Uj Szó, 1954. október (7. évfolyam, 239-264.szám)

1954-10-19 / 254. szám, kedd

19,54. október 19. UJSZO A, J. Visinszkij levele az ENSz IX. közgyűlése elnökéhez A. J. Visinszkij, a Szovjetunió küldöttségének vezetője az ENSz közgyűlésének IX. ülésszakán október 15-én levelet küldött van Kleffensnek, a közgyűlés IX. ülésszaka elnökének. A levélben kéri, hogy a közgyűlés jelenlegi ülésszakán tűzzék napirendre „A Kínai Népköztársaság elleni agreszszív akciódról és az USA haditengerészetére ezekért az akciókért háruló felelősségéről" című égetően sürgős és fontos pontot. A levélhez e kérdéssel kapcsolatban emlékiratot és határozati ' javaslatot csatolt. Emlékirat a Kínai Népköztársaság elleni agresszív akciókról és az USA haditengerészetének felelősségéről ezekért az akciókért ,,A koreai háború megszüntetése és áz indokínai béke helyreállítása kedvező feltételeket teremtett a többi megoldatlan nemzetközi kérdések megoldására és a nemzetközi feszültség további enyhítésére. Ez Ázsiára és a Távol-Keletre is vonatkozik, ahol eddig még nem oldottak meg e világrész békéjének megőrzése szempontjából nagyjelentőségű kérdéseket. Az egyik legfontosabb kérdés Taivan kérdése. Az USA fegyveres erői erőszakkal hatalmukba kerítették Taivant és ezzel megsértették Kína felségjogait és az idevonatkozó nemzetközi egyezményeket. Taivan a mai napig az USA fegyveres erőinek ellenőrzése alatt áll. A Taivan vidékén és a kínai tengereken uralkodó helyzet az utóbbi időben nemcsak nem javult meg, hanem ellenkezőleg, az USA hetedik flottillájától ellenőrzött fegyveres erőknek a Kínai Népköztársaság ellen elkövetett, egyre hevesebb akcióival kapcsolatban kiéleződött. Ezt mutatják a kuomintangista hadihajók és repülőgépek rendszeres provokáló támadásai a kínai városok és a partmenti szigetek ellen. A Kínai Népköztársaság elleni provokáló akciókban közvetlenül részt vesznek az USA fegyveres erői — haditengerészete és légierői. Az USA hajói provokáló jellegű katonai tüntetéseket rendeznek a kínai part mentén és védelmezik a Kínai Népköztársaság ellen provokáló akciókat elkövető csangkaisekista hajókat és repülőgépeket. A koumintangista hajók és repülőgépek kalóztámadásokat követnek el nyílt tengeren más országok kereskedelmi hajói ellen, elhurcolják ezeket a hajókat és durván erőszakoskodnak legénységükkel. Az USA akciói következtében a Taivan közelében kínai tengereken kialakult helyzet távolkeleti háborús tűzfészekké változtatta ezt a vidéket, mely tűzfészek magában hordoz minden veszélyes következményt. Az USA fegyveres erői agresszív akcióinak következtében a világnak ezen a részén veszélyes helyzet alakul, amely komoly következményekkel veszélyezteti a nemzetek békéjének és biztonságának ügyét. A közvetlen felelősség ezért a helyzetért az USA agresszív köreire hárul, melyek a koreai háború megszűntetése és az indokínai béke visszaállítása után Taivan és a kínai tengerek vidékét új háborús tűzfészekké változtatják, komolyan veszélyeztetik a békét és kiélezik a nemzetközi feszültséget. A Szovjetunió küldöttsége úgy véli, hogy ez a távolkeleti békét és biztonságot veszélyeztető helyzet indokolttá teszi, hogy új pontként mint ége'tően sürgős és fontos kérdést a közgyűlés napirendjére tűzzék." . Határozati javaslat a Kínai Népköztársaság ellen irányuló agreszszív akciókról és az USA haditengerészetének felelősségéről ezekért az akciókért. „A közgyűlés megállapította, hogy a koreai háború megszűnése és az indokínai béke visszaállítása következtében az utóbbi időben létrejöttek más megoldatlan nemzetközi kérdések megoldásának és a nemzetközi feszültség további enyhítésének kedvező feltételei. Aggódva állapította meg, hogy Taivan-sziget és a kínai tengerek vidékén az Egyesült Államok ellenőrzése alatt álló fegyveres erők agresszív akciókat folytatnak, melyek kínai városok és partvidékek ellen irányuló, ki nem provokált fegyveres támadásokban nyilvánulnak meg és új háborús tűzfészekké változtatják a világnak ezt a részét, s veszélyeztetik a békét. A közgyűlés megállapította azt is, hogy e vidéken haditámaszpontokkal rendelkező fegyveres erők kalóztámadásokat követnek el nyílt tengeren más országok kereskedelmi hajói ellen, elhurcolják ezeket

w a hajókat és durva erőszakot alkalmaznak legénységükkel szemben, és ezért elítéli a távolkeleti béke és biztonság megőrzését veszélyeztető agresszív akciókat s javasolja az Egyesült Államok kormányának, amely felelős e vidéken kialakult helyzetért, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket az említett agresszív akciók és más országok kereskedelmi hajói ellen elkövetett kalóztámadások beszüntetésére. Az NDK népe megválasztotta képviselőit a népi kamarába Vasárnap, október 17-én 8 órakor a Német Demokratikus Köztársaságban megnyütak a választási helyiségek, amelyekben megtartották a népi kamara, a kerületi népi gyűlés és a berlini népi képviselet általános, egyenlő, közvetlen és titkos választásait. Már a kora reggeli órákban a demokratikus Berlin és a többi városok feldíszített utcáin a választók csoportjai hullámzottak, akik elsőként szavaztak le a demokratikus Németország Nemzeti Arcvonalának egységes jelölőlistájára. A legszebb berlini körzet, a Sztálinfasor lakói már reggel 8 órakor gyülekeztek a választási helyiségek előtt. A Nemzeti Arcvonal több ház- és utcacsoportja közvetlenül a választási helyiségek megnyitása után végezte el .polgári kötelességét és együttesen adta le szavazatát. Hasonlóképpen történt ez a Berlinen kívüli sok községben is. A demokratikus Berlinben az elsők között szavazott az NDK elnöke, Wilhelm Pieck is. Pont 8 órakor helyezte el a Niederschönhausen negyedben az urnába szavazólapját. Még a délelőtt folyamán jelentette két berlini körzet: Pankow és Lichtenberg, hogy ott leszavaztak már az összes bejegyzett választók. Hasonló egyöntetűséggel adták le szavazatukat az NDK egyéb városainak és községeinek polgárai. A Német Demokratikus Köztársaság első szocialista városában, Sztálin-Stadtban délelőtt 10 óráig az összes szavazatra jogosult választók 75 százaléka adta le szavazatát. Az Oder és Niese békehatár mentén fekvő 16 községben délelőtt 10 óráig a választásokat már befejezték. A Halle kerület 27 községe és az erfurti kerület 38 községe délelőtt 11 órakor zárta le a választást. A hettstedti kohászok, hengerészek és a lakosság 12 órára kész volt a szavazással. 1650 község jelentett 100 százalékos részvételt 17 órakor. 17 óráig a neubrandenburgi kerület 83 szazaléka, a Schverin és Suhl kerületeiben 85 százalék és a Frankfurt am Oder kerület 79 százaléka szavazott le. A Német Demokratikus Köztársaság polgárai a vasárnapi választásoknál tömeges részvételükkel egyöntetűen demokratikus kormányuk mögé sorakoztak és helyeslésüket fejezték ki a kormány politikájával, amely Németország békés, demokratikus alapon történő egyesülését tartja szem ) előtt. Daladier tárgyalások folytatását követelte minden országgal A radikális szocialista párt marseillei évi kongresszusán nyílt harc tört ki a vitában Martinaud-Deplat és Daladier között. Az előbbi Mendes-France ellenzékéhez, az utóbbi pedig támogatóihoz tartozik. Daladier felszólalásában elítélte azt a „rágalmazási kampányt", amelynek célja a kormányi diszkreditálása. Helytelenítette, hogy igen nagy a száma a titkos szolgálati ágaknak „amelyek úgy nőnek, mint a gomba". Kijelentette: „Nagy fontosságot tulajdonítok a jelenlegi kormány fennmaradásának; kész vagyok ma és a jövőben áldozatokra akkor is, ha ezek nehezemre esnek". Felhívta a kormányt, folytassa a tárgyalások és a lefegyverzés politikáját. , A békét — mondotta — minden országgrl való tárgyalás útján és tr-ni rr.tpŕn a nyugati államokkal való tárgyalások útján lehet elérni. / Sürgette a békés együttélés politikájának követését, ami egyedüli záloga Franciaország biztonságának. Daladier ezután így folytatta beszédét: A Szovjetunió nem támadott meg minket, amikor fegyvertelenek voltunk és a jövőben sem fog megtámadni. Jellemző Daladier óvatosságára, hogy egyetlen szót sem szól NyugatNémetország felfegyverzéséről és a londoni határozatokról. Amikor befejezte beszédét, Mendes-France miniszterelnök hozzásietett és feltűnő hosszan rázta a kezét. A francia radikális-szocialista párt marseillei országos kongresszusán szombaton kerül sor az országos intéző bizottság elnökének megválasztására. Erre a tisztségre 746 szavazattal Martinaud-Deplat-t, a Laniel-kormány volt belügyminiszterét választották meg. Változások a brit kormányban A Reuter ügynökség jelentése szerint Churchill brit miniszterei nök változásokat eszközölt a brit kormányban. Hadügyminiszterré Harold Macmillant, lordkancellárrá Dávid Maxwell Fyfet, belügyminiszterré és a walesi ügyek miniszterévé Lloyd Georget, lakásügyi- és helyi önkormányzatügyi miniszterré Duncan Sandyst, oktatásügyi miniszterré Dávid Ecclest, élelmezésügyi miniszterré Dériek Heathcoat Amoryt, közellátásáügyi miniszterré pedig Seiwyn Lloydot nevezte ki. Lloyd helyébe Anthony Nuttingot, a parlament eddigi helyettes külügyi titkárát nevezték ki. Közmunkaügyi miniszterré Nihel Birchat. tárcanélküli miniszterré lord Munstert, főügyésszé pedig Reginald Manninghamma-Bulierst nevezték ki. Nútting és Dodds-Parker helyét két új helyettes külügyi parlamenti titkár — Róbert Turton és lord John Hope foglalta el. A Német Szociáldemokrata Párt álláspontja a Saar-kérdésben Erich Ollenhauer, a Német Szociáldemokrata Párt vezetőségének bonni ülésén kifejtette a párt felfogását a Saar-kérdéssel kapcsolatban. Ollenhauer a következő öt pontban foglalta össze pártjának álláspontját: 1. a Saar-vidék Németország területének elválaszthatatlan része; 2. a Saarvidék lakossága számára azonnal biztosítani kell a nemzeti és demokratikus jogokat; 3. a Német Szociáldemokrata Párt elutasítja a Saar-vidék europaizálásának tervét; 3. Franciaországnak a Saar-vidékkel kapcsolatos jogos gazdasági igényeit figyelembe kell venni, és ki kell elégíteni; 5. a Se,ar-vidék kérdését a Németországgal kötendő békeszerződésben kell véglegesen rendezni. Charlie Chaplin a néhány hónappal ezelőtt kapott békedíját London, Genf és Bécs városának ajánlotta fel. Bécsben Chaplin-békealapítványt ' létesítettek, amely most pályázatot ír ki a bécsi lakosok számára: „Miért akarom a békét?" A Francia Kommunista Párt harcot hirdet a londoni egyezmények ellen l A Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága pénteken Párizsban ülést tartott, egyetlen napirendi ponttal: a német militarizmus feltámasztása elleni népi- nemzeti küzdelem és a béke megvédése. A beszámolót Laurent Casanova, a politikai bizottság tagja tartotta. Laurent Casanova rámutatott az úgynevezett londoni egyezmények rejtett értelmére és kifejtette, hogy ezek az egyezmények, épp ugy, mint annak idején az „európai védelmi közösség" — szerződés, súlyosan veszélyeztetik Franciaország függetlenségét és nemzeti biztonságát. Az a nemzetgyűlési többség, amely hajlandó volt egyelőre még csak elvben támogatni Mendes Francé londoni politikáját, a valóságban megcsúfolta a francia nép túlnyomó többségének akaratát, amellyel augusztus 30-án kikényszerítette az „európai védelmi közösség" — szerződés visszautasítását. Rátérve ezután a munkásosztály és általában a dolgozók mindennapi követeléseire, Casanova hangoztatta, hogy a dolgozóknak a legteljesebb egységben és a legnagyobb erővel folytatniok kell harcukat a kormány és a munkáltatók ellen, égető bérköveteléseik teljesítéséért. A kormány legutóbbi gesztusával alig juttatott valamit a munkásság túlnyomó többségének, ezzel szemben viszont ebből politikailag a legnagyobb előnyöket akarja kicsikarni. így elsősorban el akarta terelni a munkásosztály figyelmét a Nyugat-Németország felfegyverzése elleni harcról, azután pedig meg akarta nyerni a francia szocialista párt egyes vezetőinek támogatását a londoni egyezményekhez. Casanova befejezésül hangoztatta, hogy az úgynevezett londoni egyezmények elleni harc épp olyan égetően fontos, mint az „európai védelmi közösség" — szerződés elleni népi — nemzeti küzdelem volt, s megállapította, hogy a Francia Kommunista Párt teljes bizalommal néz e nagy küzdelem végső kifejlődése elé. A Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának ülésén a Casanova beszámolójáról megindult vitában felszólalt többek között Maurice Tho-. rez elvtárs, a párt főtitkára is. Feli szólalásában kijelentette: igenis, lehetséges a londoni határozatok megbuktatása és a német militarizmus feltámasztásának megakadályozása. Hangoztatta annak szükségességét, hogy a kommunista és szocialista munkások teljes akcióegységben nagyobb erővel folytassák harcukat, mint valaha, az összes demokratikus népi — nemzeti erők egyesítése érdekében. A vita befejeztével a központi bizottság határozati javaslatatot fogadott el, amelyben hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a francia nép folytassa a harcot, „hogy elkerülje a halálos veszélyt, amely a német militarizmus újjászületésével fenyegeti az országot". A határozat rámutat arra a súlyos veszélyre, amelyet a nemzetgyűlés legutóbbi szavazása rejt magában, amellyel helyeselte a londoni határozatokat. A határozat kinyilvánítja a Francia Kommunista Párt elszánt akaratát, hogy az országban és a parlamentben együttműködik minden társadalmi és népi — nemzeti erővel, amely szembeszáll a német militarizmussal és együttműködik ezen erők összes képviselőivel, bármi legyen hovatartozandóságuk és politikai felfogásuk. A záróbeszédet Jacques Duclos mondta. Zárszavában Duclos megismételte, amit a XIII. pártkongresszuson Thorez ajánlott a tagság figyelmébe: „Munkára fel a munkásosztály egységéért! Munkára fel az összes nemzeti és demokratikus erők egyesítéséért, ami záloga a politikai változásnak, amelyet az ország követel!" KÜLFÖLDI HÍREK G. M. Malenkov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és V. M. Molotov, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese és külügyminisztere október 16-án fogadta a Szovjetunió Legfelső Tanácsának meghívására a Szovjetunióban vendégeskedő brit parlamenti küldöttség tagjait. *** A berlini demokratikus sajtó jelentése szerint India és az NDK kormánya Berlinben kereskedelmi egyezményt kötöttek. Az egyezmény értelmében az NDK vas- és mangánércet, azbesztet, magnezitet, bőrt, gyapjút, gyapotot, fűszert, teát, kávét, dohányt és egyéb cikkeket importál Indiából. Indiának viszont ipari berendezést, elsősorban cement- és cukorgyári berendezést, nehézipari termékeket, köztük textil- és nyomdaipari gépeket, vasútépítési> gépeket, közlekedési eszközöket, finoni mechanikai, optikai és vegyipari termékeket szállít. *** A brit parlamenti képviselők küldöttsége 16 napos szovjetunióbeli tartózkodás után visszautazott Angliába. A küldöttség vezetője lord Coleraine kijelentette, hogy a brit küldöttség sohasem feledkezik meg arról a szívélyes fogadtatásról és vendéglátásról, amelyben a Szovjetunióban részesítették. Kijelentette: „Törekednünk kell arra, hogy jobban ismerjük egymást. Ez hozzájárul a nemzetek barátságának megszilárdításához". Románia, Csehszlovákia és Albánia kormányküldöttségei a Mongol Népköztársaság kormányának meghívására Ulan-Batorba érkeztek. A román kormányküldöttséget Georghe Apostol, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a csehszlovák kormányküldöttséget Václav Kopecký miniszterelnökhelyettes és a kultúrügyek minisztere, a CsKP KB politikai irodájának tagja, az albán kormányküldöttséget Behar Styll külügyminiszter vezeti. *** Mint a londoni rádió jelenti, az Egyesült Államok keleti partvidékét végigsöprő legutóbbi szélvihar alkalmával 40 személy életét vesztette, ezrek pedig hajléktalanokká váltak. A szélvihar többmillió dollár kárt okozott és miután elérte Virginia és Maryland államokat, annyira fokozódott, hogy még Washingtonban is kitörte az ablakokat és kidöntötte a fákat. Üjabb fordulat a Montesi-ügyben Wilma Montesi halála ügyében a bírói vizsgálat befejezéséhez közeledik. Ezt bizonyítja az is, hogy a védőügyvédek rendelkezésére bocsátották az orvosszakértői vizsgálatok eredményét. Ezek szerint a következő tényeket lehetett megállapítani: 1. Wilma Montesi még élt, mikor arccal a tengerbe fektették, s halálát fulladás okozta. 2. A halál Tor Vaianicában következett be, nem pedig Ostiában, mint annakidején a hirhedt rendőrségi közlemény, a „lábfürdő" közben történt vízbefúlás meséjével szerette volna elhitetni. 3. A halál április 11-re virradó éjszaka következett be, a harmadik szakértő szerint pedig legkorábban április 10-én hajnalban, nem lehet tehát szó arról, hogy Wilma Montesi már 9-én estefelé meghalt, és hogy a holttest 20 kilométeren át sodródott Ostíától Tor Vaianciáig a tengerben, mint ahogyan a rendőrség feltevése szólt. 4. A leányt halála előtt bántalmazták, amiről a karján és lábán látható, még elevenen elszenvedett kisebb sérülések tanús-, kodnak. Dr. Sepe vizsgálóbíró nagy figyelemmel vizsgálta meg a gondatlanságból okozott emberöléssel vádolt Piccioní (a volt külügyminiszter fia) állítólagos alibijét, s kiderült, hogy ez az alibi egyál-. talán nem megalapozott. Összegezve: a szakértő vélemények a maguk egészében megdöntik az egész „lábmosSsi'-i elméletet; Másrészről előrevetítik annak árnyékát,

s hogy gondatlanságból elkövetett emberölés helyett szándékosan elkövetett emberölés miatt emelnek majd vádat, ami természetesen rendkívül súlyosbítja a helyzete^ /