Uj Szó, 1954. szeptember (7. évfolyam, 213-238.szám)
1954-09-30 / 238. szám, csütörtök
1954. szeptember 24. UJSZO * 5 Bruno Fóliának, a „Szabad Európa" rádió volt bemondójának nyilatkozata A Csehszlovák Sajtóiroda szeptember 29-én, szerdán Bratislavában sajtóértekezletet tartott, amelyen Bruno Folta, a „Szabad Európa" rádió volt bemondója a következő nyilatkozatot tette: „Nevem: Bruno Folta, 1935. X. 25-én születtem Bratislavában, itt lakik és dolgozik az anyám és van itt több hozzátartozóm is. 1951-ben Bratislavában elvégeztem az alapfokú iskolát. Az iskola befejezése után Tibor Adamec osztálytársammal együtt illegálisan Ausztriába mentünk. Szökésünkre a kényelmes és gondtalan élet reménye ösztönzött. Nagy meglepetésünkre azonban Bécsbe érkezésünkor senki sem várt bennünket. Sőt, egélznapi csavargásunk alatt senki sem vett bennünket észre és ellátásunkról sem gondoskodtak. Az esti órákban éhesen az amerikai konzulátushoz fordultunk segítségért, ahol ahelyett, hogy átadtak volna bennünket a csehszlovákhivataloknak, egy bécsi kolostorban helyeztek el, amelyről később megtudtam, hogy a Csehszlovákiába küldött amerikai ügynökök központja. Később a Military Intelligence Service amerikai kémszolgálat Bauernfeldgassei épületében kihallgattak bennünket. Ez a kihallgatás csehszlovákiai katonai és gazdasági tárgyú információk szerzésére irányult. Amennyiben a kihallgatás során nem tudtunk semmiféle kémhírrel szolgálni, lefényképeztek bennünket és újlenyomatok vétele után a menekültek Gregor Mendelstrassen lévő közös menedékhelyén szállásoltak el bennünket ahonnan később a linzi, majd a salzburgi menekülttáborba kerültünk. A tábor élete rettenetes benyomást tett ránk. A többnyire régi konzervekből álló élelem nem volt elegendő. Anyagi támogatást nem kaptunk. A lakószobákban poloskák hemzsegtek. Lopásinak, rablásnak és nyilvános prostitúciónak voltunk tanúi. Láttam, mint merül el az ifjúság naponta az erkölcsi mocsár fertőjében. Természetesen az ilyen környezetnek nagy befolyása van a menekült további életmódjára. Összesen harmincan voltunk a táborban. Ezek között volt néhány hozzám hasonló. Ezek később az emberi társadalom kivetettjeivé váltak. Sokan néhány schilling reményében a helyi lakosokat támadták meg. Azok a menekültek, akik dolgozni akartak és így akarták megjavítani életkörülményeiket, a gazdag parasztoknál dolgoztak, de ezek is csupán az idénymunkák idején. Minden az amerikaiak közvetlen felügyelete alatt történik, Az amerikai kémszolgálat ezek közül az emberek közül keresi ki a megfelelő alanyokat és küldi őket kémkedés céljából a Csehszlovák Köztársaságba és a többi; népi demokratikus államokba. Ausztriai tartózkodásom idején megtudtam, hogy dr. Kvetko volt szlovákiai földművelésügyi megbízott, a demokrata párt volt élenjáró képviselője, aki külföldre menekült és az amerikaiak szolgálatába szegődött, a „Szabad Európa,, müncheni rádióleadó-állomásán működik Nevezettet még bratislavai tartózkodásom idejéből ismertem. Tekintettel arra, hogy a táborban rossz körülmények között éltem, elhatároztam, hogy illegálisan Nyugat-Németországba' távozom és ott felkeresen dr. Kvetkot, akitől segítséget vártam. Felkerestem dr. Kvetkot és elmondtam neki esetemet, amit o propagandacélokra használt felÖsszehívta a „Szabad Európa" rádióállomás néhány szerkesztőjét, akik a csehszlovák iskolák és tanítók ellen irányuló aljas rágalomelőadást dolgoztak ki. Ezt az előadást dr. Kvetko utasítására 1951. október elején a „Szabad Európa" rádióban előadtam, annak ellenére, hogy tudtam: mindez csupa hazugság. Azért tettem ezt, mert dr. Kvetko a „Szabad Európa" rádiónál állást ígért nekem. 1951 őszén a müncheni „Szabad Európa" rádió fizetett bemondója lettem, tehát azé a rádióé, amely hazug és csaló ténykedésével az amerikaiakat és kémszolgálatukat szolgálja az országunk ellen intézett propagandatámadásaikban. A rádióban egészen a Csehszlovák Köztársaságba érkezésemig'voltam alkalmazva. Az adásokban Jožko Rybárik fedőnév alatt szerepeltem. A csehszlovák osztályon gyakran előadásokat tartottam nyugati, főleg USA-beli különféle műszaki újdonságokról. Többek között előadást tartottam az atom- és hidrogénfegyverrel végzett próbákról és e fegyverek hatásáról. Az adásokat különféle rendelkezésemre bocsátott műszaki folyóiratokból állítottam össze, amelyek cinikusan számoltak be az emberáldozatokról, valamint az atom- és hidrogénbombának az emberi szervezetre gyakorolt borzalmas hatásáról. Ezeknek az előadásoknak az volt a célja, hogy hassanak az emberek gondolkozására, az amerikaiak hatalmától való félelem légkörét keltsék a világban és engedékenyebbé tegyék az emberiséget a keleti országok ellen irányuló amerikai politika elfogadásában. A „Szabad Európa" rádió egész tevékenységét az amerikai kémszolgálat irányítja. A „Szabad Európa" rádiót a népi demokratikus államok és a Szovjetunió elleni különféle provokáló akciókra használják fel. A „Szabad Európa" rádiót emellett nemcsak propaganda célokra használják. Az alkalmazottak egész serege működik ott, akik közvetlen kémkedést folytatnak az egyes központok számára mint felhajtok, valamint saját ügynököket is küldenek kii Példának Burešt említhetem, aki engem is a Csehszlovák Köztársaságba küldött. Bureš egy volt gyáros fia, maga is a volt nemzeti szocialista párt funkcionáriusa volt és ellenséges tevékenykedéséért a Csehszlovák Köztársaságban halálra ítélték. Mint már említettem, több menekült külföldön és a táborokban szerzett tapasztalatok után visszatérését kívánta hazájába. Én is állandóan foglalkoztam ezzel a gondolattal. Honvágyamat, főleg anyám ütáni vágyamat gyakran közöltem Burešsal, aki barátságunk idején kihasználta fiatalkori könnyelműségemet, anyám és hazám utáni vágyamat. Igy Burešnak könnyen sikerült rábeszélnie engem kémútra a Csehszlovák Köztársaságba. Bureš bemutatott az amerikai kémszolgálat szerveinek, akik hamis okmányokkal és szükség esetén használandó fegyverrel láttak el. Kémfeladatokat kaptam az útra és repülőgépen Berlin nyugati szektorába szállítottak, ahol az amerikaiak utasítása szerint felvettem a kapcsolatot Schützner pappal, akitől további kémfeladatokat kaptam és aki az NDK területén keresztül a Csehszlovák Köztársaságba kül dött. Érthető, hogy néhány éves külföldi tartózkodásom nyomokat hagyott bennem, aminek következtében elviselhetetlennek képzeltem el az életet a Csehszlovák Köztársaságban. A Csehszlovák Köztársaságba érkezésemkor ezirányban nagyon meglepődtem. Telt üzleteket láttam, az emberek itt határozottan többet vásárolnak, mint Nyugat-Németországban, ahol több mint 2 millió munkanélküli van. Koldusokat, vagy rosszul öltözött embereket sem láttam, mint NyugatNémetországban. Egyszerű munkásrokonaimnál tett látogatásom alkalmával azt hallottam tőlük, hogy saját családi házat építenek. E tények felismerése gondolkodóba ejtett helyzetemről — mint menekültnek és kémnek helyzetéről. Arra a következtetésre jutottam, hogy gyalázatos és piszkos munkára hagytam magam toborozni, amelyből csak egyes személyeknek van hasznuk nyugaton. Arra a meggyőződésre jutottam, hogy piszkos munkára hagytam magam kibérelni saját nemzetem, tehát saját anyám ellen is. Ezért elhatároztam, hogy jelentkezem a csehszlovák hivataloknál, hogy minden szennyet és eddig elkövetett gonosztettet levessek magamról. Felkértem a csehszlovák hivatalokat, hogy nyilvánosan beszélhessek á már említett tényekről. Végül azt szeretném kérni, tegyék lehetővé, hogy becsületes munkával jóvát^gyek minden rosszat,' amit elkövettem'*. Ezután a csehszlovák és :a külföldi sajtó képviselői intéztek néhány kérdést Bruno Foltához. A csehszlovák rádió képviselője kérte Foltát, hogy részletesebben beszéljen a „Szabad Európa" úszításairól. „Az amerikaiaknak és a népi demokratikus államokból összeverődött áruló emigrációnak — mondotta Fblta, amely nyugaton az amerikaiak szolgálatában áll, a világba küldött uszító adások céljára van szükségük a „Szabad Európa' 8 rádióra. Ezért azzal, hogy a rádiót a hírhedt amerikai „szabadság-kereszteshsdjárat-' szervezet tulajdonába helyezték, amelynek mint, hallottam, a fiatal Ford a tiszteletbeli elnöke, — megkísérelték a rádióállomás legalizálását. A „Szabad Európa" rádió törvényellenes, illegális, a nemzetközi jogszokások és megegyezések értelmében el nem ismert adóállomás. A „Szabad Európa" rádió tevékenysége nagy anyagi kiadással — naponta százezer nyugatnémet márka költséggel jár. A kiadásokat nagyrészben az amerikai kormány támogatásából fedezik. Az í amerikai kormány a keleti államok elleni kártevékenységre előirányzott és megszavazott százmillió dollárból bizonyos összeget a „Szabad Európa" rádiónak folyósít. A müncheni „Szabad Európa" adóállomás osztályok komplexumát képezi a népi demokratikus államok szerint. Ezeknek az osztályoknak az a feladatuk, hogy uszító propagandát fejtsenek ki saját országuk ellen, uszító röpiratokat és brosúrákat küldjenek a nemzet egyes rétegeihez, amitől az illető ország lakossága és gazdasága egységének felbomlását várják. Ezenkívül az amerikai kémközpontok a rádió adásait a népi demokratikus államokba küldött ügynökeik kártevékenységében egymás megértését elősegítő jelszavak küldésére használják. A „Szabad Európa" rádió azonban nem az egyedüli hely, ahonnan uszító propagandával ártanak a keleti államoknak. Tudom, hogy jelenleg Münchenben befejezés előtt áll egy új leadó, éspedig közvetlenül az amerikai konzulátus épületében. Ennek az adóállomásnak, mint az „Amerika hangja" fiókállomásának, hasonló célokat kell szolgálnia. Néhány különleges feladatot kell átvennie a „Szabad Európától", mint pl, az ügynököknek küldött jelszavak sugárzását, stb. A sajtóértekezlet folyamán Bruno Folta válaszolt a sajtó képviselőinek többi kérdéseire. A munkavédelem kérdése a bratislavai Matador-üzem ben A kapitalista rendszer idején, amikor valaki munka közben megsérült és munkaképtelenné vált, a gyár tulajdonosa egyszerűen kiválasztotta a gyár előtt várakozó munkanélküliek tömegéből a következőt, aki a veszélyes munkahelyen is vállalta a munkát, mert nem akart továbbra is munka nélkül maradni. Volt aki bírta, volt aki hamarosan a soronkövetkezönek adta ét helyét. Mindnyájan arra törekedtek, hogy helyüket minél tovább megtartsák, minél hosszabbra húzzák azt az időt, amikor. kenyérkereső van a családban. Így a munkanélküliség fenyegető lehetőségének nyomása alatt lassan megtanultak úgy dolgozni, hogy a hiányos védőberendezésekkel ellátott, vagy védőberendezés nélküli gépeknél sokáig semmi baj sem történt. Ha ma végigmegyünk a bratislavai Matador-üzem műhelyein, látjuk, hogy az összes gépek védőfelszereléssel vannak ellátva A lakatosmühelyben köszörűsöket találunk. Szikrázik a köszörült acél. Az idős szakmunkás csak nyugodtan összehúzott szemöldökkel, védőszemüveg nélkül áll a gépnél. A szemüveg pedig ott lóg a szögön. Éppen azon a szögön, amelyen a „Használj védőszemüveget!" tábla függ. Ha megkérdezünk egy üzemi munkavédelmi felelőst, hogy miért van ez Így, csak széttárja karjait, s legfeljebb ezt mondja: — Hét velük már nehezen lehet megszoktatni a szemüveget... Ha pedig a dolgozót kérdezzük, ezt a feleletet kapjuk: — Harminc éve dolgozom így és semmi bajom sem történt. — A megrögzöttebbek még hozzáteszik: — Nem is szakember, aki nem tud i szemüveg nélkül dolgozni. Vagy azt mondja: — Sohasem voltak ezek a dolgok, csak most gondolnak kí folyton valami újdonságot. Állítsuk csak szembe ezekkel az állításokkal a biztonsági technikus által feljegyzett adatokat. Augusztusban például 14 kisebb baleset történt. Tizenegy idősebb férfit, két nőt és egy fiatal dolgozót ért baleset. Igaz, hogy a nők kevésbbé veszélyes munkát végeznek, de az idősebbek baleseteinek száma mégis aránytalanul túlszárnyalja az átlagot. Mi ennek az oka? Nézzünk meg egy példát. Sýkora elvtárs, az üzemi munkavédelmi bizottság tagja nemrég bejárta az üzemet. Az egyik munkahelyen egy munkást látott, aki a szljhajtás kapcsát javította. Gépét azonban nem állította le. Baleset szerencsére nem történt, mert Idejében figyelmeztették a helytelen munkára. Az illető a munkahelyen ftiggő táblát: „Menet közben ne javíts!" elolvasta ugyan, — mert hiszen minden nap látja — de nem tartotta szükségesnek a figyelmeztetés betartását. És ez nagy hiba! A munkavédelmi bizottság most megkap ugyan minden támogatást az üzem vezetőségétől, de nem tudja eléggé biztosítani a tömegszervezetekkel való együttműködést. Ha a népnevelök, a múhelytanäcso'k és a CsISzsvervezetek tagjai nem győznek meg minden egyes dolgozót a munkavédelmi előírások pontos betartásának szükségességéről, akkor a munkavédelmi tanács az üzem vezetőségének segítsége ellenére is magára marad. A dolgozók egészségvédelmének oroszlánrészét az üzemi orvos végzi. A bratislavai Matador-üzem orvosi rendelőjéről elmondhatjuk, hogy példás a maga nemében, öt szakorvos rendel itt Röntgen, gyógyfürdők, korszerű villanygyógykezelő felszerelések stb. állanak a dolgozók rendelkezésére. Dr. Schmldt üzemi orvos új munkahelyén sikerrel alkalmazza a Békeüzemben szerzett tapasztalatait. Nagy súlyt fektet ( a biztonsági technikussal való együttműködésre. Tervbe vette a munkavédelemről szóló előadások megtartását is. 14 napos működése alatt ezek közül már négyet megvalósított. Ezenkívül a Béke-Üzemben szerzett tapasztalatai szerint egy olyan rendszert dolgoz ki, amely minden munkahelyen megmutatja a legtöbbször előforduló megbetegedéseket. Igy beadhatja az üzem vezetőségének javaslatait, amelyek szerint állandóan fokozható lesz a munka biztonsága. Ügy az üzemi orvosnak, mint a munkavédejmi bizottságnak a jövőben az lesz a feladata, hogy megértesse minden egyes dolgozóval azt a nagy különbséget, amely a régi munkakörülmények és a maiak között fennál. Ma már nemcsak a dolgozók magánérdeke a balesetek elleni küzdelem, hanem az üzem vezetőségének is, és egész nemzetgazdaságunknak legfőbb érdeke a dolgozó ember jóléte és biztonsága. Bányászaink segítségére A beszterbányai kerületben amunkaerőknek a bányák részére történő toborzása terén példásan teljesíti kötelességét a gépipari részleg. A kerület gépipari üzemeiből ez évben már sok dolgozó ment ét dolgozni a kékkői, handlovai és nováki bányákba. Legtöbb dolgozó a breznói CsKP IX. Kongresszusüzemből, a füleki Kovosmaltból és dólné hámrei Sandrik-üzembol jött. A Katajev-mozgalom részvevői teljesítik felajánlásukat A bratislavai keleti állomás vasutasai már régóta nagy sikerrel érvényesítik M. F. Katajev szovjet sztahanovista munkamódszerét a vasúti kocsik tolatásánál és összeállításánál. Még jobb eredmények elérése céljából a fehér, kék és vörös munkaváltás Katajev követői szeptember 1-én a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37. évfordulójának tiszteletére számos felajánlást tettek. A kék munkaváltás, amely az év kezdete óta 106 százalékra teljesíti tervét, a kocsitolatásra megállapított normát minden váltásban 7 százalékkal akarja emelni. Anton Ondrás állomási diszpécser és Jozef Porubský lejtöpálya-vezetö vezetésével a vasutasok példásan teljesítik vállalt kötelezettségüket és 11 váltás alatt 1200 kocsival többet tolatnak, mint amennyit a terv előír. Ezzel megtakarítottak egy munkaváltást. A másik két kollektíva is sikeresen teljesíti vállalt kötelezettségeit és tervfeladatait túlteljesíti. Sikert igérő kísérletezés folyik a bárcai országút 200 négyzetméteres szakaszán. Az építkezési anyagokat elemző és ellenőrző vegyiállomás mérnöke, Singet Hugó kísérletezik, hogy hideg úton útburkoló anyagot állítson elő azbeszt-por és hulladék felhasználásával. Az utak építésénél az aszfaltot a munkahelyen főzik és teszik folyékonnyá. Az új eljárás előnye abban áll, hogy a felső burkolóanyag már előregyártva kerül a munkahelyre. A dobsinai azbeszt-üzem környékén, sok évtizeden keresztül valóságos hegyek képződlek az azbeszt porából és hulladékából, melyek felhasználatlanul és értéktelenül feküdtek ott. Az azbesztpor képezte a kísérlet anyagát, amit a laboratóriumban hideg úton állítottak elő, aszfalt és kavics hozzáadásával. A laboratóriumi kísérlet sokat ígért, de a laboratóriumtól a gyakorlati alkalmazásig igen hoszszú az út. Jahoda Miklós mérnök nagy lehetőségeket látott a laboratóriumban előállított anyagban és Frič mérnökkel közösen a gyakorlatban+is kipróbálták az új útburkoló imyag összetételét. Először csak kisebb javítási munkálatoknál kísérleteztek, majd szeptember 20án lerakták a 200 négyzetméteres szakaszt. A lerakás ideje óta állandóan ellenőrzik az utat, keresik, vannak-e esetleges hiányosságok. Az eddigi tapasztalatok szerint az anyag állandó keménvedést mutat, amiből arra lehet következtetni, hogy nemcsak gyorsabb és olcsóbb építési eljárást jelent a találmány, hanem tartósság szempontjából is sokat ígér;