Uj Szó, 1954. szeptember (7. évfolyam, 213-238.szám)

1954-09-18 / 228. szám, szombat

IFI SZÖ 1954. szeptember 18 A Magas látra a dolgozóké A Magas-Tátrát évente sokezer dolgozó látogatja. Egyesek gyógykeze­lésre, mások üdülésre érkeznek ide. A természetbarátok számára a Tátra télen és nyáron egyaránt szép. Télen a síelők paradicsoma, nyá­ron viszont a turisták és a hegymászók hódolhatnak kedvtelésüknek. Az üdülőkben évente többezer üzemi és hivatali dolgozó, szövetkezeti tag és tanulók gyűjtenek erőt a további munkához. A Csorba-tó a Magas-Tátra legszebb részén fekszik. 1300 m-es ma­gasságban, szép környezetben. A Csorba-tón egész nap látni a vidám csónakázókat. A víz, a magaslati levegő és napfénv, no meg a jó ebéd nagyban hozzájárulnak az üdülök felfrissüléséhez, a kellemes szó­rakozáshoz. A Csehszlovák-Mongol Barátság Napjainak megnyitása Szeptember 15-én, szerdán Prá­gában a Myslbek kiállító csarno­kaiban megrendezett „A Mongol Népköztársaság" című kiállítás megnyitásával megkezdődtek a Csehszlovák-Mongol Barátság Napjai. A kiállítás ünnepélyes megnyitásén részt vettek: Fr. Krajčír és M. Smida miniszte­rek, a CsKP KB képviselői, Da­sijn Adilbis, a Mongol Népköz­társaság csehszlovákiai nagyköve­te, N. P. Firjubin, a Szovjetunió nagyköyete, valamint a népi de­mokratikus országok nagykövetei és diplomáciai képviselői. Az ostravai vasutasok felkészülnek a télre Az ostravai vasútvonal dolgozói gondos előkészületekkel biztosítják köztársaságunk egyik legfontosabb bányavidékén a zavartalan téli vasútforgalmat. Az ostravai, bohumíni mozdony parkokban erre a célra 19 moz­donyt helyeztek készenlétbe. A szabadban dolgozó vasutasok téli ruhákat kapnak. , Az állomásokon kitisztítják a kutakat és a víztar tályokat, hogy ezzel is biztosítsák a mozdonyok vízzel való zavartalan ellátását. A nagyobb állomásokon áramfejlesztő agregátokat helyez­nek üzembe. AZ UJ SZO POSTAJABOL • • * Az ipolysági járás mezőgazdasági jellegű, ahol az asszonyok nagyon szépen bekapcsolódtak a mezőgaz­dasági munkálatokba. Azonban ha többet törődnénk nevelésükkel és konkrét feladatokkal bíznánk meg őket, akkor még nagyobb eredmé­nyeket tudnának elérni. Járásunk­ban a nők munkáját az illetékes funkcionáriusok még nem értéke­lik úgy, ahogyan kellene. Kijárok a falvakra és beszélek a helyi nemzeti bizottságok elnö­keivel és titkáraival. Azt tapasz­talom, hogy helytelen álláspontot foglalnak el ebben a kérdésben. Például ilyen kijelentéseket tesz­nek: „Hagyjuk az asszonyokat, azokkal semmit sem lehet kezde­ni. Gyűlésekre hívjuk őket és el sem jönnek." Egy alkalommal, amikor Pereszlény községben jár­tam, a helyi nemzeti bizottság tit­kárával, Manga elvtárssal beszél­gettem a nőbizottságok feladatai­ról. A következőket mondotta: „Nézetem szerint az asszonyok ma­radjanak a főzőkanál mellett". Hrusó község nőbizottságának elnöknője levélben fordult hoz­zám panaszával. Elment a helyi A mult csöke vénye nemzeti bizottság irodájába és kér. te, hogy adjanak neki^valami kon­krét feladatot, mert segítségére akar lenni a helyi nemzeti bizott­ságnak. Erre az elnök kijelentette, hogy a helyi nemzeti bizottság iro­dájában semmi keresnivalójuk sincs az asszonyoknak. Az egész járásban észlelhető a nőkkel szembeni elfogultság. Dolinský Mária, az ipolysági járási nemzeti bizottság dolgozója. Megjegyzés. A helyi nemzeti bi­zottság mellett működő nőbizott­ságok munkájának nagy jelentősé­ge van a X. kongresszus irányel­veinek megvalósításában, különö­sen a mezőgazdaság fejlesztésének feladataiban. Már több tlkslom­mal írtunk arról, hogy a nőbizott­ságok eredményes munkáját na­gyon sok esetben akadályozzák az olyan funkcionáriusok, mint ami­lyenekről levelezőnk ír. A nőbizottságok választásai előtt állunk. Ez egy fontos politikai ese­mény, amelyre pártunk és kormá­nyunk nagy súlyt helyez. Minden funkcionáriusnak megfelelő figyel­met kell ennek szentelnie. Az ipolysági járás nemzeti bizottsá­gainak vezetői, akik úgylátszik még teljesen az elmúlt kapitalista világ előítéleteivel terheltek, a leg­sürgősebben javítsák meg munká­jukat. A mi becsületes, szorgoske­zű asszonyaink kivették részüket a mezőgazdasági munkákból. Az ő segítségük nélkül nehezen értük volna el azokat az eredményeket, amelyeket elértünk. Azonban ez nem elegendő. Törődni kell az asz­szonyok fejlődésével úgy politikai­lag, mint kulturális téren. Nagyon káros jelenség, hogy egyes funk­cionáriusok az asszonyok munká­ját lebecsülik, ezt néha nyíltan meg is mondják nekik és ezzel elveszik az asszonyok munkakedvét. Az ilyen elvtársak gátolják a falu szocialista fejlődését. Ha a funk­cionáriusok jól előkészítik a gyűlé. seket és úgy beszélnek az asszo­nyokhoz, hogy azok megértsék őket és főleg ha érezni fogják a gyűlések hatását a falu életében, akkor szívesen mennek majd az összejövetelekre. (Szerkesztőség). Csehszlovákia Kommunista Párt. ja X. kongresszusának irányelvei arra indítottak, hogy megváljak munkahelyemtől a Svit n. v.-tól és a királyhelmeci állami birtok gép- és traktorállomásának javító­műhelyébe menjek át. Szeptember 1. óta már itt dolgozom. Szakkép­zett géplakatos-vasesztergályos vagyok. A Svitben két éves iparis­kolát végeztem, amelynek segítsé­gével szakképzettségem fejlesztem, munkámat tökéletesebben el tudom végezni. Tudatában vagyok annak, hogy pártunk és kormányunk gon­doskodásának köszönhetem ezt és A mezőgazdaság segítségére én azzal viszonzom, hogy új munka­helyemen a gépek javítását a tőlem telhető leglelkiismeretesebben vég­zem és munkámért egyéni f el öí ős­séget vállalok. Az állami birtok javításra szoru­ló gépei fáradságos munkát és jó szakembert igényelnek. A gépek javítása egyelőre nagyon hossza­dalmas, mert szerszámokban, szer­számgépekben nagy hiány van. A X. kongresszus irányelvei szerint az állami birtokokat jól el kell lát­ni szükséges gépekkel és szerszá­mokkal, de sajnos ezen a téren n i i i sj r í r n 1 1 1 K 1 í w 1 Kultúrműsor? még hiányosságaink vannak Ezen­kívül van még egy problémánk. Az állami birtoknak szüksége vol­na a perbenyiki üresen álló lengyár épületére, azonban a közüzemi vál­lalat rendelkezik vele. A központi műhely kis helyiségében nem fér­nek el a gépek és az eső is beesik, így a gépek megrongálódnak. Szeretném, hogy a hívatott ve­zetők segítségünkre lennének, hogy a királyhelmeci állami birtokokon közös erővel megvalósíthassuk a X. kongresszus irányelveit. Mihali János, Perbenyik. A dunaszerdahelyi 11 éves magyar iskoláról Három hét telt el azóta, hogy megnyíltak az iskolák kapui. Há­rom hét nem hosszú idő a minden­napi életben, de elég arra, hogy a diákok megbarátkozzanak környe­zetükkel és megismerkedjenek tanulótársaikkal. Megkezdődött a komoly munka az iskolákban. A jó tanulók igye­keznek megtartani elsőségüket, a gyengébbek szeretnének az elsők közé feljutni és közben újabb is­meretekre szert tenni Megnyíltak a tanulókörök és sportkörök. A zenekar-, tánc- és színjátszó cso­port már próbákat tart. Minden tanuló megtalálja a képességeinek megfelelő helyet. Iskolánknak már a múltban is jól működő kultúr­csoportja volt. A nemzeti bizottsá­gokba való választási kampány idején 13 alkalommal adtunk kul­túrműsort. Az intézetnek két párhuzamos 11. osztálya van, amelyekben ösz­szesen 62 tanuló tanul, akik ebben az évben fognak érettségizni. Né­hány nappal ezelőtt tanárnőnk megkérdezte tőlünk, hogy milyen tantárgyból akarunk záróvizsgát tenni. Legtöbben a kémiára jelent­keztek; Ezek vegyészmérnökök szeretnének lenni. Vannak olya­nok is, akik biológiából, történe­I lemből vizsgáznak. Mindannyian a jövő szép távlatait látják maguk előtt és azzal az élhatározással fog­ják elhagyni az iskolát, hogy be­csülettel megállják helyüket, bár­hová is kerüljenek. Rövid beszámolóm azt bizonyít­ja, hogy ma nemzetiségre való kü­lönbség nélkül szép a diákélet. Szabadon folytathatjuk tanulmá­nyainkat, államunk ösztöndíjjal se­gélyez és mindezért a dunaszerda­helyi 11. éves magyar középiskola tanulói szeretettel és hálával gon­dolnak államunkra, pártunkra és a dolgozó népre. Kovács Miklós íokiig tartott, amíg meggyőz­tem barátomat, hogy nézzük meg a garammikolai fiatalok kultúrmű­sorát. Ügy gondoltam, hogy ezek a mai fiatalok már tudják mi kell nekünk. És ha már hozzánk, Csa­tára eljönnek, bizonyára jó lesz a műsoruk is. Barátom csak szabad­kozott, hogy színdarabot, azt még megnézne, de kultúrműsort nem. Végül is győztem és beléptünk a kultúrotthonba. Itt kitűnt, hogy barátomnak na­gyobb tapasztalatai vannak ezen a téren. Először táncoltak. Rendben van. Azért táncoltak, mert fiatalok. A fiatalok pedig táncolni tudnak. Meg is tapsoltuk őket. Azután az egyik fiatal egy el­beszélést mondott el. Talán valami vígat akart mesélni, de nemigen értettem, bár magyarul tudok és ő „magyarul beszélt". A szavakat valahogy elhadarta, világos embe­ri beszédtől messzeálló hangsúly­lyal. Valami olyasmit értettem, hogy „budapestyanki" cipővel va­lami „zábaván" szórakozott. Szt csak úgy mondom a magyar nyelvet sértő beszédből. Ami a lényeg, az az elbeszélés tárgya. Nem részletezem. De elv­társak, mégis csak kultúrotthon­ban vagyunk. Ezt csak úgy a kultúrotthon kül­detését sértő beszédről... Ami azután jött, az én$k volt. Én szeretem a nótát. Mennyi szép, vidám dalunk van! De kultúrmű­sorban kétértelmű dalokat énekel­ni?! Ezt csak úgy a kultúrműsor el­nevezést illetően. Ami pedig a dol­gozók szórakoztatását, nevelését illeti? Vegyék tudomásul a miko­lai fiatalok, kinek játszanak! — No mit szólsz? — kérdezte barátom gúnyosan, amikor kijöt­tünk a „kultúrműsorról". — Félek — válaszoltam — hogy többször nem jösz velem sehová. Barátom azonban értelmes em­ber és így szólt: — Szeretném újra megnézni a mikolai kultúr csoportot. Csak le­gyen valaki, aki megbírálná őket és ebből okulva lépnének fel új­ra. Török Jenő • • A MIKULOVI MEZÖGAZDA­SAGI MESTERISKOLA birtokán ebben az évben gazdag zöldség- és paradicsomtermés volt. Az iskola tanulói egy hektárnyi területről 660 métermázsa kiváló minőségű zöld­séget takarítottak be. Magas hoza­mot értek el a hagyma-, uborka­és szőlőtermesztés terén is. AZ AKCIÓPROGRAMMTERV alapján a besztercebányai kerület­ben 1954-ben 500 hektárnyi terü­lettel kell bővíteni a gyümölcsös kerteket. A szövetkezeti tagok az összes járásokban a nemzeti bi­zottságok tagjainak hathatós támo­gatása mellett már kiválasztották a megfelelő talajt, ahová ősszel kiültetik a gyümölcsfacsemetéket. Csupán a besztercebányai, füleki, hnústyai, zólyomi, rimaszombati és a poltári járásokban több mint 130 hektárnyi területtel gyarapítják ezzel a gyümölcsfákkal beültetett területeket. A KASSAI Kerületi Nemzeti Bi­zottság szeptember 29-én 8 órai kez­dettel tartja meg III. rendes, nyil­vános közgyűlését a kassai Slovan­szálló nagytermében. A BRATISLAVAI szlovák egye­tem aulájában rendezett „A Szlovák Nemzeti Felkelés a képzőművészet­ben" című kiállítás nagy látogatott­ságnak örvend. Eddig több mint 20.000 ember tekintette meg. Az üzemek és iskolák tömeges látoga­tásokat szerveznek. v A GOTTWALDOVI kerület víz­gazdálkodási dolgozói üzembe he­lyeztek egy mozgó villany áramfej­lesztőt, amelyet maguk készítettek. Az áramfejlesztő teljesítménye 65 Kw és a villanyáram kikapcsolása idején biztosítja az építkezési dol­gozók számára a zavartalan munkát. A PROSTEJOVI Agrostroj nem­zeti vállalatban elkészítették az új mezőgazdasági gépek mintapéldá­nyait. Sorozatgyártásukat nemso­kára megkezdik. Többek között a szövetkezeti istállók számára istál­lótrágya összegyűjtésére alkalmas gépeket is gyártanak az üzemben. SZLOVÁKIÁBAN az ipari üze­mekben sikeresen folyik a színes­fémek gyűjtése. Az év kezdete óta augusztus végéig Szlovákia üzemei csaknem 90.000 tonna fémhulladé­kot gyűjtöttek össze. Ennek a mennyiségnek az értéke 1000 bá­nyásznak 200 nap alatt elvégzett munkáját pótolja. SZEPTEMBER 15-ÉN, szerdán a kőszénfejtési tervet Karvina 93.8, Orlova 100.1, Ostrava-Észak 92.3, Ostrava-Dél 89.3, Kladnó 92.9, Plzeň 95.5, Trutnov 100.6, Rosice 85.9 szá­zalékra teljesítette. A barnaszén­fejtési tervet Chomútov 94, Most­Dél 110.6, Most-Észak 101.6, Duch­cov 84. Bilina 95.3, Teplice 101.2, északcsehországi barnaszénkörzet mélybányái 92.8, külszíni bányái 106.1, Sokolov bányái 103.7, Hand­lova 81.7, kékkői szénbányák 81.4 százalékra teljesítették. A lignit fej­tési tervet összesen 83.4 százalékra teljesitették. AZ OSTRAVAI Sztálin 2.-bá­nya építkezési munkálatai az utóbbi időben jelentősen előreha­ladtaik. Az új fejtőtorony már majdnem 60 m magas. Építői — Bialka szerelő vezetésével — most fejezik be a fejtőtorony szerelési munkálatait, amelyet a CsKP X. kongresszusára tett vállalásuk szerint három héttel megrövidí­tettek. Rövid időn belül befejezik a fejtőgépek és több más bonyo­lult szerkezetű gépi berendezés szerelési munkálatait. A VSETINI ISKOLÁK tanulói idén a málnagyűjtéssel 12.000 ko­ronát kerestek. A málnából a konzervüzemekben szörpöt készí­tettek. SZEPTEMBER 25-ig tart Brati­slavában a városi közlekedés dol­gozói újításainak és találmányai­nak országos kiállítása. A kiállí­tást a városi villamosvasutak ko­csiparkjában Bosáková utca 1. szám alatt rendezték. A kiállítás a városi közlekedés 1948 óta meg­tett nagy fejlődését is bemutat­ja. VALAŠSKÉ MEZIŔÍČIBEN 1955-ben néprajzi ünnepségeiket rendeznek. A helyi nemzeti bi­zottság kulturális bizottsága már megkezdte az ünnepély rende­zésének előkészületeit. JESENÍK1BEN folytatják a cseppkőbarlaiigkutatást A közel­jövőben egy 300 méteres barlang­folyosót nyitnak meg a nyilvános­ság számára. NIKOLAJ OSZTROVSZKIJ „Az aoélt megedzik'J cimű regénye filmváltozatának forgatását meg ­kezdték a kievi filmstúdióban. A SZTROFKOI járásiban lévő bzani EFSz-ben az elmúlt év őszén sűrűsorosan vetették a bú­zát. Ez a haladó munkamódszer kifizetődőnek bizonyult. A tervezett hektárhozamot 3—4 mázsával túl­teljesítették. A szövetkezeti tagok elhatározták, hogy az idén nem­csak a búzát hanem a többi ga­bonaféléket is sűrűsorosan fogják elvetni. , A CSEHSZLOVÁK ÁLLAMI BANK eperjesi fiókjába állandóan érkeznek segélyek az árvízkáro­sultak számára. A legutóbbi na­pokban az eperjesi Krffiik-Dukla­üzem alkalmazottai 2254 koro­nát, az eperjesi Húsipari-dolgozók 1673 koronát és a Nálepka kapi­tány-ruházati üzemek dolgozói 1007 koronát adtak az árvízkáro­sultaknak. AZ OSTRAVA-ÉSZAK szén­körzet tárnáiban négy gyorsfej­tő csoport Boriszfcin szovjet szta­hanovista munkamódszerével dol­gozik A legjobb eredményt ebiben a hónapban a Petr Cingr-bánya gyorsfejtő kollektívája érte el. A bánya dolgozói szeptember 15-én, egy 80 méteres bányafolyosót nyi­tottak meg. Kilenc méterrel ki­sebb teljesítményt ért el a J. V. Sztálin-bányában dolgozó Karol Kubla kollektívája. «

Next

/
Oldalképek
Tartalom