Uj Szó, 1954. november (7. évfolyam, 265-290.szám)

1954-11-23 / 283. szám, kedd

£ UISZO 1954. november 23 A német nyilvánosság V. M. Molotov nyilatkozatáról Ä berlini demokratikus sajtó november 21-én teljes szövegét közölte annaik a nyilatkozatnak, amelyet V. M. Molotov a „Prav­da'' munkatársának tett. Az újsá­gok a válasz teljes szövegét veze­tő helyen, nagy címekkel közöl­ték: V- M. Molotov: „Lehetséges a meg­egyezés Németországgal!" (Neues DeutschJand). „A ratifikáció lehetetlenné te­szi a tanácskozást!" (Neue Zeit). „Molotov figyelmeztetése a ra­tifikáció előtt!" (Berliner Zeitung). A nyugat-berlini újságok a bur­zsoá hírügynökségek jelentései alapján közölték V. M. Molotov­nak a „Pravda'-' munkatársának adott nyilatkozatát. A legtöbb új­ság ezit a hírt első helyen közölte. A „Telegraf" ezt írja: Négy hét alatt a Szovjetunió már a harma­dik offenzívát indítja a német kér­désbein. Október 23-yán a négy tárgyaló fél konferenciájának ösz­szehívását, november 13-án euró­pai konferencia összehívását a kol­lektív biztonság érdekében és no­vember 20-án este azt ajánlotta a nyugati hatalmaiknak, hogy el kell halasztani a kollektív bizton­ságra vonatkozó konferencia ösz­szehívását. A Kreml egyben kije­lentette, hogy Nyugat-Németor­szág újrafelfegyverzésének vissza­utasítása megnyitná az utat Né­metország egységesítésére. Egy­idejűleg beszél „a ti'kos szavazás­sal végrehajtandó össznémert vá­lasztásokrói.'i ... Molotov azonban ezeket a ja­vaslatokat azzal a feltétellel ter­jesztette elő, hogy a Nyugat-Né­metország újrafelfegyverzéséről szóló párizsi egyezmények ratifi­kálását az európai nemzetgyűlések­ben szintén elhalasszák ... Molo­tov hangsúlyozta, hogy a Nyugat­és a Szovjetunió között a Német­ország egységesítésére vonatkozó tárgyalásnak csak abban az eset­ben volna értelme, ha a nyugati hatalmak lemondanának a szövet­séges köztársaságnak a nyugati ka­tonai tömbrendszerben történő új­rafelfegyverzése politikájáról. A szovjet külügyminiszter visz­szautasította azt az érvet, hogy a párizsi szerződések ratifikálásának nem' lesz hatása az elkövetkező tárgyalásokra. „Die Welt am Sonntag" lap „Moszkva új támadása a párizsi egyezmények ratifikálása ellen" címen cikket közöl és idézi Molo­tov válaszának azt a részét, amely­ben rámutat, hogy ha sor kerül a párizsi egyezmények ratifikálá­sa és megvalósítása alapján Nyu­gat-Németország felfegyverzésére és bekapcsolására katonai tömbök­be, akkor Európában új helyzet áll elő, melyben a háború veszé­lye fokozódik és ebben a helyzet­ben az európai nemzetek kényte­lenek lesznek új óvintézkedésekről gondoskodni, hogy biztosítsák biz­tonságukat. A párizsi újságok visszhangja V. M. Molotov nyilatkozatával kapcsolatban A párizsi vasárnapi újságok igen nagy figyelmet szentelnek V. M. Molotov, a Szovjetunió külügymi­nisztere válaszainak, melyeket a moszkvai Pravda tudósítója kérdé­seire adott. A „l'Humanité-Dimanche" című újság feltűnő helyen közli, hogy „a Szovjetunió a nyugati hatalmakat nagy felelősség elé állítja." „Mától kezdve a helyzet olyan világos, mint még soha", folytatja az újság. A „Pravda" tudósítójának adott interjújában Molotov teljes nyíltsággal figyelmeztette a nyugati országokat, hogy Nyugat-Németor­szág felfegyverzése rendkívül fo­kozná az európai háború veszélyét. A Szovjetunió megállapítja ezt a tényt és megismétli javaslatát, hogy a kollektív biztonsági egyezmény megkötésére európai konferenciát híyjanak össze... Mi felelne meg ennél jobban a francia nép érdekei­nek? A francia népnek már most ki kell kényszerítenie, hogy meghall­gassák szavát, leginkább amikor Mendes-France Washingtonban a Szovjetunió javaslatának teljes el­utasítása mellett foglal állást, anél­kül, hogy annyi fáradságot venne magának, hogy ezeket a javaslato­kat teljes egészében elolvasná." A „Journal du Dimanche" című újság V. M. Molotov nyilatkozatát, amelyet Molotov „intésnek" szán, „új támadásnak" nevezi a párizsi és I londoni egyezmények ellen. „Az a benyomásunk támad, hogy Molotov ezzel a nyilatkozatával két célt akart elérni: Egyrészt felelni azoknak, akik mint például Ade­nauer kancellár, azzal érveltek, hogy november 29-ig nem tudnak teljes felelősséggel elkészülni a javasolt konferenciára; másrészt megdönteni a nyugati hatalmak állítását, mely szerint elég idő lesz a Moszkvával való tanácskozásra az egyezmények ratifikálása után is." A „Francé Presse" ügynökség hír­magyarázója írja, hogy Molotov a „Pravda" munkatársának adott in­terjúba válasz a nyugati félnek a Szovjetunió november 13-i jegyzé­kre adott egyik fő ellenvetésére, ely szerint igen rövid a terminus a konferencia előkészítésére, ha no­vember 29-én akarnák megtartani. A hírmagyarázó részleteket közöl V. M. Molotov nyilatkozatából, amelyben azt mondja, hogy az egye­sitett Németország „tagja lenne az egyenjogú európai népek családjá­nak és elfoglalná fontos helyét az európai kollektív biztonsági szerve­zetben", és hogy lehetséges a meg­egyezés „az össznémet szabad vá­lasztások megtartásáról titkos sza­vazással és egész Németország la­kossága demokratikus jogainak biz­tosítása mellett". Továbbá azt írja, hogy j.V. M. Molotov érvei nagyon tetszetősek" ama emberek számára Németországban, akik a fő célt or­száguk újraegyesítésében látják". A hírmagyarázó a szovjet állás­pontot a következőképpen jellemzi: Molotov figyelmeztet: „,A ratifiká­ció esetén nem lehetséges semmiféle egyesítés", és egyidejűleg kijelenti: „A német kérdésben való megegye­zés lehetséges". Befejezték a Pathet Lao katonai egységeinek átcsoportosítását Az Üj Kína hírügynökség Hanoji tu­dósítója közölte, hogy november 20­án befejezték Pathet Lao katonai egységeinek átcsoportosítását Észak­Laos, Phong Saly és Sam Neua tarto­mányaiban. Ez az átcsoportosítás a fegyverszüneti egyezménnyel össz­hangban folyt le. amely szerint no­vember 20-ig az átcsoportosítást be kellett fejezni. A Pathet Lao katonai egységeit az új állomáshelyükre való érkezésekor • a lakosság barátságosan üdvözölte és útjukban minden lehető módon támogatta őket. Háromszáznyolcezer munkanélküli Nyugat­Berlinben A munkanélküliek száma Nyu­gat-Berlinben mostanáig elérte a 308.300-at. Ez az adat azokból a „titkos" információkból ered, me­lyeket a Keresztény Demokrata­unió vezető funkcionáriusainak küldött. Ezeket a „bizalmas" in­formációkat most a „Berliner Zei­tung" című demokratikus újság közölte, annak bizonyítékául, hogy a nyugatberlini Adenauer-párt ho­gyan csapja be a választókat, mi­vel a nyugat-berlini nemzetgyűlés­be való választások kampánya so­rán „nyilvánosan" kijelentették, hogy a munkanélküliek száma en­nek a számnak csupán a felét te­szi ki. KÜLFÖLDI HÍREK A szudáni miniszterelnök kétnapos látogatásra Párizsba érkezett. Az 1958-as viliágkiállításra Brüsz­szelben egy 250-méter magas tornyot építenek, tetején 2.000 négyzetméteres terasszal. * * * A beiruti dohánygyári munkások sztrájkja sikerrel véget ért. A délafrikai unió kormánya szavazás­sal döntött Maian utódjáról és Nlcolas Ilavenga pénzügyminisztert jelölte. « » * Casablanca Új-Medina nevű város­részében forrongások kezdődtek: Egy marokkói meghalt, három megsebe­sült. * * * A római fellebbviteli törvényszék vizsgálóbírósága szombaton délelőtt 4 órás tanácskozás után elrendelte Pie­rn Picciónak, Piccioni volt olasz kül­ügyminiszter fiának és a büntetett előéletű kalandor Ugo Montagnának, a Monte si-ügy két főszereplőjének ideiglenes szabadlábra helyezését. A kínai népi felszabadító hadsereg keletkínai parancsnoksága 10 millió jüan jutalomban részesítette Hu Hun-ji repülőt, aki „A. T. 6." mintá­jú repülőgépén Taivanról hazatért az anyagországba. * * * Shuckburgh, Nagy-Britannia külügy­miniszterének helyettese, aki Da­maszkuszba érkezett, meglátogatta Faris el Churi minisztelenököt és Fal­zi Atassi külügyminisztert. A sajtó közli, hogy megtárgyalták Közép-Ke­let „védelmi" rendszerének kérdését. Francia politikus követeli Franciaország és a Vietnami Demokratikus Köztársaság közötti normális kapcsolatok felvételét René Capitant, volt francia minisz­ter, aki nemrégiben látogatást tett Hanoiban és Saigonban, a „Francie­Observateur" című hetilapban cikket irt ennek az útnak a benyomásairól. Capitant felteszi a kérdést, hogy mi­lyen politikát folytat a francia kor­mány Indokínában. „Létezik-e vájjon francia politika Indokínában? — kér­dezi Capitant." „A miniszterelnök Washingtonba utazott, hogy megma­gyarázza az USA kormányának, mi­lyen Franciaország politikája általában, leginkább Vietnam kérdésében. Miért nem világosította fel erről elsősorban a francia népet?" René Capitant elítéli a Mendes­France-kormány álláspontját, amely megtagadja a gazdasági és kulturális kapcsolatok felvételét a Vietnami De­mokratikus Köztársasággal és kije­lentette, hogy ez a politika nem felel meg azoknak a kötelezettségeknek, amelyeket pedig Franciaország a gen­fi egyezmény alapján magára vállalt. „Északon mindenekelőtt el kell is­merni a Vietnami Demokratikus Köz­társaságot, nem mint egész Vietnam kormányát, hanem mint „ennek a kör­zetnek" hatalmi képviselőjét", mint azt az aláirt dokumentumok is bizo­nyítják. Ennek elismerésével azután meg kell kezdenünk a tanácskozáso­kat ezzel a hatalommal, (tudniillik a Vietnami Demokratikus Köztársasá­gai). Kulturális és kereskedelmi tárgyalásokat kell kezdeni azon jegy­zékeknek alapján, amelyeket Fan Van Dong és Mendes-France váltottak egy­mással. A Ho Sí Minh-kormány azt az ajánlatot tette, hogy ezeket az egyez­ményeket hosszú időre kössék meg. Ez ideig csupán kitérünk azok elől a kötelezettségek elől, amelyeket vál­laltunk. Megszüntetjük Hanoiban az összes francia kereskedelmi vállalato­kat és tudjuk, hogy Haifonban a fran­cia üzemek megkezdik berendezéseik elszállítását. Ilyen állásfoglalás követ­keztében a francia kormány kitér kö­telezettségeinek teljesítése alól. Kötelességünk világos és nincs jo­gunk kitérni azok teljesítése elöl. A mi feladatunk délen demokratikus szervezetek létesítése, amelyek ott teljesen hiányoznak. Természetes, hogy ilyen politika, amely az általunk aláírt egyezmények következtében ak­tuális szükségesség, nagyon eltér az eddigi politikánktól. A mi mai politi­kánk csak az eddigi politika folytatá­sa, mintha a genfi konferencia szá­munkra nem tartalmazna semmiféli kötelezettségvállalásokat. Lengyel jegyzék az USA kormányához A lengyel sajtóügynökség jelentése szerint a Lengyel Népköztársaság külügyminisztériuma jegyzéket inté­zett az Egyesült Államok varsói nagy­követéhez azzal az esettel kapcsolat­ban, hogy az Egyesült Államok fegy­veres erői által ellenőrzött távolkele­ti vizeken visszatartották a lengyel kereskedelmi hajókat. A Lengyel Népköztársaság kormá­nya — hangzik a jegyzék — e kérdés­sel kapcsolatban már előző jegyzékei­ben is tiltakozott e törvényellenesség ellen, melynek a lengyel tengerészek és hajók áldozatul estek; a Lengyel Népköztársaság kormánya az Egyesült Államok kormányát már megkérte, intézkedjék, hogy a feltartóztatott személyzetet, a hajókat és rakomá­nyukat haladéktalanul bocsássák sza­badon és adják vissza Lengyelország­nak. De a lengyel kormány követelé­seinek és a lengyel nyilvánosság, a letartóztatottak családtagjai, valamint a nemzetközi szervezetek tiltakozásá­nak ellenére „a Gottwald elnök" nevű hajó tengerészeit már hat hónapja tartják fogságban és megakadályoz­zák abban, hogy hazájukba visszatér­hessenek. A „Gottwald elnök" nevét viselő hajón ugyanúgy, mint a „Práca" nevű hajón fegyveres csendőrök őri­zete alatt úgy bánnak a foglyokkal, mint gonosztevőkkel. Olyan légkört teremtettek itt, hogy kétségbeesésé­ben egyikük már öngyilkosságot köve­tett el. A tengerészek akaratát a durva bánásmóddal akarják megtörni és őket árulásra kényszeríteni. Azt a nyomást, amit a rabtartók a fogva tartott len­gyel tengerészekre gyakorolnak — s amelyben vezetöszerepet játszanak az Egyesült Államok tényezői, többek között a taivani nagykövet — a „Prá­ca" nevű hajó tengerészei vallomásai­nak másolatai bizonyítják. E másola­tokat a lengyel kormány jegyzékéhez csatolták. A „Práca"-hajó tengerészei a Lengyel Népköztársaság kormányá­nak szorgalmazására a svéd vöröske­reszt segítségével visszatértek hazá­jukba. Az Egyesült Államok kormányának és alárendeltjeinek cselekedetei — mondja a jegyzék — a nemzetközi jog általánosan kötelező szabályainak és az Egyesült Államok politikai ténye­zői által oly gyakran hangoztatott személyes szabadság alapelveinek rút megsértését jelentik. A Lengyel Népköztársaság kormá­nya határozottan tiltakozik e csele­kedetek ellen és ismételten követeli, hogy a Taivanon fogva tartott tenge­részeket bocsássák szabadon és, hogy a „Práca" és „Gottwald elnök" nevű hajókat rakományukkal együtt adják vissza Lengyelországnak és azokat a személyeket, akik a törvényellenes cselekedetekben részt vettek, szigorúan büntessék meg. Az amerikai sajtó és a Dulles-reakció Molotov javaslatáról Sajtójelentések szerint jól érte­sült személyek kijelentették, hogy Mendés-France és Dulles, amikor tanácskozásuk végén tudomást szereztek arról, hogy Molotov ki­fejezte azt a készségét, hogy a Szovjetunió hajlandó a kollektív európai biztonság kérdésével kap­csolatos összeurópai konferencia időpontját elhalasztani azzal a fel­tétellel, hogy a párizsi egyezmé­nyek ratifikálásának időpontját is elhalasztják, — megegyeztek, hogy ez az esemény „nem változtatja meg a javasolt konferenciával szembeni ellenzésüket." A Béke Világtanács szombati ülése A Béke-Világtanács szombat dél­előtti ülésén megkezdődött a vita a harmadik napirendi pont: ,.A békeerők harca a lefegyverzés biz­tosításáért és a tömegpusztító fegyverek eltiltásáért" felett. A jelentést a kérdéssel kapcsolatban Burhop ismert angol atomfizikus terjesztette elő s miután emlékez­tetett arra, hogy a stockholmi fel­hívás négy évvel ezelőtt ugyan­ebből a városból hangzott el, s mi lyen hatásos eredményeket ért el, hangsúlyozta: új veszélyek tűntek fel a nemzetközi horizonton. Ez­zel összefüggésben elsősorban a volt náci hadsereg feltámasztásá­nak veszélyére és a tömegpusztí­tó fegyverek terén elért technikai fejlődés fenyegető voltára hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta: A nemzetközi békemozgalom legdön­tőbb feladatainak egyike annak kiharcolása, hogy egyezmények jöjjenek létre a tömegpusztító fegyverek eltiltására. Majd az atomenergia békés fel­használósának óriási távlatait idéz­te fel a Béke-Világtanács küldöt­tei előtt. Felhívta a figyelmet ar­ra, hogy elektromosáram terme­lésére szolgáló két atomreaktort is építettek már; az egyiket az Egyesült Államokban, a másikat a Szovjetunióban. Az amerikai reaktort egy tengeralattjáró áram­szolgáltatására használják, a szov­jet reaktor ipari célokra ad ára­molt és ez az utóbbi — fűzte hozzá —, kétségtelenül a jövendő na­gyabb létesítmények előfutárának tekinthető. Utána Göran von Bondsdorff helsinki egyetemi tanár tolmácsol­ta a finn nép üdvözletét és kije­lentette, hogy a finn nép öröm­mel üdvözli a Szovjetunió javas­latát az európai biztonsági kérdé­sekkel foglalkozó összeurópai érte­kezlet összehívására. Gustave Co­telle francia jogász és Alilard bel­ga küldött felszólalása után Alek szandr Kornejcsuk szovjet küldött, az ismert író mondott beszédet. Kijelentette: A Szovjetunió fel­tétlenül lehetségesnek tartja a le­szerelési javaslat megvalósítását és szükségesnek véli, hogy azonnal lássanak hozzá a megállapodásokat ellenőrző szerv felállításé hoz. Azér* is különösen sürgős a< atomfegy­verek használatának eitil'ása, mert a londoni és a párizsi szerződések a nyugat-német militaristák kezé­be akarják adni ezeket a fegyvere­ket. Kijelentette: — Kilenc évvel Hitler halála után, az északatlanti tömb szervezői meg akarják adni a német militaristáknak azt, ami Hitlernek 1945-ben hiányzott: a tökéletes pusz +ítás fegyverét. Beszélt ezután az atomenergia békés felhasználásáról és nagy taps közben emlékeztetett arra, hogy a Szovjetunió volt az első az atom­energia békés célok szolgálatába állítása terén. Végül emlékeztetett Sztálingrád és Coventry közös levelére, ame­lyet az ENSz-hez intéztek az atombomba eltiltása és a fegyver­kezés csökkentése végett. A szovjet küldött felszólalása után Mollde Mandel angol, Yves Farge-né francia, Abdelheman Bouchama algíri és Jousé de Cast­ro brazíliai küldött szólalt fel. A délutáni ülésen sorrakerü'lt a negyedik napirendi pont — „La­tin-Amerika helyzete a nemzetek belső életébe történő külföldi be­avatkozás következtében- — meg­vitatására. A jelentést a brazíliai küldöttség nevében Jósé de Frota képviselő, a Brazil Munkáspárt főtitkára terjesiztette elő. Hozzá­szólt Alvaro Űribe, Colombia, He­rdberto Jara Corona, Mexikó, va­lamint Desmond Bucle, Dél-Afri­ka küldötte. Felszólalt még Adal­berto Ortiz (Ecuador), Lombardo Toledano (Mexikó), és Alfrédo Varela (Argentína). A küldöttsé­gek meghallgatták végül Paul Ro­besonnak, a Béke-Világtanács stockholmi ülésszaka számára kül­dött énekét — hanglemezről. Az „Associated Press" sajtóügynök­ség jelentése szerint az USA igazság­ügyminisztériuma jelentette, hogy Menphisben letartóztatták Jules Sca­k-st, akit azzal vádolnak, hogy P.szak­Karolina, Dél-Karolina és Trtmessee államokban a kommunista p rt tevé­kenységét irányította. * «•• Lipcsében e napokban zajlik le až NDK 1.200 textilipari tur'ôs-.uak. mér­nökének és "zakemberének j.ťiilése. A csehszlo " iextilszakértör. részt­vesznek a a. ilésen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom