Uj Szó, 1954. szeptember (7. évfolyam, 213-238.szám)

1954-09-17 / 227. szám, péntek

Világ proletárjai egyesüljetek ! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1954. szeptember 17. péntek 30 fillér VII. évfolvam 227. szám. A mai számban: keinek ünnepélyes felavatása (2. old.) Mi rejlik a bonni tárgyalások mögött? (3. old.) Egy altáji kolhozban (4. old.) A „Pravda" Molotov válaszairól (5­old) A nesryedik útszakasz győztese J. Veselý (6­old.) Az eredmények ismertetésévei, felvilágosító, meggyőző szóval Közeleg a gazdasági év vége. 'A gabonatermést már betakarítot­tuk, s most a falvak dolgozó pa­rasztjai összehasonlítják munká­jukat, eredményeiket, számot vet­hetnek azzal, vájjon kinek a földjén termett több gabona, kinek ígérke­zik jobb termés kukoricából, cu­korrépából — a szövetkezetnek vagy az egyénileg dolgozó paraszt­nak. Az egyénileg dolgozó paraszt szeme most a szövetkezeteken van. Ha nem is tekint bele a szövetke­zet könyvelésébe, mégis, látja mi történik a szövetkezetben és rá­jön arra is, hogy a nagyüzemi gazdálkodás előnyösebb, mint az egyéni gazdálkodás. Látja a szö­vetkezet terméseredményét, ér­deklődik afelől, hogyan fizetett az idén a búza, meghozta-e a várt eredményt a rozs, az árpa és a zab. És bizony, ha a szövetkezet földjén 26—28 mázsa termett, az övén csak 16—18, gondolkodni kezd. Fontolgatja: ha belépek, ne­kem is jobb lesz. Ott gépekkel dolgozunk, közös lesz a gond, meg a jövő is biztonságosabb. Különösen az érdekli legjobban a dolgozó parasztot, hogy mennyi gabona jut a szövetkezetben egy­egy munkaegységre, ki mennyi terményt szállít haza. Ez érthető, hisz ez a legbiztosabb mérték ah­hoz, hogy összehasonlítsa jövedel­mét a szövetkezeti tagokéval, a jó eredmény pedig kézzelfogható bi­zonyíték arra, hogy helyes út a közös nagyüzemi gazdálkodás útja. Azokban a községekben, amelyek­ben a dolgozó parasztok látják, hogy a szövetkezeti tag 30—40 mázsa gabonát visz haza, hát nem is igen sokat haboznak a belépés­sel. Mert hát melyik dolgozó pa­raszt ellensége saját magának? Egyikük sem, hisz sokkal nyu­godtabb, szebb az élet, ha több ga­bonát takaríthatnak be, ha bőven van kenyér, s tele az éléskamra. Ez pedig legjobban a szövetke­zeti gazdálkodásban érhető el. Ezért határoztak így az alistáli dolgozó parasztok is, akik közül aratás végéig 81-en választották a jobb, a szövetkezeti gazdálkodási formát. Beléptek a szövetkezetbe köztük olyanok is, akik a mult ősszel elhjpnarkodva a dolgot, megriadva a kezdeti nehézségek­től, kiléptek a szövetkezetből. Per­sze, a szövetkezet vezetősége szí­vesen fogadta vissza őket, hisz világos előttük, hogy ezek az em­berek nem ellenségei a szövetke­zeti mozgalomnak, csupán azért léptek ki annak idején, mert a sok hiba, a megnemértés, zsörtölődés, esetleg a gyengébb terméseredmé­nyek miatt nem találták meg szá­mításaikat. Tehát a legnagyobb igazságtalanság volna, ha ezeket a visszatérőket a szövetkezet ve­zetősége elutasítaná, mondván: várjatok még vagy egy-két évet. Mindenki úgy gondolja helye­sen és ez a legáldásosabb dolog, hogy a kommunisták, a szövetke­zeti tagok bátran, magabiztosan odaálljanak az egyéniek elé, szép szóval, baráti beszélgetések alkal­mával mondják el, hogy élnek a szövetkezetben, mennyi gabonájuk termett, mennyi jut egy-egy tag­nak a munkaegységekre és gazda­ságilag hogyan áll a szövetkezel szénája. Az a baj, hogy nem min­denhol van ez így. Sok helyen a pártszervezetek elfeledkeznek az agitációról, a szövetkezetek tagjai pedig azt mondják, hogy a „jó bornak nem kell cégér", s elhall­gatják a szövetkezet kiváló ered­ményeit. Vájjon megnyerték volna-e új­ra a szövetkezeti gondolatnak Fe­kete Imrét, aki most a dercsikai szövetkezet legjobb állattenyész­tési dolgozója, ha a kilépési nyi­latkozat benyújtása után magára­hagyják, s nem magyarázzák meg neki, hogy a mult évben csak azért jutott kevesebb gabona a munka­egységekre, mert rosszul gazdál­kodtak, hanyagul dolgoztak, s en­nek folytán kevesebb gabona ter­mett. A szövetkezet vezetősége se­gítségére ment Fekete Imrének. Még márciusban kiszámították, hogy mennyi gabonát kap majd az idén a gabonaelosztáskor. Számítá­sukban nem csalódtak. Fekete Im­re 23 mázsa gabonát vitt haza. Meg is mondta, amikor a zsákok­kal megrakták a szekerét, hogy amíg él s Fekete Imrének hívják, sohasem követ el még egyszer olyan ostobaságot, hogy kilépjen a szövetkezetből. Fekete Imre pél­dáját követve nyolcan tépték szét a kilépési cédulát és visszamentek a szövetkezetbe. A falusi pártszervezeteknek tö­rődniök kell azzal is, hogy ha gyengébb a szövetkezet, s többen ki akarnak lépni, a kilépni akarók ne maradjanak tanácstalanul. Meg kell magýarázniok, hogy a szövet­kezet átmeneti nehézségei legin­kább a rossz munkamegszervezés­ben, a tagok fegyelmezetlenségé­ben, a közös vagyon pocsékolásá­ban — gazdasági felszerelések el­tulajdonításában. a takarmány el­kótyavetyélésében, a munkaegysé­geknek a végzett munkákhoz vi­szonyított aránytalanságában. — s nem utolsó sorban a vezetésben rejlenek. A dunaszerdahelyi járás­ban a várkonyi szövetkezet tagjai közül tavasz óta többen beadták kilépésüket. Mi ennek az oka? Nem éppen a szövetkezet gazda­sági állapota, hanem, ahogy a té­nyek mutatják, inkább a szövet­kezet vezetősége, mert magára Tóth Károly elnökre is sok a pa­nasz. Kovács Gyula öthektáros pa­raszt például azért akar kilépni, mert igazságtalanul bántak vele a mult évben. Negyedmagával dol­gozott a szövetkezetben, s mivel három fia nem tagja a szövetke­zetnek, nem kaptak természetbeni jutalmat. Ez így helyes, ezzel egyetért Kovács Gyula is, csak az­zal nem — nem is érthet egyet —, hogy a munkaegységre járó pénz­beli jutalomnak csak 50 százalékát kapták a fiai, noha a szövetkezeti alapszabályzat szerint a munka­egység értékének 75 százaléka jár azoknak, akik dolgoznak, és nem tagjai a szövetkezetnek. Azért is helytelen a várkonyi "szövetkezet eljárása, mert elsősorban azokat kell megtartani a szövetkezetben, akik már lényegében hozzászoktak a közösséghez, becsületesen helyt állnak a munka frontján. Az ilyen sérelmeket orvosolni kell és a ki­lépőknek meg kell magyarázni, milyen részesedést kapnak, mi­lyen lesz a szövetkezet jövője. A falusi pártszervezetek, a kom­munisták és a szövetkezetek ve­zetőségei és a tagok tehát ne vesz­tegeljenek, ne várakozzanak tét­lenül, mert szövetkezetük megszi­lárdítását, fejlesztését senki sem végzi el helyettük. Szervezzék meg a legjobb szövetkezeti tagokat, s velük együtt látogassák meg az egyénileg dolgozó parasztokat, mondják el nekik fejlődésüket, be­széljenek arról, milyen jövedelem­ben részesültek a szövetkezetben. Ha ez így lesz, egész biztos, hogy a várt eredmény nem marad el. r r H A Z A N K ELETEBOL A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37. évfordulójának tiszteletére A lévai Járási Ipari Kombi­nát dolgozói a napokban 100 százalékra teljesítették a nyers­téglagyártás egész évi tervét. A tervfeladatok időelőtt való tel­jesítése alkalmából a kombinát dolgozói megfogadták, hogy a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 37. évfordulója tiszte­letére az év végéig terven felül 150X00 darab nyerstéglát gyár­tanak. A nyitrai kerület autóbuszh álózatán ak kiszélesítése A nyitrai kerület járásaiban a múltban nagyon elhanyagolták az autóbuszforgalmat. A felszabadulás óta ezen a téren is gyors változás történt. 1945-ben a nyitrai kerület területén csupán 15 autóbuszvo­nal volt, 1948 végéig ezeknek szá­ma 21-re emelkedett. A nyitrai ke­rület autóbuszhálózatának gyors kiszélesedése 1948 után történt. Ma a kerületben 114 autóbuszvo­nal van, mintegy 3100 kilométer hosszúságban. Idén hat új vonalon indították meg a forgalmat. A Lu­kačovce—Rišňovce, Chvojnice— Nitr. Právno, Vráble—Paňa—Nitra vonalakon a terv szerint ez év vé­géig megindul a forgalom. Több mint 20 ezer szövetkezeti tag jelentkezett t a hároméves szövetkezeti munkaiskolákba A szövetkezeti tagok ezrei Szlo­vákia minden részében jól tudják, hogyha a szövetkezeti mezőkön és az istállókban kisebb költségek mellett jó eredményeket akarnak elérni, akkor tanulniok kell. Isme­reteiket ezért nemcsak a kollek­tív gazdálkodás általános tapasz­talataival bővítik, hanem munká­juk mellett rendszeresen tanulnak is. Nagy segítségükre vannak eb­ben a szövetkezeti munkaiskolák, amelyekből három évig tartó lel­kiismeretes tanulás után mint mi­nősített szakemberek kerülnek ki. Az állattenyésztési szak hallgatói specializálhatják magukat a ser­tés-, szarvasmarha-, baromfite­nyésztésben, továbbá a méhészet­ben és a juhtenyésztésben. Azok a szövetkezeti tagok, akik a növényi termelésben specializálják magu­kat, minősítést nyerhetnek a nö­vényfajták és takarmányok ter­mesztése terén, továbbá a zöldség-, gyümölcstermesztésben és a szőlé­szetben. A szövetkezeti munkais­kolákba az 1954—55. iskolaévre már több mint 20.000 szövetkezeti tag jelentkezett és még jelentkez­nek is. Legtöbb hároméves szövet­kezeti munkaiskolát 174-et a nyit­rai kerületben, a bratislavai kerü­letben pedig 164-et létesítenek. A főleg Dél és Délkelet-Szlovákiában létesített 160 iskolában magyar szövetkezeti tagok tanulnak majd. A szobránci járásban megvalósítják az akciótervet A nemzeti bizottságokba való vá­lasztások után gyorsabb ütemben folytatódik a szobránci járásban az építkezés. Az új nemzeti bizottsá­gok megvalósítják az akcióterve­ket. Rövid időn belül Jesenkovcén, Sejkovban és Krčaván ú] kultúr­házakat építettek, és Szobránc új óvodát kapott. Az egészségügyi gondoskodás terén a szobránci já­rási népegészségügyi intézetet női­és gyermekosztállyal bővítették és a'járás minden körzetében orvosok működnek. Új lakásépítési terve­ket készítettek. A személyszállítás megjavítása érdekéber kiszélesí­tették a ČSAD autóbusználózatát és Sejkov felé három kilométeres pormentes utat építettek. A nem­zeti bizottságok új tagjai fokozott figyelmet fordítanak a mezőgaz­daságra. Főlég arról gondoskod­nak, hogy az EFSz-ekben alkal­mazzák a jól bevált szovjet mun­kamódszereket és növeljék a zoo­technikusok, valamint agronómu­sok számát. Szorgalmas emberek, jó gazdák ... Lc osonctól vár kilométerre fek­szik Pinc község. A völgyben meg­húzódó kis falucska a szövetkezet megíüakulása óta szépen fejlődik. 1952-ben a kis- és középparasztok egy pár kivétellel elhatározták, hogy a közös gazdálkodás útjára lépnek. Elhatározásukat tett követte. Megala­kult a III. típusú EFSz, amely kez­delben, mint a legtöbb új szövetke­zet, nehézségekkel küzdött. Legna­gyobb gondjuk volt az állatállomány elhelyezése, mert a faluban egy-ket férőhelyes istáäónál nagyobb nem volt. A nehézségeket leküzdötték és most virágzó, fejlődő szövetkezetnek örvendhetnek. A nyári munkák sikeres befejezése után azonnal hozzáláttak az őszi be­takarításhoz, szántás-vetéshez. Szep­tember 15-re tervezték a vetés meg­kezdését, mivel azonban a tarlóhán­tást és a trágyaszórást határidő előtt befejezték, már szeptember 13-an megkezdhették a vetést. Két nap alat elvetettek 5 hektár őszi repcét és szeptember 20-ra 20 hektáron el­vetik az őszi árpát és 10 hektáron a rozsot. Jól haladnak a silózással is. Ti­zenkét nap alatt hat silógödröt ké­szítettek el. Szeptember 9-én meg­kezdték a silózást és aznap 300 köb­méter takarmányt tettek el télire. Szorgalmas emberek, jó gazdák a pinci szövetkezet tagjai. Sós József is az igyekvő emberek közé tartozik. A szövetkezet tagjai megválasztották őt rakíámoknak. Nem fogadta el a tisztséget. Dolgozni akart. Azt mon­dotta, hogy a raktárnok rokkant is lehet. Aratáskor a nagy hőségben megkérdezték tőle, hogy nem volna-e jobb hűsölni a raktárban. Azt felel­te. hogy ő nem tud kapa-kasza nél­kül élni. A raktárban őrizni ke/l a szerszámokat, ö pedig dolgozni akar velük. Télen kell hűsölni, nyáron meg kell fogni a dolog végét. faelemen József, a szövetkezet elnöke, jevő terveikről beszélt. Elmon­dotta, hogy még ebben az évben nyolc hektár területen gyümölcsöst létesítenek. Télen egy szövetkezeti • tag szakiskolára megy, aki majd gondozni fogja a gyümölcsöst. Felépí­tenek egy százférőhelyes marhaistál­lót az idén; az alapja már elkészült. Jelenleg az anyag beszerzése folyik. Továbbá szabályozni fogják a pata­kot, amelynek a medre magasabban fekszik, mint a körülötte lévő földek. Az idén is jó pár hektár árpater­mést elöntött. A jövő évben ezen a helyen halastavat és kacsafarmot ter­veznek. Szakiskolára megy abból a célból is egy-egy tag, hogy ezt is szakszerűen vezethessék. Útközben, amikor a határt jártuk, megkérdeztem Kelemen elvtárstól, hogy nehéz-e vezetni, irányítani a szövetkezetet. Ezt felelte: — Hát bizony elég nehéz. De jól vezetni még nehezebb. Tudja, elv­társnő, — folytatta, — egy olyan magamfajta parasztember, aki azelőtt öt hektáron gazdálkodott, nem ok szakértelemmel rendelkezhet. Sok mindent itt a szövetkezetben tanul­tam meg. Sokszor bizony a saját ká­runkon okulva tudtam meg, hogy ni a helyes és helytelen. No, rteg az emberek sem egyformák. Vaň olyan tag, aki türelmetlen, nem érti, vagy nem akarja megérteni a jó tanácsot. Csökönyö*ek, > önfejűek, azt tartják, amit a közmondás: ,,Ad j uram, de mindjárt" De örömmel mondhatori, hogy egyre kevesebb az ilyen ta­gunk. — Aztán mondja csak, Kelemen elvtárs, van-e kilépő a szövetkezet­ből? — Az idén nincsen. Tavaly még akadt egy-kettő. De ezeket nem saj­náltuk. Egy tagot pedig mi zártunk ki. Soha nem dolgozott, olyan papir­tag volt. Kovácsik János 12 hektáros középparaszt beállt a megalakulás­kor, beadta a földjeit, ő meg elment az iparba dolgozni. Felesége sem dol­gozott. Azt hitték, hogy majd a föl­dek után fognak részesedni, más fo g rájuk dolgozni. Tavaly októberben visszaadtuk a földjeit. Állatokat nem adott a szövetkezetnek. A visszaadott földek között volt olyan, amely őszi búzával volt bevetve. Akkor otthagy­ta az építkezést és újra gazdálkodni kezdett. Az idén termett neki 66 má­zsa gaoonája, ebből be kellett volna szolgáltatnia 54 mázsát, de csak 40 mázsát adott be. Sertés- és marha­húsból eddig még semmit, tejből semmit, — bár két tehene van —; nem szolgáltatott be. — Van még egy ilyen díszes gaz­dálkodó, — szólt közbe a helyi nem­zeti bizottság titkára. — Golián Pál adós maradt 6 mázsa gabonával, (iz összes sertés- és marhahússal, csupán 18.5 liter tejet szolgáltatott be. A napokban megtartjuk a hivatalos el­számolást a két gazdánál. [)e térjünk vissza a szövetkezet­be és nézzük csak, milyen ügyes­bajos dolgaik vannak a tagoknak. Először is egy teherautóra volna szükségük Már többször kérték szó­val, kérvényezték, a pénzük is meg­van rá, csak autó nincsen. A járá­son azt a kifogást mondták, hogy a besztercebányai kerület engedélyezett ugyan egy teherautót a losonci jár-is részére, de azt sem kapták meg, pe­dig a pincieknek az építkezéshez nagy szükségük lenne az autóra. Homolya Irén \

Next

/
Oldalképek
Tartalom