Uj Szó, 1954. szeptember (7. évfolyam, 213-238.szám)

1954-09-09 / 220. szám, csütörtök

1954. szeptember 9. tJ JSZO 3 Mozgalom az európai kollektív biztonság megteremtéséért Franciaországban terjed a nép mozgalma, amely a szovjet kor­mánynak az európai kollektív biz­tonsági rendszer megteremtésére tett javaslátát támogatja. Nyugat­Németország felfegyverzésének ellenzői Marseillesben nagygyűlést tartottak a párizsi szerződés eluta­sítása alkalmából. A szocialista párt, a radikális párt tagjai, a kom­munisták és mások . a gyűlésen egyöntetűen felhívták a francia né­pet, hogy fokozza erőfeszítését a bonni ravansiszták fel "egyverzése elleni harcban. ,.Ki kell harcolni a négy nagyhatalom tárgyalását, — mondotta Garcin szocialista — hogy a német kérdés és az általános le­fegyverzés kérdése megoldható le­gyen békés úton." Azoknak a fiatal francia katolikus hazafiaknak családjai, akikfet a hit­lerista megszállók a boulognei er­dőben 1944-ben agyonlőttek, levelet küldtek Mendes-Francenak. amely­ben követelik: „Ne adjanak fegyvereket azok kezébe, akik nekünk és egész Franciaországnak szerencsétlen­séget okoztak." „Nem igaz, — áll továbbá a levélben, — hogy Németország felfegyverzésé­inek különböző formái között kell választanunk. Azoknak az országok­nak szövetsége, amelýeket hasonló szerencsétlenség ért, mint bennün­ket, kivétel nélkül megakadályoz­hatja és meg is kell akadályoznia a revánsvágyó német nácik felfegy­verzését. Kérjük, ne adajnak fegy­vereket gyermekeink gyilkosainak kezébe". Ausztriának érdeke az európai kollektív biztonság Az „Österreichische Volksstim­me" jelentése szerint Ernst Fischer. az „osztrák népi oppozíció" parla­menti képviselője beszédet mon­dott a florisdorfi munkások ösz­szejövetelén, ahol többek között kijelentette: „Országunkban minden józanul gondolkodó ember felteszi a kér­dést: „Miért nem tudtak meg­egyezni a berlini értekezleten az Ausztriával kötendő egyezmény kérdésében, míg a genfi értekezle­ten sokkal bonyolultabb kérdést — az indokínai béke visszaállításá­nak kérdését sikerült megoldani?" Berlinben megegyezhettek volna, s ha ez az egyezmény nem is tel­jesítette volna mindjárt az osztrák nép összes követeléseit, mégis meg­felelt volna e követelések túlnyo­mó többségének. Az osztrák kor­rány azonban akkor az USA nyo­mására energikusan az államszer­ződés megkötése ellen foglalt ál­lást. Most olyan nemzetközi helyzet alakult ki, hogy újabb lehetősé­gek nyíltak Ausztria számára. Mint ismeretes, a szovjet kormány válaszul arra az osztrák javaslat­ra, hogy kezdjenek tárgyalást a megszállási rendszer feloldásáról, kijelentette: hajlandó azonnal tár­gyalásba bocsátkozni Bécsben az államszerződés megkötéséről Auszt­ria részvételével. Az, amit Ber­linben nem értek el, most elérhe­tő — megköthetik az államszerző­dést. / Majdnem egy hónap telt el a szovjet jegyzék átadása óta, azon­ban az osztrák kormány eddig még nem adott választ a szovjet jegyzékre. Hallgatása ismét arra vall, hogy az osztrák kormány a /kölcsönös megértés jelenlegi lég­körében sem akarja felújítani a tárgyalást az osztrák államszerző­désről. Ausztriának nagy érdeke a kol­lektív biztonsági rendszer, amely­ben az európai országok fegyenjo­gú társakként való együttműködé­sének szelleme uralkodik. Az ál­talános európai biztonsági szerző­dés megkötése elősegítené az ál­lamszerződés kérdésének pozitív megoldását, Ausztria szuverenitá­sának és függetlenségének biztosí­tását. A manilai értekezlet A Manilában tartózkodó külföldi tu­dósítók jelentése szerint Arsenio La­xon, a Fülöpszigetek fővárosának pol­gármestere rádióbeszédben kijelentet­te, hogy a SEATO értekezlete „kezdettől fogva kudarcra van ítélve". Laxon kijelentette, hogy az ázsiai or­szágok bizalmatlanul tekintenek Dul­les államtitkárnak, az amerikai kül­döttség vezetőjének akcióira. Claro Recto, ismert fülöpszigeti sze­nátor is elégedetlenségét fejezte ki a SEATO-ról tárgyaló értekezlettel kap­csolatban és egyúttal követelte, hogy vizsgálják felül az 1951-ben kötött fülöpszigeti-amerikai „kölcsönös vé­delmi" egyezményt. Az „AFP" hírügynökség jelenti, hogy a manilai értekezlet részvevői zért ajtók mögött tartott ülésükön az Egyesült Államok harmadik szerző­déstervezetének kilenc cikkelye közül eddig négyben egyeztek meg. A jelentés hozzáteszi, Zafrullah Khan pakisztáni külügyminiszter kér­te, hogy a szerződéstervezetből a „kommu­nista agresszió" kifejezésből a „kommunista" szót töröljék. Az „AFP" egy másik jelentése ame­rikai forrásokra hivatkozva közli, hogy az úgynevezett „kívülről jövő felforgató törekvések esetén teendő rendszabályok" ügyében folytatandó tanácskozásokról szóló cikkely egyike azoknak a pontoknak, amelyek „ren­dezése elé bizonyos nehézségek tor­nyosulnak". A „AFP" értesülése szerint a fran­cia küldöttek az esetleges értelmezési nehézségek elkerülése végett szeret­nék. ha ezt a szakaszt pontosabban fogalmaznák meg. Ezzel szemben az Egyesült Államok úgy véli, hogy a szóbanforgó szakaszt a lehető legtágabb értelemben kell megszövegezni. N. Svernyiknek, a Szakszervezetek Össz­szövetségi Központi Tanácfa elnökének üdvözlete a brit szakszervezetek 86. kongresszusához A brit szakszervezetek 86. kon­gresszusa, J. Tanner elnök, V. Tewson főtitkár Brightor^ Anglia, Kedves elvtársak! A Szakszervezetek össz-szövetségi Központi Tanácsa a szovjet munkások és alkalmazottak nevében üdvözli a brit szakszervezetek 86. kongresszu­sát és eredményes munkát kíván. Kongresszusuk olyan időben ül ösz­sze, amikor a világ nemzetei abban tevékenykednek, hogy az új háború veszélyét elhárítsák és a békét meg­szilárdítsák. Ezt a békeharcot mindén ország szakszervezetekbe tömörült munkásainak milliói támogatják. Tagadhatatlan, hegy az összes szak­szervezetek akcióegysége hozzájárul­na e nemes r'A sikeres megvalósításá­hoz és a nemzetközi feszültség enyhí­téséhez. Nagy-Britannia munkásosztályának éppúgy, mint a Szovjetunió dolgozói­nak érdeke a béke megszilárdítása és a nemzetek közötti baráti kapcsolatok megteremtése. Feltétlezzük, hogy az angol és a szovjet szakszervezetek közös törekvése, amely már a múlt­ban is nagy szerepet játszott a fasiz­mus elleni harcban, most is eredmé­nyesen hozzájárul a béke megszilárdí­tásáért folyó harchoz és a nemzet­közi szakszervezetek együttműködésé­nek megszilárdításához. Ezért a Szak­szervezetek Össz-szövetségi Központi Tanácsa javasolja a brit szakszerve­zetiknek a szakszervezetek közötti együttműködés kérdésének megtár­gyalását és egyúttal az angol-szovjet szakszervezeti bizottság működésének megújítását. A közös szakszervezeti bizottság ténykedésének megújítása hozzájárul­hatna Nagy-Britannia és a Szovjetunió munkásai közötti kapcsolatok megszi­lárdításához és egyúttal a két ország közötti kereskedelmi és kultúrkap­csolatok további kiszélesítéséhez, va­lamint a felfegyverkezés csökkentésé­hez, az atom- és hidrogénfegyver be­tiltásához és a nemzetek kollektív biztonságának biztosításához. A szakszervezeteket érdeklő kérdé­sek megtárgyalása céljából a Szak­szervezetek össz-szövetségi Központi Tanácsa meghívja a brit szakszerve­zetek kongresszusának küldöttségét a Szovjetunióba. testvéri üdvözlettel ~N. Svernyik, a Szakszervezetek Össz-szövet­ségi Központi Tanácsának elnöke 1954. szeptember 6-án. Az Új Kína sajtóiroda jelentése A kínai népi önkéntes haderő ve­zérkari főnökhelyettesének kijelentése szerint Pen Teh-huaj tábornok, a kí­nai önkéntes haderők parancsnoka nyugdíjba vonult. Utódjául Ten Hua tábornokot nevezték ki. Helyettesei Jan Teh-csih és Jan Jun tábornokok lettek. A vezérkari főnökhelyettes azt is jelentette, hogy a kínai népi önkén­tesek vezérkara szeptemberben és ok­tóberben Koreából hét hadosztályt von vissza. Amerikai-fülöpszigeti tárgyalások katonai előkészületekről Az új Kína sajtóiroda jelenj, hogy manilai hírek szerint az USA az ame i ikai-fülöpszigeti tanács ülésén meg ígérte, hogy „amerikai segítséggel megerősíti a fülöpszigeti fegyveres erőket". Az ülés után kiadott ameri­kai-iülöpszigeti közös nyilatkozatban az áll, hagy megegyeztek a fülöpszige ti hadsereg négy hadosztály alapján való átszervezésének kérdésében és abban, hojjy a „fülöpszigeti szárazföldi erőket amerikai segítséggel átszervezik és korszerűsítik". A nyilatkozat iuéz.' Dulles amerikai államtitkár kijelentését, hogy a „had­ügy miirsztériu m alaposan megbírálja a fülöpszigeti tengerészet és légierők fejlesztésének tervezetét". Kilátásba helyezik, hogy az USA a fülöpszigeti kormánykörök nemzeti felszabadító­mozgalom elleni harcának fokozása érdekében hozzájárul az úgynevezett „polgári védelem" megerősítéséhez is. Dulles államtitkár az ülésen provoka­tív kijelentést tett, amelyben az in­dokinai béke helyreállítását és a nem­zetközi feszültség fokozatos enyhíté­sét „Ázsia és a világ demokratikus élete veszélyének" nevezte. Kijelen­tette: az USA elvárja, hogy a Fülöp sz:g'ítek a „v-' sgső lehetőségekig" fo­koznák a fegyverkezést. Hárem csangkaisekista repülőgépet lőttek le Amcy fölött Az Új Kína sajtóügynökség je­lentése szerint a Csang Kaj-sek­klikk repülőgépei szeptember 7-én további provokáló célú repülést hajtottak végre Amoy kikötő fö­lött, amely a fukini tartomány tengerpartján fekszik. A kínai né-" pi légelhárító tüzérség három tá­madó repülőgépet lelőtt, további húszat pedig megrongált. Csang Kaj-sek hadihajói és tü­zérsége is tűz alá vette Amoyt. A kinai népi felszabadító hadsereg tüzérsége a tüzet azonnal viszonoz­ta. Ugyanebben az időben Csang Kaj-sek repülőgépei három cso­portban Pintan szigete, Szienju és Fucsou városok ellen is támadást intéztek, A szovjet kormányküldöttség megérkezett Szófiába Szeptember 7-én Szófiába ér­kezett a szovjet kormányküldött­ség, mely részt vesz Bulgária fel­szabadulása 10. / évfordulójának ünnepségein. A szovjet kormány­küldöttséget M. Z. Szaburov, a SzKP KB elnökségének tagja és a Minisztertanács elnökének helyet­tese vezeti, tagjai: N. N. Beszpa­lov, az OSzSzSzK minisztertaná­csának elr-ő helyettese, I. Sz. Sze­nyin, az Ukrán SzSzK miniszter­tanácsának első helyettese és Sz. B. Birjuzov hadseregtábornok. Szófiában leleplezték a Szovjet Hadsereg emlékművét Szeptember 7-én, Bulgária fel­szabadulása 10. évfordulójának előestéjén ünnepélyesen leleplez­ték a felszabadító Szovjet Hadse­reg emlékművét. Százezer szófiai dolgozó jött össze az Orosz-útvo­nalon és a mellékutcákban, ahol egy gyönyörű parkban emelkedik magasba a 35 méter magas oszlop, melyen egy szovjet katona, egy karján gyermekét tartó anya és ef»y munkás szoborcsoportja van' elhelyezve. A szoborcsoport állvá­nyán ez a felirat áll: „A Szovjet Hadseregnek — a nemzetek fel­szabadítójának a hálás bolgár nép- A szobor ünnepélyes lelep­lezésén jelen voltak a párt, a kor­mány, a közélet, a tömegszerve­zetek és a néphadsereg képviselői, továbbá a szovjet kormányküldött­ség és a népi demokratikus orszá­gok kormányküldöttségei. D* Casíries tábornok nyilatkozata A vietnami sajtóiroda jelentése szerint De Castries tábornok, akit a vietnami néphadsereg a Dién Bien Phu körül folyó harcokban fogságba ejtett és a vietnami nép­hadsereg parancsnoksága szeptem­ber 3-án elengedett, egy sajtóérte­kezleten kijelentette, hogy a fegy­verszüneti egyezmény nagy lépés az állandó és tartós indokínai bé­ke megteremtésére és a nemzetek közti barátság fejlesztésére. De Castries szabadonbocsátása előtt nyilatkozott a vietnami és külföldi sajtó képviselőinek, hogy hadifogsága idején soha sem élt táborban és szabadon érintkez­hetett a lakossággal. „Ezért meg­ismerhettem a vietnami lakos­ság forró vendégszeretetét és becsületes, egyszerű életét." — jelentette ki De Castries, aki azt is megjegyezte, hogy megfigyelte: a nép, különösen az ifjúság rend­kívül nagy bizalommal viselte­tik a rendszer, a hatalomra ke­rült demokratikus kormány iránt". Hadifogságának életkörülményei­ről De Castries a következőket je­lentette ki: „Éppen úgy éltem, mint a kö­rülöttem levő katonák, és több­ször meggyőződtem arról, hogy élelmiszerfejadagom nagyobb volt, mint az övéké." De Castries hangsúlyozta, hogy a háború megszüntetése nemcsak Vietnam, hanem Franciaország szá­mára is hasznos lesz, mert „lehe­tővé teszi szép számban levő sa­ját problémáinak megoldását." „A már elért egyezmények mindkét nemzet számára igazságosak és becsületesek" — fejezte be nyilat­kozatát De Castries. A Quemcy-szigeteken Az indokínai háború befejezése óta eltelt utóbbi hónapokban a Taivan szigetén és Kína egyes partmenti szigetein befészkelődött csangkajsekista bandák az ameri­kai kormánykörök közvetlen uta­sítására az amerikai légierők és tengerészet védelme alatt fokoz­ták a Kínai Népköztársaság és a vele rendes gazdasági és diplomá­ciai kapcsolatokat fenntartó orszá­gok ellen folytatott aknamunkáju­kat és kalózkodásaikat, melyeknek célja újabb háborús feszültség elő­idézése Távol-Keleten. • A csangkajsekista bandák egy­részt Taivant, másrészt azokat a szigeteket használják fel haditám­pontokul, ahova Kína felszabadu­lása után menekültek. Az Amoy kikötővel szemben a Fukien tar­tomány partjától 5 kilométerre fekvő Quemoy és Kis-Quemoy­szigetek szintén támaszpontokul szolgálnak a csangkajsekista-klikk maradványainak zavaró és felfor­gató cselekmények elkövetésére. Az Új Kína sajtóiroda jelentet­te, hogy a népi felszabadító had­sereg partvédelmi tüzérsége szep­tember 3-án 14—16 óra között tűz alá vette a csangkajsekista egysé­gek állásait Quemoy és Kis-Que­moy-szigeteken. Mindkét sziget csakhamar lángba- és füstbeborult. A tüzelés alkalmával egy roham­csónak és egy tengeralattjáró el­hárító uszály ha jó, valamint egy vontatógőzös megsérült. Egy úszó dokk is megsemmisült. A partvé­delmi tüzérség tüze a koumintan­gisták szárazföldi állásaiban is nagy károkat okozott. Elhallgattat­ta a Kis-Quemoy-szigeten elhelye­zett csangkajsekista lövegeket és teljes felfordulást idézett elő a kuomintangista csapatok körében. HÍREK A SZOVJETUNIÓBÓL Szittya temetkezési helyekre bukkantak Dél-Ukrajnában Melitopolban egy kútmélyítés alkalmával szittya temetkezőhelyre bukkantak. A régészeti munkála­tokat először a területi múzeum munkatársai végezték. akik hat méter mélységben 184 aranytár­gyat, köztük hatalmas diadémot találtak. A leletekkel most az Ukrán SzSzK Tudományos Aka­démiájának régészeti intézete fog­lalikozi^. A sírban talált arany- és bronztárgyakat valószínűleg gö­rög mesterek alkották- A temet­kezési hely az időszámításunk előtti 4. századból való. Huszonöt éve villamosították a szovjet vasutakat A moszkvai vasúti gócpont al­kalmazottai ünnepi gyűlésen em­lékeztek meg a szovjet vasutak villamosításának 25. évfordulójá­ról. 1929. augusztusának végén in­dult el az eilső villamosvonat a jaroszlavj pályaudvarról Mitiszcs­be. Ugyanez évben 18 kilométer hosszú vasúti szakaszon több mint 2 és fél millió személyt szállítot­tak viJlamosvonatan. Ma több mint 10.000 kilméter (t képeznek a Szov­jetunió villamosított vasútvonalai, melyeken az elmúlt 25 év alatt 7 és fél milliárd személyt szállí­tottak. A jelenlegi ötéves tervben négyszer annyi vasútvonalat vil­lamosítanak, mint az előbbi öt­éves tervben. Okmánygyűjtemény a szovjet sajtóról A „Pravda'' >Pönyvkiadó 100.000 példányszámban kiadta a párt- és szovjet sajtóra vonatkozó okmá­nyok gyűjteményét, amely az SzKP kongresszusainak és konfe­renciáinak határozatait, a Központ Bizottság legfontosabb határoza­tait, irányelveit és leveleit, a szovjet kormánynak a sajtó kér­déseiben hozott rendeleteit és határozatait, a „Pravdának 1* a pártsajtó feladataival foglalkozó szerkesztőség: cikkeit, a pártkon-, greszusoknak a sajtó feladatát egész történelmi időszakra meg­határozó program m okmányait, va­lamint a „Szovjetunió Kommunis­ta Pártja fennállásának ötven éve (T903—1953)'í téziseket tartalmaz­za.

Next

/
Oldalképek
Tartalom