Uj Szó, 1954. november (7. évfolyam, 265-290.szám)

1954-11-19 / 280. szám, péntek

2 Ül %20 1954. november 19. A bratislavai fiatalság megünnepelte a Nemzetközi Diáknapot November 17-én szerdán, amikor az egész világ haladó ifjúsága megemlékezett a csehszlovák diákok hősi harcának és áldozatainak Í5. évfordulójáról, arról a harcról, melyet a hitleri megszállók ellen folytatott, a diákság a bratislavai kultúra és pihenés parkjában hatalmas békemanifesztációt rendezett. Az ünnepélyesen feldíszített esztrádcsarnokban többezer bratislavai diák, üzemekben és hivatalokban dolgozó fiatal, az állami munkaerötartalék tanintézetének növendékei, valamint számos üzemi dolgozó jelent meg. Az ünnepi emelvényen lelkes ünneplés közepette elfoglalták helyüket: Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának küldöttsége, Jozef Tokár, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja és Szlovákia Kommunista Pártja városi bizottságának vezető titkára vezetésével, továbbá František Kubač, a Szlovák Nemzeti Front Központi Bizottságának vezető titkára és a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke, a Szlovák Nemzeti Tanács elnökségének tagjai, Ernest Sýkora, iskolaügyi megbízott, Ondrej Pavlík. akadémikus, a Szlovák Tudományos Akadémia elnöke, V. D Karjakin, a Szovjetunió bptislavai főkonzulja, Gangaja Katragata, a Nemzetközi Diákszövetség küldötte, a CsISz Szlovákiai Központi Bizottságának küldöttsége Ivan Litvaj titkár vezetésével, a főiskolák rektorai, dr. Kristián Hynek, a Bratislava) Komenský Egyetem első rektora, a hadsereg képviselői és a diákok legjobbjai. Michal Masaryk, a CsISz helyi bizottsága vezető titkárának megnyitó beszéde után Jozef Tokár, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja tolmácsolta a jelenlevő diákoknak Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának forró, harcos üdvözletét. A szovjet nép nevében V. D. Karjakin, a Szovjetunió bratislavai főkonzulja üdvözölte a bratislavai főiskolásokat a Nemzetközi Diáknap, valamint a Bratislavai Komenský Egyetem megalakulásának 35. évfordulója alkalmából. Dr. Ivan Roháľ-Iľkiv, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke, a Szlovák Műszaki Főiskola prorektora ünnepi beszédében rámutatott a Nemzetköz: Diáknap jelentőségére. Dr. Rohál'-ll'kiv a diákok anyagi biztosításáról és a főiskolai hallgatók kedvező tanulmányi feltételeiről beszélve többek között ezeket mondotta: „Míg 1937-ben a burzsoá kormány 9,200.000 korona összegű ösztöndíjat fizetett ki a főiskolai hallgatók támogatására, népi kormányunk 1954-ben 140,000.000 korona ösztöndíjat fizetett ki és további 24,000.000 koronát fordított az internátusok fenntartására. Népi demokratikus köztársaságunkban ma 23.000 diák kap ösztöndíjat." A manifesztáció résztvevői levelet intéztek a prágai Nemzetközi Diákszövetséghez, amelyben a diákok a nyugati imperialistáknak Nyugat-Németország újrafelfegyverzésére és az új világháború .kirobbantására irányuló szándékai ellen foglalnak állást. Lűcs Pál képviselőjelölt a Szlovák Nemzeti Tanácsba Lassan haladtunk Csallóközcsütörtökről Sárrét felé. Amerre csak néztünk, mindenütt hatalmas tábüák terültek el, nagyrészt már bevetve és felszántva a tavasziaK alá. Itt kezdődik a Kisalföld sik vidéke. Csákány határában megállítunk, köröskörül, amerre csak szemünk ellátott, minden talpalatnyi föld valamikor kisbiróczi Rázgha Károly földbirtokos tulajdona volt. A cukorgyár, a szeszgyár, az 1200 hektáros nagybirtok bevételét ő vágta zsebre, hogy külföldön az előkelő kávéházakban a magához hasonló ingyenélőkkel együtt szétszórja. A nép éhbérért gürcölt, munkájának gyümölcsét a méltóságos Rázgha úr herdálta el. És nem is olyan régen, 10 évvel ezelőtt ő volt az itteni nép képviselője a parlamentben. De akkor a saját érdekeit védte és a földesurak jogait, mert csak papíron volt a nép képviselője. Az

!"é?Wút't évek

;*

: történél-' me elseperte őt és a hozzá hasonló ki zsák mán y ólokat és ma már a munkásosztály, a parasztság, akiknek .szívén fekszik választóik sorsa és boldogabb jövője, képvisel; a népet. Ilyen derék, becsületes munká-j Lúcs Pál is, az itteni választók képviselőjelöltje a Szlovák Nemzeti Tanácsba. A sárréti brigádközpontban dolgozik mint traktoros és munká jáért már nem egyszer kitüntették és megjutalmazták A helyi szövetkezet tagjai, gyakran keresik fel tanácsért. Apja valamikor az első világháború után költözött ide Kelet-Szlovákiából, már akkor is nagy családdal. Előbb sofőr, később traktoros lett, mer

4: vonzotta őt a frissfen' szántott földek illata és a búzatáblák hullámzó, aranyszínű mosolya. Visszajött szülőfalujába és ma mindenkitől megbecsült élmunkás. Benn a brigádközpontban találkoztunk vele. Éppen akkor jöt*. haza Zetor-traktorjával a földekről. Barátságosan nyújtotta kezét és mosolyogva kérdezte, mi okból keressük. Fiatal arcához jól illett a sötétkék sapka, meglátszott rajta, hogy egy kissé fáradt. — Éppen haza akartam menni. — mondotta és karójárára nézett, — mert meg akarom hallgatni az esti híreket a rádióban; főleg az időjárás-jelentés érdekel most. Lúcs elvtárs sietős léptekkel in,dul hazafelé, megkér, hogy kísérjem el őt. Otthon felesége azzal fogadja, hogy valaki kereste őt. Lúcs elvtársat azonban pillanatnyilag a rádió hírszolgálata mindennél jobban érdekelte. Türelmetlenül bekapcsolta a készüléket, várva a jelentést, — hiszen az időtől függ, kimegy-e másnap a földekre, mert bizony, ha esik — akkor haj van. Meg is szólalt pár perc múlva a bemondó hangja: „Derűs, napos "idő várható, a hőmérséklet 13—14 fok.'* Felderült Lúcs elvtárs arca, akkor minden rendben van. Kisfiához lépett, megsimogatta, aztán jóízűen elfogyasztotta vacsoráját. Az asztalon egy magyar nyelvű könyv feküd*;. Kérdésemre elmondja, hogy magyarul tanul belőle, mert a jövő héten választói között legalább a legfontosabbat magyarul szeretné elmondani. — -Úgy fogok dolgozni, hogy munkatervemet a legjobban teljesítsem, hogy közösen fellendítsük a mezőgazdasági termelést. Az őszi munkálatokat a választásokig el akarom végezni. És ezt meg akarja mondani választóinak magyarul is. Bár a szavak feleslegesek, mert választói jól látják, ho^v Lúcs elvtárs még éjjel se pihen Igen gyakran látnak nála világosságot, mert ha traktora javításra szorul, éjjel javítja meg. hosv egy órát se mulasszon a nannali munkából. A csütörtöki traktorállomás dolgozói jól kiválasztották jelöltjüket. Lúcs elvtárs érdemes bizalmukra. H S. A Szlovák Nemzeti .Front értekezletének összehívása A Szlovák Nemzeti Front Központi Bizottsága november 19-re, péntekre összehívja a Szlovák Nemzeti Front értekezletét. A bratislavai Művelődés Házában tartandó értekezleten megvitatják az európai államok november 29-re Moszkvába vagy Párizsba összehívandó értekezletével kapcsolatos kérdéseket. Ennek az értekezletnek összehívását a Szovjetunió 1954. november 13-i jegyzékében javasolta. A Szlovák Nemzeti Front értekezletén részt vesznek a Szlovák Nemzeti Front képviselői, az üzemek és falvak legjobb dolgozói, a dolgozó értelmiség tagjai, az egyházak és a közélet küldöttei. Az értekezleten dr. h. c. Jozef Lukäčovič építésügyi megbízott mond bevezető beszédet. A Csehszlovák Békevédők Bizottságának nyilatkozata az összeurópai konferencia november 29-én való haladéktalan megvalósításáért Szerdán, november 17-én a Csehszlovák Békevédők Bizottsága nyilatkozatot adott ki a szovjet kormánynak a kollektív biztonság rendszere megteremtéséről szóló összeurópai konferencia összehívására vonatkozó javaslatával kapcsolatban. A nyilatkozat következőképpen hangzik: ,,Mi, a csehszlovák békevédők melegen üdvözöljük a Szovjetuniónak azt a javaslatát, amely az összes európai nemzeteknek az 1951. november 29-én rendezendő konferenciára való meghívását ajánlja. Teljesen tudatában vagyunk a helyzet komolyságának, mivel Nyugat-Németország újrafelfegy vérzésé veszélyezteti országunk nemzeteinek és a többi európai nemzeteknek biztonságát. Országunk a múltban már néhányszor áldozatul esett a német militarizmus támadásának- Még valamennyiünk élénk emlékezetében élnek a második világháború szörnyűségei. Csehszlovákiában mi is drágán fizettünk azért, hogy az európai nemzetek nem tudták egységesen feltartóztat • ni a támadót, úgy, ahogy már 1933-ban javasolta a Szovjetunió a béke érdekében. A londoni és párizsi egyezmények ennek a veszélynek megújítását jelentik és ezért mi, csehszlovák békevédők, a lehető leghatározottabban tiltakozunk ellenük. Békében akarunk élni és azt kívánjuk, hogy Európában és az egész világon az összes többi országok nemzetei is békében éljenek. Azt akarjuk, hogy biztosítva legyen országunk biztonsága ugyanúgy, mint az összes többi országoké. Ezért a legnagyobb határozottsággal támogatjuk a kollektív biztonság rendszerének megteremtésére irányuló szovjet javaslatot, teljes mértékben támogatjuk kormányunknak azon állásfoglalását, hogy az európai biztonság kérdéséről szóló konferencia haladéktalanul megvalósuljon. Ezért szolidárisak vagyunk mindazokkal, akik készek megakadályozni a béke ellenségeit Nyugat-Németország újrafelfegyverzésének megvalósításában. A béke, szabadság és hazánk biztonságának nevében felhívjuk a városok és falvak összes férfiait, asszonyait és ifjúságát, az összes munkásokat, földműveseket, tudósokat, művészeket és a dolgozó értelmiséget, hogy ezekben a jelentős pillanatokban hazafiasságuk jeleként határozottan emeljék fel szavukat a béke védelmére és az összes európai országok biztonságának biztosítására kivétel nélkül. Prága, 1954. november 17. A Csehszlovák Békevédök Bizottságának elnöksége. Elutazott a csehszlovák küldöttség a Béke Világtanács stockholmi ülésére November 17-én szerdán elutazott Prágából a csehszlovák küldöttség a Béke Világtanács stockholmi ülésére. A küldöttséget Anežka Hodinová-Spurnö képviselőnő, a nemzetgyűlés alelnöke, a Csehszlovák Békevédők Bizottságának elnöke vezeti. A küldöttséget elutazása előtt Gusta Fučíkova, a Csehszlovák Békevédók Bizottságának alelnöknőjs, dr. Miroslav Novák, csehszlovák békedíjas püspök, dr. Anna Šlechtová, az elnökség tagjai és a Csehszlovák Békevédök Bizottsága titkárságának dolgozói búcsúztatták. A Béke Világtanács ülésén, amelyen a csehszlovák küldöttség is részt vesz, elsősorban az európai országok biztonsága biztosításának kérdését fogják megtárgyalni. Az ülés kétségtelenül jelentős mértékben hozzájárul az európai országok 1954. november 29-i értekezletének összehívására vonatkozó szovjet javaslat haladéktalan megvalósításához. Az európai béke biztosítása nem tűr halasztást A nemzetgyűlés külpolitikai bizottságának ülésén Viliam Široký miniszterelnök a csehszlovák kormány nevében, felhívta az összes európai államokat, járuljanak hozzá ahhoz, hogy az európai kollektív biztonságról szóló konferencia, amelyet a szovjet kormány jegyzékében november 29-re javasolt, valóban összeurópai konferencia legyen, amely megnyitja az európai biztonsághoz és békéhez vezető utat. Egyidejűleg nemzetgyűlési képviselőink, a külpolitikai bizottság tagjai fölhívták az összes európai parlamentek képviselőit, hogy ne ratifikálják az agresszív párizsi egyezményeket és nemzeteik legsajátosabb érdekében kifejezetten követeljék kormányaiktól, hogy vegyenek részt azon a konferencián,- mely a kollektív biztonság rendszerének megteremtéséről tárgyal. Ezek a felhívások népünk akaratát fejezik ki, amelynek legnagyobb érdeke, hogy ez a konferencia haladéktalanul megvalósuljon. Amint ismeretes, a szovjet kormány ennek a konferenciána* megvalósítását a csehszlovák és lengyel kormányokkal való tárgyalások után határozta el. Már ez is megerősíti azt a tényt, hogy ez a konferencia közvetlenül érinti Csehszlovákia érdekeit, hogy országunk biztonságáról, hazánk békéjéről van szó. A párizsi egyezmények aláírása után az agresszív német militarizmus megújításának veszélye oly nagy, hogy ha az európai nemzetek nem mondanak határozott nem-et a Nyugat-Németország újrafelfegyverzését célzó tervekre, s ha a legnagyobb határozottsággal nem szállnak szembe velük, akkor Nyugat-Németországnak állig felfegyverzett hadserege lesz, amelynek segítségével a bonni militaristák és revansiszták újból agreszszív terveik megvalósítására fognak törekedni. Népünk ezt nem nézheti szótlanul! Csehszlovákia, amely a náci agresszió első áldozatainak egyike volt, nem engedheti meg, hogy nyugati határain félmilliós hadsereget építsenek, amelynek élén ugyanazok a hitleri tábornokok állnának, akiknek parancsára a náci katonaság Csehszlovákiában, Lengyelországban, Franciaországban, a Szovjetunióban és további országokban pusztított, ugyanazok a hitleri tábornokok, akiknek lelkén szárad Lidice, Oradour, Majdanek, Osviečim lakosságának kiirtása. Népünk nem engedheti meg a Wehrmacht megújítását, mivel ez olyan hadsereg lenne, amely a bonni uralkodó körök revansiszta terveit szolgálná, olyan hadsereg, amelyet a Csehszlovák nép iránti gyűlölet eltetne. Ezért népünk joggal tekinti a párizsi szerződéseket, amelyeknek célja a német militarizmus megújítása, olyan cselekedetnek, amely hazánk biztonsága ellen irányul, olyannak, amely az európai béke ellen irányul. Eme agresszív párizsi egyezmények megvalósításával nem érthet egyet népünk sem, de egyetlen európai nemzet sem. Hiszen, amint a történelmi tapasztalatokból láthatjuk, a német militarizmus létezése Németországnak nemcsak keleti, hanem nyugati szomszédait is fenyegeti. De a német militarizmus létezése magát a német népet is veszélyezteti, annál inkább, mivel nemcsak az európai háború veszélyét, hanem a németek testvérgyilkos háborújának veszélyét is fokozza, amelyben a nyugati németek a keletiek ellen harcolnának és amely idegen, amerikai monopóliumok érdekeit szolgálná. A határozatok százai, amelyekben köztársaságunk üzemeinek, városainak és községeinek népe felhívással fordul Nyugat-Németország és Franciaország dolgozóihoz, azért, hogy erősítsék a párizsi egyezmények ratifikálása s a német militarizmus megújítása elleni harcukat, kifejezésre juttatják népünknek ama legfőbb vágyát, hogy a német és francia néppel és Európa összes nemzeteivel békében és baráti együttműködésben akar élni. Mert hiszen népünk semmit sem óhajt annyira, mint azt, hogy az összes európai nemzetek a békés együttműködés útjára térjenek, amelyhez éppen a Szovjetuniónak az európai kollektív biztonság rendszere megteremtését célzó javaslata nyitja meg a lehetőségeket. De népünk azt is határozottan kifejezésre juttatja, hogy nem fogja tétlenül nézni, ha nyugati határainkon megújítják a revansiszta Wehrmachtot. Viliam Široký elvtárs világosan közölte a csehszlovák kormány nevében, hogv abban az esetben, ha bekövetkeznék Nyugat-Németország újrafelfegyverzését célzó egyezmények megvalósítása, kórmányunk szövetségeseivel és barátéival egyetértve minden szükséges intézkedést megtesz biztonságunk megerősítésére. A csehszlovák népnek megvannak az összes előfeltételei ahhoz, hogy megvédje hazája függetlenségét és szabadságát. De vannak olyan nézetek, hogy meg kell előzni azt, hogy Európa két egymással szembenálló katonai tömbre oszoljék, hogy el kell érni azt, hogy az összes európai nemzetek közreműködjenek a béke biztosításán és hogy a fegyverkezés helyett minél nagyobb mértékben fejlesszék a kölcsönös gazdasági és kulturális kapcsolatokat. Ezért nemcsak a csehszlovák kormány, hanem az egész csehszlovák nép is kezdettől fogva teljes mértékben támogatta a Szovjetuniónak a »kollektív biztonságról szóló összeurópai szerződés« megkötését célzó javaslatát és határozott állást foglalt amellett, hogy november 29én Moszkvában vagy Párizsban öszszeüljön az európai kollektív biztonság rendszere megteremtéséről tárgyaló konferencia. Ezt a konferenciát nem lehet elhalasztani! Népünk meg van győződve arról, hogy az európai biztonságról tárgyaló konferenciát november 29 én megtartják, és örül annak, hogy ez a konferencia abban az időben kezdődik, amikor a szavazóurnákhoz járul, hogy a Nemzeti Front jelöltjeinek egyhangú megválasztásával kifejezésre juttassa teljes egyetértését kormányunk békepolitikájával, az európai kollektív biztonság megvalósítását célzó törekvésekkei,