Uj Szó, 1954. október (7. évfolyam, 239-264.szám)

1954-10-14 / 250. szám, csütörtök

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA 1 PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1954. október 14, csütörtök 30 fillér VII. évfolyam, 250. szám A mai számban: Válasz olvasóink kérdéseire (2. old). A szovjet-kínai kommüniké visszhangja a világ- 1 sajtóban (3- old.) A Nemzeti Arcvonal a munkások, a parasztok és a dolgozó értelmiség harcos tömbje (4.—5- old.) A Tatrasvit kommunistái jól felkészültek a' párt­oktatásra (5- old.) Öt év eredményei (6. old.) Prágai levél (7. old.) Az öttusa VB harmadik versenyszáma után Černý a hatodik helyen áll (8. old.) Fölözzük az általános míiveltséget Néhány héttel ezelőtt megkezdő­dött az új tanév, e napokban pedig megkezdődött a pártoktatás új éve is. Mindez azt szolgálja, hogy emel­jük az ifjúság, a párttagok és a leg­jobb dolgozók műveltségét. Ezen kívül szükség van arra, hogy üze­meinkben, falvainkon ismeretter­jesztő és a szakmabeli tudást to­vábbfejlesztő előadásokat rendezze­nek. Az üzemi munkásság és a dol­gozó parasztság ugyanis érdeklő­déssel hallgatja azokat az előadá­sokat, amelyek érthető formában lehetővé teszik számukra a termé­szet és a társadalom megismerését. A tudományos felkészültségű, né­püket szerető értelmiségi előadók, tudósok, írók, pedagógusok, művé­szek, orvosok, mérnökök, agrotech­nikusok, állatorvosok, jogászok pe­dig szívesen vállalják, hogy átad­ják tudásukat a dolgozók százezrei­nek. Azelőtt az emberi elme, annak zsenialitása — mondotta Lenin — csak azért alkotott, hogy a technika és kultúra minden javával csupán egyeseket lásson el, a többieket pe­dig megfossza a legszükségesebbtől, a művelődéstől és fejlődéstől. Most pedig a technika minden csodád, a kultúra minden vívmánya a nép közkincsévé fôg válni. Ezeket a célokat minden tudós, minden haladószellemű érteimiségi csak a legmelegebben üdvözölheti. Nálunk is érvényesül Liszenko szovjet akadémikus tanítása: ,.A tudós a mi korunkban nem alkot­hat egyedül. Milliók tapasztalatára, gyakorlatára támaszkodik. Ugyan­úgy azonban a milliós tömegeknek is szükségük van a tudományra, az ismeretekre, a szakmabeli tovább­képzésre." A kapitalista rendszer alatt az ilyesmiről szó sem lehetett. Az urak érdekével homlokegyenest ellenkezett, hogy a dolgozók emel­jék általános műveltségüket. A dol­gozók, a munkanélküliek közül csak a legjobbak tanulmányozták a nem­zetközi munkásmozgalom történe­tét, a természet és társadalom fejlődésének törvényeit, a politikai közgazdaságtant és a Szovjetunió Kommunista Pártjának történetét. Ismeretterjesztő, természettudomá­nyi, műszaki oktatás vagy szakma­beli továbbképzéssel foglalkozó elő­adások egyszerűen nem voltak. Az ilyen előadásoknak a dolgozók hét­köznapjainak elválaszthatatlan ré­szét kell képezniök. Egyre több azok­nak a száma, akik az üzemekből és a földekről hazatérve könyvet, pa­pírt. ceruzát vesznek a kezükbe és — saját érdekükben — tanulnak. A tanulás, az ismeretterjesztés azért olyan rendkívüli jelentőségű ma­napság, mert az új technika, a tu­domány vívmányainak alkalmazása megköveteli, hogy a dolgozók ál­talános és szakmai műveltsége szakadatlanul emelkedjék. A bur­zsoá ideológiai maradványok elleni harc szintén megköveteli a tern-é­szet- és társadalomtudományi is­meretek állandó terjesztését. Az ismeretterjesztő munka a szocia­lista kultúrforradalom fontos része és az új szocialista emberért vívott harc szükséges fegyvere. Az eddigi eredmények az ismeret­terjesztő munka fejlődéséről beszél­nek. A népnevelési hálózat szélese­dik. Részt vesznek benne a szak­szervezetek, a Csehszlovák-Szovjet Barátság Szövetsége, a CsISz, a Po­litikai és Tudományos Ismereteket terjesztő Társaság, a Csemadok, az állami népnevelési és mezőgazda sági szervek. Politikai, tudományos, gazdasági és művészeti előadásokat tartanak a városi és falusi dolgo zóknak. Soha azelőtt nem jutottak a dolgozók ilyen tanulási lehetősé gekhez, mint napjainkban. Az általános műveltségi színvonal emelésének közvetlen' hatása var. a szocialista építőmunkára. A dol gozók örülnek, ha törődnek velük ha tanítják őket. Az előadások se­gítik a munka termelékenységének növelését. A műszaki ismeretter­jesztés maga után vonja az újitáso kat és a munkafelajánlásokat, fal ­vainkban az agrotechnikai előadá­sok hatására mind több szövetke­zeti és egyénileg gazdálkodó pa­raszt sajátítja el az élenjáró gya korlatban már bevált munkamód szereket. A Malininova, Stejman. Luszková módszerének alkalmazása kézzelfogható eredményei ennek a népműveltség fokozását célzó törek­véseknek. Az ismeretterjesztő elő­adások tehát a dolgozó nép nevelé­sét elősegítve, egyszersmind elő­segítik a népgazdaságunk fejleszié sét szolgáló terv végrehajtását is. Fontos dolog, hogy az új tanév és a pártoktatás éve mellett az új isme­retterjesztő oktatási év is jól kez­dődjék. Ennek előfeltétele az elő­adási terv hosszabb időre való elő­készítése és az oktatás rendsze­ressége. Csupán ez teszi lehetővé az előadó alapos felkészülését. Azok az előadások, amelyek csak a közvetlen napi feladatokat ve­szik számba, a jövő távlataitól el­vonatkoztatva képezik a hallgató­kat, nem töltik be feladataikat Nem járulnak hozzá ahhoz, hogy dolgozóink túllássanak műhelyeik falán, hogy tudják, mit jelent részvételük az ország egész gazda­sági életében, a szocialista építő­munkában és az emberiséé béke­harcában. Ennek az ellenkezője is hibás elgondolás. Vagyis az isme­retterjesztő előadásokat csak „ál­talános" kérdések megvitatására szentelni, a közvetlen termelési feladatoktól elvonatkoztatni. Az előadásoknak időszerűeknek kell lenniök: alkalmazkodniuk kell a legfontosabb termelési feladatok­hoz — persze, azzal a feltétellel, hogy magukban foglalják az isme­retterjesztés más fontos területeit is. A felsőbb szervek kötelessége ügyelni arra, hogy az előadások terve összhangban legyen a soron­levő politikai és gazdasági felada­tokkal. Pártszervezeteink céliránya, segítsége nélkül az eredményes munka e téren is lehetetlen. Ne sajnáljuk az időt és fáradságot az ismeretterjesztő munka népszerű­sítése terén. Kísérjük figyelemmel ezeket az előadásokat. Rendkívüli jelentőségük van a szocialista épí­tőmunkában. Az állami és tömeg­szervezeti hálózat felvilágosító munkája, amely a dolgozók általá­nos politikai és műveltségi szín­vonalának emelését segíti, szocia­lista építésünk egyik fontos ténye­zője. Az általános műveltség emelése tehát az út, hogy az egykor elnyo­mott, kizsákmányolt, egyszerű munkásból — képzett nagyipari munkás, technikus, mérnök, a pa­rasztból pedig a fejlett agrotech­nikát jól ismerő, a természet sze­szélyeit leküzdeni tudó földműves­szövetkezeti vezető legyen. HAZANK ELETEBÖL Takarékoskodjunk a villanyárammal A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37. évfordulójával kap­csolatos előkészületek kapcsán a vágbesztercei Klement Gottwald­üzem dolgozói elhatározták, hogy versenyfelhívással fordulnak az összes szlovákiai üzemekhez az elektromos energiával való taka­rékoskodás megvalósítása céljából. A vágbesztercei dolgozók már ez év utolsó negyedében meg akarják teremteni a feltételeket a CsKP X. kongresszusa irányelveiben foglalt pontok egyikének teljesítésére — csökkenteni akarják az elektromos energia fogyasztását egy termelési egységnél átlagosan 10 százalékkal. Az egyes részlegek és osztályok dolgozóinak hozzászólásai alapján a vágbesztercei üzem dolgozói ver­senyre hívják ki az összes szlová­kiai üzemeket. A vágbesztercei Klement Gott­wald-üzem dolgozói a versenyfel­tételeket öt pontba foglalták és ezek teljesítésével annak a célnak megvalósítását tartják szem előtt, hogy főleg a téli időszakban biz­tosítva legyen az elektromos ener­giával való folyamatos ellátás, hogy kiküszöböljék az elektromos ener­giával való gazdálkodásban előfor­duló hiányosságokat és hogy hoz­zásegítsék az energetikai dolgozó­kat a „Ne kapcsoljuk ki dolgozóink otthonaiban az áramot!" jelszó be­tartásához. A bratislavai agitációs központok megkezdték működésüket E napokban megnyíltak az agitációs központok kapui, hogy a Nemzetgyű­lésbe és a' Szlovák Nemzeti Tanácsba való választásokkal kapcsolatban be­töltsék jelentős küldetésüket, Az olyan nagy körzet irányítására, amilyennel az 1. sz. agitációs központ rendelkezik, elegendő számú tehetsé­ges és politikailag fejlett emberre van szükség. Ezért a központban rész­letes oktató előadások segítségével 140 agitátort készítettek elő erre a munkára, akik már megkezdték mű­ködésüket. Vasárnap a- polgárok kö­rében a Sztálin-téren, a Molotov-ut­cán, Posta-utcán és a közeli utcák­ban beszélgettek a választókkal a vá­lasztási törvényről. Az agitátorok e héten nyilvános gyűlésekre hívják meg a polgárokat, amelyeken megmagya­rázzák az elkövetkezendő választások jelentőségét és amelyeken a válasz­tók megismerkednek a nemzetgyűlési jelöltjük életével és munkájával. A polgároknak továbbá lehetőségük nyí­lik arra, hogy az agitációs központ­ban felújítsák, kibővítsék ismeretei­ket a Nagy Októberi Szocialista For­radalomról. Minden egyes összejövetel után tanulságos filmeket mutatnak be. A mult hét elején az iskolaügyi megbízotti hivatal épületében is meg­nyílt az agitációs központ. Már az ün­nepélyes megnyitáskor nagy volt a központban az élénkség. Az előadás­és a vita folyamán a választási törvényekről és a választások jelen­tőségéről beszéltek. Az iskolaügyi megbízotti hivatalban lévő agitációs központ gazdag kultúrprogrammal és előadásokkal várja polgárainkat. így pénteken, október 15-én a nemzetkö­zi helyzetről tartanak előadást és a műsor kultúrrészében fellép a peda­gógiai iskola együttese. Okt. 20-án a választók megismerkednek Karol Ba­cílek jelöltjüknek, Szlovákia Kom­munista Pártja Központi Bizottsága első titkárának életével és munkájá­val. Teljesítették egészévi téglagyártási tervüket Az Északcsehországi Téglagyárak nemzeti vállalat kryry u podboŕani üzemének alkalmazottai a napokban egészévi téglaégetési tervüket tel­jesítették és a nyerstéglagyártás ter­vét 850.000 darabbal túlteljesítették. Feltételezhető, hogy a kryry-i tégla­gyár dolgozói az év végéig egymil­lió téglát fognak gyártani terven fe­lül. Munkasikerükben nagyrésze van a Duvanov-módszer alkalmazásának. A rozsnyói bányászok kötelezettségvállalásai a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére A gömöri vasércbányák vala­mennyi üzeme közül ebben az év­ben Rozsnyóbánya dolgozói érték el a legjobb eredményt. Ők kerül­tek első helyre a nyersércterme­lés félévi tervteljesítésében. Nem könnyű ilyen eredménynek az el­érése. A rozsnyóbányaiak tisztában voltak feladataikkal; ezeknek a feladatterveknek végrehajtására mindenekelőtt a szocialista mun­kaverseny kiszélesítésére volt szükség. A bányászok május l-re és a X. pártkongresszusra vállalt kötelezettségeik teljesítésével 6970 tonna ércet fejtettek terven felül. Bányásznapi vállalásukat, mely 1980 tonna volt, 34C0-ra teljesítet­ték. A szép eredmény eléréséhez bányászainknak a szocialista mun­kaversenybe való széleskörű be­kapcsolódása adta meg a lendüle­tet. A rozsnyóbányaiak szép vállalást tettek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37. évfordulója tiszte­letére: 410 vagon nyersércet ter­melnek ki az évforduló napjáig, 130 folyóméter vágatot csinálnak normán felül, azonkívül 77 kg rob­banóanyagot takarítanak meg. A rozsnyóbányaiak üzemi fel­ajánlását több kollektív és egyéni kötelezettségvállalás támasztja alá. A felajánlások közül Filicky Já­nos elvtárs, az első szocialista forradalom évfordulójának tiszte­letére vállalta, hogy csoportjával az év végéig 1870 tonna nyersér­cet termel terven felül, Havran Lajos elvtárs csoportja pedig 1500 tonnára tett felajánlást. Mind­két csoport vállalta, hogy a robba­nóanyag 10 százalékát megtaka­rítja. Hasonló kötelezettségvállalásokat tettek a többi rozsnyókörnyéki bányaüzemek is. A dobsinai üzem bányászai pl. egész évi nyersérc­fejtési tervüket Zápotocký elvtárs születésnapjára, december 24-re teljesítik, s az év végéig 1800 ton­nát termelnek terven felül. A vas­hegyi üzem vállalta, hogy évi ter­vének teljesítését 7 nappal meg­rövidíti. Az , istvánmezei körzet dolgozói is vállalták, hogy havi termelési tervüket 101 százalékon felül teljesítik. A gömöri vasércbányák 382 kol­lektívája vállalt kötelezettséget az októberi forradalom évfordulójá­nak tiszteletére. A csoportok szo­cialista munkaversenyben állanak egymással, s havi 7426 tonna nor­mánfelüli nyersércfejtésre és 205.5 folyóméter folyosóvágatra tettek vállalást. A rozsnyói bányászok közül az év folyamán többen tanulmányi utat tettek Szlovákia és Csehország ércbányáiban. Az ott szerzett ta­pasztalatokat most idehaza érvé­nyesítik, s igyekeznek az új mun­kamódszerektől még mindig ide­genkedő bányásztársaikat meg­győzni azok előnyeiről. Az ered­mények, melyek már itt-ott mu­tatkoznak, örvendetesek. Alsósa­jón, ahol azelőtt soha nem telje­sítették a tervet, a gépkaparók be­állítása óta, júniusban már 111.2 százalékot, augusztusban 104 száza­lékot értek el. Az új munkamódszerek népsze­rűsítése és bevezetése azonban még mindig nem halad a kellő ütem­ben. Nagyon fontos volna a fonto­sabb üzemi részlegeken a dekád­tanácskozások és a havi termelési tanácskozások rendszeresítése. El­engedhetetlenek ezek a megbeszé­lések, melyeken az üzemvezetés és az üzemi tanács részvétele döntő­fontosságú. Ezek a megbeszélések elejét vennék sok olyan hiányos­ságnak, mely még ma is fékezi a terv egyenletes teljesítését. S ez ugyanúgy az üzemi vezetés ügye, mint az üzemi tanácsé. A még fennálló hiányosságokat az üzemi dolgozók közös erőfeszítése, a ve­zetőség és a munkásság együttes elhatározása háríthatja el. A szocialista munkaverseny ke­retében örvendetesen megindult a rudňani bányászok kezdeményezé­sére itt is a „kilences mozgalom". A kilences mozgalom lényege az, hogy a tíznapos termelési tervet IC nap helyett 9 nap alatt teljesítik. A bányászok közül különösen az István-körzetben van a legtöbb követője ennek a mozgalomnak. 21 csapat kapcsolódott itt be a mozgalomba. Igen jól teljesítik tíz­napos normájukat 9 nap alatt azok a bányászok, akik eddig is 110— 120 százalékra teljesítették havi normájukat. A pártcsoportok a ki­lences mozgalom kiszélesítése ér­dekében nagyon sokat tehetnek, aminek eredménye a bányák terv­teljesítésében mutatkozna meg. A rozsnyókörnyéki ércbányák­ban vannak szép eredmények, de vannak hiányosságok is. Föltétle­nül szükség van itt az új munka­módszerek fokozottabb népszerűsí­tésére, a gépesítés további fejlesz­tésére. Komoly feladatok elé ál­lítja a pártszervezetet, a szakszer­vezetet és a CsISz-t a munkamu­lasztás kérdése, melv nagy mérték­ben kerékkötője az eredmények elérésének. Ha sikerül a még fenn­álló hiányosságokat jó szervező­munkával, buzdító szóval, jó pél­daadással megszüntetni, a vállalt kötelezettségek teljesítése nem marad el. Mészáros Gyula.

Next

/
Oldalképek
Tartalom