Uj Szó, 1954. november (7. évfolyam, 265-290.szám)

1954-11-24 / 284. szám, szerda

'1954. november 24. UJSZ0 3 Pártunk és kormányunk gondoskodásának előterében áll a kultúra és műveltség fejlesztése Václav Kopecký miniszterelnökhelyettes, közmüvelödésiigyi miniszter válxsztási beszéde Liberecben Pénteken, november 19-én találkozott Václav Kopecký, a CsKP KB politikai irodájának tagja, köziművelődésügyi miniszter, mindszterelnökhelyettes választókerületének választóival Liberecben. Az iskolaügyi és kulturális dolgozók, a libereci iskolák tanárai, tanítód és diákjai, a művészek, színházak, múzeumok dodgozód és más kulturális dolgozókkal együtt szívélyesen üdvözölték őt körükben. Václav Kopecký építésünk időszerű kérdéseiről és a nemzetközi kérdésekről, de főleg hazánk kultúrájának és műveltségének nagy fejlődéséről beszélt. Beszédében többek között ezeket mondotta: Nagyon hálás vagyok azért, hogy mint a Nemzeti Front nemzetgyűlési képviselőjelöltje jövök erre a választói gyűlésre, amelyen részt veszinek a libereci gépipari főiskola tanárai és hallgatói, a gépipari és építőipari iskola tanítói és diákjai, a libereci iskolák igazgatód és tanítói, az Észak-csehországi Színház, valamint a Körzeti Bábszínház dolgozói és művészei, a múzeumok dolgozói és más kulturális dolgozók. Engedjék meg, hogy éppen önök előtt hangsúlyozzam azt, hogy az a program, amellyel a Nemzeti Front a nemzetgyűlésibe való választásokhoz járul, olyan a szocializmus felé győzedelmesen és feltartóztathatatlanul haladó nagyon fontos pontokat is tartalmaz, amelyek népi demokratikus Csehszlovák Köztársajségunkban a kultúra és műveltség további fejlődését tartják szem előtt. A nemzetgyűlésibe való választások előtt jogos büszkeséggel mutathatunk rá arra a nagy reformés újjászervezési műre, amelyet az elmúlt években valósítottunk meg annak érdekében, hogy iskolaügyünk megfeleljen az újonnan épített szocialista rend szükségleteinek és hogy egész iskolai nevelésünket új szellem hassa át. Elmondhatjuk, hogy különösen az 1953. év, első ötéves tervünk utolsó éve volt az az év, amikor mély változások, alapvető reformok és messzeható újjászervezési intézkedések, egyúttal eddig ismeretlen újszerű építés valósult meg iskolaügyünk összes ágazataiban, az általános műveltséget nyújtó iskolákban, a középfokú- és szakiskolákon és a főiskolákon is. Legjelentősebb tény volt az új iskolatörvény, amelyet 1953. áprilisában fogadtunk el és amely az általános műveltségeit nyújtó iskolákra vonatkozott, amivel kapcsolatban mindig eszünkbe jut az, hogy előkészítésében részt vett felejthetetlen köztársasági elnökünk, Klement Gottwald elvtárs is. Mindig értékelni fogjuk azokat az érdemeket is. amelyeket az új iskolatörvény megvalósításában dr. Zdenek Nejedlý tanár elvtárs szerzett. És örökre legnagyobb hálánk illeti a tanítók és tanítónők tízezreit, az iskolaigazgatókat, pedagógusokat és iskolaügyi dolgozókat, akik az új iskolatörvény megvalósításánál a legnagyobb terhet viselték és áldozatos munkájukkal hozzájárultak e nagyszerű refonm-mű sikeréhez. Az előző rendszerrel szemben aiz általános műveltséget nyújtó iskolákra vonatkozó új rendszerünk alapvető különbsége abban van, hogy az általános műveltséget nyújtó iskolákban a tanítás teljesen a középiskolai műveltség alapjaira vta

n helyezve, úgyhogy teljes mértékben eltűnik az alsóbb iskolák alacsonyabb rendűsége, ami a kapitalista kor hagyatéka. Ma a nemzeti iskolák és a nyolcéves és tizenegyéves iskola első osztályától kezdve az összes gyermekeket kivétel nélkül középiskolai színvonalon tanítják. Az általános technikai nevelés jelentősége Még az a feladat vár ránk, hogy általános műveltséget nyújtó iskolaügyünkben megvalósítsuk az általános technikai nevelést, amely rendkívül fontos és biztosítania kell azt, hogy minden nyolcéves és tizenegyéves iskola tanulója más ismeretek mellett elsajátítsa a megfelelő technikai ismereteket és tudást is. Az általános műveltséget nyújtó iskolákban e szükségletnek megfelelően fokozatosan alkalmazzuk az oktatást és igyekezni fogunk, hogy az általános műveltséget nyújtó iskolákból, a nyolcéves és tizenegyéves iskolákból valóban általános műveltségű emberek kerüljenek ki, tehát olyanok, akik megismerkedtek a technika alaptételeivel, akik a szocializmus szempontjából értékelik a technika jelentőségét, akik lelkesednek érte, nem félnek a gépektől és tisztelettel viseltetnek a technikai, szellemi és fizikai munka iránt. Ami a középiskolai technikai szakműveltséget Heti, egyre nagyobb fontosságuk lesz a felsőbb ipariskoláknak; ezek általános tökéletesítésére és felszerelésére a legnagyobb gondot kell fordítanunk. Ez érvényes a felsőfokú gazdasági iskolákra és a más szakközépiskolákra is. Ezzel kapcsolatban láthatjuk, hogy a technikai irányzatú főiskoláikon még mostanáig sincsen biztosítva a tanulók tervezett száma a tizenegyéves iskolákból és ezért lehetővé kell tenni a magasabb fokú Ipariskolák végzett növendékei bizonyos számának átlépését, mivel azok tulajdonképpen azt a küldetést teljesítik, hogy középiskolai technikai kádereket nevelnek számunkra. A főiskolák általános fejlődésének keretében köztársaságunkban nagy gondot fordítunk a technikai főiskolák fejlesztésére és építésére Mivel hazánkban a szocializmus építése a kapitalizmus koráDe nem tagadhatjuk le, hogy még mindig probléma, hogyan lássuk el technikai főiskoláinkat a hallgatóik azon számával, amely évente egyre magasabbra van tervezve. Most minden figyelmünket arra fordítjuk, hogy legyőzzük azokat az akadályokat, amelyek okai annak, hogy az általános műveltséget nyújtó középiskolák eddigi oktatási módja túlnyomó részben a humanista főiskolai tanulmányokat tartotta szem előtt a technikai főiskolai tanulmányok kárára, amely okokat főleg a technikai nevelés elhanyagolásában látjuk, és abban, hogy a természettudományok elsajátítására, az egzakt, absztrakt tanok és konkréten a matematika tanítására az általános műveltséget nyújtó középiskolákban nem fordítottak kellő gondoskodást. Nagyra becsüljük az értelmiség közreműködését a szocializmus építésében hoz viszonyítva megsokszorozta a technika jelentőségét; fokozta a technika jelentőségét az iparban, a mezőgazdaságban, a termelés összes ágazataiban ugyanúgy, mint az energetikai források szakaszán, a közlekedésben, a kereskedelemben, a közszolgálatok egyéb ágazataiban, az egészségügyben, a kultúrában stb. Gépek, gépek, gépek az eszközei a tökéletesebb termelésnek a többtermelésben. az olcsóbb termelésnek, a szénfejtés gépesítésének, a termelés és munka további és további folyamatai gépesítésének, a mezőgazdasági termelés gépesítésének, az egész forgalom gépesítésének, stb. A technika a munkatermelékenység általános növelésének útja, az az út. amely a munkás, földműves és a többi dolgozó emberek munkájának megkönnyítéséhez vezet. A technika, technikai fejlődés, technikai előrehaladás szociaflista gazdaságunk hatalmas fejlődésének útja, országunk gazdagságának, népünk jólétének útja. És mindenki, akinek technikai képzettsége van, aki törődik a technika érvényesítésével és aki tudásával elősegíti a technika fejlődését és előrehaladását, hazánkban a szocializmus építésében kincset jelent számunkra. Ezért becsüljük annyira a technikai értelmiséget. És legsajátabb életérdekünk, hogy egyre nagyobb számú új technikai értelmiséget neveljünk. Ezért becsüljük oly nagyon a kiváló technikai tudósokat, profeszszorokat, tanítókat, asszisztenseket és minden szakembert, aki a technikai főiskolákon működik. És ezért fordítjuk a legnagyobb figyelmet és gondot a technikai főiskolák fejlesztésére, törődünk azzal, hogy ezekben az iskolákban meg legyen a hallgatók tervezett i száma. És most azzal a kérdéssel kapcsolatban mondok néhány szót, amely iránt élénk érdeklődés mutatkozik a választási kampányban. Ez a kérdés a dolgozó értelmiségünkhöz való viszony. Ez a kérdés a dolgozó nép egységének szempontjából nagyon fontos, amely egységnek manifesztációsan kell megnyilvánulnia a nemzetgyűlésbe való választások folyamán. Nem tagadjuk, hogy az elmúlt években hibák, nagyon káros hibák történtek a dolgozó értelmiséghez való viszony kapcsán. De nem lehet letagadni azt sem, hogy sokat dolgoztunk azon, hogy legyőzzük az értelmiséghez való viszonyban fennálló helytelen nézeteket, azokat a helytelen nézeteket, amelyek kétségtelenül csak komolyan károsíthatják a munkásosztály érdekeit, amely a szocialista építés élén jár és hazánkban a szocializmus mielőbbi megvalósítására törekszik. Sokat dolgoztunk azon, hogy bebizonyítsuk, hogy a szocializmus és a műveltség összetartoznak és hogy bebizonyítsuk, milyen nagyra kell becsülnünk az összes művelt ember közreműködését új életünk építésében, milyen nagyra kell becsülnünk a dolgozó értelmiség szerepét hazánkban a szocializmus építésénél. Azt a oélt, hogy kihangsúlyozzuk a dolgozó értelmiséghez való legpozitívabb viszonyunkat, kellett, hogy szolgálják azok a nagyjelentőségű országos konferenciák, amelyek ebben az évben valósultak meg az értelmiség képviselőinek részvételével ami mellett különleges fontosságuk volt a technikai értelmiség, főleg a technikai fémipari értelmiség konferenciáinak. Tudjuk, hogy a termelési apparátusban, a gazdasági apparátusban és az állami apparátusban is mennyire kifejezésre jut a szakképzettség követelményének szükségessége, aminek nagy jelentősége van a régi értelmiség szempontjából, amely iránt mély tiszteletet érzünk és az új értelmiség szempontjából is, amely közép- és főiskoláinkról kerül ki, amely új szocialista szellemben van nevelve és amely hovatovább egyre nagyobbszámban kerül ki a dolgozó emberek családjaiból. Ma már nincs olyan ember, aki ne értené meg, hogy éppen a szocializmusban milyen határtalan fontos társadalmi funkciót tölt be az értelmiség munkája, legyenek azok bármiféle szakma tudósai, legyenek azok technikusok, mérnökök, agronómusok, orvosok, tanítók, professzorok, iskolaügyi dolgozók, tanintézetek és intézetek dolgozói, vagy legyenek azok hivatalnokok igazgatóságok és közéleti szervek dolgozói, vagy legyenek azok a nyelv, a zene művészei vagy képzőművészek, legyenek azok színházi, zenei, vagy filmdolgozók, a rá dió, a kiadóvállalatok dolgozói, vagy más kulturális és közművelő dési dolgozók. Ezek valamennyien együttműködnek a munkásokkal és földművesekkel a szocializmus épí tésének nagy művén. Az ő munkájuk nélkül, az értelmiség munkája nélkül nem lehet .elképzelni azokat a sikereket, ame lyeket a szocialista építésben elértünk. Munkájuk nélkül nem lehet elképzelni iparunk hatalmas fejlődését úgy, ahogy azt az első csehszlovák ötéves terv idején megvalósítottuk; munkájuk nélkül nem lehet elképzelni a régi üzemek működését és az új nagy üzemek, kohók és bányák, új vasművek és acélművek, új energetikai források, új gátak és villany üzemek, új vasútvonalak stb. épí tését, munkájuk nélkül nem lehet elképzelni építőiparunk fellendülését, új telepek és új lakóházak olyan méretű építését, mint ma, iskolák, kórházak, középületek építését; munkájuk nélkül nem lehet elképzelni a tudományos és technikai haladást; munkájuk nélkül nem lehet elképzelni a munkatermelékenység általános fokozását; munkájuk nélkül nem lehet elképzelni a mezőgazdasági termelés kívánatos rohamos fellendülését és a szocializmus megvalósítását a falvakon; munkájuk nélkül nem lehet elképzelni az ember egészségéről való gondoskodást, a higiéniát, a testnevelést és sportot; munkájuk nélkül nem lehet elképzelni új kultúránk fejlődését, az új szocialista ember nevelését és műveltségünknek arra a fokra való emelését, amit a szocializmus megkövetel. Az értelmiség munkája határtalanul fontos és a legnagyobb mértékben értékes. Hiszen munkájukkal alátámasztják szocialista építésünk sikereit, munkájukkal hozzájárulnak népi demokratikus államunkbán minden dolog sikeres megoldásához; hiszen munkájukkal nagy társadalmi értékeket, sokszor felbecsülhetetlen szellemi értékeket teremtenek; munkájukkal közreműködnek egész új lelki, erkölcsi és érzelmi életünk, új társadalmunk egész kultúrájának megteremtésében. Ezért van, hogy pártunk és a Nemzeti Front kormánya oly jelentős módon nyilvánítja elismerését összes művelődési intézményünk tevékenysége iránt, a Csehszlovák Tudományos Akadémiával és a Csehszlovák Mezőgazdasági Tudományos Akadémiával az élen, ezért támogatja őket minden téren érdemes tevékenységükben; és ezért van, hogy pártunk és a Nemzeti Front kormánya a legnagyobb megértéssel támogatja a Csehszlovák írószövetségnek, a Csehszlovák Zeneszerzők Szövetségének, a Csehszlovák Képzőművészek Központi Szövetségének, a Csehszlovák Újságírószövetségnek, stb. tevékenységét; s ezért van, hogy hálásan értékeli az összes szakszervezetek tevékenységét, amelyekben az iskolaügyi dolgozók, a tudományos intézetek dolgozói, a művészdolgozók, a színházak, zenekarok, a film, népi szórakoztató üzemek, a rádió, sajtó, kiadóvállalatok, könyvkereskedések dolgozói, a közművelődési dolgozók és egyéb kulturális dolgozók tömörülnek. Ezért van, hogy pártunk és a Nemzeti Front kormánya olyan figyelmet és lelkiismeretes gondot fordít a dolgozó értelmiség anyagi helyzetével kapcsolatos különféle kérdések megoldására is. Dolgozó értelmiségünk a munkások és parasztok mellett áll Mindenki megértéssel elismeri, hogy az értelmiség ma a nép érdekében, a szocializmus népi demokratikus hazánk érdekében dolgozik. És nem kétséges,, hogy az értelmiség a dolgozó nép rétegeihez tartozik, a munkások és parasztok oldalán áll. Mi a dolgozó nép egységének nevében, a Nemzeti Front egyöntetűségének nevében haladunk és a dolgozó értelmiség a november 28-án tartandó nemzetgyűlési választásokban is a legszorosabban a munkások és parasztok oldalára áll. Rámutatunk annak jelentőségére, hogy a Nemzeti Front jelöltjei között mindenütt becsülettel képviselve vannak a dolgozó értelmiség tagjai, mérnökök, technikusok, agronómusok, orvosok, tanítók, tanárok, tudósok, művészek, kulturális dolgozók stb. Ezek a jelöltek nevükkel, jó hírükkel és tekintélyükkel járuljanak hozzá ahhoz, hogy a Nemzeti Front jelöltjeit mindenütt egységesen és példásan megválassza az egész értelmiség is és így november 28-án a városokon és falvakon a Nemzeti Front teljes győzelmet arasson. A választási gyűlések, az azokon elhangzott beszédek és a jelöltekkel folytatott beszélgetések tapasztalatai azt mutatják, hogy a választók, dolgozóink a nemzetgyűlési választások alkalmával a legnagyobb ér» deklődést tanúsítják a kulturális kérdések iránt, a nép kulturális szükségletei iránt; egyébként ez volt a helyzet már a nemzeti bizottságokba való választásokkor is. A választók természetesen különféle panaszokat is emelnek a kulturális, közművelődési gondoskodás terén mutatkozó hiányokról. Számos követelést és óhajt hangoztatnak, amelyek a kulturális- és társadalmi élet megjavítására vonatkoznak. Valóban, statisztikailag kimutatható, hogy a választók legtöbb követelése új kulturális, közművelődési berendezésekre és azután egészségügyi intézményekre vonatkozik. És mi teljesen megértjük a választóknak ezt az élénk érdeklődését a kultúra és a népnevelés ügye iránt. Országunk egész élete a szocializmus építésével együtt rohamosan halad előre új, magasabb formák felé. És a dolgozó nép, amely munkájával óriási bőségben új anyagi javakat teremt és amely tudatosítja, hogy a viszonyok menynyire megváltoztak általában és hogyan alakul ki új, szociális helyzete, a dolgozó nép, amely országának ura és minden gazdagságának tulajdonosa, ez a dolgozó nép jogosan követeli,, hogy kulturális szükségleteit egyre bőségesebben elégítsük ki. igyekezzünk megteremteni a dolgozó nép gazdagabb, színesebb, örömtelibb kulturális és társadalmi életét Dolgozó népünknek joga van követelni, hogy művészeink, írók és költők pompás műveket alkossanak, hogy a zeneszerzők gyönyörű dalokat, szimfóniákat, operákat írjanak, hogy képzőművészeink környezetünket új szépséges szobrokkal, képekkel és építészeti alkotásokkal gazdagítsák. A dolgozó nép joggal követeli, hogy mozijainkban nagyobb számban kerüljenek bemutatásra új, jól sikerült filmek, érdekes, a való életet ábrázoló filmek, magukkal ragadó és felemelő, örömteli és vidám filmek. A dolgozó népnek joga van követelni, hogy bőségesen élvezhesse a színházakat, hangversenyeket, kiállításokat. A dolgozó népnek joga van követelni, hogy a lehető legnagyobb mértékben művelődhessék, felfrissüljön, nemesedjék. A dolgozó népnek joga van követelni, hogy a lehető legjobban szolgálja rádiónk, hogy értékes könyvek kerüljenek kiadásra megfelelő árakon, hogy hozzáférhetők legyenek számára a művelődés, a könyvtárak, tudományos tantermek, tudományos intézetek, csillagvizsgáló intézetek, múzeumok, történelmi és kulturális emlékek stb; • (Folytatás a 4. oldalon.)