Uj Szó, 1954. október (7. évfolyam, 239-264.szám)

1954-10-05 / 242. szám, kedd

lji>54. október 5. Ul STO 7 Csou En-laj beszéde a Szovjetunió és a népi demokratikus országok kormányküldöttségeinek tiszteletére rendezett fogadáson Mint az Oj Kína sajtóiroda jelenti, Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának élnöke október 2-án a Kínai Népköztársaság fennállása 5. évfordulóján részt vevő kormányküldöttségek tiszteletére fogadást rendezett, amelyen a következő beszédet mondotta: Drága és tisztelt vendégeink, elvtársaink, barátaink! A Kínai Népköztársaság megalakulása 5. évfordulójának örömteljes ünnepségei alkalmával a szovjet kormányküldöttség és Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország, Románia, Bulgária, Albánia, a Német Demokratikus Köztársaság, a Mongol Népköztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, és a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányküldöttségei nagy megtiszteltetésben részesítettek bennünket azzal, hogy kormányunk meghívására messziről fővárosunkba utaztak nemzeti ünnepünk ünnepségeire. A Kínai Népköztársaság kormánya és népe nevében szívélyesen üdvözlöm drága vendégeinket és mély hálánkat fejezem ki nekik. A kínai nép az elmúlt öt év alatt sok sikert aratott hazája építésében és a világbéke védelmezésében. Ezek a sikerek elválaszthatatlanok attól a segítségtől, amelyet összes nemzetközi barátainktól, a békét világszerte védelmező erők egyre növekvő hatalmától kaptunk. A nagy Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság testvéri szövetsége lerakta a két ország politikai, gazdasági és kulturális együttműködésének szilárd alapjait. Szövetségünk azt mutatja, hogy állandóan növekszik szerepe a Távol-Kelet és az egész világ békéjének megszilárdításában. Az az őszinte, nagy és éveken át nyújtott segítség, amelyben a Szovjetunió kormánya a népi Kínát részesítette, óriási jelentőséggel bír Kína szocialista iparosításának megszilárdítása szempontjából. Kína és a népi demokratikus országok egysége és kölcsönös segítsége fontos tényező, amely elősegítette Kína sikereit. Kína a különféle akciók megvalósításában nagyra* becsüli a délkeletázsiai országokkal, valamint a békés egymás mellett élést kívánó más országokká! folytatott békés együttműködést is, és nagyrabecsüli azt a rokonszenvet és támogatást, amelyben a világ békeszerető nemzetei Kínát részesítik. A kínai nép most a szocialista társadalom építésének útján halad. Látogatásuk, amellyel megtiszteltek bennünket, nagy lelkesítést jelent a kínai nép számára. Megmutatja, hogy a szocializmus felépítéséért folyó harcban a kínai nép továbbra is élvezni fogja a nagy Szovjetunió, a népi demokratikus országok és a haladószellemú emberek rokonszenvét és támogatását világszerte. Látogatásuk, amellyel megtiszteltek bennünket,- megmutatja, hogy a sokmilliós nagy szovjet népnek és a népi demokratikus országok nemzeteinek, s a kínai népnek testvéri barátsága még szilárdabbá válik és még hatalmasabban fejlődni fog a világbéke és az emberi haladás dicső ügyének érdekében. Ez az őszinte barátság és egység a béke és a demokrácia nemzetközi erői biztonságának biztosítéka. Drága elvtársaink és barátaink! Egyesüljünk és biztonsággal haladjunk előre a béke győzelme felé! Engedjék meg, hogy poharamat a béke és a demokrácia Szovjetunió vezette erőinek egységére és együttműködésére, a Távol-Kelet és az egész világ békéjére, tisztelt vendégeink egészségére ürítsem. A külföldi sajtó visszhangja Visinszlcij beszédére A külföldi lapok nagy figyelmet szentelnek annak a javaslatnak, amelyet A J. Visinszkij, a szovjet küldöttség ENSz-beli vezetője tett a fegyverkezés csökkentésére. Az összes lapok egyöntetűen kiemelik, hogy az új szovjet javaslat „nagy lépés előre-' a fegyverkezés csökkentése megoldásának útján. A „Le Monde" vezércikkben foglalkozik Visinszkij beszédével. A lap úgy véli, hogy „Visinszkij javasláta néhány rögzítendő pontot tartalmaz"s ezt írja: „Bárhogyan is áll a dolog, az ENSz köreiben elismerik, hogy a lefegyverzési probléma megoldásának útján a legnagyobb lépést tették meg a legutóbbi néhány év alatt® A „Francé Soir'i nem fűzött saját hírmagyarázatot a beszédhez és csak a jelentést közölte Visinszkij ENSz-beli beszédéről „Jelen" tó's lépés előre az ENSz-ben

a címmel. A „La Croix* című katolikus lap reményét fejezte ki. hogy most megújul a tárgyalás az „atompool" létesítéséről és figyelmeztet arra, hogy a további lázas fegyverkezés csak katasztrófához vezethet. Mint a párizsi rádió, jelenti, Jules Moch, aki Franciaországot az ENSz lefegyverzési bizottságában képviseli, kijelentette, hogy Visinszkij beszéde nagy jelentőséggel bír. Miegáilapította továbbá, hogy a fegyverkezés csökkentésere tett szovjet javaslat nagy munkát végezhet a tartós béke megteremtésében'

4. A „Daily Herald^ című londoni lap felhívja a nyugati hatalmakat, hogy „tárgyaljanak Oroszországgal annak érdekében, hogy fény derüljön arra, elérhető-e haladás

3. A „Manchester Guardian

3 kiemeli Visinszkij beszédének rendkívül nagy jelentőségét. „Az új szovjet javaslatok sokban egyengetik a nyugati javaslatok útját", — állapítja meg a lap, majd kijelenti, hogy „sok kérdés ugyan még nem elég világos, de bárhogyan is áll a dolog, a szovjet javaslatok elég érdekesek és érdemesek további tanulmányozásra". A „New York Times" szerkesztőségi cikkében „bonyolultnak" és „homályosnak- igyekszik lefesteni a szovjet javaslatot. Egyúttal fel tételezi, hogy ha ez a javaslat lé nyeges változást jelent az előbbi szovjet állásfoglalásban, akkor „új reményt ad a lefegyverzés kérdésében uralkodó kilátástalan helyzet felszámolására". A „New-York Herald Tribúne vezércikkében megjegyzi, hogy „ Szovjetunió több hónap folyamán a legígéretteljesebb diplomáciai akciót fejtette ki. A tervet figyelmesen á.t kell tanulmányozni épúgy, mint a terv mögött rejlő motívumokat is'

J. A „Borba" című jugoszláv lap foglalkozik az új szovjet javaslattal és azt írja, hogy a javaslat kétségtelenül kedvező hatást gyakorol a lefegyverzés csökkentése kérdésének további fejlődésére ami nagy jelentőséggel bír a nemzetközi kapcsolatok terén. A londoni értekezlet visszhangja a külföldi sajtóban Az angol lapok október 3-án arról a "zsákutcáról" írnak, amelybe a Nyugat-Németország felfegyverzéséről tárgyaló kilenchatalmi értekezlet az október 1-i ülés után került és foglalkoznak a Franciaország és a többi nyolc ország közti „ellentétekkel". A „Daily Mail" említi a francia küldött __ szavait: „Meggyőződésem, hogy a fegyverkezés ellenőrzésének kérdésében felmerülő egyes nehézségek egyedülállók és nem jelentenek „zsákutcát". Az angol lapok egyszersmind felteszik a kérdést, mi volt az oka Mendes-France váratlan ellenvetéseinek a fegyverkezés ellenőrzésének kérdésében, míg a nyugatnémet hadsereg építésével és Nyugat-Németországnak az északatlanti tömbbe és a brüsszeli egyezménybe való felvételével kapcsolatos többi kérdésekben már megegyeztek. A lapok nézete szerint Mendes-France álláspontját az a félelem diktálja, hogy a francia nemzetgyűlés elutasítja a londoni értekezlet határozatának ratifikálását, mivel nem nyújtanak kellő biztosítékot Franciaországnak a nyugatnémet agresszió veszélyével szemben. „Mendes-France ama véleményének adott kifejezést — írja a „Daily Telegraph and Morning Post", — hogy a nehézfegyverek gyártásának kérdése a francia nemzetgyűlés számára nehéz lesz, ha majd a londoni egyezmények ratifikálásának kérdését fogják tárgyalni." fíyilvánvaló azonban, hogy Franciaország és a többi európai országok számára nem létezhet semilyen ,,biztosíték" a német militarizmus veszélyével szemben, ha Nyugat-Németországnak megadják a fegyverkezési jogot és ha saját hadserege lesz korlátolt zárt katonai csoportosulás keretében s nempedlg a kollektív biztonsági rendszerben. A német militaristák a hadsereg vagy a fegyverkezés „korlátozására" vonatkozó minden kötelezettséget megfelelő pillanatban lábbal tiporhatnak, mint ez az első világháború után történt. A „Daily Express" kommentátora szintén erre utal- „Amennyire tudomásom van róla, senkinek sincs szándékában némi korlátozást bevezetni a német tartalékhadsereg építésében" — írja a tudósító. — „Olyan katonákból alakul meg, akik a Németországban kiépíthető tizenkét hadosztályban kapnak kiképzést." A diplomáciai hírmagyarázók | megjegyezték, hogy Hans von Sekt tábornok az első világháború után hasonló módon építette ki a nagy német hadsereget. Az újoncok gyors kiképzést kaptak a nem nagy létszámú reguláris hadseregben, ! amelyet Németországnak engedélyeztek, majd tartalékba helyezték őket addig, míg nem voltak anyj nyian, hogy Németország szembeszállhasson egész Európával. ,>Űgylátszik, hogy ezeket a hátsó ajtókat ismét megnyitották-" A francia sajtó hajlandóságot mutat arra, hogy ne értékelje túl a londoni értekezleten fölmerült ellentétek jelentőségét. Walter Ulbricht beszéde a boehleni vegyi kombinátban Az ADN sajtóiroda jelentése szerint Walter Ulbricht, a NDK miniszterelnökhelyettese beszédet mondott a boehleni vegyi kombinát mérnökeinek és műszaki dolgozóinak gyűlésén. Beszédében nagy figyelmet fordított Adenauer nemzetellenes politikájának leleplezésére és hangsúlyozta, hogy a bonni revansiszták a militarizmus feltámasztását Nyugat-Németországban nem a „védelem" érdekében hajtják végre, mint ezt Adenauer állítja, hanem azért, hogy agressziót indíthas sanak a demokratikus tábor országai ellen. Ismert tény, — mondotta Ulbricht, hbgy a Német Demokratikus Köztársaság kormánya a német kérdés békés megoldása érdekében indítványozta a bonni szövetségi gyűlés és a népi kamara képviselői közötti tárgyalást, hogy megegyezzenek a rendőrség létszámáról, elhelyezéséről és fegy verzetéről. Az a tény, hogy a bonni kormány és a szövetségi gyűlés több sége e javaslatokat elutasította, azt mutatja, hogy háborúra fegyverkeznek. Walter Ulbricht a bonni kancellár nak a nyugati hatalmak brüsszeli és londoni értekezletén tett nyilatkozataival kapcsolatban hangsúlyozta, hogy Adenauer beszédei ismét azt bizonyítják: a bonni kormány teljesen visszautasítja Németország egyesítését. Adenauer Bonn-Washington katonai tengelyről álmodozik — mondotta Ulbricht beszéde végén — azonban német nép a békés egymás mellett élésre törekszik. A német nép kívánja, hogy az összes európai államok tárgyaljanak az összes európai államok l kollektív biztonságáról szóló szerző|dés megkötéséről. A felvetődött ellentétek miatt szombaton sem tudták befejezni a londoni értekezletet Az „Union Francaise d'Information" hírszolgálati iroda londoni különtudosjtója jelenti: Minthogy pénteken este minden várakozás ellenére a fegyverzetek ellenőrzésének kérdése körül újabb nehézségek vetődtek fel, a legtöbb politikai megfigyelő egyetért abban, hogy a kilenc ország külügyminisztereinek tanácskozásai Nyugat-Németország felfegyverzéséről előreláthatólag elhúzódnak. Elhalasztódott Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, Franciaország és Nyugat-Németország külügyminisztereinek szombat délelőttre kitűzött szűkebbkörü' tanácskozása is, minthogy a bonni birodalom" szuverenitásának helyreállításával kapcsolatban is váratlan nehézségek vetődtek fel az utolsó pillanatban. A kilenc külügyminiszter szombaton zárt ajtók mögött szűkebbkörú tanácskozást tartott, amelyet megelőzött Mendes-France francia miniszterelnök és Adenauer kancellár négyszemközti eszmecseréje. A kiszivárgott hírek szerint ez a tanácskozás sem vitte előbbre a dolgokat végleges megegyezés felé. Jóformán Spaak belga külügyminiszter az egyedüli a konferencia részvevői közül, aki hajlandó bizonyos derűlátásra. Spaak utalt arra, hogy Adenauer kancellár engedményeket tett, amennyiben hozzájárult, hogy NyugatNémetország területén ne lehessen bizonyos fegyverfajtákat előállítani. Ugyanakkor a többi küldött azt az álláspontot támogatta, hogy egy végleges megegyezés szövegében ne történjék említés „stratégiailag exponált területekről." A belga külügyminiszter „mérsékelt derűlátása" azonban gyorsan meghazudtolődott, amidőn Mendes-France miniszterelnök a szombat délelőtti ülésen nem volt hajlandó magáévá tenni a kompromisszumos javaslatot, amelyet különben Dulles amerikai külügyminiszter is támogatott. A francia miniszterelnök továbbra is ragaszkodik bizonyos fegyverfajták gyártási tilalmához Nyugat-Németországban és ahhoz, hogy ezt a tilalmat szabatosan juttassák kifejezésre a végleges megegyezésben. A kilenc miniszter a fegyvergyártás és ellenőrzés kérdésében az „AFP" jelentése szerint az alábbi pontokban ért el megegyezést: „Elöször is Németország kötelezi magát, hogy nem gyárt bizonyos típusú fegyvereket. A kötelezettség, amelyet Németország vállalt, elsősorban azt nem engedi meg számára, hogy atomfegyvereket, vagy gyártásukhoz szükséges termékeket, vagy alkatrészeket, kémiai fegyvereket, gáz- vagy ,-gyéb fegyvereket, nemkülönben hozjuk szükséges anyagot, olyan biolóI giai fegyvereket gyártson, amelyekhez akár rovarokat, mikrobákat, vagy az ellenfél megfertőzését célzó szereket használnak fel. Németország ezenfelül nem gyárt messzehordó lövedékeket és fegyvereket, aknákat és irányított lövedékeket, hadihajókat és repülőgépeket." Az értekezleten elhatározták továbbá, hogy a fegyverkezés ellenőrzésének megszervezése a brüsszeli egyezmény keretében létesítendő szervek feladata lesz. A döntéseket többségi alapon hozzák. Hogy a külügyminiszteri értekezlet tizedik, majd azt követő több szombati ülésén sem tudtak legyőzni valamennyi nehézséget, erre következtetni lehet az egyes küldöttségek vezetőinek eltérő nyilatkozataiból is. Figyelemreméltó egyébként, hogy Mendes-France francia külügyminiszter „fáradtságra" hivatkozva nem vett részt a tizedik ülésen és helyette Roland de Moustier külügyi államtitkár és René Massigli, Franciaország londoni nagykövete tárgyaltak az ülésen. Az egyes küldöttségek vezetői közül Adenauer például kijelentette az egésznapi ülésezés után: „minden rendben van". Egy francia szóvivő lényegesen óvatosabban azt mondta, hogy: „még semmi sincs végleg rendezve". A kilenc miniszter vasárnap is ülést tartott. KÜLFÖLDI HÍREK Október 2-án Pekingben megnyitották a Szovjetunió gazdasági és kulturális sikereinek kiállítását. A kiállítás ünnepélyes megnyitásán körülbelül 5.000 személy vett jészt. A kiállítás megnyitásán jelen voltak a kormány képviselői, a szovjet kormányküldöttség tagjai, valamint a népi demokratikus országoknak a kínai ünnepségeken részt vevő kormányküldöttségei. A brit megszálló hivatalok viszszaadták a nyugatnémet konszernnek a hamburg-einkenwerderi „Blom und Voss" hajógyár tulajdonát képező hidropl ángy árat Sztrájkba léptek a londoni dokkmunkások. A kikötőben száz hajón megbénultak a javítómunkálatok. A sztrájkolok követelik a munkakörülmények megjavítását. A sztrájkban 2.700 személy vesz részt. Húsz hajó a londoni kikötőben vesztegel és tartalmának kirakására vár. * * * Iráni sajtójelentések szerint a katonai bíróság most tartotta második ülését a Fatemi volt külügyminiszter, valamint Saegen és Razavi képviselők ellen folytatott bűnperben. Fatemi kérte a bíróságot, legyen tekintettel egészségi állapotára. A bíróság elnöke azonban kijelentette, hogy az orvosi bizottság véleménye szerint Fatemi egészségi állapota kielégítő és részt vehet a tárgyaláson. Saegan képviselő kijelentette, hogy az ellene emelt vádak politikai jellegűek, s így polgári bíróság hatáskörébe tartoznak. • * * A Komszomol Központi Bizottsága és moszkvai bizottsága Moszkvában a Szakszervezetek Házának Oszlopcsarnokában szombaton megrendezte a szovjet és kínai ifjúság barátságának estéjét a Kínai Népköztársaság fennállásának 5- évfordulója alkalmából. A csankajsekista kalózok által néhány hónappal ezelőtt nyílt tengeren elrabolt „Gottwald elnök" nevű lengyel kereskedelmi hajó legénységének tagjai táviratot küldtek a Szakszervezeti Világszövetségnek. A táviratban kérik, hogy segítsen a lengyel tengerészek kiszabadításában. A Szovjetunió és az NDK kormánya Moszkvában nem kereskedelmi jellegű fizetési egyezményt írt alá. Az egyezményt a szovjet kormány nevében I. D. Zlobin pénzügyminiszterhelyettes, az NDK kormánya nevében pedig M. Schmidt pénzügy miniszterhelyettes írta alá. Helsinkiben •cl »> Kapitola"-mozi épületében ünnepélyesen megnyitották Finnország Kommunista Pártjának X. kongresszusát- A kongreszszus október 5-ig tart. Bulgáriában nemrég fejeződött be a volt cári hadsereg tisztjei, Ivan Valkov tábornok vezette 11-tagú csoportjának bűnpere. A vádlottakat néhány száz kommunistának és a bolgár népi parasztszövetség; tagjainak az 1923.—1925. években történt meggyilkolásával vádolták. A Bolgár Népköztársaság Legfelső Bírósága Ivaft Valkovot és hat vádlottat halálra, további négy vádlottat pedig 15 évi szabadságvesztésre ítélt. A Bolgár Népköztársaság Népgyűlése az elítéltek legmagasabb büntetését 20 évi szabadságvesztésre változtatta. N- I. Bobrovnyikov, a moszkvai városi szovjet végrehajtó bizottságának alelnöke szombaton ebédet adott a brit parlamenti küldöttség tiszteletére. Az ebéden részt vettek: lord Coleraine, a küldöttség vezetője, Ness Edwards, a küldött j ség vezetőjének helyettese, a we)i lingtoni herceg és a küldöttség töbI bi tagjai.