Uj Szó, 1954. október (7. évfolyam, 239-264.szám)

1954-10-05 / 242. szám, kedd

4 UJSZO 1954. október 26. L. Svoboda hadseregtábornok, képviselő beszédéből (Folytatás a 3. oldalról.) kel és harcos elszántságukkal a szovjet hősök a csehszlovák kato­nákat is győztes harcra lelkesítet­ték. A csehszlovák hadtest, amely a szovjet csapatokkal együtt vívott harcokban edződött, amelyet a Szovjetunió szerelt fel elsőrendű harci eszközökkel, a maga részéről minden erejével hozzájárult a dia­dal kiharcolásához. A csehszlovák egységek a harcokban több mint öt és félezer halottat, sebesültet és eltűntet vesztettek, de a mi sza­kaszunkon az ellenség összes vesz­tesége meghaladta a 17.000 embert. A hadtestnek a duklai hadmű­veletben bevetett egységei akko­riban mintegy 20.000 katonát szám­láltak és harcosaik ezreit vesztették el, akik elestek, megsebesültek vagy eltűntek. Az áruló reakciós londoni burzsoá emigránsklikk eze­ket a tényeket a nép elleni meg­átalkodott gyűlöletében arra akar­ta felhasználni, hogy megszüntes­se Szovjetunióbeli hadtestünket. Ezeket a gyalázatos szándékoka:, hála Csehszlovákia Kommunista Pártja éberségének és a szovjet hadvezetés- önzetlen támogatásá­nak, meghiúsítottuk. A csehszlovák egységek soraiban Duklánál csakúgy, mint vala­mennyi előző harcukban, valamint a felkelés idején, számos partizán­egységben, vállvetve vitézen har­coltak csehek és szlovákok és ez­zel az együttes harcukkal megve­tették a két nemzet valóban test­véri és egyenjogú új viszonyának alapjait és együtt ontott vérükkel pecsételték meg azokat a kötelé­keket, amelyek egységbe tömörítik őket egységes, független és szabad államunkban. E helyen állva — fejezte be be­szédét L. Svoboda hadseregtábor­nok — köszönetet mondunk nek­tek, nagy halottaink az áldozato­kért, amelýeket félelmet nem ismer­ve hoztatok meg azért, hogy mi sza­badon élhessünk, örök és ragyogó emléketekre esküszünk, hogy so­hasem áruljuk el együttes harcun­kat, a szovjet és a csehszlovák nép küzdelmét, amelyet az új, jobb tár­sadalmi rendért, a háborúval ter­hes fasizmus és imperializmus el­len vívott, megteszünk mindent és ha kell, habozás nélkül életünket is kockáztatjuk azért, hogy meg­védjük és biztosítsuk győzelmünk gyümölcsét, nemzeteink boldog életét és gyermekeink ragyogó jö­vőjét. A párt és a kormány küldöttsége Eperjesről Kassára utazott Október 3-án, vasárnap a déli órák­ban a párt és a kormány küldöttsége Eperjesről Kassára utazott. Otján a falvak lakossága szívélyesen fogadta és üdvözölte a küldöttséget. A pórt és a kormány képviselőit Kassára érke­zésükkor a lakosság lelkes tömege fo­gadta. A duklai hősi haccok tízéves évfordulója és a Csehszlovák Hadse­reg Napja tiszteletére Kassa ünnepi díszbe öltözött. A házak és középüle­tek transzparensei a kassai kerület dolgozóinak a párt és a kormány irán­ti tántoríthatatlan hűségét fejez­ték ki. A Lenin-körúton felsorakozott dísz­őrség parancsnokának jelentése, vala­mint a csehszlovák és szovjet him­nusz elhangzása után Antonín Zápo­toeký köztársasági elnök dr. Alexej čepička hadseregtábornok nemzetvé­delmi miniszter kíséretében díszszem­lét tartott A kerület népe nevében Tibor Boh­danovský, Szlovákia Kommunista Párt­ja kassai kerületi bizottságának veze­tőtitkára és Michal Chudík, a kassai kerületi nemzeti bizottság elnöke fo­gadták a pártnak és a kormánynak Antonín Zápotoeký köztársasági elnök vezette küldöttségét, M. P. Ftrjubint, a Szovjetunió nagykövetét, valamint a többi kedves vendéget. Antonín Zápotoeký köztársasági el­nök az üdvözlő beszédre adott vála­szában a következőket mondotta: — Kommunista pártunk és a Nem­zeti Arcvonal kormányának egész kül­döttsége nevében köszönöm a fogad­tatást. A dukla'i harcok tízéves év­fordulója, a hatalmas áldozatokban gazdag küzdelem évfordulójának nap­ján érkeztünk az önök városába. A Szovjet Hadsereg hősi küzdelme és győzelme hazánknak a fasiszta ellen­ségtől való megszabadítása kezde­tét jelentette. A szovjet katonákkal vállvetve harcoltak Duklánál a Szov­jetunióban alakult I. csehszlovák had­test tagjai is, akik győzelmesen vo­nultak át a szovjet városokon, míg felszabadított hazánk területére értek. Az önök városában fogadták el azt a kassai kormányprogrammot, amely mélyreható áttörését jelentette az első köztársaság régi kapitalista rendszeré­nek. Az önök városában székelt az el­ső csehszlovák népi kormány és itt kezdődött meg az új népi demokrati­kus köztársaságnak és népünk új, jobb életének építése. A Dukláért folytatott harc ismét megpecsételte a Szovjetunióval és a szovjet néppel folytatott barátságun­kat, megpecsételte felszabadítónk irán­ti hűségünket és szeretetünket, ai­ra kötelez bennünket, hogy annál inkább, még szorosabban és még sike­resebben védjük népi demokratikus rendszerünk vívmányait, hogy cseh­szlovák hazánk a Szovjetunió nemze­teinek oldalán, mint a világbéke je­lentős harcosa szerepeljen. Hiszem, hogy a kassai kerület sike­resen teljesíti majd mindazokat a fel­adatokat, amelyeket a kormány és kommunista pártunk az új szocialista rend építésében kitűzött." Antonín Zápotoeký köztársasági el­nök beszéde befejező részében a párt és a kormány küldöttsége nevében sok sikert kívánt a kassai kerület dolgozóinak a kerület további felvi­rágoztatásáért kifejtett erőfeszítésük­ben. A párt és a kormány küldöttsége elutazott Kassáról Á párt és a kormány küldöttsége amely részt vett az eperjesi kerü­letben és Kassán a duklai harcok 10 éves évfordulójának és a Cseh­szlovák Hadsereg Napjának ün­nepségein, Antonín Zápotoeký köz­társasági elnöknek, a CsKP KB po­litikai irodája tagjának vezetésével, október 3-án, vasárnap az esti órák­ban elutazott Kassáról. A párt és a kormány küldöttségével együtt el­utaztak a prágai szovjet nagykö­vetség képviselői is, élükön M. P. F irjubin nagykövettel. A kassai állomáson Kelet-Szlová­kia népe nevében Tibor Bohdanov­ský, Ignác Rendek, Szlovákia Kom­munista Pártja kassai és eperjesi kerületi bizottságainak vezető tit­kárai, valamint Michal Chudík és Ludovit Gabriel, a kassai, illetve eperjesi kerületi nemzeti bizottsá­gok elnökei búcsúztatták a párt és a kormány küldöttségének tagjait és a kedves vendégeket. Jelentés a nemzetgyűlési választások központi választási bizottságának üléséről Október 2-án, szombaton tartották meg Prágában a nemzetgyűlési válasz­tások központi választási bizottságának második ülését. A központi választási bizottság meg­hallgatta a választási előkészületek menetéről szóló jelentést. A kerületi nemzeti bizottságok hirdetmények és a kerületi sajtó útján ismertették meg a választókat a választási kerületek részletes kijelölésével, amelyeknek névsorát a kormány 1954. szeptember 29-én tette közzé a hivatalos közlöny­ben. A bizottság ezzel egyidőben tu­domásul vette a körzeti választási bi­zottságok megalakítása előkészületeiről és a választók névjegyzéke összeállítá­sának előkészületeiről szóló jelentést. * * * A nemzetgyűlési választások köz­ponti választási bizottságának székhe­lye a miniszterelnökségi irodában van Prága I. Nábr. Kapitana Jaroša č. 4. Telefon: 65541 és 67351. A CsKP Központi Bizottságának üdvözlő távirata Kína Kommunista Pártja Központi Bizottságához Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi .Bizottsága a követ­kező táviratot küldte Kína Kommunista Pártja Központi Bizottsá­gának: Tisztelt elvtársak, a Kínai Népköztársaság megalakulásának 5. évfordulója alkalmából önöknek és Kína Kommunista Pártjának, a kínai nép dicsőséges ve­zetőjének szívélyes elvtársi üdvözletünket küldjük. A kínai nép Kína Kommunista Pártjának vezetésével az imperializ­mus és a feudalizmus elleni forradalomban győzött és megalakította népi demokratikus államát. A kínai nép kommunista pártja vezetésével rövid idő alatt újjá­építette elpusztított gazdaságát, nagyarányú földreformot hajtott végre és a szocializmus építésének útjára lépett, hogy gyors ütemben vál­toztassa át Kínát a fejlett ipar és a haladó mezőgazdaság országává. A Kínai Népköztársaság, amelyben a Kommunista Párt a vezető erő, öt év alatt lényegesen megszilárdította nemzetközi helyzetét, minden elnyomott nemzet példaképévé vált, az imperialista agresszió elleni harc szilárd bástyáját alkotja és következetes békepolitikájávsl hozzájárul Ázsia biztonságának biztosításához és az egész világ bé­kéjének megszilárdításához. A kínai népnek azt kívánjuk, hogy Kína Kommunista Pártja veze­tésével és a Szovjetunióval, valamint a népi demokratikus országok­kal együttműködve a jövőben újabb nagy sikereket érjen el országá­nak nagy szocialista hatalommá való átalakításában. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. A párt- és a kormányküldöttség tagjainak baráti beszélgetése a kassai kerület dolgozóival A kassai kerület dolgozói mani­fesztációjának befejezése után a párt és a kormány küldöttségének tagjai a Slovan-szállóba mentek. A szálloda épülete előtt a kassai dol­gozók nagy tömege üdvözölte a kedves vendégeket. Csehszlovákia Kommunista Pártja, a Csehszlovák Köztársaság' kormánya és a Szov­jetunió szűnni nem akaró éltetése közben, Antonín Zápotoeký köztár­sasági elnök, a küldöttség tagjai és a Szovjetunió képviselői megjelen­tek az erkélyen. Antonín Zápotoeký rövid beszé­dében a párt és a kormány kül­döttsége nevében üdvözölte a kas­sai kerület dolgozóit és hangsú­lyozta az ország legkeletibb kerü­letének jelentőségét népünk új éle­tének építésében, továbbá megem­lékezett arról, hogy éppen a duklai hősi harcok 10. évfordulója kötelezi egész dol^gzó népünket a békéért és Csehszlovákia, valamint a Szov­jetunió nemzetei közötti barátság megszilárdításárt és elmélyítéséért folytatott még szorgalmasabb mun­kára­A köztársasági elnök ezután szi­I vélyes szavakkal búcsúzott el a kassai kerület dolgozóitól és Ke­let-Szlovákia építése feladatainak az eddiginél következetesebb telje­sítésére hívta fel őket. Az esti órákban Szlovákia Kom­munista Pártja kerületi bizottsága a kerületi nemzeti bizottsággal kar­öltve baráti beszélgetést rendezett a álovan-szállóban- A beszélgetésen részt vett a köztársasági elnök, a küldöttség valamennyi tagja, M. P­Firjubin, a Szovjetunió nagykövete, A. P. Beloborodov, a Szovjetunió prágai nagykövetségének katonai ügyvivője, a párt és a nemzeti bi­zottságok vezető funkcionáriusai, a Nemzeti Arcvonal kerületi szer­veinek képviselői, valamint a kas­sai kerület legjobb ipari és mező­gazdasági dolgozói Munkaszünet az Államosítás napján A kormány az Államosítás nap­jának munkaszünetét október 28­ról, csütörtökről, október 30-ra tet­te át. A kormány határozata érteimé­bén október 28-a, csütörtök, nor­mális munkanap. Az október 29-i, pénteki munkaidő változatlan. A munkaszüneti napokért járó pótbért és az ezeken a napokon végzett munka bérét, az állami bér­bizottságnak a hivatalos közlöny 77/1954-i számában megjelent köz­leménye szabja meg. Ez a közle­mény határozza meg a munkaszü­neti ňap kezdetét is­A kormány egyúttal úgy határo­zott, hogy azokban az üzemekben, ahol szombaton rövidebb a munka­idő, tekintettel az október 29-i munkaidő előzetes ledolgozására, péntekre a szombati ípunkaidő az irányadó. így egyenlítik ki azt a I különbséget, amely az Államosítás napjának hosszabb munkaidejű nap­ról szombatra való áttételével jön­ne létre. Hivatalos jelentés A csehszlovák hivatalok október 2-án, szombaton küldték vissza Nyugat-Németországba R. Dries hadnagyot és G. Pisk őrvezetőt, az Amerikai Egyesült Államok hadse­regének tagjait, akiket szeptember 17-én a csehszlovák határ illegális átlépése miatt a csehszlovák ha­tárőrség letartóztatott. Személyes élménnyel kezdem. A háború után, 13—14 éves korom­ban szétszórt könyvek között turkál­tam. Itt jutott először kezembe Ma­dách müve: „Az ember tragédiája". Belelapoztam és félretettem. Ekkor már nem jártam iskolába, és úgy gon­doltam: elég volt bibliai alakokról a hittankönyvben olvasni. Nagynak érez­vén magam, komolyabb olvasmányt kerestem. Madách könyve helyett egy életrajzot vettem elő. Éve x teltek el, míg könyvekről be­szélve egy idősebb ismerősöm azt kér­dezte. olvastam-e „Az ember tragédiá­ját"? Nemmel feleltem és hozzátet­tem, hogy nem is érdekel. Mivel nem voltam valamilyen nagy hivő már gyermekkoromban sem. „Az ember tragédiájáéról meg azt hit­tem, hogy valamilyen vallási dolgok­ról szól, hosszú időbe tellett, míg is­merősöm meggyőzött, hogy a Tragé­dia komoly mű. Először nem is olvasója, hanem csak hallgatója voltam. Ismerősöm vállalta, hogy felolvassa Madách müvét. Az ajánlatot elfogadtam és 19 éves fej­Madách Imre halálának 90. évfordulója jel együltömben hallgattam végig „Az ember tragédiá"-ját. Megvallom őszintén, a folyékony, olvasásbői nem sokat értettem. A sza­vak között akkor képtelen voltam fel­ismerni a hatalmas gondolatokat. Csu­pán ismerősöm szöveget kísérő ma­gyarázatának köszönhetem, hogy a mű felkeltette érdeklődésemet és ma­gam is hozzáláttam elolvasásához. Első elolvasás után érdekesnek, má­sodik elolvasás után már szépnek és hatalmas alkotásnak találtam. Majd újra és újra elolvastam. Mindig új és új gondolatokat találtam benne. Miért szeretem? Az életakarasérť Ádám csalódik, elbukik, de friss erő­vel mindig új életet kezd. Csupán ki­váncsiságból akar a jövőbe látni és csak ezért küzd? Szerintem nemcsak ezért. Ádám élni akar, minden nehéz­ség ellenére. Ha a műről egy mondattal kellene felelnem, csak ennyit mondanák: kor­szakokat átölelő, szinte mindent meg­mpndó hatalmas alkotás ez, amely bár. pesszimisztikus, az ember elolvasás után mégis optimizmussal telve fejezi be olvasását. Mi is tulajdonképpen „Az ember tragédiá"-ja? Műfaj szempontjából fi­lozófikus drámai költemény, amely mint irodalmi irány, a romanticizmust képviseli. Tartalma: az emberiség több­ezeréves története. Főproblémája: az élet célja és az emberiség jövöje. Ti­zenöt színből áll és két éle van. Az egyik idealisztikus optimiuta, a másik pesszi­misztikus matérii lista. Az előbbit Ádám. az utóbbit Lucifer képviseli. A kettő egymással szemben áll és örö­kös harcot vív. Madách tragikus élete és a tragi­kus kor, amelyben élt, voltak a su­gallói annak, hogy megírhassa hatal­mas drámáját, amely ha mutat is bi­zonyos rokonságot Goethe Faust-jávai és Byron Kain-jávai, valójában mégis eredeti, magyar talijből nőtt alkotás melyet méltán tartunk a Bánk bán mellett a legnagyobb magyar drámá­nak és amely méltán foglalja el a vi­lágviszonylatban is a legjobb drámák között a helyét. „Az ember tragédiája" megírásánál a bölcseleti kérdések iránt fogékony lelkű Madách sokat merített kora esz­meáramlatából. Erősen hatott rá He­gel filozófiája, de sajnos, a tudomá­nyos szocializmust nem ismerte. En­nek tulajdonítható, hogy müvében a Fourrier utópisztikus elképzelése sze­rinti szocializmust festi s ezzel a tu­dományos szocializmus torzképét adja. Hiába keressük művében a történelmi materializmust is. A tömegek irányí­tó szerepét a történelemben kevéssé ismerte fel, de történelemszemléleté­ben annál erősebb a Hegel filozófiájá­ból merített dialektikus vonás, amely aztán végigvonul egész művén. „Az ember tragédiája" számos örök­értékű mondása mellett számunkra különösen nagyjelentőségű még az, hogy a jelenetek egész sorában klasz­szikus megfogalmazással mutat rá az individualizmus veszélyére és nyíltan el is ítéli azt. („Enyésszen az egyén, ha él a köz", stb.) Madách Imre művének bölcseleti tartalmát, figyelmes olvasás után, ma­gából a műből is megértjük. Tisztább képet kapunk azonban, ha „Az ember tragédiáját" beállítjuk keletkezésének korába és megismerjük magának Ma­dách Imrének az életét is. Felszabadulásunk óta Madách hal­hatatlan drámája számos kiadásban, sokezer példányban jelent meg. Ebben az évben a magyarországi könyvki­adók ismét kiadják. Ezenfelül helyet kap a színpadon is. A mult évben az egyik magyarországi, Madáchról el­nevezett gimnázium tanulói adták elő nagy sikerrel. Ebben az évben már a budapesti Nemzeti Színház új évadjá­nak műsorában is szerepel. Bizonyá­ra a filmgyár sem utasítja el a „Béke és Szabadság" egyik levelezőjének azt a javaslatát, hogy filmesítsék meg „Az ember tragédiáját". Madách Imréről ma, halála 90. év­fordulóján mi is mély tisztelettel em­lékezünk meg. Balázs Béla

Next

/
Oldalképek
Tartalom