Uj Szó, 1954. október (7. évfolyam, 239-264.szám)

1954-10-26 / 260. szám, kedd

1954. október 26. UJSZO 3 A szovjet kormány javasolja: ez év novemberében hívják össze a négy nagyhatalom külügyminisztereinek értekezletét A szovjet kormány jegyzéke Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok kormányához V. M. Molotov. a Szovjetunió külügyminisztere október 23-án fogadta L. Joxe urat, Franciaország moszkvai nagykövetét, VV. Hayter urat, Nagy-Britannia moszkvai nagykövetét és Ch. Bohlen urat, az Egyesült Államok moszkvai nagykövetét és átnyújtotta nekik a szovjet kormány válasajegyzékét Franciaország, NagyBritannia és az Egyesült Államok kormányának 1954. szeptember 10-i jegyzékére. Ez a jegyzék a szovjet kormány július 24-i és augusztus 4-i. a német kérdés és az európai biztonságot érintő jayaslataira válaszolt. A francia kormány jegyzéke elismeri az európai biztonság kérdésének rendkívüli fontosságát, de azt állítja, hogy az európai biztonságot nem lehet létrehozni egy olyan általános egyezmény aláírása útján, aminőt a szovjet kormány javasolt. A francia kormány jegyzéke azt bizonygatja, hogy Nyugat-Németország csatlakozása egy nyugati blokkhoz, a legjobb biztosíték Németország valamennyi szomszédjának, magának Németországnak és egész Európának biztonsága szempontjából. A francia kormány — mondja a jegyzék — a maga részéről úgy vélekedik, hogy Németországot a szabadság feltételei között a lehető leggyorsabban újból egyesíteni kell. Az egyesítést csak szabad választások utján lehet végrehajtani, amelyet egész Németországban nemzetközi ellenőrzés alatt tartanaic meg. A francia kormány továbbra is kész tárgyalásokat folytatni e választások gyors megszervezéséről, azoknak a konkrét terveknek alapján, amelyeket a három nyugati hatalom terjesztett elő a berlini értekezleten. A továbbiakban a jegyzék kijelenti. hogy a francia kormány kívánja az atomfegyver, a hidrogénfegyver és minden egyéb tömegpusztító fegyverfajta használatának és gyártásának eltiltását, valamint e fegyverek birtoklásának eltiltását olyan rendszer keretében, amely a hagyományos fegyverzet és a fegyveres erők jelentős egyidejű csökkentését írja elő az általános megegyezés alapján megállapítandó színvonalra, s megállapítja, hogy ezek azok a problémák, amelyeknek gyakorlati megoldása elengedhetetlen ahhoz, hogy lehetővé váljék Európában az igazi biztonság megteremtése. Az újabb tárgyalások csak abban az esetben lennének eredményesek, ha jobb kilátások lennének a megegyezésre, mint aminők a berlini elmélyült megvitatás során, vagy a szovjet kormány legutóbbi jegyzékeiben jutottak kifejezésre. A francia korA szovjet kormány jegyzéke mány reméli, hogy a szovjet kormány elő kívánja segiteni ezt az előrehaladást: a) Az osztrák államszerződés aláírása útján. A korábban vitás cikkelyek kérdésében a szovjet szövegezést fogadják ed, ahogyan azt a berlini értekezleten a francia, az angol, az amerikai és az osztrák kormány javasolta. Ezt javaslatot a francia kormány most megismétli; b) annak. az útnak első fontos szakaszaként, amely Németországnak a szabadság feltételei között való újraegyesítéséhez vezet azzail, hogy hozzájárul szabad választások megtartásához a francia kormány berlini javaslata alapján Ha ebben az irányban előrehaladást lehet elérni, úgy a francia kormány kész hozzájárulni Fi;an ciaország, Nagy-Britannia, az Egyesült Államok é

s a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége külügyminiszterei értekezletének összehívásához e problémák rendezésének megoldása végett és ezt követően az európai biztonság összes egyéb szempontjainak tanulmányozása végett. A francia kormányt ugyanakkor az a hő óhaj hatja át, hogy megegyezésre vezessenek az ENSz keretei között a leszerelésről foflytatott tárgyalások. Á szovjet kormány 1954. október 23-i jegyzéke a többi között a következőket mondja: A Szovjetunió kormánya július 24-i jegyzékében javasolja Franciaország kormányának, valamint Anglia és az Egyesült Államok kormányának, hívjanak össze összeurópai értekézietet az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtése kérdésének megvitatása végett. A Szovjetunió kormánya augusztus 4-én azt javasolta Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok kormányának, hogy ezt a kérdést előzetesen a négy nagyhatalom külügyminisztereinek értekezletén vitassák meg, továbbá, ezen az értekezleten folytassák a német kérdés megvitatását. A szovjet kormány, hogy elősegítse az európai biztonság kérdésének megoldását, előterjesztette saját tervezetét az „összeurópai kollektív biztonsági szerződésre'' vonatkozólag, és ugyanakkor kifejezésre juttatta hajlandóságát arra is, hogy kész megvitatni más javaslatokat is, amelyek kapcsolatban vannak ezzel a kérdéssel. A tervezet javasolja, hogy Európában olyan kollektív biztonsági rendszert létesítenek, amelyben valamennyi érdekelt európai ország, tekintet nélkül társadalmi és állami rendszerére, egyesült erőfeszítések útján biztosítaná a béke fenntartását. Az összeurópai szerződés szovjet tervezetének az az elv az alapja, hogy a szerződés részvevői együttesen lépnének fel, ha a szerződés bármelyik részvevő állarrját fegyveres támadás veszélye fenyegetné. A tervezetnek ezenkívül alapja a gazdasági együttműködés elve. Ez azt jelenti, hogy ha bármely állam részérői bármiféle agressziós kísérlet történnék, ez haladéktalanul kollektív szankciók alkalmazását vonná maga után az agresszorral szemben. A francia kormány ellenvetésekkel élt ugyan e szovjet tervezettel ?zemben, de a maga részérői nem tett semmiféle javaslatot az európai kollektív biztonság biztosítására. A francia kormány nemcsal<, hogy nem járult hozzá az európai kollektív biztonság biztosításának ügyéhez, hanem ellenkezőleg — mint az utóbbi idők tényei bizonyítják — tovább halad az európai katonai csoportosulások megalakításának útján. A francia kormány újból védelmébe vette az északatlanti katonai tömböt, mintha az védelmi célokat követne, holott számos tény bizonyítja, hogy ez a csoportosulás mai formájában agresszív jellegű. Ez a katonai csoportosulás mindenekelőtt a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen irányul: ezt az északatlanti tömb katonai vezetői sem titkolják. A szeptember 10-i jegyzékben megkísérlik e tömb megalakítását azzal igazolni, hogy Kelet-Európában „erős szovjet fegyveres csoportosulás'

1' áll fenn. Ez az utalás teljesen alaptalan, mert ilyen csoportosulás a valóságban nem létezik. Az a tény, hogy jelenleg olyan tervek megvalósítására készülnek, amelyeknek célja Nyugat-Németország felfegyvezése és bevonása az északatlanti csoportosulásba, csak megerősíti, hogy a csoportosulás agresszivitásának további fokozásáról van szó. Ilyen körülmények között a szovjet kormánv szükségesnek tartja újból felhívni Franciaország kormányának figyelmét arra, hogy a katonai csoportosulások alakítása nem segítheti elő az európai béke és biztonság megszilárdítását. Ilyen, európai országokbői álló, a többi európai ország ellen irányuló csoportosulások létrehozása a nemzetközi feszültség további fokozására vezet és szöges ellentétben áll az európai béke megszilárdításának érdekei veQ. Az európai biztonság biztosítása szempontjából döntő jelentőségű a német kérdés rendezése. Ez azt jelenti, hogy a legfontosabb és leghalaszthatatlanabb feladat Németországnak egységes, békeszerető és demokratikus államként való helyreállítása és a német békeszerződés megkötése. Akárcsak a múltban, a szovjet kormány most is úgy vélekedik, hogy Németország egységének helyreállítása végett össznémet szabad választásokat kell tartani. Ezeken a választásokon a német népnek meg kell adni a lehetőséget, hogy szabadon fejezhesse ki akaratát, hogy az egységes Németország békeszerető, demokratikus államként szülessék újjá. A berlini négyhatalmi értekezleten nem jutottunk megegyezésre a Németország egységének helyreállítását célzó össznémet választások megtartásáról. Ezt mindenekelőtt az „európai védelmi közösség" megalakítását célzó tervek akadályozták meg, mert ezek a tervek Nyugat-Németország felfegyverzését és a katonai csoportosulásba való bevonását irányozták elő. Miután a francia nemzetgyűlés elutasította az „európai védelmi közösség' megalakítására vonatkozó szerződést, megnyílt a lehetőség arra hogy Németország újraegyesítésének és az evégett megtartandó össznémet választásoknak kérdé sében közel kerüljön egymáshoz a négy nagyhatalom álláspontja. A szovjet kormány készségét nyilvánítja, hogy a fentemlített újabb körülmények figyelembevételével megvitassák az össznémet I választások megtartására vonatkozó azon javaslatokat, amelyeket a berlini értekezleten Anglia terjesztett elő, Franciaország és az Egyesült Államok pedig támogatott. Ezzel kapcsolatban a szovjet kormány abból indul ki, hogy meg fogják vizsgálni a Szovjetunió megfelelő javaslatait is. A szovjet kormány véleménye szerint megvan a lehetőség arra, hogy a hatalmak megegyezésre jussanak ebben a kérdésben, ha annak a vitathatatlan tételnek elismeréséből indulnak ki, hogy a fő feladat Németországnak békeszerető és demokratikus alapokon való egyesítése. Ezzel kapcsolatban a szovjet kormány szükségesnek tartja felhívni a figyelmet különösen azokra az új tervekre, amelyeknek célja NyugatNémetország felfegyverzése és bevonása néhány nyugati állam katonai csoportosulásába, és amelyek az ez év október 3-án véget ért londoni kilenchatalmi értekezlet után, valamint a jelenleg Párizsban folyó különtárgyal ásókkal kapcsolatban váltak ismeretessé. A londoni határozatok megnyitják az utat a német militarizmus helyreállításához. A jövőben a nyugatnémet militaristák és revansiszták szabad kezet kapnak Európában agresszív politikájuk megvalósításához. Ilyen módon Nyugat-Németország Európában egy újabb háború veszedelmes tűzfészkévé válik. A londoni határozatok előirják a felfegyverzett Nyugat-Németország felvételét a nyugateurópai államoknak a többi európai állammal szemben álló katonai csoportosulásába. Ez alkalommal a korábbi hat nyugateurópai államból — Franciaországból, Nyugat-Németországból, Olaszországból, Belgiumból, Hollandiából és Luxemburgból — tervezett katonai csoportosulás helyett uyanezeknek az államoknak a katonai csoportosulását akarják megalakítani Anglia részvételével. A Az SzKP Központi Bizottságának jelszavai a Nagy Októberi Forradalom 37. évfordulója alkalmából Éljen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37. évfordulója! Éljen a világ dolgozóinak nemzetközi szolidaritásai Testvéri üdvözletünk a békéért, a demokráciáért, a szocializmusért küzdő minden nemzetnek! Világ dolgozói! A béke megmarad és megszilárdul, ha a nép veszi kezébe a béke megőrzésének ügyét és mindvégig kitart mellette! Szilárdítsátok a nemzetek egységét a békeharcban! Éljen a nemzetek közötti tartós béke! Éljen a békevédők hatalmas világmozgalma! Világ dolgozói küzdjetek aktívan az új világháború veszélye ellen, a nemzetek közötti békés együttműködésért! Világ dolgozói! Küzdjetek az atom- és hidrogénfegyver, s más tömegpusztító fegyverek betiltásáért, a fegyverzet általános csökkentéséért! Éljen a nemzetek szolidaritása, a német militarizmus feltámasztása ellen és az agresszív katonai csoportosulások ellen vívott harcban! A tartós békéért és az európai nemzetek kollektív biztonságáért! Testvéri üdvözletünk a népi demokratikus országok dolgozóinak, akik sikerrel küzdenek a népgazdaság további gyarapodásáért, a nép jólétének állandó fokozódásáért, a szocialista társadalom felépítéséért! Éljen és erősödjön a népi demokratikus országok és a Szovjetunió megbonthatatlan barátsága és együttműködése! Testvéri üdvözletünk az országa népgazdaságának és kultúrájának gyarapodásáért, az országa iparosításáért, a szocializmus alapjainak felépítéséért sikeresen küzdő nagy kínai népnek! Éljen és virágozzon a szovjet és kínai nemzet megbonthatatlan barátsága és együttműködése — a világbéke hatalmas tényezője! Testvéri üdvözletünk a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság hős népének, amely a népgazdaság helyreállításáért, a békéért, Korea demokratikus alapon való nemzeti egyesüléséért küzd! Testvéri üdvözlet a Vietnami Demokratikus Köztársaság hős pépének, amely a békéért és » demokráciáért, hazája népgazdaságának helyreállításáért küzd! Üdvözletünk Németország békeszerető erőinek, melyek küzdenek a Nyugat-Németországnak egy harmadik világháború tűzfészkévé változtatására irányuló bűnös tervek ellen! Éljen a Német Demokratikus Köztársaság — az egységes, független, demokratikus és békeszerető Németország megteremtéséért folyó küzdelem biztos támasza! Virágozzon és erősödjön a német és szovjet nép megbonthatatlan barátsága, amely erős támasztéka az európai béke megszilárdulásának! Erősödjön és szilárduljon a Szovjetunió és India nemzeteinek barátsága és együttműködése, amely hozzájárul a világbékéhez! Testvéri üdvözletünk a gyarmati és függő országok imperialista elnyomás ellen harcoló, a szabadságáért és nemzeti függetlenségéért küzdő nemzeteinek! Éljen Anglia, az Egyesült Államok és a Szovjetunió nemzeteinek barátsága a nemzetközi feszültség további enyhítéséért, a háború elhárításáért és a tartós világbéke biztosításáért folyó küzdelmükben! Szilárduljon a Szovjetunió és Franciaország s Olaszország nemzeteinek barátsága és együttműködése a békéért, a német militarizmus feltámasztása ellen, az európai kollektív biztonság megteremtéséért folytatott küzdelemben! Üdvözletünk a nemzeti függetlenségéért, hazája demokratikus fejlődéséért, a japán militarizmus feltámasztása ellen, Japánnak az imperialisták távolkeleti katonai felvonuló terepévé való változtatása ellen derekasan küzdő japán népnek! Éljen ä Szovjetunió békeszerető külpolitikája — a béke megőrzésének és megszilárdításának rendületlen politikája, az új háború előkészítése és kirobbantása elleni harc politikája, a nemzetközi együttműködés és a valamennyi országgal felvett kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének politikája! közvélemény félrevezetése lenne azt állítani, hogy az új katonai csoportosulás megteremtését célzó londoni terv jobban megfelel az európai népek biztonsága érdekeinek, mint az „európai védelmi közösség" megteremtésének kudarcba fulladt terve. Ezeket a határozatokat — amelyek szabad kezet adnak a német militaristáknak — azoknak az államoknak a

z agresszív körei diktálták. amelyek a hírhedt „erőpolitika'-' alapján világuralomra törnek. A londoni határozatok összeegyeztethetetlenek a német nép szuverén jogainak helyreállításával is. Ezek a határozatok valójában nem a megszállási rendszer megszüntetésére vezetnek, — miként ezt feltüntetni igyekeznek — hanem arra, hogy a megszálló csapatok 1998-ig, vagyis a XX. század végéig Nyugat-Németországban maradnak. Nyugat-Németország továbbra is kötve marad a „bonni szerződés" szolgai jellegű feltételeihez. Mindez azt bizonyítja, hogy a londoni határozatok, amelyek arra vezetif^:, hogy feltámasszák a német militarizmust és Nyugat-Németországot bevonják agresszív katonai csoportosulásokba, gyökeresen ellentétben állnak a béke fenntartásának érdekeivel és fokozzák egy új európai háború veszélyét. E határozatok végrehajtása esetén Nyugat-Németország már nem tekinthető békeszerető államnak, ez pedig hosszú időre lehetetlenné teszi Németország egységének helyreállítását. A szovjet kormány szükségesnek tartja kijelenteni, hogy a francia kormány beleegyezése a londoni határozatok elfogadásába és végrehajtásába világosan ellenkezik az 1944. évi francia-szovjet szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződéssel. Míg ez a szerződés mindkét felet arra kötelezi, hogy „együttesen tegyenek meg minden szükséges intézkedést, bármely, Németország irányából kiinduló veszély kiküszöbölésére, és akadályozzák meg az olyan cselekményeket, amelyek lehetővé tennék Németország részéről valamely újabb agressziós kísérletet" — addig a londoni határozatok egyenesen a német militarizmus helyreállítására irányulnak és így veszélyeztetik az európai népek biztonságát. Míg a francia-szovjet szerződés mind a két államot arra kötelezi, hogy „ne kössön semmiféle szövetséget és ne vegyen részt semmiféle olyan koalícióban, amely a Magas Szerződő Felek egyike ellen irányul" — addig a londoni határozatok megvalósítása azt jelentené, hogy Franciaország a feltámasztott német militarízmussal a Szovjetunió ellen irányuló katonai tömbbe lép. A francia kormány ezzel az eljárással — amely ellenkezik a franciaszovjet szerződés alapjaival — magára veszi a felelősséget azért, hogy e politika következtében Franciaország magáramarad ősi ellenségével, a német militarizmussal szemben, valamint azért, hogy szembefordul a Szovjetunióval, jóllehet mindkét állam biztonsága a német militarizmus feltámadásának megakadályozására együttes erőfeszítéseket követel. A Nyugat-Németországra vonatkozó, Londonban és Párizsban tervbe vett intézkedések egyenes ellentétben állnak azokkal a javaslatokkal is, amelyeket Franciaország és Anglia kormánya — támogatva az Egyesült Államok kormányától — ez év júniusában terjesztett az ENSz elé a fegyverzet általános csökkentéséről és az atomfegyver eltiltásáról. Az Egyesült Nemzetek Szervezetében most vitftják meg a fegyverzet csökkentéséről és az atomfegyver el.(Folytatás a 4. oldalon.) i