Uj Szó, 1954. október (7. évfolyam, 239-264.szám)

1954-10-01 / 239. szám, péntek

© um® 1954. október í. PÁRTÉLET A nagyszombati cukorgyár az idény előtt A nagyszombati cukorgyárban vagyuak. A gyárudvaron nagy a sürgés-forgás. Egy munkás — olyan ötven év körüli lehet — szenet talicskáz. A kaputól balra, az egyik épületszárnyon, amelynek falát az évek kormosszürkére mázolták, nyitva az ablak. Derékvastagságú szürke csöveket látni. Kopácsolás, zörgés, kalapálás hallatszik jobbról is, balról is. Ott is dolgoznak, akárcsak az üzem többi részében. Készülnek a nagy munkára, ahogy ők mondják: a szezonra. A legjobbkor jöttünk, készülődés közben találjuk az üzemet. Sok, nagyon sok függ ettől a munkától, az emberek szorgos igyekezetétől. Lesz mit tenni a kávéba, a beí^ftbe. Meggyőződtünk erről s ezt mondják a pártbizottsági tagok is. Hogyan is áliunk az előkészületekkel? A pártszervezet és az üzem kommunistái hogyan irányítják ezt a munkát? Erről beszélgettünk a pártbizottsági tagokkal. Elmondták, hogy a pártszervezet alaposan felkészült a nagy munkára: az egész idény alatt kézbentartja, irányítja majd a termelést. A pártmunkában is javulás mutatkozik az utóbbi időben. A pártbizottságot kiegészítették. Az üzemben ezelőtt gyenge volt a politikai munka. Helyes volt ez az átszervezés. Míg ezelőtt a tagságnak csak 20 százaléka járt el a taggyűlésekre, most már 50—60 százaléka jár. De ez még csak a kezdet, az első lépés a pártmunka megjavításában. A legfontosabb az, hogy a pártbizottsági tagok helyesen értelmezik az agitációs munka jelentőségét. Az agitációt úgy az előkészítési munkálatok, mint a termelés idején is növelik. Nem esnek abba a hibába, hogy munka közben megfeledkeznek az agitációról. Egy kiragadott példa az üzem életéből. Az az elvtárs, • akit az idénymunkások toborzásával bíztak meg, munka közben is agitált. Szavának súlya volt, megértették és jelentkeztek a munkára. A kommunistáknak, a mestereknek és a műszakiaknak arra kell törekedniük. hogy munka közben se szüneteljen, sőt élénküljön az agitáció. Nem lehet arra gondolni, hogy azok az emberek, akik először jöttek a gyárba, bármit is elsajátítsanak magyarázat nélkül. A pártbizottsági tagok ezzel tisztában vannak. Már az előkészületek során, a szállítás biztosításánál megmutatkozott, hogy a javuló pártmunka a termelés előnyére válik. De ragadjunk ki néhány példát az elókészítőmúnkálatokból is. Például a javítómunkálatok befejezés előtt állanak. A szükséges munkaerőket több mint 95 százalékra biztosították. A pártbizottság azonkívül egész sor, a termelés zavartalan menetét biztosító intézkedést hozott. Többek között, hogy közvetlenül a termelés megkezdése előtt kipróbálják a gépeket, az üzemi orvos minden dolgozót megvizsgál, stb. A dolgozók egészségére nagy gondot fordítanak az üzemben. Az idénymunkások szállásán már elkészült a fürdő és a mosdók. Látjuk, hogy a pártbizottság a nehézségek ellenére is egyik legfőbb feladatának tartja: biztosítani a dolgozók elszállásolását, hogy munkájuk után kipihenhessék magukat. Nem feledkeznek meg ezenkívül a dolgozók szakmai továbbképzéséről sem. Hetenként kétszer egyórás iskolázást tartanak. Ezen a tanfolyamon elsajátítják a legszükségesebb tudnivalókat. Ezekből a tényekből és adatokból megállapítható, hogy az üzemi pártszervezet munkája rendes vágányra terelődött. Azonban még korántsem haladt előre annyira, hogy nagy sikerekről beszélhetnénk. Nem! Van még tennivaló bőven. Főleg a népnevelőmunka terén. Nem elég, hogy a pártcsoportok havonként egyszer összejönnek, s akkor megvitatják a legszükségesebb tennivalókat. Főleg nem elég most, a szezon idején. Éppen most keil az agitációt fejleszteni. A pártcsoportoknak legalább kéthetenként össze kell jönníök. Most pedig, amikor a termelés zavartalan biztosításáról van szó, szükség szerint többször is tartsanak gyűlést. A pártbizottság irányítsa a pártcsoportokat, Élőszóval kell agitálni a termelésről. Nem könnyű feladat ez, de a járási pártbizottság segítségével menni fog. A járási pártbizottság köteles segíteni a cukorgyár pártszervezetét. Közvetlenebb támogatást várnak a cukorgyári kommunisták. Nem úgy, mint eddig, hogy a járási pártbizottságról csak akkor néztek az üzembe, amikor egy lényegbevágóan fontos feladatot kellett elintézni. Utána pedig semmi segítség. A járási pártiroda tagja, akit azzal bíztak meg, hogy a cukorgyárban a szezon idején a politikai munkát támogassa, úgy tekintse munkáját, hogy a cukorgyáron az egész ország szeme függ, mert a nagyszombati cukorgyár hazánk egyik legnagyobb ilyen üzeme. A járási pártbizottság is támogassa a cukorgyár pártszervezetét munkájában. Ezt k^Ejk az üzem kommunistái és a pártbizottsági tagok. Gérecz Árpád Megjelent a „Pártélet" első száma E napokban jelent meg a CsKP Központi Bizottsága lapjának, a „Pártélet"-nek első száma. A lap közli Novotný elvtársnak, a CsKP KB első titkárának „Teljesítsük következetesen a X. pártkongresszus határozatait" c. vezércikkét, és „A pártmunka magasabb színvonaláért" című cikkely A „Dokumentumok" rovat a CsKP KB-nak az 1954—1955 pártoktatási évről hozott határozatát tartalmazza. A további rovatokban a következő cikkeket találjuk: „Kommunisták az élre a szénfejtési terv teljesítéséért", és „A pártoktatást valamennyi alapszervezetünkben alaposan készítsük elő" cttnű cikket. A „Propagandisták és népnevelők segítségére" című rovat „Láttuk az Össz-szövetségi Mezőgazdasági Kiállítást Moszkvában" című cikket közli. Az olvasóink leveleiből — című rovat „Hogyan harcol a zselízi járási pártbizottság a mezőgazdasági termelés fellendítéséért" és „A gépállomás pártszervezetének munkájáról" című cikkeket tartalmazza. A lap közli továbbá az olvasóknak a pártalapszabályzattal kapcsolatban feltett kérdéseire adott válaszokat, továbbá a „Sajtószemle" és a „Pártértesülések" rovatok cjkkeit. A lap az „SzKP tapasztalataiból" c. rovatban fordításban „Az egészüzemi pártgyűlés" című cikket közli. Eperjesen készülnek a duklai harcok évfordulójának ünnepségeire Eperjesen a hét kezdete óta készülnek a duklai hősi harcok 10. évfordulója megünneplésére. A városban rendbehozzák a parkokat, az üzletek feliratait és újonnan festik a házak homlokzatát. Különösen nagy gondot fordítanak a Sztálin-utca feldíszítésére. Az ifjúság lampionos és fáklyás menete felvonul a Sztálin-utcán. Az ünnepségek október 2-án, szombaton 15 órakor kezdődnek a svidniki Szovjet Hősök-temetőjében, ahol leleplezik a Hősök-emlékművét. Vasárnap 9 órakor a Szlovák Nemzeti Felkelés terén a kerületi nemzeti bizottság épülete előtt ünnepi manifesztációt rendeznek. Vasárnap délután Eperjesen több kulturális és sportműsort tartanak. Hogyan írjuk szét a mezőgazdasági termelési tervet Kassán megnyitották az orosz népi nyelvtanfolyamok hatodik évét Kassán szeptember 28-án a I lyesen megnyitották az orosz népi CsSzBSz üzemi szervezetek elnökeinek, előadóinak és a népi orosz nyelvtanfolyamok hatodik évfolyama tanítóinak aktíváján ünnepényelvtanfolyamok hatodik évét. Ez idén Kassán 224 csoportban 3621-en tanulnak oroszul. A járási és a helyi szétíróbizottságok ezekben a napokban írják szét a mezőgazdaság fellendítésére irányuló jövő évi tervet. A terv azokból a feladatokból indul ki, amelyeket a X. kongreszszus a mezőgazdasági termelés legközelebbi két-három éven belüli fellendítésének irányelveként fogadott el. A terv főcélja, hogy biztosítsuk az ország dolgozóinak élelmiszerekkel való ellátását és egyre több nyersanyagot adjunk az iparnak. Az ország hússal való ellátásának érdekében a mezőgazdasági termelés fellendítésének nagy harcában a fősúlyt az állattenyésztésre helyezzük. Ezért a jövő évi terv legfőkép arra irányul, hogy az állatállomány részére elegendő takarmánymennyiséget biztosítsunk. Tehát a főcél az, hogy sok takarnVnyt termeljünk és a vetésterület minél nagyobb részét takarmánnyal vessük be. A X. kongresszus irányelvei alapján lényeges változások történtek a tervezésben és a mezőgazdasági termelési terv szétírásában. E változás fő gondolata, hogy a mezőgazdasági tervezésben egyre jobban kihasználjuk a helyi gazdasági és természeti termelési viszonyokat és népszerűsítsük a szövetkezeti tagok és az egyénileg dolgozó parasztok egyéni kezdeményezését az állami feladatokban és a beadási kötelezettségekben. Ezért a mezőgazdasági termelés mutatószámai elsősorban a legfontosabbak, éspedig a fő gabcunaneműek, ipari növények, burgonya, zöldség és az állatállomány mennyiségéhez igazodnak. Ezek szerint a terv teljes betartása alapfeltétele annak, hogy dolgozóinkat állandóan ellássuk élelmiszerekkel, iparuniót nyersanyaggal. A terv ilyen formájával az állam biztosítja a termelés állandó ellenőrzését is. Ugyancsak megvannak az alapfeltételek arra, hogy a szövetkezeti tagok és az egyénileg dolgozó parasztok aktívan részt vehessenek a vetésterület megállapításának munkájában és a gazdasági területekhez mérten teljes erejükkel hozzájáruljanak a növényi termelés és az állattenyésztés fellendítéséhez és jövedelmük növeléséhez. Hogyan mutatkozik meg ez az új tervezési forma a járási és a helyi szétíró bizottságok munkájában? Ez az új tervezési forma nagyban fokozza a járási és a helyi szétíróbizottságok, valamint a mezőgazdasági szervek autoritását és feladatát. A járási és a helyi mezőgazdasági szervek felelősek azért, hogy a szövetkezetben minden tekintetben betartsák az állami tervben meghatározott vetésterületet és azért, hogy a szövetkezeti tagok és az egyénileg dolgozó parasztok úgy osszák be a határt az egyes növények termelésére, hogy biztosítsák minden földterületről a beadást, s ezzel együtt mindem lehetőséget megteremtsenek az állattenyésztési termelés fellendítéséhez A járási és a helyi szétíróbizottságok tagjai nemcsak az állami munkafegyelem élenjárói legyenek, hanem minden tekintetben tanácsaikkal segítsék a szövetkezeti tagokat és az egyénileg dolgozó parasztokat a jövő évi termelési terv összeállításában. • * * * A járási szétíróbizottságok a kerületi nemzeti bizottságokból, a helyi sízé tóróbi zottság dk pedig a járásitól az alábbi feladatot kapják, amely az állami terv alapján a mezőgazdasági termelés fellendítésére irányul: Az össz-szántóterület mennyiségét, a búza rozs, árpa és zab vetésterületét, valamint a kukorica és takarmányfélék össz-területét, továbbá meghatározott vetésterületet a len, kender, cukorrépa, cikóriái dohány és egyéb ipari növények számára. Meghatározzák a burgonya vetésterületét, ebből külön a korai krumpli vetésterületét, majd a zöldségtermelésre tervezett földterületet, melyben külön megnevezik a zeller, petrezselyem, sárgarépa, befőzési uborka, hagyma, fokhagyma vetésterületét, majd az évelő növények, tehát a takarmánytermelés fő vetésterületét, azonkívül a tavaszi és ős^ takarmánykeverékek, fűmagok és a másodnövények vetési területét. Ezekkel együtt meghatározzák, azt hogy a tervben előirt vetésterületen milyen hektárhozamokai kell elérni. Továbbá a szétíróbizottságok feladata, hogy a szövetkezetekben október elsejéig megállapítsák. hogyan áll az állatállomány, s mennyi az állattenyésztés hozamának hasznossága. Nagy dolog ez, amely most a járási és a helyi szétíró bizottságok előtt áll, mert a mezőgazdaság termelési terve szorosan ;.szszefügg nemzetgazdaságunk tervével. Tehát a járási és a helyi széííróbizottságnak igen fontos feladata, hogy a szövetkezei.) tagokat és az egyénileg dolgozó parasztokat meggyőzzék a tervszétírás fontosságáról, s emellett a dolgozó parasztok egyéni Kezdeményezése teljes egészében va'óra váljék. • * • Milyen a tervük a III. és IV típusú szövetkezeteknek? A szövetkezetek részére az állami tervből a járási szétíróbi • zottság csak arra az össz-szántóterületre határoz meg termelési feladatokat, amelyeket közösen művelnek. És pedig a kenyérgabona-vetésterületet tekintet nél kül arra, mennyi búzát vagy rozsot vessenek, az iprai növények vetésterületét, valamint a burgonya és a hat fő zöldségfajta vetésterületét és új ültetvényei, komló, szőlő létesítését és a gazdasági állatállomány mennyiségét. Ezenkívül a szétíróbizottság a jövő évre meghatározza a hektárhozamokat és az állattenyésztés hozamát. Továbbá az EFSz-ek megszilárdítása érdekében^ úgy. mint az elmúlt években, meghatározzák a gazdasági épületek mennyiségét és azt, hogy milyen gépi segítséget kap a következő évben a szövetkezet. A tervfeladatok nem merítik ki egészen a rendelkezésre álló vetésterületet a szövetkezetben. Tehát a szövetkezeti tagoknak alkalmuk nyílik arra, hogy saját maguk meghatározzák, milyen formában, milyen eszközökkel használják ki a szántóföldeit a helyi gazdasági és természeti viszonyoknak megfelelően úgy, hogy hiánytalanul teljesíthessék beadási kötelezettségüket, s ezzel egyidőben növeljék a jövedelmet. Az egységes földművesszövetkezeteknek ezek szerint nagy előnyére szolgál az új tervezési forma. * * • Az új tervezési forma nagy előnyére szolgál a II. típusú szövetkezeteknek és az egyénileg dolgozó parasztoknak is. Emellett igen nagy feladatok hárulnak ezen a téren a helyi nemzeti bizottsági tagokra, hogy a következő évben az egyénileg dolgozó parasztok is eleget tegyenek állampolgári kötelességüknek. A két hektáron felüli földművesek tervfeladataiban csak az össz-szántóterületet határozzák meg. továbbá cukorrépa, cikória, olajosmagvak, ezek közül a repce és a mák vetésterületét, valamint len, kender, dohány és a hat zöldségfajta vetésterületét. Az állattenyésztésben a tervfeladatokat az állatállomány mennyisége után szabják meg. Ezek után érthető, hogy az egyénileg 'gazdálkodó kis- és középparasztoknak is alkalmuk nyílik arra, hogy aszerint osszák be a vetésterületüket, hogy földjeiket minél jobban kihasználják, többet termeljenek az ország és saját maguk hasznára. Az új tervezési formával a két hektárig terjedő gazdálkodóknak tervfeladatait csupán az össz-szán" tóterületben szabják meg. Természetesen mind a II.; típusú szövetkezetekben, mind az egyénileg dolgozó parasztoknál a tervszétírást aszerint kell végrehajtani, hogy minden egyes gazdaság teljesítse a beadási kötelezettséget. * * * A helyi szétíróbázottságoknak ügyelni kell arra, hogy azokban a községekben, ameiyekben az egyénileg dolgozó parasztoknak egyes termelési ágakban nem határazták meg a tervíeladatokat, hogy a község mint egész betartsa az állami tervben foglalt feladatot. Ez megköveteli, hogy a dolgozó parasztokat felvilágosítsuk arról, hogy olyan terményeiket termeljenek, amelyek előnyösek egyrészt saját maguk részére, másrészt amelyekre igen nagy szükségünk. van nemzetgazdaságunk fejlesztésében. Természetesen a járási és a helyi szétíróbizottságok ezeket a feladatokat nem csupán maguk oldják meg. Az új tervszétírás irányelvei szerint nagy segítséget kell nyújtani a szétíróbi zottság oknak. Elsősorban igen nagy feladat vár ebben a járási nemzeti bizottságok agro- és zootechnikai szolgálatára, valamint a traktorállomásokra. A traktorállomások agronómusainak jó tanácsokkal kell ellátniok a dolgozó parasztokat, hogy jól válasszák ki a földet az egyes gabonafélék vetésére, magyarázzák meg a helyes vetésforgót, s azt, milyen minőségű' földbe és mikor kell vetni a műtrágyát, és hogyan kell a földet istállótrágyázni. Szükséges, hogy a traktorállomások agronómusai megmagyarázzák, milyen fontos az agrotechnikai határidő betartása s azt, hogy az állattenyésztési termelés fellendítésében milyen nagy szerepet játszik az új takarmányterületek létesítése, legkivált olyanok, amelyek nem foglaltatnak benne a tervben. » * * Az állami terv új formában való szétirása a jövő évre elválaszthatatlan része pártunk és kormányunk a mezőgazdaság fellendítéséről szóló határozatainak, amelyek arra irányulnak, hogy minden erővel lássunk hozzá a mezőgazdaság felvirágoztatásához, legfőkép az állattenyésztés hozama hasznosságának növeléséhez. Azt pedig minden gazdálkodó tudja, hogy elegendő takarmány nélkül nem lehet növelni az állattenyésztés hozamát. Ezért az elkövetkezendő évben a mezőgazdasági termelés egyik igen nagy feladata, hogy minden körülmények között megteremtse a gazdag takarmánybázist. Az új tervezési forma igen nagy támogatást nyújt és segítséget ad az egységes földművesszövetkezeti tagoknak és az egyénileg dolgozó parasztoknak. Hozzásegíti őket a termelés növeléséhez, s ahhoz, hogy jó munkájuk eredményeként minél több élelmiszert juttassanak a városi dolgozóknak és hogy a városi dolgozók egyre több kiváló árúcikket adjanak a dolgozó parasztoknak. Az egész ország tehát igen nagy segítséget nyújt a dolgozó parasztoknak, ami annyit jelent, hogy újabb lépessel haladtunk előre a munkás-paraszt szövetség megszilárdításában. A mezőgazdasági termelés állami tervének helyes szétirása teljes egészében megalapozza, hogy az állam milyen nagy gondot fordít arra, hogy az egységes földmű vessző vetkezet i tagok és az egyénileg dolgozó parasztok is részt vegyenek a tervszétírás munkáiban és saját kezdeményezésük felhasználásával erősítsék az állami terv autoritását. Tehát a terv minden dolgozó parasztnak legyen saját ügye, mindenki igyekezzék, hogy a tervben foglalt feladatok teljesüljenek, s hogy a párt és a kormány segítségével kövessen el mindent a mezőgazdasági termelés fellendítésére, ami egyben a falu és a város dolgozói életszínvonalának emelkedését jelenti. (Á Rudé JPrávóból).