Uj Szó, 1954. szeptember (7. évfolyam, 213-238.szám)

1954-09-17 / 227. szám, péntek

'1954. szeptember 17 EGY ALTÁJI KOLHOZBAN A tudomány nagyszerű munkájának eredménye: negyvenfokos hideg ellenére is megterem az alma, körte, szilva, cseresznye, egres, ribizli és a szőlő — Évenként 250.000 rubel jövedelem gyümölcsből — A kolhoz gyümölcsöse Molotov község lakóinak büszkesége Ä'rnyas jegenyefasorok vezetnek a park mélyébe. Csörgedező patakok szelik keresztül a parkot, amelyek a halastóba ömlenek. Az utak kereszteződésénél őszirózsák, tulipánok, kardvirágok és liliomok nyílnak. A parkban nótaszó hangáik: „Amikor az almafa virágszépen fejlődnek a meleget kedvelő növények, de legérdekesebb a gyümölcsfák szabad ég alatti termesztése. Megterem itt az alma. körte, szilva, cseresznye, egres, ribizli és a szőlő is. A kertben ötven fajta kúszó és negyvenfajta törpe almafa nő. A szőlő is alkalmazkodik a zord szibériai éghajlathoz. A kúszó bokrokat szalmával fedik be és nyáron karókkal támasztják alá. A kertben nyolc fajta szőlő terem, amelyek tövenként 8—10 kg gyümölcsöt hoznak. Szőlőskerteket eddig imég csak kis területen te'M Az altáj-vidéki Molotov-kolhoz fedett gabona szárítója. A szárító tetőzetét a g.yors szárításhoz alkalmazták. A kolhozban még két további gabonaszárító épül. zEzt éneklik Mária Bunykovová és Ljubov Tabakovová, az irkucki mezőgazdasági intézet tanulói. akik gyakorlatra jöttek az altáji kolhoziba. A lányok a földrehaj'olt almafaágakat támasztják alá úgy, hogy egy virágot se sértsenek meg. Őszre beérik majd a nedvdús, ízes gyümölcs. A Molotov-kolhoz parkja a micsurini tudomány csodája. Harminc évvel ezelőtt itt sem alima-, sem körtefáik nem nőttek. Az altäji parasztok akkor keserű iróniával mondták, hogy a burgonya aiz ő almájuk. Csak most a kollícjz berendezésekor kezdtek gyü'mölicétermeléssel foglalkozni. . A micsurini tanítás a száz és teáz éven keresztül csaknem, üreaen álló Svéppéből gyönyörű -adÉkíst*. Meglepő, hogy az ember alma-kertet teremtett sivár sztyeppén, A fiatal facsemetéket rézsútosan ültették, és ezért az ágak és a fa törzse is a földre hajlik. A fákat kiültetésük után visszametszik és csak 20—30 centiméter magas fatörzsöt hagynak. Az ágakat vízszintesre nevelik és karókkal támasztják alá. Az alacsony fák alig szenvednek a hóviharoktól, megmenekülnek a fagyoktól és a vastag hótakaró alatt jól áttelelnekAz altáji kúszó almafák bőven teremnék. A szlavianki fajta 10— 1>2 éves korában 100 kg-nál is több gyümölcsöt ád. A szibériai almafának egy európai nagygyüimölcsű fajtával való keresztezésével a kolhozparasztck egy új fagyálló különleges ízű almafajtát Gabonaszárító építése a Molotov- kolhozban. A gabonaszárító befejezése után az idén a kolhoz min den egyes birtoka saját gabonaszárítóval fog rendelkezni. kertet teremtett. A park 43 hektáron terül el. Ez a terület aránylag kicsi. Az ukrajnai vagy a moldavai kolhozok gyümölcsösei sokkal nagyobbak. 'Az üvegházakban nőnek a citrom-, mandarin-, és narancsfák. Ezek a melegégövi növények a jól fűtött pavilonokban akkor is teljesen otthonosan érzik magukat, amikor télen nagy hófúvások 'tombolnak és 40 fokos hideget mérnek a szabadban. Az üvegházakban még a távoli északon is 1 termeltek ki. A kolhoz, gyümölcsösében, a következő fajták találhatók: Micsurin Jermakja, Vörös Ánizs, Kínai Belfleur, Pepin Červenko, Sáfrány Pepin. Antal Gránátalma, Omszki Gruaovka és a Legyőzhetetlen Grelova. A különféle fajta gyümölcsök 40—80 grammosak. A kolhozparasztok még sok más fajtát is kitermeltek. A 28 hektárnyi almáskertben 90 fajta almát termelnek. Az ősszel 10 hektáron újabb facsemetéket ültetnek ki. Jepítettek, A tavasszal ú-jabb területeket ültettek ki szőlővél. Nagy területen terem az egres. A Ghauton fajta 60 mázsát is ad hektáronként. Málnából 45 mázsát, ribizliből 20 mázsát termelnek hektáronként. Szép a termés a kerti és egyébfajta eperből. A kölhozparasztofc nyár közepétől fogyasztják az epret, ribizlit, málnát, egrest ősszel pedig az almát. A gyümölcsöskertek szép jövedelmet biztosítanak a kolhoznak, évenként legkevesebb 250.000 rubelt. Ezért a kolhozparasztok elhatározták, hogy a legközelebbi években az eddigiekhez még 89 hektárt telepítenek. A kolhoznak nagykiterjedésű faiskolája van, ahol facsemetéket, bokrokat termesztenek saját gazdaságuk és az altáji kerület egyéb kolhozai t gyümölcstermesztésének fejlesztésére. _ v A látogatónak azonnal szemébe ötlik, hogy a gyümölcsöst példásan gondozzák és rendben tartják. A kolhozparasztok szeretettel gondoznak minden egyes fát, bokrot és szőlőtőkét. — Alkotásainkkal megvalósul Micsurin tanítása — mondja Fjodor Kocsubej kolhozparaszt. — A gyümölcsös gondozásában az agrotechnikai intézkedéseket pontod "san betartjuk. Minden harmadik évben hektáronként 40 tonna komposztot szórunk szét a fák és a bokrok közt. Minden tavasszal pedig szemcsésműtrágyát szőrűink szét a kapáláskor. Rendszeresen gondozzuk a fák koronáját és harcolunk a kártevők ellen. A fák és bokrok elegendő csapadékhoz jutnak. A gyümölcsös körül jól megmarad a hó. Ez lehetővé teszi a gyümölcsös öntözését. A halastó mellett emelkedő víztoronytól minden irányban öntözőberendezés vezet. A szélvédők felfogják a Karakum felől érkező forró saelet. Fjodor Mitrofanovies Grimko, a kolhozéin öl; minden nap meglátogatja a gyümölcsöst. Lelkesetűk a gyümölcstermelésért. Grimko a kolhoz micsurinistáival együtt szerezte be az alma-, körte- és a szilvafákat az egész szovjetországból. A gyönyörű szibériai gyümölcsösről Moszkvában is beszélt. Szibéria összes micsurinistáival levelez. Fjodor Grimko legaktívabb segítőtársa Anna Szemjonovova szőlőszakértő, aki a kolhoz szőlőskertjében már több mint tíz éve dolgozik. . .. Esténként és vasárnap vidám dal hangzik a gyümölcsösből A gyümölcsös a ko'lihozparasztok parkja is, ahol szívesen pihennek munka után. B

. ZSÍRNOV. Négy év tükre \ poly vásk jól működő EFSzéről ismert az egész országban. A falu földmunkásai, kis- és középparasztjai 1950-ben kezdték meg a közös munkát 360 hektár papibirtokon 3 pár lóval, 6 szarvasmarhával és 12 sertéssel. Kezdeményezésük visszhangot keltett a faluban is, a környéken is. Csak a kulákok sopánkodtak, hogy mit akarnak ezek, nem értenek a gazdasághoz stb. No, de azt mondja a közmondás, hogy tévedni emberi dolog. A kulákok pedig igazán nagyot tévedtek, mert a szövetkezet fejlődött, gazdagodott. 1951-ben ;75-re szaporodott az állatállományuk. A szövetkezet tagjai rendbehoztak egy öreg istállót és új sertésistállót is építettek. 1952-ben még egy sertésistálló épült és a szarvasmarhák számára is egy etetőfolyosókkal és önműködő itatóval ellátott istálló- Igyekezetüknek az lett az eredménye, hogy elnyerték a vándorzászlót és a kerületben élre kerültek. 1953-ban elkészültek a harmadik sertésisíállóval is. Közben a tavaszi munkákat olyan lelkesen, s olyan eredményesen végezték, hogy az országos vándorzászlót is elnyerték. Meg is jutalmazták aztán őket talán a legértékesebb ajándékkal, a villannyal. Mi az ipolyviski szövetkezeti tagok sikeres munkájának a titka? Semmi más, minthogy bátran felhasználják a gazdag terméssel 'kecsegtető szovjet munkamódszereket. Tavaly az őszi és tavaszi gabonaféléket sűrűsorosan vetették el. Nyertek a módszer alkalmazásával, mert gabonabeadásukat teljesítették, sőt még terven felül is adtak 150 mázsát. És nyertek azon is, hogy bátran építkeztek. Felépítették a legmodernebb tehénistállót tejhűtővel felszerelve, s még egy aklot is a juhállomány számára. Nem is okoz gondot Ipolyvisken az állati termékek beadása. Sertéshúsból tavaly is terven felül adtak, s bizony ebben a faluban sohasem maradnak adósak az államnak. Az ipolyviskiek megfigyelték, hogy a sűrűsoros vetésnek átlagos termése másfélmázsával több. Ezért ebben az évben az összes őszi és tavaszi gabonaneműt sűrűsorosan vetik. Okosan, megfontoltan gazdálkodnak. Már húsz hektáron elvetették az őszi repcét. A rozs alá most folyik a talajelőkészítés. Munkában a trágyaszóró gép is. A lánctalpas traktor előhántós ekét húz, dohány alá készíti a földet. A szövetkezet a felsőszemerédi traktorállomással kötött szerződés értelmében az őszi és tavaszi talajelőkészítést a traktorosokkal végezteti. A szövetkezet vezetősége megelégedett a traktorállomás munkájával, mert dolgozói nem hanyagok, s munkájuk kifogástalan. Az őszi munkák tervét Kocsis elvtárs még augusztusban elkészítette. Megvan a heti terv, is, amely a munkák legjelentéktelenebb részére is kiterjed. Az csak természetes, hogy a szorgalomnak megvan a jutalma. Nagy ez különöseri olyan helyen, ahol minden évben emelkedett a munkaegység értéke. 1951-ben 80, 1952-ben 100, régipénzben és 1953ban 22 koronát fizetett a szövetkezet egy munka-egységért. Igy is fennmaradt nyolcvanhatezer koronájuk, amit a szociális alapba fektettek be. A havonta 25 napot ledolgozó szövetkezeti tagok 14 éven aluli gyermekükre havonként 50 korona családipótlékot kapnak. Ha valaki munkaképtelenné válik, napi fél munkaegységben részesül. Ilyen esetben a gyógyszert is a szövetkezet fizeti. 1954-ben a szövetkezeti tagok 24 koronát, 3 kg búzát, 1 kg árpát C.5 kg kukoricát, 1 kg szénát és 1.5 kg szalmát kapnak egy munkaegységre. Csala István sertésgondozó, ha a természetbeni járulékot pénzértékre váltjuk, akkor 4.020 koronát keresett augusztusban. 270 hízósertést gondoz. Különben a sertésápolók 10 kg-os súlygyarapodás után növendékállatoknál 0.50, hízóknál 0.25 munkaegységben részesülnek. A 63 éves Pintér István 240, a kertészetben dolgozó Jakus Margit meg 105 munkaegységet szerzett. A tagok munkához való viszonya jÓ. Mint szemük fényére úgy vigyáznak a közös vagyonra. Ha valamiben kárt tesznek, ők maguk térítik meg. A szövetkezet elhöke Bartal elvtárs szigorú ember. Nagyon komolyan, határozottan irányit. A jq munkaszervezésének, az ésszerű vezetésnek látjuk csak az eredményét. Sertésből ma már 260 darabot, juhból pedig 110-et tartanak terven felül. A szép állatállomány számára 6.000 mázsa herét és 255 köbméter silózott takarmányt gyűjtöttek. A szövetkezet munkájának oroszlánrészét saját teherautójukjcal és Skoda-traktorukkal végzik a dolgozók. De ami mégis a legtöbbet mondó tény, az hogy a szövetkezeti tagok hitel nélkül építkeztek. Mióta közösen gazdálkodnak, soha sem volt úgy, hogy a pénztáruk kiürült volna. Jelenleg se kevesebb, mint 200.000 ko-. rona készpénzük van. Ezekután elmondhatjuk, hogy az ipolyviski szövetkezetnek példás a vezetősége és a tagsága, de példás a gazdasága is. A dolgozók bizalommal tekintenek a jövőbe, mert meggyőződtek róla, hogy a közös munka eredményes, ha iparkodnak, ha kitartóan dolgoznak. Molnár Ferenc, Ipolyvisk A párkányi járás EFSz-eiben törik a kukoricát A párkányi járás szövetkezetesei és egyénileg gazdálkodó parasztjai az aratás és cséplés befejezése után újabb feladatok megvalósitásához láttak. Az idei hektárhozamok megmutatták, hogy csak az idejében elvégzett őszi szántás-vetés biztosíthat nagyszerű termést. Azok a szövetkezetek, amelyek a haladó agrotechnikai módszerek pontos betartásával eddig is szép eredményeket értek el, most még nagyobb lendülettel fogtak az őszi munkákhoz. Folyó hó 12-ig több mint 1.500 hektár földre hordták ki a trágyát. Ez nem okozott különösebb nehézséget. Korszerű trágyarakó és trágyaszóró gépekkel könnyen megy a munka. A gépesítés óriási előnye megmutatkozik a szántásnál is. Ez ideig 2.500 hektáron végezték el a középszántást. A szőgyéni, muzslai és a többi EFSz-ek kettős agregáttal végzik a szántást. A párkányi járásban öt földművesszövetkezet vet őszi repcét. A dunamocsi és az ebedi EFSz kivételével már ennek a munkának is utána vannak. A muzslai EFSz eteonek szeretné befejezni az őszi gabonaneműek vetését a járásban. A szövetkezet tagjai már negyven hektár őszi árpát és harminc hektár őszi takarmánykeveréket vetettek el keresztsorosan. Az őszi árpa vetése csaknem minden szövetkezetben folyik. Az őszi munkákban nem maradnak le az egyénileg gazdálkodó földművesek sem-. Hatszáz hektáron már ők is elvégezték a középszántást. Ekkora területre az istállótrágyát is kihordták. Megkezdték a kukoricatörést is. Százötven hektárról betakarították a kukoricatermést. A párkányi járásban a legnagyobb feladat a kukorica betakarítása. Tudják ezt a dolgozók, iparkodnak is a munkával. A napokban az egész járásban megkezdik a kukoricatörést. Ez a munka a szövetkezetekben és magángazdáknál egyaránt sok munkaerőt igényel. Ebből a munkából az ifjúság is kiveszi a részét. De a munka javarészét az eddig ismeretlen kukoricakombájn végzi el, amelyet már kipróbáltak a köbölkúti EFSz-ben. A kitűnő gép nemcsak a csöveket töri és rakja kocsira, hanem egyidejűleg a kórót is silóra vágja. Nem kell arról beszélni, hogy milyen előnyös a kukoricaszár betakarítása, hiszen tudjuk, hogy majdnem olyan tápértéke van, mint a füvestakarmánynak. Tamás Vince, Párkány y