő tényezője a jelenlegi időben a mezőgazdasági termelés fejlesztése, amely lemarad a népgazdaság többi ágazatainak fejlődése mögött. Az ipar rohamos fejlődésével kapcsolatban megnövekedett a munkások és alkalmazottak száma — részben a mezőgazdaság kárára is — emelkedett a vásárlóképesség és ezzel az élelmiszerek kereslete is. Mig az ipari termelés megkétszereződött, a mezőgazdasági termelés aránylag kevéssé haladta meg a háború előtti színvonalat. Ezért a jelentősen fokozódott behozatal ellenére nem vagyunk képesek mindig és folyamatosan kielégíteni a lakosság gyorsan növekedő keresletét. Gabona és más ellátási problémáink megoldásának legegyenesebb és leghelyesebb útja saját mezőgazdasági termelésünk fokozása és ezzel a könnyű- és élelmiszeripar számára szükséges előfeltételek megteremtése. Ezért a X. kongresszus hangsúlyozta ezt a feladatot: ki kell használnunk minden lehetőséget és minden tartalékot a mezőgazdasági termelés fokozására, ki kell használni és meg kell művelni minden egyes hektár földet és főként emelkednie kell az állattenyésztési termelésnek. A X. kongresszus egyben az intézkedések kiterjedt rendszerét dolgozta kí—a mezőgazdaság megsegítésére. Ezeknek az intézkedéseknek teljesítése valamennyi dolgozó saját ügye. országos feladat. A mezőgazdasági termelés növelésének útja a munkások és parasztok szövetségének ' további megszilárdítása. Ez rendszerünk politikai alapja és gazdasági felemelkedésének döntő ereje is. A munkásak és parasztok szövetségének további megszilárdításában a nehézipari dolgozókra is nagy felelősség hárul. Készítményeikkel, a fémekkel, műtrágyákkal és gépekkel megteremtik a mezőgazdaság új fejlődésének anyagi alapját. De nemcsak erről van szó: legsajátabb osztályfeladatuk segíteni a dolgozó parasztokat a kózös munkák megszervezésében és fejlesztésében. a mezőgazdasági nagytermelés kiépítésében. Fő figyelmünket a munka termelékenységére kel! irányítanunk A gazdaságunkban beállott fontos minőségi változásokat visszatükrözik termelésünk új viszonyai é

s új feladatai. Minden oldalról új. magasabb követelmények nyilvánulnak meg a dolgozók jobb kielégítése tekintetében. Ezzel egyidejűleg azonban, valamennyi szakaszon elkerülhetetlenül és ugyanilyen sürgősen új igények lépnek fei a munka megszervezése, a szakképzettség fokozása és az irányítás színvonalának emelése terén, hogy kielégíthessük a nép ú követelményeit. Emellett döntő fontosságot nyernek a munkatermelékenység emelésének és az önköltségek csökkentésének kérdési A termelékenységnek döntő jelentősége van a termelés növelésére. Ez annál is inkább érvényes reánk, mert munkaerőforrásaink korlátozottak. Ezért nálunk minden, kinek meg kell értenie, hogy a nép életszínvonala emelésének legfőbb döntő feltétele a munkatermeié kenység fokozása az iparban, az építkezésben, a közlekedésben és a mezőgazdaságban. A munkatermelékenység emelkedése azután a kifejtett munka megtakarítását, a termelési költségek csökkentését eredményezi és éppen ezek az előfeltételei az árleszállításoknak. A munkatermelékenység növekedése azt eredményezi, hogy ugyanolyan mennyiségű terméknél megtakarítunk munkaerőt, nyersanyagforrást, eszközöket és gépe ket, amelyeket a termelés további fejlesztésére, a társadalom gazdagságának gyarapítására használhatunk fel. Például a bányákban nem azt akarjuk, hogy nagyobb legyen a robot, hanem azt, hogy rövidebb időn belül, kevesebb fáradsággal több szenet termeljünk. Ezzel nyer a bányász és a társadalom is. Ezf csupán a gépek segítségével, a kom bájnok és a többi gépesített eszközök teljes kihasználásával érhetjük el. És éppen ezt akarjuk, éppen eb ben rejlik az alapvető különbség a munkatermelékenység emelésében a kapitalizmus alatt és ma. A kapitalisták szintén fokozták a munkatermelékenységet. Céljuk azonban az volt, hogy a legmagasabb nyereséget érjék el az emberi munka intenzívvé tételével, a munkás utolsó erejének kifacsarásával. Számunkra Gottwald elvtárs jelszava érvényes: robotoljanak a gépek és gondolkozzanak a munkások, tehát nem az emberek erejéből, hanem a technikából facsarjuk ki a legnagyobb teljesítményt. Nem érne azonban semmit sem a termelékenység fokozása, ha emellett a bérek gyorsabban emelkednének. Ez annyit jelentene, hogy töb bet fogyasztanánk, mint amennyit termelünk, tartalékokból élnénk és elkerülhetetlenül „üres éléskamránál" végeznénk. Nem hisszük, hogy semmi esetben sem kell sorra kerülnie a nominális bérek emelkedő sének. Hisz mi ezt az emelkedő';! évente tervezzük, főleg azért, hogy következetesebben érvényesi thes sük az érdem szerinti jutalmazás elvét. Mindenki előtt azonban keli hogy világos legyen, hogy közvei len gazdasági szükségesség, hogy a munkatermelékenység gyorsabban növekedjék a béreknél. A munkatermelékenység és a bérek emelkedése közötti különbség a fő forrás, amelyből az eszközöket merítjük gazdaságunk további kiépitésére, a társadalmi kiadások fedezésére, a nagyméretű egészségügyi, kulturá. lis és szociális szükségletek kielégi tésére. Egyszersmind fő forrás az árleszállítások anyagi eszközeihez is. Politikánk lehetővé teszi, hogy a dolgozók jól keressenek és egyben megteremtjük a szükséges eszközöket a társadalmi célokra is. E kettő nem áll ellentétben egymással. A bér és a nyereség közötti kapitalista ellentéteket a munkásosztály kiküszöbölte az államosítással. Most az egyes munkás és a társadalom érdekei között teljes az egység. Ennek alapján érvényesítjük az érdem szerinti jutalmazás szocialista elvét és a munka eredményében való anyagi érdekeltség elvét, ami biztosítja, hogy a magasabb teljesítményből haszna legyen mind a munkásnak, mind pedig a társadalomnak. A nagy Lenin tanításához igazodunk, amely szerint a szocializmust nem lehet csupán lelkesedéssel építeni, hanem az anyagi érdekeltség alapján és a lelkesedés segítségével. A munkatermelékenység növekedése a legszorosabban összefügg a gazdaságossággal. A termelési költségekben visszatükröződik az emberek és gépek kifejtett munkája, a fogyasztott anyag és energia- Ezeknek megtakarítása az út, amely a termelési költségek csökkentésére vezet. A gazdaságosságért rotyíateS harcunk ezért nem jelent fukarságot, hanem a pazarlás megakadályozására irányuló törekvést jelent, hogy a legtöbb értéket megmentsük az elfecséreléstől és a dolgozók szükségleteire használjuk ki őket. Üzemeinkben a pénz gyakran úgyszólván a földön hever és vezető dolgozóink gyakran vakon mennek el mellette. Minden egyes vállalatnak arra kell törekednie, hogy a kiadott pénzeszközök arányban álljanak a vállalatban termelt készítmények mennyiségével és értékével, harcolniuk kell a rentabilitásért. A munkatermelékenység emelkedésének tehát döntő jelentősége van a X. kongresszusnak az életszínvonal emelésére irányuló irányelvei teljesítésére, ez annál fontosabb, mert a munkatermelékenység növelésének tervét nem teljesítettük. Ezért a párt és a kormány ma teljes mértékben mozgósítja az öszszes dolgozókat a munkatermelékenység emeléséért folytatott harcra. Ez a nép érdeke, a nép jólétének érdeke. Mit kell tennünk a munkatermelékenység emelésére Elsősorban fejleszteni kell a technikát és, meg kell tanulni legjobb kihasználását. E téren elért óriási sikereink ellenére a technikai színvonal emelése nincs tervszerűen irányítva és némelyik szakasz e téren elmarad. Az új technika szerepét nem hangsúlyozzák megfelelően, és ugyancsak nem használják ki kellőképpen a termelési berendezéseket sem. A technika fejlesztésé vei elválaszthatatlanul összefügg a technikai színvonal emelése. A munkatermelékenység ez úton való fokozásának lehetőségei gyakorla tilag kimeríthetetlenek. Ha például intenzívebbé tennénk a nagyolvasztók munkafolyamatát az ércek homogenizál ásának bevezetésével, az agglomerációval, a gőz alkalmazásé val, a szellőztetés hőfokának emelésével, nemcsak a nyersvas termelésében érnők el a munkatermelékenység fokozását, azaz több vasat és acélt termelnénk, hanem elérnénk a koksz minőségének fokozá sát és jelentős megtakarítását is. A technika fejlődése az emberi munka új feltételeit teremti meg. A rriunkások legsajátabb érdeke, hogy megtanulják a gépek teljes kihasználását. A kapitalizmus felszámolásával véget vetettünk a munkás és a gép közötti ellentétnek is. A gép ma már nem ellensége a munkásnak, amely elvenné munkáját, hanem barátja és segítőtársa. A gépesítés és az új technika új munkamegszervezést követelnek. Tudjuk, hogy kombájnok alkalmazása a bányákban és emellett a régi munkaszervezés fenntartása nemcsak arra vezet, hogy nem teljesítjük a tervet, hanem alacsonyabb keresetet is jelent a vájárok számára. Ezért feltétlenül szükséges az új technika és technológia bevezetésével egyidejűleg javítani és tökéletesíteni a munkaszervezést, emelni gazdaságunk szervezése és tervezése irányításának színvonalát, fentről egészen lentig. Az utolsó öt év alatt az ipari termelés nemcsak hogy megkétszereződött, hanem az életszínvonal emeléséért folytatott harccal kapcsolatban előtérbe lépnek a magasabb termelékenységért, minőségért és gazdaságosságért folytatott harc feladatai. Ma alakulnak ki a jövő évi feladatok jövő évi teljesítésének feltételei. Ezért a legnagyobb mértékben fontos a jövő évi terv teljesítésének biztosítására a legnagyobb figyelmet szentelni az összes szervezési és technikai intézkedések alapos előkészítésével és ezt valóban az összes dolgozók szívügyévé tenni. A munkatermelékenység fokozása érdekében az eddiginél sokkal szélesebb mértékben ki kell fejleszteni a dolgozók alkotó kezdeményezését, gyorsabb ütemben kell átvenni és érvényesíteni a legjobb üzemek és dolgozók tapasztalatait, hatásosabban és rugalmasabban kell megszervezni a szocialista munkaversenyt. Az életszínvonal szüntelen emelkedése indítékul szolgál a dolgozók politikai és munkaaktivításának és teremtő kezdeményezésének tartós fokozására. Ha jobban élünk, a munka is jobban megy. Ebből ered a dolgozók fokozottabb termelési és politikai aktivitása. És éppen arról van szó, hogy ezt a tevékenységet helyes irányba vezessük, elsősorban a munkatermelékenység fokozásának kérdéseire összpontosítsuk. A munkatermelékenység emelkedése nemcsak a technika és a munkaszervezés dolga, hanem kell, hogy a dolgozók gondolkozásában is fordulat álljon be. A kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet nemcsak az anyagi alapot, hanem az emberek gondolkodásának átállítását is megköveteli, önök jól tudják, hogy a termelés tökéletesítése új javításokkal vagy találmányokkal nem könnyű dolog. Azonban ennél még sokkal nehezebb mindnyájunk számára, hogy sajátmagunkkal harcot vívjunk a munkához való új viszonyért. Felszabadítottuk az emberi munkát és ezzel megnyitottuk az utat az emberi gondolkozásnak a kapitalista csökevényektől való felszabadításához. Abból a tudatból, hogy a Habsburgokra, Rothschildekre. Gutmannokra és más kapitalistákra végzett évszázados munka után népünk ma sajátmagára dolgozik, a munkához való új viszony születik, amely megtestesül a munkaversenyben és az újítómozgalomban. A munkában, építésben születik és erősödik az új erkölcs, növekedik és acélozódik legnagyobb kincsünk — az új ember. Elvtársak! A nép életszínvonalát tartósan emelni és a nemzetközi feszültség enyhítéséért harcolni a Szovjetunió oldalán, az egész békevilágtáborral együtt — ez a párt és a Nemzeti Front kormányának programja az elkövetkező időszakra, ez az a program, amellyel elétek, a választók elé lépünk. Ez a program kifejezésre juttatja népünk legfontosabb létérdekeit. Ez nem egyszerű akció vagy választási ígéret, hanem kifejezője a szocializmus építése mély törvényszerűségének, mert nem lehet szocializmus a nép jóléte nélkül. Éljen a hős csehszlovák nép, a szocializmus építője hazánkban! Éljen Csehszlovákia Kommunista Pártja, a szocializmushoz vezető útunk vezető ereje! Előre a nép győzelméhez, a Nemzeti Front győzelméhez, az elkövetkezendő nemzetgyűlési választásokban!