Uj Szó, 1954. szeptember (7. évfolyam, 213-238.szám)

1954-09-15 / 225. szám, szerda

1954. szeptember 15 ül SZÖ s Miért halad lassan a begyűjtés a nagykaposi járásban? A galántai mezőgazdasági kiállítás elé (jralántán szeptember 18-án nyílik meg a mezőgazdasági kiállítás. Részt vesz ezen a kiállításon Szered, Szene, Dunaszerdahely, Nagymegyer, a nyitrai járásból pedig Vágsellye, Komárom és még sok más város vagy község. Az egységes földmüvesszövetkezetek terményeit, a traktorállomások és a diósjegi cukorgyár legjobb gépeit láthatjuk majd ott. Azonkívül a látogatónak alkalma lesz gyönyörködni a legnagyobb termést hozó gabona- és gyümölcsfajtákban is. A kiállított tárgyak mellett agrotechnikai leírásokat, magyarázatokat olvashatnak a látogatók. A szövetkezeti tagok és az egyénileg gazdálkodó parasztok jó iskolája lesz ez a kiállítás. A burgonya, a kukorica négyzetes-fészkes ültetéséről, a helyes silózásról, a műtrágya és az istállótrágya észszerű felhasználásáról nyerhetnek gazdag tapasztalatokat. Alkalom nyílik a legjobb tenyészállatok megtekintésére is. Minden nap háromszor mutatják majd be Malinyina szovjet fejőnö etetési-fejési módszerét. A rideg borjúnevelést szemléltető alkalmas • Stejman-féle bódékat is felállítják a kiállításon. Megláthatjuk a kistermelők nyulait, galambjait és háziállatait is. A dolgozó mindent megtalálhat a kiállításon, ami csak érdekli. / A galántai járási nemzeti bizottság épített egy pavilont, amely gazdag tartalmával bizonyára megnyeri majd a látogatók tetszését. A kiállítás tartama idején a legjobb népi együttesek, a helyi üzemek és iskolák kultúresoportjai lépnek fel. Napunta tartanak szakelőadásokat és egész estét betöltő filmeket vetítenek. Szeptember 19-én aratóünnepélyt és labdarúgómérkőzést rendeznek. A Galántai Fátra méri össze erejét a Győri Vasas együttesével. A vezetőség különféle hullámvasútok és bábszínházak felállításával gondoskodott a gyermekek szórakoztatásáról is. A vendégek ellátásáról vendéglátó üzemeink alkalmazottai gondoskodnak. A látogatók vásárolhatnak is a gazdasági termékek feleslegeiből, valamint az ipari termékekből. Erre a kiállításra vasúti kedvezménnyel utazhatnak a dolgozók. Elvárjuk tehát, hogy szövetkezeti I tagjaink és egyénileg dolgozó parasztjaink minél nagyobb számban részt vesznek e nagyszerű kiállításon. Gucsek István, a bratislavai kerületi nemzeti bizottság dolgozója Lesz miből osztani az évvégi zárszámadáskor is A. szövetkezeti tagok büszkén ülnek a szekereken, s keményen tartják a jól abrákolt lovak gyeplőjét, nehogy valamelyik megugorjon. Ketten vannak egy-egy szekéren, s mindegyik segítséget is visz a gabonaméréshez. A ráktáros már meszsziről észreveszi a közeledő szekérhadat, s fületövét vakarva bosszankodik. — No, ma megint lesz mit csinálnom — dörmögi magában. — Egy hete már nincs megállása. No, de ez csak afféle öreges morfondírozás, de szívében örül annak, hogy a tagok sok gabonát kapnak, A szekerek közben megérkeznek. Az emberek fürgén leugrálnak a kocsikról és hónuk alatt a zsákokkal megindulnak a raktárba ... Szaporán telnek a zsákok, s hamarosan a mázsára, majd a szekérre kerülnek. A vágsellyei szövetkezetesek megrakott szekerekkel távoznak az udvarból. Olyan is akad, aki két szekérrel visz haza. Ferencei József, a szövetkezet egyik legjobb dolgozója 10 mázsa búzát és 4 mázsa árpát kapott az első félévben ledolgozott 546 munkaegysége után. Ezenfelül 5.460 koronát és 546 liter tejet. Ferencei Sándor pedig 4.160 koronát, 416 liter tejet és 11.5 mázsa gabonát kapott a ledolgozott 416 munkaegysége után. A szövetkezeti munkákban részt vettek az asszonyok is, sokan közülük versenyt dolgoztak a férfiakkal, s most ők is szépen részesülnek a közös munka gyümölcséből. Jobbágy Franciska kétgyermekes anya 288 munkaegységet dolgozott le, s ezért 2.888 koronát, 288 liter tejet és 780 kg gabonát kapott. Példásan dolgozott Molnár Jánosné, akinek odahaza három apró gyermeke van, mégis 207 munkaegységet szerzett a kertészetben. Nyáron már 4 órakor kiment a földekre és délután 4 óráig dolgozott. Utána otthon még a gyermekeket is ellátta és a vacsora is mindennap jókor került az asztalra. Hűséges munkájáért 2.074 koronát, 207 liter tejet és 560 kg gabonát kapott. A vágsellyei szövetkezetesek örömmel néznek a jövőbe. Jó munkájuk eredménye azt mutatja, hogy a másik félévre is megkeresnek még ennyi gabonát és lesz mit szétosztani az évi zárszámadásnál is. H. A. A kukoricabetakarítás sikeréért Szlovákia déli vidékein hamarosan beérik a legfontosabb termény, a kukorica. Sok helyen már megkezdték a törést a köbölkúti gép- és trakorállomás gépészei az idén nagy segítséget nyújtanak a szövetkezeti tagoknak a kukorica betakarításában: gépeket adnak. Olyanokat, amelyek önműködően törik a kukoricát és egyidejűleg silótakannányra aprítják a kórót. Ezt a gépet Veszelovszky Sándor és Jakubovics Béla, a gépés traktorállomás dolgozói szovjet Sz—6-os kombájnból állították össze. Az Októberi Forradalom tiszteletére A besztercebányai kerület állami gazdaságainak dolgozóira az idei őszi munkák folyamán fokozott feladatok várnak: 430 hektárral nagyobb földterületet kell megművelniük, mint a mult évben. Azonban ennek ellenére is felajánlották, hogy az őszi munkák tervezett határidejét lerövidítik és az Októberi Forradalom 37. évfordulójáig teljesítik aX - őszi búza és egyéb gabonafélék vetési tervétŐsszel 3.200 hektáron vetnek kereszt- és sűrűsorosan. Szövetkezet alakult Kamienkán A liomonnai járásban a kamienkai kis- és középparasztok a napokban alakítottak szövetkezetet. Az alapító gyűlésen a szóvetkezeti tagok Vilcsik István példás gazdát választották elnökül. Az újonnan létesített szövetkezet tagjai jó gazdák, akik beadási kötelezettségüket száz százalékra teljesítik. Kedvvel kezdték meg az új munkát. Száz juhuk és 7 méhkasuk van. Lassanként befejezik a 100 férőhelyes istálló építését. A nagykaposi járás lemaradt a begyűjtés terén, jóllehet egy héttel ezelőtt kerületi méretben még az első helyen állt. A begyűjtési apparátus dolgozói, a járási instruktorok és a helyi szervek „megpihentek", a pillanatnyi elsőség megnyugtatta őket. így történt, hogy a varannói járás került az élre a begyűjtésben. Nem lehet azt mondani,, hogy rossz volt a termés, kifagyott a búza, stb. A lemaradás oka abban rejlik, hogy a begyűjtési apparátus funkcionáriusai nem tettek meg mindent a gabonabegyűjtés érdekében. A járás községeinek nagyrésze száz százalékig eleget tett beadási kötelezettségének. Deregnyő, Iske, Kaposvajkóc és Vaján a példás községek közé tartoznak. Pedig ezekben a falvakban sem jobb a föld, mint másutt. Azt is mondhatnánk, hogy talán gyengébb minőségű is. De az ottani helyi nemzeti bizottság tagjai tudták, hogy felelősek a begyűjtés kimeneteléért, mivel ők ismerik legjobban a helyi viszonyokat. A járás egységes földművesszövetkezetei szintén teljesítették beadási tervüket, valamint a még egyénileg dolgozó kis- és középparasztok is. A beadást példásan teljesítők között találjuk Nagy Sándort Iskéről, Kászonyi Jánost és Tóth Andrást, Nagy Jánost, Berényi Mihályt és Beruk Jánost Deregnyőről, Iski Jánost és Szabó Györgyöt "jSzenáról. A felsorolt dolgozó parasztok a járási nemzeti bizottságtól jutalmat és elismerő oklevelet kaptak. Ezeken a helyeken azért sikerült a beadást kifogástalanul teljesíteni, mert a járási nemzeti bizottság funkcionáriusai és instruktorai segítséget nyújtottak a helyi szervek- | nek. Az instruktorok közül kifogástalan munkát végeztek Vajnrót | Az idén a perbenyiki egységes földművesszövetkezet teljesítette elsőnek a beadást a járásban. A szövetkezet tagjai jutalmul díszoklevelet és egy szép rádiót kaptak. Sokakban felvetődik a kérdés, hogy vájjon a beadás száz százalékos teljesítése után mennyi természetbeni marad a dolgozóknak. Sápos Lajos, Tóth Mihály és Tóth Lajos felelnek erre. Sápos Lajos és Tóth Mihály a ledolgozott munkaegységek után 10 mázsa búzát, 5 mázsa rozsot, 3 mázsa árpát és 6.162 korona pénzjutalJános Deregnyőn és Csengeri Gyula Kaposvajkócon. Ezekben a községekben az összbeadás 13 százalékát gyűjtötték be naponta. Dicséretet érdemel a Zacharban dolgozó Tkács elvtárs is, aki egy hét leforgása alatt az összbeadás 32 százalékát gyűjtötte be. Az említett tények azt bizonyítják, hogy ha az instruktorok jól öszszedolgoznak a helyi szervek vezetőivel, akkor nincsen hiba a begyűjtés körül. Ahol a helyi nemzeti bizottság tagjai nem fejtettek ki aktív munkát és az instruktorok sem szervezték meg kellőkép a begyűjtést, ott nagy a lemaradás. Sajnálatos dolog, hogy ebben a járásban vannak olyan funkcionáriusok is, akik maguk sem tesznek eleget beadási kötelezettségüknek. Ezek közé tartozik Zsidek János HNB-tag, Vajki György és Dudik György járási nemzeti bizottsági tagok. Hogyan mutathatnak jó példát szövetkezeti tagjainknak és dolgozó parasztjainknak ilyen funkcionáriusok? Vannak aztán a járásban olyanok is, akik csaknem minden évben teljesen megfeledkeznek állampolgári kötelességükről. Ezek a kulákok. Név szerint a 16 hektáros Okál János Szénáról, a 17 hektáros Barkó Antal Beskocról, a 20 hektáros Kozora Gyula Kisráskáról, a 28 hektáros Menyhért József Nagyráskáról, Pekár Benjámin, Béres István és Horváth Bernát Ruszkából. Ezek a gazdák az idei cséplésnél többször is rávetemedtek a gabonatermés ellopására. Begyűjtési apparátusunk és helyi szerveink dolgozói azonban idejében leleplezték és hivatalosan elszámoltatták őket. Az elszámoltatásnál bebizonyosodott, hogy sokkal több terményük volt a hombárban, mint amennyit a cséplésnél kimutattak. K. I, mat kapott. Tóth Lajos szintén elégedett a jutalmazással. 9 mázsa búzát, 4-5 mázsa rozsot, 270 kg árpát és 5.800 korona készpénzt kapott. Akik iparkodtak, azok megelégedettek mind a természetbeni, mind a pénzbeli jutalmazással. Nem így a lógósok, a szövetkezet egységét szüntelenül megbontani akarók. No, de nekik is meg kell érteniök, hogy csak akkor részesülhetnek a szövetkezet jövedelméből, ha egész éven át becsületesen dolgoznak. Zelenák István, Perbenyík. Érdemes jól dolgozni Országunk valamennyi szövetkezetéré nagy feladat hárul, hogy valóraváltsák pártunk X. kongreszszusának a mezőgazdaságra vonatkozó irányelveit. Annak ellenére, hogy hazánkban az 1937-es évhez viszonyítva az egy személyre eső húsadag majdnem a négyszeresére emelkedett, mégis gyakori zavarok mutatkoznak a húsellátásban. Egyik legfőbb feladata tehát a szövetkezeteknek, hogy az állattenyésztési termelést állandóan növeljék, hogy ezáltal a jövőben több hús kerüljön dolgozóink asztalára. A feltételek megvannak ahhoz, hogy dolgozóinkat bőségesen ellássuk hússal. A kongresszusi határozat ennek érdekében azt is kimondja, hogy hazánk déli részein ezután nagyobb gondot kell forditani a kukorica termesztésére, mint eddig. Az állattenyésztés további fejlesztése érdekében igen fontos a szálastakarmány biztosítása, azonkívül különös gondot kell fordítani bőséges silótakarmány biztosításira is. Szövetkezeteink válogathatnak a lehetőségekben, hogy meglévő állatállományukat gyarapítsák és növeljék hasznosságukat. Nyitva állnak a szövetkezeti dolgozók előtt a különféle mezőgazdasági és állattenyésztési szakiskolák, ahol elsajátíthatják az állattenyésztés szakszerű tudományát. A kétéves mesteriskolák a négyéves állattenyészFiatal munkaerőket as állattenyésztési termelés élére / tési szakiskolák, s a különféle zootechnikai tanfolyamok várják a fiatal dolgozókat, hogy ott jó szakemberekké fejlődjenek. Nagy segítséget-nyújtanak ebben a hároméves szövetkezeti iskolák. Ezeket bármikor megtalálhatja bármelyik szövetkezeti tag. Az állattenyésztés egyik legalapvetőbb követelménye, hogy szakképzett káderek gondozzák az állatokat. Ma már nem elég az, hogy az állatokat primitív módon megetessük és megitassuk, meg kell ismernünk az állatok természetét, s ennek megfelelően kell bánni velük. Nem szabad visszariadnunk az újításoktól sem. Ellenkezőleg. Állattenyésztőinknek minden szövetkezetben el kell sajátitaniok a szovjet módszereket s bátran kell alkalmazni őket. Malinyina, Surikova és a többi szovjet állattenyésztő dolgozó újításai szolgáljanak példaként szövetkezeteink állatgondozóinak. Megvan a lehetőség arra, hogy az ő tudományukból bármelv szövetkezeti dolgozó minél többet elsajátíthasson. Éppen ezért szövetkezeteink kötelessége, hogy minél több fiatalt bevonjanak az állattenyésztési munkába. Rosszul gondolkodnak az olyan szövetkezetek vezetői, akik azt tartják, hogy tapasztalatlanok és komolytalanok a fiatalok. Éppen ellenkezőleg. Az idősebb állattenyésztési dolgozók sok esetben ragaszkodnak azon módszerekhez, melyeket még nagyapáiktól tanultak. Pedig nagyon jól tudjuk, hogy állandóan fejlődő mezőgazdaságunkban, legkivált az állattenyésztésben ez nem elegendő. Könyveket is csak egyesek vesznek a kezükbe. 'Legtöbbjük megelégszik azzal a kevéssel, amit tud. Az ő agyuk már nehezebben veszi be a tudományt is és nem Olyan fogékonyak az új iránt. A fiatalok sokkal ruganyosabbak, energikusabbak és hamarább felismerik az újat. Az állattenyésztésben dolgozó fiatalok sok szövetkezetben jó munkájukkal bebizonyították már azt, hogy megállják helyüket az állattenyésztési termelésben is. Sőt bebizonyosodott az is, hogy ahol fiatalok dolgoznak az állattenyésztésben és nem félnek az új módszerek alkalmazásától, ott kiváló eredményeket érnek el. Csak egy-két esetet említünk a sok közül. Perbetén, az ógyallai járásban Békésszky Pál, az állattenyésztés vezetője szintén fiatal, alig 26 éves, de mióta a perbetei szövetkezetbe került, megváltozott az állatállomány. Mint fiatalember négyéves állattenyésztési szakiskolát végzett. Az iskola befejezése urán azonnal bevonult katonának. Szabad idejében itt is szakkönyvéket olvasgatott és leszerelése utáni visszatért a szövetkezetbe. A gon-I dos ápolás, a pontos etetés, a szovjet módszerek alkalmazása lehetővé tette, hogy ma már a perbetei szövetkezet sok disznó- és marhahúst ad a közellátásnak terven felül. A mult évben még nem volt meg a tervezett állatállományuk, de az idén már túlteljesítették a tervet. Békésszky Pálnak köszönheti a szövetkezet, hogy a mult hibáit kiküszöbölték. A (perbetei szövetkezeti tagok, felismerve a fiatalok tudását, újabb három fiatalt foglalkoztatnak az állattenyésztésben, akik nagy segítséget nyújtanak a szövetkezetnek és Békésszky elvtársnak is. Megszerette az állatok körüli munkát a húszéves Békésszkyné is, és m^_a legjobb fejők egyike. Lipták Pái és Lengyel Gyula is az állattenyésztésben dolgoznak. Ők is fiatalok még, 28—29 évesek. A fejőknél dolgoznak. Malinyina módszerével sok száz liter tejjel fejtek ki többet a gondjukra bízott tehenektől, mint a mult években. Hűségesen tanulnak fiatalabb kollegájuktól, Békésszky elvtárstól és mindenben pontosan követik utasításait. Az izsai szövetkezetben is egyre több az állattenyésztésben dolgozó fiatal. A tyúkoknál, libáknál és kacsáknál majdnem kivétel nélkül fiatal lányok dolgoznak. A sertéseknél és a marhaállományban ís dolgozik egypár fiatalember. Különösen sertésállományuk gyönyörrű, de szépek a többi állatok is. Itt van pl. a fiatal Vantura János, az állattenyésztés vezetője, aki nem végzi rosszabbul feladatát, mint perbetei szaktársa, Békésszky Pál. A mult években leromlott állatállományt gondos kezeléssel és pontos etetéssel elsőosztályúvá javították fel. Ebben a munkában sokat segítettek a fiatal állatgondozók. Ma már az izsai szövetkezetnek is sok sertese van. Az idén 60.000 kg sertéshúst adnak a közellátásnak terven felül. E két szövetkezettől példát vehetnek az olyan szövetkezetek, ahol még lekicsinylik a fiatalok tudását. Vannak lelkiismeretes és jó, öregebb állatgondozóink is. De nem szabad elhanyagolnunk a fiatalokat sem. Minden szövetkezet igyekezzék minél több fiatalt alkalmazni az állattenyésztésben. Egyet sem szabad fékezni a kezdeményezésben. Sőt, támogatniok kell őket, ímert ez az útja annak, hogy az ország dolgozó népe évről évre több" húst kapjon asztalára. Halász Ambrus