Uj Szó, 1954. október (7. évfolyam, 239-264.szám)

1954-10-21 / 256. szám, csütörtök

1954. október 21. m mm Választások egykor és ma A Szlovákia Kommunista Pártja Törtenetének Intézete s erkssz.á­sében a közelmúltban jelent m magyar fordításban „Válás s/k egykor és'ma" című agitációs bro­súra. A mű történelmi anyag alap­ján íródott a feladata bmerx-tni a választójog fejlődését a mult van, az Osztrák-Magyar (Monarchiától k./ !­ve a München előtti k. 2,... valamint a fasiszta ck-ke i..vn út egész napjainkig. A mű néyy •feje­zetre oszliij. Az 'el f.. a .. .'•­gi Magyarországon lefolyt válasz­tásokkal. foglalkozik. A n o i k fejezet a Masaryk-ft e c'e kr: ­ban lezajlott választások any .. dolgozza fel. majd a további -Vi ­zetek a Szlovák fasizmus alatt le­folyt választásoka', tükrü iit visz­sza, és arról adnaťt eleven képei, hogyan választanak ma a kapita­lista országokban" Az utolsó rá z a felszabadulás utáni közigazga­tásunk irányításának új formáival, a nemzeti bizottságok rendszeré­,vel s a demokratikus v' Lasztási törvénnyel foglalkozik. A brosúra a Szlovákia Kommunista Pártja Történetének Intézete dclgozóir.... kollektív munkája. • Az első fejezet hű képet ad ar­ról, hogyan fosztották meg Auszt­ria-Magyarországon a dolo ózó tömegeket a sajtó- és a gyüleke­zési szabadságtól. A pck;árok n .0 .voltak egyenlők a törvény el. i. A régi arisztokrata Magyarország lakosságának csak hat százalék 1; bocsátották a szavazóurnák elé. Választójoga csak a neme ekn k és a tanult embereknek volt, va­lamint azon polgároknak, akik- leg­alább 300 forinttal rendelkeztek. Falun a választójog bizo: yos mennyiségű földhöz volt kötve. Iparos is választhatott, ha legalább egy segéddel dolgozott. Ilyen vá­lasztótörvény alapján természote­sen a munkásosztály, a kis- és középparasztság képviselői soha­sem kerültek be a parlamentbe, ^ megyei és járási képviselőtestüle­tekbe. A szlovák választókat az urna előtt külön sújtotta a nem­zetiségi elnyomás, illetőleg a ma­gyar nyel\ tudásának hiánya. A brosúra többek között foglal­kozik az 1906. évi képviselőválasz­tásokkal a verbói járásban. Ez al­kalommal két képviselőjelölt lé­pett fel. Az egyik báró Rudnyan­szki volt, a kormánypárt jelöltje, a másik dr. Markovics, a szlovák burzsoázia képviselője. A választás nyilvános volt. Felszólították a parasztokat, mondják meg, hogy kire szavaznak. „Gyula Markovics" hangzik a válasz. „Gyula, Gyula?" ismételgeti a választást vezető hi­vatalnok. „Nincsen Gyula nevű jelöltünk". A szerencsétlen válasz­tó, aki Markovics Gyula helyett Gyula Markcvicsot mondott, el­vesztette szavazatát. Ilyen és. ha­sonlo csalásokkal sikkasztották el az ellenzéki szavazatokat. Máshol a kortesek úgy csapták be a szlo­vák parasztokat, hogy több mint 150 parasztot álbizottság elé ve­zettek. Mire a parasztok a csalás­ra rájöttek, a valódi bizottság el­nöke már nem engedte meg, hogy újból szavazzanak. A régi magyarországi választá­sok hihetetlen terror jegyében folytak le. A kormánypártiak ré­széről nagyban folyt a szavazók nyilvános megvesztegetése. A gu­lyás, a cigány és az ital fontos szerepet játszott a választásoknál. A választások rendszerint 10—20 halottal, többszáz sebesüléssel vég­ződtek. Az 1869. évi választások­nál 32 halott és nagyszámú sebe­sült y olt. A továbbiakban a brosúra a munkásosztálynak ez általános és titkos választójogért folytatott harcával foglalkozik, mely hatal­mas tüntetésekben és sztrájkokban jutott kifejezésre az. egész akkori Magyarország területén. Az általá­nos választójogért vívott harc 1912. májusában érte el tetőfokát. Bu­dapesten általános sztrájk tört ki. melynek során 30.C00 munkás tün­tetett, 250 rendőr és csendőr, va­lamint 10.000 katona szállta me£ a fővárost. Az összeütközések folya­mán 9 munkás meghalt és 158 megsebesült. A könyv további része a Masa­ryk-féle áldemokrácia alatt lefolyt választásokról ad hű képet. Az 1920. évi csehszlovák alkot­mány első szak •sza azt hangoztat­ja, hogy a Csehszlovák Köztársa­ságban a Jiatalom egyetlen forrá­sa a nép. Az alkotmány további szakasža szerint a polgárok a tör­vény előtt egyenlők. Ez az egyen­lő -,ég a gyakorlatban a követező­képpen nyilvánult meg: ,,A válasz­tási szervezés szempontjából 22 választókerületre osztották a köz­társaságot Szlovákiában 7 válasz­tókerület volt, míg égést Kárpát­alja mindössze egy választóksrü­• hitet alkotott. Az 1930 évi nép­számlálást alapul véve a prágai \ áiasztókerülethen 33.G23 sz-evo-et kellett egy képviselő mégváls jtá­z. a karlové-vari választóke­rületben-47.514. a nagyszombati va­l-o.kókerrletben 53.C00, az érsek­új-ári választókerületben 64.0C0, egász.Kárpátalján (munkácsi válasz­tókerület) 78.538 Szavazatra volt szükség. Tehát minél alacsonyab­ban állt az illető választókerület a nemzeti rar..létráft, ann'l ke­vesebbet ért a szavazata. Az „el­maradt" kárpátaljai ukrán laküs szavazata tehát félannyit sem ért, sünt az uralkodó nemzet „fejlett" tagjainak szavazata!" Feszült várakozás kísérte az 1925. "november 25-én lezajlóit parla­menti választásokat. A koalíció t \ ban, ezért titokban megegyeztek a Hlinka-pártiakkal, hogy vereség esetén bevonják őket a kormány­ba. Az egyezmény • megpecsételésé­re a Hlinka páter elnöklete alatt álló bank lí milliót kapott előlei gül, A kormánypártok, hogy a kor­mányon leáradhassanak, mozgósí­tották az egész anyagi és szellemi fegyvertárukat, Agitációs módsze­reik közül idézzük a következőket: „Ján Dideci katolikus pap ezt írta eklézsiája -tagjaihoz: Az '1920. évi első képviselőválasztáson el­vágtátok a szíovjk nép nyakát, most egész biztosan sírba viszitek népünket, ha haladó pártok jelölt­jeire szavaztok ... Aki szociálde­mokrata, vag# kommunista pártra szavaz, tudja meg, hogy súlyosan vétkezik. A püspöki kar pásztorlé­vele értelmében az egyház ilyen ellenségétől esetleg még az oltári szentséget is megtagadjuk". Miután a csehszlovák burzsoázia látta, hogy a kommunista párt minden terror és üldözés ellenére sem tjomlik széjjel, sőt mindinkább erősödik, 1923-ban törvényt hozott a köztársaság védelmére. Ez a tör­vérfy, mely a proletariátus pártja és annak forradalmi tömegszerve­zetei ellen irányult, szégyentelje­sebb volt még az Osztrák-Magyar Monarchia államvédelmi törvé­nyeinél is. A törvény/alapján az uralkodó osztály bármikor fel­rúghatta az alkotmányt. Az 1920. évi alkotmány ugyan mentelmi jogot biztosított a kép­viselőknek, -de a nép által meg­választott kommunista képviselő­ket sorozatosan fosztották meg mentelmi joguktól és börtönbe hurcolták őket. 1927-ben súlyos alkotmányellenes sérelem érte a katonákat: megfosztották őket vá­lasztói joguktól. Égy későbbi ki­iegészítő törvény megtiltja a sajtó terjesztését a kaszárnyákban és a kaszárnyák közelében. A köztársa­ság védelméről szóló törvényt a nagy gazdasági krízis idejében, az 1930—34. években a legbrutálisab­ban alkalmazzák. Az alkotmány formailag biztosította a sajtó és a gyülekezési szabadságot, de ugyanakkor a hatóságok naponta verték szét a munkanélküliek gyű­léseit, a sztrájkolok tüntetéseit. Lapjaikat állandóan kobozták, cen­zúrázták és betiltották. A M-asa­ryk-köztársaság húsz éve alatt többször lőttek a sztrájkoló mun­kásokba és földmunkásokba, mint egy évszázad folyamán az Osztrák­Magyar Monarchiában. 1938-ban, a csehszlovák burzsoá­zia szégyenteljés kapitulációja után Szlovákiában az egyedüli legális párt a Hlinka-párt maradt, amely­be beolvadtak az összes többi-pár­tok, a szlovák szociáldemokraták­kal egyetemben. Hlinkáék 1938. december 18-ára írták ki a nemzetgyűlési választá­sokat. A néme^fasiszta példa sze­rint ez a válftztás is a szlovák nép közvetlen részvétele nélkül folyt le. A jelöltlistát a Hlial::­párt állította össze­s a 'ikláö fezemfényvesztésül 13 munkás és paraszt is szerepelt. A többi je­lölt gyárigazgató, nagybirtokos és­ügyvéd volt. valamint 14 pap. A haladó , széliéin etóy-jmása és a faji üldözés. Ezerss, ra vonták meg a választójogot a feloszlatott szerve­zőtök tagjaitól, ezerszámra szállí­tották koncentrációs - táborokba a kommunistákat, a haladó SEeýéroi dolgpzokat; zs,idó és cigány pol­gárokat; Oes ,-iány hajszát foi\ ' ­érte el. A fa : t a ! !: bosszújának sbörnvű ered- •.« • zatek ezrei. A Szlovák Állam a Eiílef-fr. siszták által meste, séjesen é-sszo>­tákolt ..mű volí csuoán. Népe 1 lenc­szlovák fasisztát . k e;n t: oz­k ' a , re,, sőt .ellenkezőlég, félhiök 1 "Hci; a. néptől. A szlovák álJamot c í a hitleri hadigépezet szurony, i és a legkisebb feléfiedefleii é«et. i A ;v:í javai közlekedésügyi felügyelőség hivatalos közleménye A bratislavai közbiztonsági szervek íjozg.-.c- igának Közlekedésügyi fel­üg; .. . ;je ľ '. .vja a motorosjármű­, . ... ok '.ói igazolványok tulaj­c 1 .k ír' 'mét/ hogy a volt ' t 4B : 1253 rendelete 109. és 110. §-ának é: „elmében a közlekedésügyi { :üg;-eL .égek. megkérték a bratisla­veo. keoíHet i.-iiiden. járásában a régi niot. . .š ,. inOvoz: vói és oktatói iga­zolványok kicoerélését. i - A rCyi r. t e .os járművezetői igazol­,yí;i v'.':: tuk .oosai k...U lesek az elő­írt nyomta t v nyánf a mjtozosjárműve­• A » .•kérvényt zí. állonii) laknsly szerint j : ] tensógi szerv . zr f 'üg.-,elö ,'gfhe? be­1.. . • i. Az előírt' nyomtatvány min­i .n > •'kiek....-eűgyí felügyelőségen kaphatói, -- J-, iyok kicserélésénél > cL . oyokat kell b) A réjjí niotoroej^nöűvezetöi iga­r-.ot -OSj-rmúvezstői működés pu életben. Ez. a bábáik rátából és Hitler se letett meg, a Hitit kábával tsháf neki kellett." A könyv be'ejező- részében a fel­szabadult dolgozók alkotó erejé­nek hatalmas '^rect nányeivcl fo•*­lalkozik. Különös figyelmet szs:i-: tel a népi közigaz,?a,' > és a nem­zeti bizottságok rendszerének, va­lamint a szocializmus terén elér' hatalmas sikereknek. Cseh lóvá­, kia dolgozó népe heť évvel a leg­utolsó választásók és T. d'-.N " r február után az orsz' án.'tés tsi elért sikerekre ténnsrzkqdva büsz­kén és bátran i'' it az v,' vá­lasztások elé. A brosúra' isrnerts­ti:, bezx 1943. ..óta 1?0, E^.^tb'k'-.-il, emelkeciett a z é : * * • - ' •lése. 1953 étáő félévéten táb' c t termeltek Szlovákiában, ' rr ; 1948-ban egész éven át — 19 !­ban 2 és. fél hónén alatt ér gunfc többet termelt, mint r.z o; .' 1937. év fölyr.ma'n,' a „jó'é'bs:­fürdő" masäŕyki köztársaság ide­jén. A kis, szt ;ényes földejczkék, kialudt gyárkéményeki Szlóváiki: ,ia rra i . 1 . n t or, . . -.z , ,t, £ ­lyóscsapágyakat, acálhidakat, da­rukat, kotrógépeket, yfsesztergá­lyozógépéket, #t'o. ..gyárt. Iparosítottuk Szlovákia le-sze­gényebb leerületeit és járásait is. A múltban Eperjes vidékiről évenként kb. 5.000 ember vándo­rolt ki külföldre mn.nka után. A közeljövőben az eperjesi kerülc • Szlovákia •legiparcsítotü'. ;b kerü­letei közé fogjuk sort a tni. Az eperjesi kerületben 1948-t • n 10 ezer emter dolgozott fiz íps'b n, 1953-ig ez a szám 37.705-re •< kedett.* Még ss(k ilyen örvende' s a'' tot sorolhatnánk fel nem?~r.k ebi­ből a kerületből, hanem hazánk minden részéből, amelyek büszkén hirdetik a szocialista országépí­tés terén elért sikereinket. Ma a választási mesterkedésekre, csa­lásokra, terrorra és az erőszakra, mint az elmúlt idők, soha vissza nem térő rossz emlékeire tekin­tünk vissza. Népi demokratik köztársaságunkban a nép . saját akaratából választja képviselőit. Az 1954: november 23-i parlaiíien választások dejnok-atikus alkot­mányunk legmagasabb f01 n i megnyi^-ánulása lesz, mely' népünk érvényesítv akeraiát. A választások a hazs :-isság, a Szov­ietuniő és g .. < .• ir; • retet, a 'Nenfeeti •".vcv«n;ű ; annalj élén haladó ke n. juni.a pártunk mellôtti k llás tj^. - ny.!­vánulása l^sz. A vt. z-.z k - - • : >. szlovákja dolgozó -miľiói bŕ akaratának kifejezése, azé a népé­amely kemény és határozott lép. tekkel halad előre a szorisbzr- : útján. Róják Dezső. . 11A ?n iga: si vez ó ta! ívni mag ­zoivái -i'k-.ykép (3x4 cm-es). :jUo;ügyf- felügyelőségek a művezetői igazolványuk tu­a szocialista szektor gép­iinek feladatai teljesítésére tettel tervszerűen fogják • igazolványok kicserélésére, '..ktor gépkocsivezetőinek ányalt- a hlvatSíOS motfrosjár­2tők igazolványainak kicserélése iserélilc ki. Igazolványok kicserélésének feltételei: [otQrosj..zinU ezetöi igazolványok ;:. Ct egybekötik a motofosjár­k alkalmasságának mfegílla­rel. Cspk azgl-yjak a njotoí'osjár- művez .cvfcnek igazolványait csérélik Id, akik testileg és szellemileg alka'l­n';. !: a mot-sri-sjármű vezetésére és sr.t 3vtn a s ikseges szakképzettsé­gük. A t sti és szellemi alkalmasságot orvosi vizsgalattal állapítják meg. arn:' nek az autóbuszvezetők, a men­tőautók, .a tűzoltóautóit, a trolejbu­szok és a villamossk vezetői lesznek aíívei.-J t Ettől a vizsgalattól elfekiot­tenek ebban. az esetben, ha a kérel­mező 1853. szeptember l-e után volt orvosi vizsgálaton és ha erről van orv:, i bizonyítványa, mely a vizsgálat eredményét tartalmazza. Orvosi vizs­g. k kiak kell alávetniük magukat a ! 3vetkező motoros járművezetőknek: a) Akik az igazolványok kicserélése ni ; n betöltötték vagy meghaladták ,60. életévüket. b) Akik eddig testi hibájukra való tekintő t tel korlátolt érvényű motoros­járművezetői igazolvánnyal rendelkez­tek (invalidusok). c) Ha a közlekedésügyi felügyelő­ségnek komoly oka van az illető testi vagy szellemi képességeit kétségbe - vonni. A Szakképzettséget vizsgával álla­pítják meg, Mindazon motorosjármű­\ szetőknek, akiknek motorosjárműve­zetői igazolványai 1953. júl. 1. előtt lettek kiadva, az igazolványok kicserélé­sekor a köz! kedési előírásokból kell vizsgázniok Ezért minden motoros­jármüvezetőnek ajSnlatos erre a vizs­gára gondosan elkészülni. Azok a kérvényezők, akik nem hi­vatásos motoros járművezetők, vagy nincsen saját motorosjárművük és n- ;n tudják bizonyítani, hogy az el­múlt évben motoros járművet vezettek, vizsgáznak a motoros jármű gyakorla­i vezetéséből is. Erre a vizsgára a k . vényező köteles saját költségén motöros járművet bérelni és ezzel g jelenni a közlekedésügyi felügye­ld .égen, ahol a közlekedésügyi fel­ügyo: -.ég szerve levizsgáztatja. Ka a kérvényező a vizsgán nem fe­lel meg, a vizsgát legfeljebb három­szor ismételheti. Ha a harmadik vizs­gán sem felel meg, elveszik tőle régi mo toros járművezetői igazolványát és új igazolványt csak egy újabb kikép­zőén való részvétel után kaphat. A vizsganélküli aktív oktatók és a jeleni cf nem működő oktatók oktatói igazolványainak kicserélése ugyanezen •tv: k alapján megy végbe. Ezeknek az oktatóknak vizsgázniok kell a közleke­désügyi előírásokból. Ennek a vizsgá­•lok ríon lesznek alávetve azok az ' ;atok, akik kizárólag motorosjármú­t.nt vagy a motoros járművek karban­t ztását tanítják. Azok a motor<). járművezetői igazol­ványtulajdonosok, akik ez idő szerint tényleges katonai szolgálatot teljesíte­r k, vezetői igazolványuk kicserélése iránti kérvényüket alakulatuk útján tömegesen adhatják be anak a kör­z nek közlekedésügyi felügyelőségé­' z, amelyben katonai alakulatuk mű­! .ük, vegy a tényleges katonai szol­gilat letelte után legkésőbb két ho- rí n belül az állandó lakhelyük sze­rint i". k'kos közlekedésügyi felügye­íq^égkez. Az igazolványok kicserélésénél a ve­zetői igazolvány nyomtatványáért 2 koronát kell fizetni. Az igazolványok kicserélésekor első­osztályú vezetői igazolványt senki sem kap. Aki elsőosztályú vezetői igazol­ványt akar szerezni, köteles az első­osztályú vezetők számára előírt vizs­gát letenni a vizsgái előírások teljes betartásával. Részletes felvilágosítást a közleke­désügyi felügyelőségek nyújtanak. A vezetői igazolványok kicserélé­sének nagy jelentősége azon kívül, hogy a köztársaság egész területén egységes vezetői igazolványok lesznek, abban rejlik, hogy a kicserélések folyamán figyelemmel kísérik a vezető káderek kollektívája szakképzettségé­nek emelését. Csak szakképzett, politikai és osz­tályöntudattal rendelkező káderek biz­tosíthatják közúti forgalmunk zavar­i. anságát, biztonságát és gazdaságos­ságát, amint ezt a CsKP X. kongresz­szusa kitűzte. Bizonyára nem kis számban lösznek olyan vezetők, akik az új vezetői igazolványok átvétele­kor értékes szocialista kötelezettség­vállalásokkal erősítik a példás gépko­csivezetők sorait. I'nyerte meg a látogatók tetszését az opav 'i ipariskola építkezésénél? Nemrégiben a nemzetvédelmi mi­nisztérium és a Moravostav nemze­ti vállalat kiküldöttei látogatjáfk mos üzemünket. Látogatásuk alkalmával m j tekintették az opavai ipariskola épkk^zéíét. Az építkezés összberen­::.;: megtekintésén kívül ér­dekléé kk a felvonpberendezések m -jol; sa iránt, amelyeket Fuksik és í-.oj k ulvtárs.-.k terve szerint valósí­tó' :k rr. g. A gyakorlatban győződ­tök n:og a fel vonóberendezés előnyei­ről e s felismeréssel adóztak a beren­r;,t- hatóságának és egysze­rű k, A műszaki építkezés fej­lő tő részlegén, megtekintették Fu­o:k és Novák elvtársak javaslatát és kijelentették, hogy a felvonóbert'i­' o k il móron való megoldását "bevezeti!; soj?t építkezéseiknél is. ör­vendetes jelenség más vállalatoknak i Oktőjavaslataink iránti érdeklődése és azt bizonyítják, hogy vállalatunk azok kézé tartozik, ^melyek a haladás út­iéra léptek. A vendégek látogatásuk során megtekintették az építkezés kornyékét is és megdicsérték az épít­kezésen levő példás rendet. Ez a megéi'demelt dicséret annál értéke-i sebb, mert idegen látogatóktól hang-! z i: cl, akik az üzem vezetősége és íi kg Ntü kstein raktáros lelkiismere­t o. gének és fáradhatatlan szorgal-: e. nsk tolajdonították ezt. Helyes lo.ine, ha üzemünk illetékes szervei t b ť gyeimet szentelnének ennek až tkoz nek és a jó tapasztalatokat t vinnék a többi építkezésre is, hogy minden építkezésünk idővel elnyerje „a példás építkezés" címét. Girásek, Opava

Next

/
Oldalképek
Tartalom