Uj Szó, 1954. november (7. évfolyam, 265-290.szám)

1954-11-24 / 284. szám, szerda

9 mtm. W %w 1954. november 24'. Az apátfalusí dolgozók választottja 1936. A füleki munkások sztrájkja. ,.Béremelést" — a jelszó. A Sztrájkbizottság áll a harc élén. A bizottság egyik tagja egy 25 éves fiatalasszony, Molnárné. Férje oldalán küzd a dolgozók ügyének győzelméért. A harc a sztrájkolok győzelmével ért véget. Abban az évben lépett Molnárné a kommunista pártba, a munkások érdekeiért, a szocialista köztársaságéit harcoló élcsapat soraiba. A felszabadulás után az apátfalusi textilüzemben találjuk Molnárnét. Mint szövőnő dolgozik itt. De kevés a munkaerő. Vállalja a férfimunkát is a fonálraktárban. Ebben az időszakban is a dolgo z ók ügye mellett száll harcbaÚjra az életszínvonal emelése a jelszó. Mások már a körülmények, de egyformán egész embert kivan meg ez a küzdelem is. Az ellenfél már nem a gyáros, a részvényes, hanem az emberekben megmaradt csökevények. A termelés fokozása most az az út, amelyen az élen kell haladni, amikor a-szocialista köztársaságért, az életszínvonal további emeléséért folyik a küzdelem. Molnárné újra feladatokat vállal. A szakszervezetben a kultúrmunkát vezeti. Az üzemi pártszervezetben, mint propagandista egy tanulókör vezetője. Apátfalu dolgozói a helyi nemzeti bizottságba választották képviselőjüknek. Ott látjuk a nőbizottság szervezésénél. Az üzem versenytábláján az élenjárók között találjuk nevét. Az apátfalusi Pofana-üzem dolgozói összüzemi választási gyűlésre jöttek össze. A Szlovák Nemzeti Tanácsba való jelöltről van szó. Hátulról valaki Molnárné nevét kiáltja, amikor a jelölésre került a sor. A szavazásnál felemelkedtek a kezek: az üzem dolgozói Molnár Annát jelölték a Szlovák Nemzeti Tanácsiba képviselőnek. Valamikor Füleken bíztak az emberek sztrájkbizottságukban, tudták, hogy győzelemre vezeti őket, mert az ő soraikból választották. Saját soraikból választották ki ma is képviselőjüket a dolgozók. És egységesek voltak jelöltjeik támogatásában is. Az egyik eredmény már megmutatkozott: az üzem dolgozói elnyerték a harmadik negyedévben is a könnyűipari minisztérium vörös vándorzászlaját. A dr. Alexej Cepička nevét viselő munkacsoport 169.6 százalékra teljesítette negyedévi tervét. A kikészítő részleg dolgozói 100 százalékos tervteljesítés mellett 103.2 százalékos minőséget értek el. A lakatosműhely a negyedév folyamán teljesen kiküszöbölte a befejezetlen munkákat és így a forgóeszközök forgalmát sikerült meggyorsítanioK. Tervüket 137 százalékra teljesítették. Gyorsabbá teszik a termelési folyamatot, javítják a minőséget, hatalmas összegeket takarítanak meg az üzem dolgozói népgazdaságunknak. Apátfalu minden dolgozója betetőzi ezt c győzelmet, ha a választások sikeréhez további jó munkájával és szavazatával járu

1. hozzá. Vilcsek Géza Á sárossak képviselőjelöltje A szebeni felvásárlási-üzem dolgozói Mária Škopovát, a kriváni EFSz tagját javasolták nemzetgyűlési képviselőjelöltjüknek. Az üzem dolgozóinak ezt a javaslatát nemcsak az EFSz, hanem az egész szebeni járás minden üzemének dolgozói és a dolgozó parasztok is nagy örömmel fogadták, škopová Mária 41 éves, a mezei munkacsoport vezetője, és a szövetkezet pénztárosa, a járási nemzeti bizottság tagja és két gyermek gondos anyja, škopová a sárosiak igazi képviselője. Ugyanúgy, mint Sáros dolgos népe, a múltban tizenkétgyermekes család tagjaként sokat küzködött. Szülei három hektár földön gazdálkodtak. Évekig mint fizetett mezőgazdasági idénymunkás a legnyomorúságosabb körülmények között dolgozott a helyi nagybirtokon. 1945-ben a felszabadulás után változás állt be '.-.r... . életében ugyanúgy, mint Sáros egész népének életében. Az első földreform felülvizsgálásakor családja földhöz jutott, de a haladó gondolkodású Mária Škopová nem akarta az eddigi mindennapi robotot folytatni és férjével együtt, aki a HNB elnöke és az eperjesi kerületi nemzeti bizottság tagja, új életet kezdett a kriváni EFSz-ben. 1953ban sem ingadozott, amikor Kriványban is erősen működött az osztályellenség. A szövetkezet többi tagjaival megakadályozta a szövetkezet szétesését és habár csökkentett tagszámmal, de továbbra is működik a szövetkezet. Škopová Mária a jobb és szebb jövőhöz vezető utat mutatja meg a sárosi falvakban választóinak ezekben a napokban, amikor személyesen is bemutatkozik. A VÁLASZTÁSI TÖRVÉNYT MAGYARÁZZ! K igazoló Sápok Városokban és olyan falvakon, ahol 1000-nél több választó van, minden lakosnak lakására igazolólapot kézbesítenek ki. Ezeket az igazolólapokat azért adják ki, hogy a szavazatszedő bizottság könnyebben megállapíthassa, hogy melyik * választóval van dolga s hogy a választó melyik választókerületbe tartozik. Persze ez az igazolólap nen\csak a szavazatszedö bizottság munkáját könnyíti meg, hanem tájékoztatja egyben a választókat is. Ugyanis az igazolólap feltünteti a választás idejét s a választóhelyiség helyét. Ez a tájékoztatás különösen városokban fontos, mert ett könnyebben előfordulhat, hogy valaki nem tudja, melyik választókerülethez tartozik. Ezért az igazolólapért senkinek sem kell személyesen elmennie, mindenki megkapja a lakásán. Erről a nemzeti bizottság tanácsa köteles gondoskodni. Mi történjék akkor, ha valaki ennek dacára sem kapta meg igazolólapját, vagy pedig megkapta, de elvesztette? Ebben az esetben a választó a választáskor magával viszi személyazonossági igazolványát s ezzel igazolja magát. Ha pedig személyazonossági igazolványa sincs, (pl. mert elvesztette, vagy még nem kapta meg a hivataltól), akkor bemondja navét és lakhelyét a szavazatszeclč bizottságnak. A bizottság kikeresi nevét a választók névjegyzékében és átadja a választónak a szavazócédulákat. Ha tehát valakinek hiányzik az igazolólapja, az nincsen befolyással a választójogára, mert azt csak tájékoztatás, illetve munkamegkönnyítés miatt adták ki. Nem szabad azonban az igazolólapot összetéveszteni a választói igazolvánnyal, mint ahogy ez sokszor előfordult a nemzeti bizottságok választásánál. A választói igazolvány arra való, hogy ha valaki elköltözött, ennek alapján beírják az új helyen a választók névjegyzékébe. Választói igazolványuk van azoknak is, akik fontos okok miatt a választások napján nincsenek rendes lakhelyükön, hanem máshol. Az ilyen választók a választói igazolvány felmutatása esetén a köztársaságban bárhol választhatnak. Viszont az igazolólap nem jogosít fel senkit sem arra, hogy vele más községben, városban, vagy más választókerületben irassa be magát a választói névjegyzékbe. Éppúgy arra sem jogosít az igazolólap, hogy valaki bárhol a köztársaságban szavazhasson. BESZÉLŐ SZÁMOK Az ötéves terv folyamán a selyemfonalak gyártását 67'o/o-kal fokoztuk, a ruházati cikkek gyártása háromszorosára, a fehérnemű gyártása 2,5-szeresére és a fényképezőgépek gyártása 2,8-szeresére emelkedett. » • • A megjavult életkörülmények és a fokozott egészségügyi gondoskodás következtében a tuberkulózisban meghaltak száma 1937-hez viszonyítva 54%-kal, 1948-hoz viszonyítva 41»/o-kal csökkent. A fertőzéses megbetegedésekben meghaltak száma 1937-hez viszonyítva 59o/o-kal, és 1948-hoz viszonyítva 43<>/o-kal csökkent. Évről évre fokozódik a dolgozók üdültetéséről való gondoskodás 1945—1947-ben 121.000 szakszervezeti tag töltötte szabadságát a szakszervezeti üdülőkben. Ezek száma 1949—1953-ban megtízszereződött, vagyis 1,330.000-re növekedett. Az ötéves terv éveiben a mezőgazdasági dolgozók téli üdültetési akciójában mintegy 10.0C0 példás szövetkezeti tag és egyénileg gazdálkodó földműves vett részt. , c^őmjgaet aála&ztottafc danában Az idősebbek még élénken emlékeznek a kapitalista idők képviselőválasztásaira. A munkásosztály erősödő politikai és osztályöntudatával ki tudta harcolná egyes európai országokban, hogy a burzsoázia a választási utnákhoz engedje. Ezeket a reformokat azonban a kapitalisták annyira korlátozták, hogy a munkásosztály és a parasztság a parlamentekben soha sem juthatott döntő szerephez és akaratát ott nem tudta érvényesíteni. Az 1905-ös orosz forradalom hatása alatt a Habsburgok magúk tettek javaslatot Ausztria és Magyarország urainak, hogy vezessék be az általános, titkos választójogot. Magyarországon a félfeudáls rendszer képviselői: Tisza István és a háta mögött álló földesúri-osztály a császári akaratnak ellenszegült. így a magyar munkásság s földnélküli parasztság csak az első világháború befejezése után jutott először a választási urnákhoz. Ausztriában és a hozzá tartozó cseh országrészekben a proletariátus már 1906-ban szavazati joggal rendelkezett. A magyar választások mindig a legnagyobb erőszak jegyében folytak le. Szavazati joguk csak azoknak volt. akik ingatlan född, vagy háztulajdonnal bírtak, vagy olyan személyeknek, akik adóifizetési alapon kaptak szavazati jogot. Munkás, vagy földnélküli paraszt nem lehetett választó. Még ilyen korlátozások ellenére is az államapparátus erőszakoskodásaira volt szükség, hogy az uralmon lévő kormány biztosítani tudja magának a parlamenti többséget. A választások idején még csendőrök összpontosítása sem volt Sokszor elegendő. Katonai k

partia* tailmat rendeltek ki a választók terrorizálására. Minthogy a szavazás nyílt volt, ellenőrizni tudták a szavazókat. Az állami tisztviselőket az ország egyik határáról a másikra helyeztek át, ha ellenzéki jelöltre mertek szavazni. A nép gyűlölte a kormánypárt jelöltjeit és igyekezett megbuktatni őket. Különösen a nemzetiségi kerületekben sokszor véres harcok között folytak le a választások. A román, szerb és ukrán szavazók, nem akarták a rájuk erőszakolt pesti ügyvédeket, magyar földbirtokosokat és gyárosokat képviselőjüknek. A Bihar-megyei Élesd en 1906-ban, a választás napján csendőrsortűz dörrent, amely után 14 román paraszt maradt holtan az Utcán, mert a nép román nemzetiségű jelöltet akart megválasztani. A választások idején a kórházak tele voltak bevert fejű, összeszurkált emberekkel. Mikszáth: „Két választás Magyarországon'' c művében, Jókai: „Kárpáti Zoltán

5' és „Nincsen ördög'® című regényeiben fejezeteken át gúnyolta és ostorozta a „népakaratnak'

8, főispáni, főszolgabírói, csendőri terrorral kierőszakolt megnyilvánulását. Győri Dezső „Veszedelmes ember'-' című regényében leírja egy nyitrai járásban lefolyt választás történetét, melynek következtében C zabán Samu tanítót családjával együtt haláláig üldözték, mert nem volt hajlandó aláírni a hamis választási jegyzőkönyvet. Az erőszakkal összeverbuvált parlament minden olyan törvényt megszavazott, mely az urak érdekeit szolgálta. Az ilyen feudális, kapitalista parlament hozita létre az Apponyi-féle iskoiatörvényt, amely szerint a nemzetiségek gyermekei még akkor is magyar iskolába voltak kénytelenek járni, ha egy szót sem tudtak magyarul. GSak „járhattak*', mert tanulásról ilyen körülmények között szó sem lehetett. Ez nagyon megfelelt a hatalom urainak, mert céljuk az volt, hogy sem a magyar, sem a nemzetiségi gyermekek ne tanuljanak. Abból indultak ki, hogy tanulatlan népet könnyebb kormányozni. • » • A München előtti burzsoá köztársaságban a kapitalistákat az 1920-as képviselőválasztások kellemetlenül lepték meg. Az akkori szoodem-párt a szavazatok 54 %-át szerezte meg. Csak a Tusárféle szárny árulásának volt köszönhető, hogy fél évvel választások után a burzsoázia vissza tudta nyerni hatalomét és a kormányra Černy vezetésével, a reakciós burzsoázia került. A szociáldemokraták közreműködésével a burzsoázia már gondoskodni tudott arról, hogy a következő választások olyan parlamenti többséget hozzanak összie, amelyben a vezető szerepet az agrárok és finánkapitalisták vihették. A katonákat megfosztották a szavazati jogtól. Egy brutális törvény módot adott arra, hogy százezreket megfosszanak állampolgárságuktól. Mondanunk sem kell, hogy az állampolgári jogaiktól megfosztott tömegek munkásokból és nincstelenekből áldottak, mert a vagyonos osztály tagjai, tekintet nélkül awa, hogy mikor költöztek a köztársaság területére, elnyerték a csehszlovák állampolgárságot. Ezzel szemben a dolgozóknak, akik kénytelenek voltak munkakeresés miatt sokszor költözködni, nem volt állampolgárságuk. így . — mert ez volt a cél — szavazati joguktól is megfosztották őket. A burzsoá köztársaság a választói kerületeket „politikailag fejlettebbekre'

1 és kevésbé fejlettekre osztatta. A cseh kerületekben egy mandátum elnyeréséhez kevesebb szavazatra volt szükség, mint Szlovákiában, vagy Kárpát-Ukrajnában. A választók megtévesztésére különféle pártokat létesítettek és a szavazatok elosztásénál a mandátumhoz nem jutott kis pártok szavazatait maguk között osztották ed. így érfihető, hogy a kapitalisták biztosítani tudták maguknak az államban a vezető szerepet. A nép akaratának meghamisítása ellenére is csak úgy tudtak kormányozni, hogy alkudozásokkal koalíciót hoztak létre. A koalíciós kormányokban majdnem minden esetben ott voltak a szociáldemokraták, akiknek segítségével a kapitalisták fenn tudták tartani hatalmukat. Az 1933—38. közötti események igazolták, hogy a burzsoázia parlamentje nem vette figyelembe a dolgozó nép akaratát. így készítették élő tudatosan a tragikus Münchenit. A választók és a nép akaratának semmibevevése lehetővé tette, hogy a hitleri fasiszták és Horthyék puskalövés nélkül foglalhatták el Csehszlovákiát. A kapitalista államokban — úgynevezett demokráciájuk mellett T. tökéletesen meg tudják hamisítani a nép akaratát. Legjobban bizonyítja ezt Franciaország esete, ahol a legnagyobb pártot, a kommunista pártot választójogi törvénynek nevezett machinációjukkal ki tudták szorítani a kormányból. Ugyanígy járnak el Olaszországban is. Angliában egy mandátuim elnyeréséhez a munkáslakta kerületekben sokkal több szavazatra van szükség, mint a földesúri kerületekben. Ezért érthető. hogy egyes országokban, mint például legutóbb Ausztriában, a szavazatra jogosultak egyrésze tartózkodott a szavazástól.Amerikában intézményesen terrorizálják a négereket, hogy ne merjenek a szavazói urnák eflé járulni. Eisenhower elnök szerint Amerikában néha hisztérikussá válnak az emberek. Az amerikai elnök közel jár az igazsághoz, mert odáig már náluk eljutottak, hogy háborús fenyegetéseikkel tömeghisztériát teremtettek Az elnök arról beszél, hogy a tömegek között érzékelhető félelem uralkodik. Eisenhowemek ebben is igaza van. Ezt a félelmet a múltban mi is ismertük. A neve: „félelem a holnaptól'! volt. Az volt a tömegek félelme, hogy a hét végén fizetésükkel együtt, a munkából való elbocsátást is megkapják. Hála a hazánkban épülő szocializmusnak és a győzedelmes Februárnak, nálunk a holnaptól való félelem már csak a múlt rossz emlékei közé tartozik. Ezért megyünk a november 28-i választások elé boldogan, abban a biztos tudatban, hogy megválasztott képviselőink minden erejükkel a szocializmus további építésén fognak dolgozná. Stein Jenő.