Uj Szó, 1954. október (7. évfolyam, 239-264.szám)

1954-10-17 / 253. szám, vasárnap

1954. október 17. III szo 5 PÁRTÉLET Az idei pártoktatási év sikeréért Ä járási pártbizottság a párt­szervezetek, a kommunisták ide­ológiai fejlődésének növeléséért végzett munkájában tagadhatatla­nul sikereket ért el. Azonban okulni kell az elmúlt pártoktatáai év hiányosságaiból is' Több párt­szervezet lebecsülte az ideoló­giai nevelés jelentőségét, elhanya­golták ezt a fontos feladatot. így volt ez Magyarbélen és Páldon is, továbbá a járási- ipari kombinát üzemi pártszervezetében, A tavalyi pártoktatás folyamán olyan esetek is előfordultak, hogy a propagandisták előadásaikat nem kapcsolták össze a gyakorla­ti munkával, a tananyagot egy­szerűen felolvasták. Konkrét pél­da erre a járási ipari kombinát üzemi pártszervezete, ahol az ok­tatás szintén nem a legmegfele­lőbb volt. A járási pártbizottság tavaly ott követte el a hibát, hogy a párt­propagandisták kiválasztását kizá­rólag a pártalapszervezetekre bíz­ta. Több pártszervezet gépiesen, egyszerűen propagandistának je­lölte ki az elvtársakat. így járt el a szenei helyi pártszervezet is. A járási pártbizottság az ilyen és ehhez hasonló hibákból okul­va, a VI. pártoktatási év előké­születeire sokkal nagyobb gondot fordított. A propagandistákait a pártoktatást értékelő taggyűlésen jelölték ki és a pártalapszervezetek javaslataikat beküldték a járási pártbizottságra a hallgatókra vo­natkozó javaslatokkal együtt. A pártoktatási körök megszer­vezésében helyesen járt el a járási nemzeti bizottság üzemi pártszer­vezete. A pártbizottság egyes kér­désekben azonban nem volt kö­rültekintő, mert egy esetben pro­pagandistának csak azért jelöltek ki egy elvtársat, mert annak semmi funkciója sem volt. A ké­pesítést pedig egyáltalán nem vették tekintetbe. A másik elv­társat. aki már tapasztalt propa­gandista volt, nem javasolták. A pártoktatásra a következő pártalapszervezetek készültek fel jól: a rétéi helyi pártszer­vezet és a Nemzetbiztonsági Testület üzemi pártszervezete­Helytelenül járt el azonban a nagyborsai cukorgyári birtok üze­mi pártszervezete, amikor tagje­löltet javasolt propagandistának. A járás] pártiroda határozata alapján az idei pártoktatás meg­segítésére háromtagú bizottság létesült, azonban ez a bizottság sem váltotta be a hozzáfűzött re­ményeket. A bizottsági tagoknak az volt a feladatuk, hogy megbe­széljék a propagandistákkal, mi­lyen fontos feladat hárul rájuk a pártoktatási év folyamán, annak vezetésénél. Fekete József és Pudmericky András bizottsági ta­gok azonban nem vették komolyan feladatukat. Az idei pártoktatási év megkez­dése előtt a járási pártbizottság egynapos propagandista-aktívát tartott, amelyen a propagandisták 80%-a vett részt. Az aktíva meg­mutatta, hogy mind a pártszer­vezetek, mind a propagandisták felkészültek a pártoktatási évre. A járási pártbizottság a propagandis­ták számára az iskolázás alakula­tai szerint szemináriumi iskolá­zást is tartott. Az első . tárgykört a szeminárium vezetői és a járási pártbizottság előadói tartották mog, illetve adták elő. Jól sike­rült az SzKP történetét tanulmá­nyozó kör propagandistáinak sze­mináriuma, ahol az előadást a já­rási pártbizottság előadói tartot­ták Főleg a vita volt értékes és megmutatta, hogy a propagandis­ták értik az előadás anyagát. Több pártszervezet helytelenül járt el azon a téren, hogy változ­tatta a pártoktatási köröket. A csataji és az egyházfai helyi párt­szervezet eredetileg alapfokú és az SzKP történetét tanulmányozó köröket szervezett. A járási párt­bizottság értesítette a helyi párt­szervezeteket, hogy az alapfokú körök vezetésére saját előadóit küldi ki Erre aztán a csataji és az egyházfai helyi pártszervezet megváltoztatta az eredetileg ter­vezett körök megalakítását és meg akarta szervezni a „Jelenlegi párt­politika kérdéseit tanulmányozó köröket", annak ellenére, hogy ezekben a helyi pártszervezetek­ben vannak olyan elvtársak i" 5, akik megállnák helyüket a ma­gasabbfokú körben is. Az eddigi tapasztalatok azt mu­tatják, hogy a járási és kerületi pártbizottság az idén nagyobb gon­dot fordított a pártoktatási év és az ideológiai munka javításának előkészületeire. Járásunkban a ma­gyarnyelvű propagandistáknak 80 százaléka egyhónapos, vagy hathe­tes iskolázáson vett részt, a szlovák nyelvű propagandistáknak pedig 50 százaléka vett részt politikai isko­lázáson. A kerületi és a járási párt­bizottság biztosította a szeminá­riumvezetők iskolázását is, a kerü­leti pártpolitikai iskolában, éspedig úgy, hogy a járás pártszervezetei­nek valamennyi szemináriumveze­tője részt vett rajta. Az új pártoktatási év előkészüle­teinek pozitív oldala az a tény is, hogy a pártalapszervezetek, ellen­tétben a mult évvel, most nagyobb figyelmet fordítottak a pártonkívü­liekre is s közülük 30 százalékkal szerveztek be többet a pártoktatási körökbe, mint tavaly. E téren jó példát mutatott a dunaújfalui és a nagygurabi pártszervezet, továbbá az ottani állami gazdaság és a szenc­királyfai kutató intézet üzemi párt­szervezete. A járási pártbizottság nagy gondot fordít a propagandis­ták nevelésére, a járási esti iskolá­ra és az egyéni tanulók szemináriu­mára. Az idén a tanulók száma 30 százalékkal emelkedett. Nagyobb figyelemmel kísérik az előadók első előadásait is. Az előadók az elméleti tanácsadókban készülnek elő az előadásokra. A választott szervek a pártokta­tást rendszeresen ellenőrizni fogják és így megismerik annak lefolyá­sát, segíteni tudnak, ahol erre szükség lesz. Segítség lesz ez egy­úttal a propagandistáknak is, to­vábbá a hallgatóknak, hogy minél alaposabban elsajátíthassák a marx­izmus-leninizmust. Kubica Borisz A járási pártbizottságokra nagy felelősség hárul az őszi munkálatok biztosítása terén A gyakorlat azt bizonyítja, hogy ahol a járási pártbizottság hatékony segít­séget nyújt a falusi pártszervezetek­nek és ahol a pártszervezet a kommu­nista nevelést, az agitációt és a pro­pagandát helyesen végzi, ott jó ered­ményeket érnek el. Ennek tudatában és az őszi munkálatok fontosságára való tekintettel járási pártbizottsá­gaink e napokban legnagyobbrészt a falusi pártszervezetek munkájának megjavítására fordítják figyelmüket. Az érsekújvári járási pártbizottság pl. hogy minél nagyobb munkaaktivi­tásra mozgósítsa a falusi szervezete­ket és rajtuk keresztül minden me­zőgazdasági dolgozót, hogy lendületes harcot indítson az őszi munkálatoknál mutatkozó lemaradások mielőbbi pót­lására és a többi kitűzött feladatok megvalósítására, október 20-ig a fa­lusi pártszervezetek elnökeinek járási iskolázást biztosít. Azon falusi párt­szervezetekhez, ahol az egységes föld­művesszövetkezetekben nehézségek tapasztalhatók, a rendszeresített nép­nevelökön kívül rendkívüli instruk­torokat is küld. Az instruktorok poli­tikai segítséget nyújtó munkájuk mel­lett ugyancsak okt. 20-ig jelentést tesznek a járási pártbizottságnak a helyzetről. A járási pártbizottság en­nek alapján (ha szükségesnek látja, az alapszervezet elnökével és a járási in­struktorral együtt) megtárgyalja a helyzetet és megteszi a szükséges in­tézkedéseket a pártmunka megjavítá­sára. Az őszi munkálatoknak agrotech­nikai határidőn belüli biztosítására személyesen felelőssé teszi a járási nemzeti bizottság első elnökhelyette­sét, Trnovský elvtársat és a gép- és traktorállomás politikai igazgatóját. Kociha elvtársat, mint járási pártbi­zottsági tagokat. Ezeknek az elvtár­saknak ugyanis foglalkozásukból kifo­lyólag is nagy lehetőségük van erre. A járási nemzeti bizottság kommunis­ta tagjait megbízta, szervezzék meg a helyi nemzeti bizottságok elnökeinek és EFSz elnökeinek 14 naponkénti is­kolázását a járási nemzeti bizottság kebelén belül. Továbbá tegyék meg a kellő intézkedéseket arra, hogy azok a helyi nemzeti bizottságok, amelyek esetleg még nem tárgyalták meg az őszi munkálatokban mutatkozó késések behozásának módját, úgy azt azonnal tegyék meg. A járási pártbizottság indítványára okt. 9-re összehívták a járási nemzeti bizottságot. Erre az ülésre meghívták a helyi nemzeti bizottságok elnökeit és titkárait, a traktorosbrigádközpon­tok vezetőit, a védnökségi üzemek igazgatóit és a védnökségi üzemek szakszervezeti elnökeit. Értékelték a nyári munkálatokat és megtárgyalták a legközelebbi feladatok megvalósítá­sának módját A kedvezőtlen időjárás következtében az őszi vetéseknél mu­tatkozó többnapos lemaradás kiegyen­lítésére a patronáló üzemek dolgozóit is segítségül hívják, hogy a lemara­dást pótolhassák. A vetésekkel kapcsolatban jó lesz, ha a járási pártbizottság nagyobb gon­dot fordít a nemesített vetőmag ellen­őrzésére. Mert okt. 8-án pl. a csúzi egységes földművesszövetkezet olyan búzát vetett, amelynek több mint 16 százaléka nem volt vetőmagnak való. Nagyobb figyelmet kell szentelni a műtrágya elosztására is. Az EFSz-ek részére október 9-ig a . káli tartalmú, műtrágyából az össz-szükségletnek csak 42 százalékát biztosították a já­rásban. Az ilyen hiányok nagy kiha­tással lesznek a jövő évi termésre. A járási pártiroda minden ülésén megtárgyalja valamely alapszervezet működését. Hogy a pártiroda tagjai­nak áttekintése legyen a napirenden lévő alapszervezet munkájáról és a ha­táskörébe tartozó területén fennálló helyzetről, a titkárság részletes írás­beli jelentést szerez be az alapszer­vezettől és legalább 4 nappal az ülés előtt eljuttatja a pártiroda tagjainak áttanulmányozás céljából. így tárgyal­ták le pl. a szimői helyzetet a földtu­lajdon nyilvántartására vonatkozólag. A szimöi pártszervezet kezdeményezé­sére azután a helyi nemzeti bizottság és az EFSz vezetősége telekkönyvi ki­vonatok alapján, figyelembevéve a nyolcasforgó-rendszert, a még néhány egyénileg gazdálkodóknak pontosan ki­mérte a földjét, úgyhogy a kisgazdák a falu közelében, a középgazdák kissé távolabb kapták meg földjeiket. A szi­mőiek meg vannak elégedve, mert a szétlrást most igazságosan biztosíthat­ják. Száraz József hez elkülönített gettókban és slu­mokban (foldbevájt kunyhókban) élnek, szüntelenül ki vannak téve a Klu-Klux-Klan és egyéb fasisz­ta szervezetek brutális garázdál­kodásainak, akik büntetlenül ül­dözhetik, meglincselhetik, vagy lelőhetik őket. A választási kor­látozások lehetetlenné teszik a négerek részvételét a választáso­kon, de még ha a néger teljesítené is az összes követelményeket, az amerikai államapparátusnak meg­vannak a módszerei, melyek mindörökre elrettentik a négert a választásoktól­így történhetett meg, hogy az Associated Press ügynökségének számítása szerint a legutóbbi amerikai elnökválasztásnál a la­kosság közül 25 millió ember nem szavazhatott, további 27 millió szavazott Eisenhower ellen. Eisen­howerra 33 millió ember adta szavazatát. A választások körül mindkét versengő párt (demokra­tikus és köztársaság) széleskörű kampányt indított. Ma a burzsoá­zia és képviselői minden lehető módon titkolják valódi bel- és külpolitikai céljaikat. Például Eisenhower mint elnökjelölt a vá­lasztás előtt békepolitikájáról, bé­ke céljairól biztosította választóit és mivel megállapította, hogy a közvélemény a koreai háború be­fejezése mellett van, megígérte, hogy személyesen megy Koreába, ezzel is jelezve, hogy a háború befejezésére törekszik. Megválasz­tása után azonban, midőn decem­ber 5-én visszatért Koreából, ő is csatlakozott a monopolkapitalis­ták érdekeihez és hozzájárult a háború továbbfolytatásához, illetve fokozásához. Igazi nézeteinek jellemzésére elég, ha megemlítjük azt a kijelen­tését, mely szerint nem akarja elis­merni a jaltai egyezményt, mely a kapitalizmus és a szocializmus or­szágai között felmerülő egyes kér­dések megoldását tartalmazza. Ugyancsak közismertek Eisenho­wer felhívásai is a népi demokrá­ciák „felszabadítására", melyek nyíltan, közvetlen agresszióra hív­ják fel az imperialista államokat. Az amerikai elnökválasztást a „vö­rös veszedelemről" szóló szenzáció, kommunistaellenes uszítások és^ ostoba rágalomözön kísérte. É Az ilyen „demokrácia" légköré­ben lefolyt választásokon trmészete­sen csak a monopolisták érdekeinek megfelelő kormány alakulhat ki, olyan kormány, amely megvédel­mezi a nagytőke érdekeit, a háborús kalandok kormánya, amely elnyom­ja a dolgozók akaratának legcseké­lyebb megnyilvánulását is. A dol­gozóknak a választások előtt tett ígéretek semmivé váltak, mihelyt a választók leadták szavazataikat. A jelöltek közül senki sem törődik az ígéretek teljesítésével és egyetlen választónak sem áll módjában kö­vetelni az ígéretek teljesítését. És ezt is „demokráciának" hívják. A fentieken kívül még meg kell említenünk, hogy Amerikában a nők ki vannak zárva a közélet irá­nyításából, habár a lakosságnak több mint a fele nő. (Kitűnik ez pl. abból a tényből is, hogy a képvi­selőházban mindössze egyetlen egy nő van). A választójoggal rendel­kező és választható ifjúságot azzal a rendelkezéssel zárják ki a kon­gresszusból, hogy a szenátus tag­jainak alsó korhatárát 56 évben ál­lapítják meg, míg a képviselőház tagja csak 51. évét betöltő polgár lehet. Az amerikai „demokrácia" képét teljessé teszi az, hogy Ame­rikában a nemzetiségi előítéleteken kívül erős vallási előítéletek is uralkodnak. A demokrataellenes támadások céltáblájául a katoliku­sok szolgálnak. E fehér protestáns országban íratlan törvény, hogy katolikus egyáltalában nem lehet köztársasági elnök — írja W. Z. Forster, „A világkapitalizmus al­konya" című könyvében. Hasonló a helyzet ma Európa ka­pitalista országaiban is. A különb­ség mindössze annyi, hogy a máso­dik világháború után az európai államokban (főként Franciaország­ban és Olaszországban) a haladó erők rendkívüli módon megerősöd­tek, míg a belföldi kapitalisták mindjobban az amerikai monopó­liumok . rabszolgáivá válnak. Az amerikai monopolisták védnöksége alatt és közvetlen segítségükkel igyekeznek ma az uralkodó kapita­lista osztályok elnyomni országa;k haladó erőinek növekedését. A jelenlegi kapitalizmus útját a munkanélküliség növekedése, a dolgozók életszínvonalának csök­kenése, a fegyverkezés növelése és gyarmati rablóháborúk jelzik, ami­nek a kapitalisták szempontjából legkellemetlenebb tanúi a parla­mentben helyetfoglaló kommunista képviselők. Ezért igyekeztek a francia kapitalisták az 1951. évi vá­lasztás alkalmával oceánontúli véd­nökeik tanácsára kizárni, vagy leg­alább is működésben korlátozni a kommunista képviselők parlamenti frakcióját. Céljuk elérésére a fran­cia történelemben eddig még pél­dátlanul álló módszert alkalmaztak. Arra törekedve, hogy a francia nép választásának eredményeit meghamisítsák és Franciaország Kommunista Pártjától a szavazato­kat ellopják, a burzsoá pártok meg­szavazták az úgynevezett „jelölő­listák összevonásáról" szóló tör­vényt, ami azt jelenti, hogy az ösz­szes pártok egy jelölőlistába tömö­rülnek. A szavazatok számolásánál egy pártként lépnek fel, emellett a többségi képviselet alapelve ér­telmében a szavazatok 50 százalé­kát meghaladó egyetlen szavazat elegendő arra, hogy megkapják az illető körzetben az összes képvise­lői mandátumokat. A francia bur­zsoázia e szégyenletes lépésének betetőzése az volt, hogy a Seine és a Seine et Oise kerületekben, — ahol a kommunista szavazatok 50 százalékon felüli többsége biztosí­tottnak látszott, s így a kommunis­ták elnyerték volna az összes kép­viselői mandátumokat, — a szava­zatok aránya szerinti régi alapelvet hagyták érvényben. Amerikai kenyéradóik utasításai alapján a hatalmon lévő pártok szégyenteljes akcióba kezdtek, melyet a rendőrség hajtott végre oly módon, hogy bebörtönözte a kommunista párt elöljáróit, mun­kásokra lövetett stb. A francia re­akció piszkos választási manőve­rezései megnyilvánultak a válasz­tások időpontjának önkényes kije­lölése körüli mesterkedésekben is. A választások eredeti időpontját 1951 őszére tűzték ki, de a haladó erők növekedése miatti aggodal­mukban és attól félve, hogy a nép még a választás előtt érezni fogja a fokozott fegyverkezés súlyos kö­vetkezményeit, Schuman külügy­miniszter megbeszélve az ügyet Acheson amerikai külügyminisz­terrel, félévvel korábban írta ki a választásokat. A francia ,,demokrácia" a IHu­manité adatai szerint a követke­zőképpen értelmezi az „egyenlő" választójogot: kommunista kép­viselőnek átlag 60.818 szavazatot, szocialista képviselőnek 30.887 sza­vazatot, katolikus képviselőnek 27.035 szavazatot, radikális képvi­selőnek pedig 26.395 szavazatot kell kapnia ahhoz, hogy megválasszák. Mindezen csalárdságok ellenére j Franciaország Kommunista Pártja győztesen került ki az 1951. évi vá-" lasztásokból. A legtöbb szavazatot (5,038.585 a kommunista párt kap­ta, ami az összes szavazatok 26.57 százalékát jelenti. A vá­lasztási mesterkedések következ­tében azonban Franciaország Kom­munista Pártja ennyi szavazatra mindössze csak 100 mandátumot kapott, mig a jobboldali szocialis­ták 2,764.210 szavazatukra (14.56 százalék) 104 mandátumot kaptak. A radikálisok 2,194.213 szavazatuk­ra (11.55 százalék) mindössze csak 5 mandátummal kaptak keveseb­bet, mint a kommunisták és a gaul­leisták, akik majdnem 1 millió szavazattal kaptak kevesebbet mint a kommunisták (4,134.885, azaz 21.78 százalék) 14 képviselővel többet küldhettek a parlamentbe mint a kommunisták. A francia burzsoázia azon kísérlete azonban, hogy eltávolítsa a kommunista pár­tot a parlamentből, teljes vereség­gel végződött. A francia nép egyre jobban rájön arra, hogy érdekeit és céljait csak a kommunista párt vezetése alatt, a belföldi és kül­földi nagykapitalisták elleni harc­ban érheti el. Az amerikai pénzügyi hatalmas­ságok közvetlen beavatkozása más kapitalista államok belügyeibe az 1948. évi olasz választások példáján is kézzelfoghatóan bebizonyítható. Az amerikai monopolistáknak köz­vetlen részük volt az olasz köz­társasági alkotmány és választási törvény megsértésében, emellett nyíltan fenyegetőztek, hogy Ame­rika nem hajlandó eltűrni, hogy Olaszországban kommunisták és szocialisták kerüljenek az uralom­ra, akármilyen eredményt hozná­nak is a választások. Szavaik meg­erősítésére felhasználták a terror, megfélemlítés és ígéretek legkü­lönbözőbb módszereit is. Marshall tábornok kijelentette, hogyha a népfront győzne a választásokon, megtagad Olaszországtól minderi segítséget. Az olasz kikötőkben an­gol és amerikai hadihajók horgo­nyoztak. A belföldi kapitalisták sem maradtak tétlenül. A válasz­tás előtti kampány során a kül­városi munkásnegyedekben tartott gyűlések és tüntetések részvevői közül 56 munkás vesztette életét. A felfegyverzett fasiszta bandák állandó terror alatt tartották a

Next

/
Oldalképek
Tartalom